• Megjelenítés

Elemzés

Mire figyeljenek az OTP és CIG részvényesek?

Sokan tapasztalhattuk már saját bőrünkön, hogy egy részvény árfolyamára a fundamentumok és a piaci hírek mellett a befektetői hangulat is jelentős hatást gyakorol. A mostani cikkben pár konkrét magyar részvény (OTP, CIG, Humet, KEG) példáján keresztül mutatjuk be, hogy miként jelölhet ki a piaci szereplők viselkedése bizonyos árfolyamszinteket. A vizsgálódásunk során három a viselkedési pénzügyekből ismert hatást, ezen felül pedig Soros György reflexivitás elméletet vesszük górcső alá.

Fél év alatt triplázódott árfolyam - Van még erő a ritkaföldfémekben?

A nyersanyagok között korábban kevesebb figyelmet kapó ritkaföldfémek piacán hatalmas rali indult el tavaly, miután a jelenlegi kitermelés 97 százalékát birtokló Kína jelentősen csökkentette exportkvótáját. A high-tech iparágban gyakran használt, és ezért egyre nagyobb keresletnek örvendő ritkaföldfémek piacára ezért új termelők léptek be, amelyek igen szép kilátásokkal rendelkeztek, és ennek megfelelően hatalmas árfolyam-emelkedést könyvelhettek el. A nagy kérdés, hogy a következő években beinduló Kínán kívüli termelés, és a világgazdasági növekedés esetleges fékeződése mennyire csökkentheti a ritkaföldfémek árait, illetve a hatalmas szárnyalást követően mekkora felértékelődési potenciál rejlik még.

Ki marad a "sugárúton"?

A nukleáris balesetekkor természetes, hogy az atomerőművekkel rendelkező országok felülvizsgálják saját eszközparkjukat és biztonsági előírásaikat, hogy kizárhassák egy hasonló szerencsétlenség bekövetkezésének lehetőségét. Nincs ez másként most sem, amikor a japán mérnökök már lassan két hete dolgoznak a fukusimai egyes atomerőmű reaktorainak stabilizálásán. Csernobilt követően láthattuk, hogy egy ilyen baleset akár országok teljes korábbi atomerőművekkel kapcsolatos politikáját is felülírhatja, így nem lehetetlen, hogy ez ismét megtörténik. Mely országok maradnak a "sugárúton", és melyek térhetnek le róla?

Milyen az OTP állítólagos kiszemeltje?

Kérdésünkre nem erősítették meg az OTP-nél, hogy egy horvát lap értesüléseinek megfelelően valóban a Karlovacka Banka lenne a pénzintézet újabb kiszemeltje dél-nyugati szomszédunk bankpiacán. Bár a Karlovacka Banka tőzsdei cég, mérsékelt veszteséget termelő kisbankként egy ilyen akvizíció nem számítana az OTP szempontjából árfolyammozgató eseménynek.

Az áfa-fetisiszta gazdaságpolitikusokról

Újra előkerült az általános forgalmi adó megváltoztatásának ötlete, ezúttal az agrárminisztérium akarja megmenteni az alacsonyabb áfa-kulcsokkal a ... tényleg, kiket is? A magyar adópolitikusnak időről időre a legváratlanabb helyzetekben jön elő az a reflexe, hogy ha "baj van", akkor az áfa-kulcsok után kapkodjon. Pedig nem kéne.

Nyugdíj: ideiglenesen ráteszi a kezét az állam a pénzünkre

A kormány által frissen megváltoztatott nyugdíjszabályoknak köszönhetően kevesebb kérdőjel van a reálhozamok kifizetése körül, viszont üröm az örömben, hogy a pénztártagokat kellemetlen meglepetés fogja érni. A pénztáraknak május végéig nem csak a visszalépők egyéni számláit kell átadniuk az államnak, hanem az összes olyan pénzt, amit nem tudtak adóbevallás hiányában leosztani a tagoknak. Jogosan ezek az összegek a tagokat illetnék meg, tehát a reálhozam kifizetésnél is figyelembe kellene őket venni, azonban mivel az adóhatóság és a pénztárak lassúsága miatt azok egy külön számlán gyarapodnak, mégsem lesz így. A kormány túlságosan gyorsan akarja átvenni a visszalépők vagyonát, ezért valószínűleg nem lesz elég idő ahhoz, hogy a most 100 milliárd forintra taksált összeg a függő portfóliókból az egyéni számlákra kerüljön teljes egészében. Amennyiben ez tényleg így lesz, akkor több százmillió forinttól eshetnek el a visszalépők.

Beindult az új európai pénzügyi felügyeleti rendszer

A válság és az európai felügyeleti rendszer korábbi hiányosságai hívták életre azokat az új pénzügyi felügyeleti intézményeket, melyeket hosszas előkészítés után idén januárban állítottak fel az Európai Unióban. Tevékenységük a magyar felügyeleti rendszert, és ezen keresztül a hazai bankszektort is érinti. Szombati Anikó, a Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdasági szakértője és Grosz Gabriella, a jegybank junior elemzője az európai pénzügyi felügyeleti rendszer megújulásának előzményeit és a megvalósítás módját mutatják be alábbi írásukban.

Japánt évtizedek óta kerüli a szerencse

Japánt évtizedek óta kerüli a szerencse. Nem elég, hogy a gazdaság közel húsz évig nem tudott talpra állni, a Kínával való kapcsolat pedig nemhogy nem javult, hanem csak tovább mérgesedett, bő másfél héttel ezelőtt minden idők legnagyobb földrengése rázta meg a szigetországot. A földrengést óriási erejű szökőár kísérte, aminek során két, a földrengés törésvonalán elhelyezkedő atomerő megsérült, jelentős mértékű radioaktív szennyezést okozva. A katasztrófa vélhetőleg igen érzékenyen érinti a nukleáris energiaipar szereplőit, illetve arra ösztönöz, hogy jobban készüljünk fel az ilyen ritka, ám annál súlyosabb következményekkel járó eseményekre.

Nagy újítás az MNB-től - Új kódszavak jönnek

A jövő szerdán megjelenő jegybanki inflációs jelentés lényegesen eltér majd az eddig megszokott tartalomtól, ugyanis egy új modellre épül, amely a közép távon teljesülő inflációs célból vezeti le, hogy ahhoz milyen kamatpálya lehet szükséges. Ezt egyelőre konkrétan nem hozza majd nyilvánosságra a jegybanki szakértői stáb az inflációs jelentésben, de utalásokat tesz majd a modell szerint szükséges kamatlépések irányáról és mértékéről is. A legjobb nemzetközi gyakorlathoz közeledve így új kódszavakat tanulhatnak majd a piaci szereplők, de fontos tudni, hogy a kamatdöntéseket ténylegesen meghozó monetáris tanácsot semmilyen mértékben nem köti az a kamatpálya, ami az új modellből adódik.

Putyin segíteni akar Japánnak

Az orosz miniszterelnök hetek óta egyre furcsább energetikai elképzelésekkel áll elő. Szombaton Juzsno-Szahalinszk városában, a kelet-szibériai és távol-keleti energetika fejlesztésétől rendezett konferencián például azt nyilatkozta, hogy hazája száz nap alatt hatmilliárd köbméterrel növelni tudja európai földgáz szállításait, lehetővé téve ezzel, hogy a kontinensünkre Katarból érkező cseppfolyósított földgázt Európa helyett Japánba irányítsák.

Biztonságos menedékbe húzódtak a profik (Portfólió-ajánlók)

A portfólió-ajánlókhoz megkérdezett alapkezelők februárhoz képest még óvatosabbá váltak, ami nem is teljesen meglepő a rendkívüli eseményeket figyelembe véve. Márciusban ugyanis a közel-keleti és észak-afrikai zavargások mellett egy igen súlyos természeti katasztrófa is borzolta a kedélyeket, amelyek azonban nem váltottak ki olyan mértékű piaci reakciót, mint amire talán számítani lehetett. A megkérdezett alapkezelők azonban jelentősen növelték a biztonságos pénzpiaci befektetéseik arányát, részint a részvény, de főként a kötvénybefektetések terhére.

Atomtéboly Németországban - A teljes európai piac szenvedhet

A német kormány a fukusimai nukleáris balesetet követően bejelentette, hogy azonnali biztonsági felülvizsgálatot rendel atomerőműveinél. Az ellenőrzés részeként az ország tizenhét reaktorából hétnek - azoknak, amelyek az 1980-ban vagy azt megelőzően kerültek üzembe - három hónapos kényszerleállást kell elszenvednie, és korántsem biztos, hogy azt követően ismét a hálózatra kapcsolódhatnak majd. Németország meghatározó fontossággal bír a kontinentális Európa árampiacára, az itt működő lipcsei áramtőzsde hatással van a többi nemzet árampiacának árazására is. De mit is jelent pontosan ez a kieső 7, illetve 7+1 reaktor a német árampiac számára?

Újabb orosz gázháború?

A világsajtó nemrég kész tényként közölte a 2011. évi földgázszállításokról a felek között kötött megegyezés hírét, valójában azonban a folyamat még nem tart sehol. Olyannyira nem, hogy a múlt héten lengyel PGNiG állami kőolaj- és földgáz vállalat perrel fenyegette meg a Gazpromot, ha a tárgyalásokra kijelölt félév elteltével nem jutnak egyezségre. Ezt Radoslaw Dudzinski, a PGNiG elnökhelyettese közölte a Bloomberggel.

Ennyit adózol a benzin után

Az olajár emelkedésével párhuzamosan soha nem látott magasságban tartózkodnak a hazai kiskereskedelmi üzemanyagárak, az autósok a benzin literjét átlagosan 375, a gázolajét pedig 376 forintért tankolhatják. A piaci folyamatok által hajtott áremelkedés közepette egyre többeket foglalkoztató kérdés, hogy megállítható-e a további kedvezőtlen tendencia? Ennek elérésére sokan az üzemanyagárak felét kitevő adók csökkentését remélik, bár a kormány jelzései szerint egyelőre nem tervezik a jövedéki adó és áfa mértékének csökkentését. Magyarország eközben az európai átlagnak megfelelő mértékű adóterhelést alkalmaz, ráadásul a jövedéki adó mértéke alapján a legalacsonyabb terhelésű országok közé tartozunk.

Sokat kellene finomítani az Alkotmány adósságszabályán

Az Alkotmány tervezetében megjelenő, formálódó új fiskális szabályrendszer papíron kikényszeríthetőbb és egyszerűbb lehet a mostaninál, ám ennek nagy ára van. Sokat veszít ugyanis a hatékonyságából, rugalmasságából, átláthatóságából. Még sokat lehet javítani például a sarkalatos törvény kidolgozásával vagy az önkormányzati kör szabályozásával, ám az is világosnak tűnik, hogy a merev adósságszabály melletti elköteleződéssel szakmailag egy rosszabb megoldást választottunk.

Megrengeti-e a világ nukleáris iparát a japán baleset?

A mostanihoz hasonló balesetek miatt már többször temették a nukleáris ipart, de az végül mindig képes volt a felszínen maradni. A fukusimaihoz fogható mértékű, ilyen sok reaktort egyszerre érintő balesetre még nem volt példa korábban, ami nem egy (békés) nukleáris álmokat szövögető államot tántoríthat el a jövőbeni reaktorépítésektől. Nemrég még mindenki nukleáris reneszánszról beszélt, de lehet, hogy a friss japán történések ismét perifériára helyezik az atomenergiát.

Az alábbiakban annak járunk utána, hogy miként fest jelenleg ez az iparág, és mennyiben változtathat a jövőjén fukusimai atomkrízis.

Biztosítások tömeges felmondása: mi az igazság?

Ahogy a lakás- vagy autóhiteleknél a havi törlesztőrészlet, az életbiztosítások esetében a rendszeres díjfizetés jelenthet erőn felüli terhet a lakossági ügyfelek számára a válság alatt. A jelenség az elmúlt években a hazai életbiztosítók figyelmét is szükségszerűen felkeltette, hogy azonban pontosan mi történt a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosításokkal, és merre halad a világ e téren, arról Oláh Attila, az ING Biztosító termékfejlesztésért felelős vezetője beszélt a Portfolio.hu-nak.

Atomkrízis Japánban - Európa sem marad szárazon

Nukleáris balesetek sora következett be Japánban a múlt hét pénteken történt földrengést és szökőárt követően. A fukusimai Dai Icsi atomerőmű gyakorlatilag összes reaktoránál jelentkeztek problémák, számos robbanás és több tűz is kiütött az atomerőmű területén. Vélhetően számottevő sugárzóanyag is a légtérbe került,. A japán hatóságok több nemzeti atomenergetikai ügynökség szerint is megfelelően reagáltak a kialakult helyzetre, több százezer ember kitelepítése történt meg, az érintet területen lévő élelmiszerek és víz fogyasztását megtiltották, és az ilyenkor szokásos jódtartalmú gyógyszerek szétosztása is megkezdődött. Németország bejelentette, hogy hét darab 1980 vége előtt üzembe állított reaktorát három hónapra leállítja, amely az európai piacokon az elektromos áram árának emelkedéséhez vezetett. A lépés következtében emelkedett a földgáz ára is. A japánok a balesetet követően többlet LNG-szállítmányok után kutatnak, ami pedig a cseppfolyós földgáz piacán emelte az árakat. Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos bejelentette, hogy az összes európai atomerőművet stressz-tesztnek fogják alávetni a jövőben.

Fújhatnak egyet a lakáshitelesek, a többiek készüljenek!

Csak a lakáscélú hitelt felvett adósok esetében hosszabbítaná meg a kilakoltatási moratóriumot az a törvénymódosítási javaslat, melyet hat kormánypárti képviselő nyújtott be a héten az Országgyűlésnek. A javaslatból sokan a moratórium meghosszabbítását emelik ki, Thummerer Péter, a követeléskezelők szövetségének elnöke ugyanakkor a Portfolio.hu-nak úgy nyilatkozott, a moratórium fokozatos megszüntetésé felé mutat egy ilyen lépés. Felgyorsulhat ugyanis általa a nem lakáscélú hitelek ingatlanfedezetének érvényesítése, ami a bankok és a jól fizető adósok számára is elfogadhatóbb helyzetet teremt a jelenleginél.

Nagy galibát okoztak a magyar biztosítóknak

Szabályozói iránymutatásra várnak a biztosítók Európa-szerte másfél héttel azt követően, hogy az Európai Bíróság úgy döntött, hatályon kívül helyezi a 2004-ben meghozott ún. gender direktíva egyik cikkelyét. E cikkely alapján egy 2007-es hazai törvénymódosítás a józan biztosításmatematikai megfontolásoknak megfelelően lehetőséget adott a nemek megkülönböztetésére a biztosítások árazása során. Amint azonban arról a Portfolio.hu is beszámolt, 2012 végétől egyetlen biztosítottnak sem vehetik figyelembe a nemét, márpedig a termékek átárazása és az új rendszerre való áttérés egyes becslések szerint akár több tízmilliárd forintos ráfordítással is járhat a magyar biztosítási szektor számára.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility