• Megjelenítés

Elemzés

Zsákolják a részvényeket a profik (Portfólió-ajánlók)

A portfólió-ajánlókhoz megkérdezett alapkezelők körében ismét megnőtt a kockázatvállalási hajlandóság. Ez persze nem meglepő, hiszen a piacokon dúl az optimizmus, a részvényindexek új csúcsokra törnek, az olyan problémák, mint az észak-afrikai és közel-keleti zavargások, vagy Görögország várható adósságátrendezése, pedig jelenleg nincsenek nagy hatással a piacokra. Ennek megfelelően a megkérdezett alapkezelők jelentősen növelték részvénykitettségüket modellportfólióik összeállításakor, miközben a leglikvidebb és legbiztonságosabb pénzpiaci eszközök súlyát csökkentették.

Válságállók-e a magyar bankok?

Miközben a magyar bankrendszer sokkellenálló képessége a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stressztesztjei szerint is jó, erősödtek a hitelek átstrukturálása, a moratórium, a bankadó és a külföldi források rövidülése miatti kockázatok a jegybank múlt héten közzétett pénzügyi stabilitási jelentése szerint. A részletekről a jelentés elkészítését irányító Balás Tamást, az MNB Pénzügyi Stabilitás szakterületének vezető közgazdasági elemzőjét kérdeztük.

Kísért a múlt: az olaj szorításában a légitársaságok

A világban fokozódó geopolitikai feszültségek, a közel-keleti lázongások hatására idén újra szárnyalásba kezdett az olajár, jelenleg a brent típusú olaj árfolyama 120 dollár felett jár, a határidős WTI pedig közelít a 110 dolláros szinthez. Ez újabb rossz hírt jelent a légitársaságok számára, amelyek enélkül is nehéz évtizedet tudhatnak maguk mögött. 2001-et követően a terrorfenyegetettség, 2008-ban a történelmi magasságokba szárnyaló olajár, majd egy súlyos gazdasági válság rengette meg a szektort. Most pedig ismét a magas olajár réme fenyeget.

Szenvednek a nyugdíjasok - Elviselhetetlen teher a rezsi

Jelentős drágulás ment végbe az elmúlt évtized során a közműszolgáltatásban, miközben az átlagos (egy főre jutó) nyugdíj-kifizetések csak moderált ütemben emelkedtek. Különösen rossz a helyzet azok esetében, akik csak az öregségi nyugdíjminimumra jogosultak, ugyanis a folyamatosan emelkedő árak mellett a számukra biztosított összeg 2008. január elseje óta nem változott.

Spekulánsok markában az olajpiac?

Kettészakadt az olajpiaci elemzők tábora, egyesek a 120 dolláros magasságokban spekulációs folyamatokról, mások szűkös piaci fundamentumokról beszélnek. Nehéz lenne a két tábor között igazságot tenni, hiszen a spekulatív pozíciók alapján rövid távon egy (az elemzői konszenzus szerinti) 10%-os olajár korrekciónak valóban lenne helye, miközben a fundamentumok továbbra sem indokolják, hogy az olajár tartósan és jelentősen a 100 dolláros szint alá essen. A keresleti oldal ugyanis erős, a jelenlegi szintekről egy újabb hordónyi olajra érkező igényt a vállalatok a hordónkénti 90-95 dolláros kitermelési költségen tudják megvalósítani, miközben jelentős közel-keleti olajkitermelők esetében is 85-90 dolláros hordónkénti árra van szükség a költségvetési egyensúly tartásához. A líbiai kitermelés kiesése és a feszültségek továbbterjedésétől való félelem pedig csak hab a tortán.

Akkor most mi is van az egykulcsos adóval?

Csak kapkodjuk a fejünket a kormányzat egykulcsos adóval kapcsolatos újabb és újabb elképzeléseit hallva. Néha határozottan az az érzésünk, hogy a döntéshozók sem tudják, mit is akarnak igazából, és mintha csak a költségvetés folyamatosan változó mozgásterétől tennék függővé, hogy milyen is legyen az adórendszerünk egyik legfontosabb eleme.

Növekedés hitel nélkül - Lehetséges-e?

A magyar gazdaságban a régiós társakhoz képest jóval később állhat helyre a hitelezési aktivitás, ez pedig a növekedés korlátja lehet. A "creditless growth" jelenség ugyan nem ismeretlen, ám összességében mégsem túl kívánatos állapot, így a helyzet javítására mindenképpen törekedni érdemes. A lehetőségeink viszont meglehetősen szűkösek, így a tartósan alacsony gazdasági növekedéssel mint lehetséges kockázati forgatókönyvvel számolni kell.

Életveszélyes lehet a csőd - Mégis jöjjön minél hamarabb?

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az eurózóna döntéshozói a rossz és a még rosszabb forgatókönyvek közül választhatnak azt követően, hogy a görög államcsőd esélye a közbeszéd tárgyává vált és ezzel az övezet adósságválsága egy újabb fázisba lépett. Nyomós érvek szólnak amellett, hogy az egyesek szerint életveszélyes láncreakciókat hozó eseményt minél későbbre halasszák, de amellett is, hogy ezen jobb minél hamarabb túlesni azért, hogy a későbbi még nagyobb fájdalmakat mérsékelni lehessen. De álljunk meg egy pillanatra! Valóban ott tart a helyzet, hogy elkerülhetetlen a görögök csődje? És ha igen, akkor annak milyen tovagyűrűző hatásai lehetnek Görögországban és az eurózónában? Alábbi elemzésünkben ezekre a súlyos kérdésekre mutatjuk be a gyakran nem túl szívderítő válaszokat.

A csomag nélkül ijesztően elszállna a költségvetés hiánya

Az idei évben a kormány számításainál kedvezőbb lehet a költségvetés GDP-arányos egyenlege (2,4%-os GDP-arányos többlet), a következő években azonban ijesztő hiányadatokkal találkozhatunk - legalábbis ez derül ki az alternatív költségvetési tanács, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest ma ismertetett technikai kivetítéséből. A kormány (konvergencia programban felvázolt) hiánycéljainak teljesüléséhez jövőre 1040, 2013-ban 1400 milliárd forintos egyenlegjavulásra lenne szükség (nettó szinten az alappályához képest), amiből arra lehet következtetni, hogy a Széll Kálmán tervben megfogalmazott, két év alatt 900 milliárd forintnyi intézkedéscsomag nehezen lesz elegendő. Valószínűleg szükség van a konvergencia programból kiolvasható "második csomag" (nominálisan fixált gazdálkodás, az idei 250 milliárdos zárolás tartóssá tétele, adójóváírás szűkítése) végrehajtására.

Ez fájni fog! - Egyszerre két csomagot készít az Orbán-kormány

Takarékosság a kormány új jeligéje, legalábbis ez olvasható ki a hétfő délután már magyarul is elérhető konvergencia programból. A piacoknak minden bizonnyal ez kedvező üzenet, ugyanakkor idehaza egyesek joggal érezhetik megszorításnak azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a Széll Kálmán tervben megfogalmazott reformintézkedéseken felül (!) kíván végrehajtani. A konvergencia program gyakorlatilag egyszerre két csomagot tartalmaz, és eddig csak az egyik volt ismert (Széll Kálmán terv néven). Az uniónak elküldött dokumentum alapos átvizsgálása után világossá vált: a tavaly felépített új adórendszer fenntartása és ezzel egyidejűleg a költségvetési hiánycélok szigorú teljesítése súlyos áldozatokat követel meg.

Felrobbantak az európai áramárak

A fukusimai nukleáris baleset az európai árampiacot sem hagyta érintetlenül, tekintettel arra, hogy a szerencsétlenséget követő német reakciónak betudhatóan az európai árampiac rövid és középtávú kínálata nehezen kalkulálható vált. A német kormány döntésének értelmében ugyanis az azonnali biztonsági felülvizsgálat keretei között hét reaktor üzemelésének minimum három hónapos felfüggesztését rendelték el, és egyre több jel mutat arra, hogy több blokk véglegesen leállhat. A következő évekre szóló jegyzésárak megugrottak.

Jövőre nem szja-csökkentés lesz, hanem emelés!

Már az idén is sokan meglepődtek, amikor az általános adócsökkentés közepette kiderült, hogy tavalyhoz képest kevesebb lett a nettó jövedelmük. Ez azonban még semmi ahhoz képest, ami jövőre jön, ha a kormány a konvergencia programban szereplő terveit váltja valóra. 200-230 ezer forintos jövedelem alatt mindenki rosszul fog járni, még a gyerekesek is, és lehet olyan kör is, ahol a reálkeresetek 8 százalékkal esnek vissza. Az idén még a nyugdíjpénztártagok állták az adócsökkentés költségeit, jövőre már tényleg erős jövedelemátcsoportosítás lesz az alacsony keresetűektől a gazdagabbak felé.

Kibontotta a csomagot a kormány! - Mindenre elszánt

Részletezte a kormány az Európai Uniónak pénteken elküldött konvergencia programban, hogy a hét - Széll Kálmán tervben már bemutatott - kiemelt területen milyen intézkedésekkel kívánja elérni a kitűzött egyenlegjavulást és az egyes pontokhoz összegeket is rendelt. Vagyis a kormány tartalommal töltötte fel reformcsomagját.

A dokumentumból az is kiderül, hogy a kormány már idén 15 milliárd forintnyi egyenlegjavító intézkedést hajt végre. Ez az összeg mindenképpen új információnak számít, miután a március elején bemutatott reformcsomag még nem számolt egyenlegjavító intézkedésekkel az idei évre. Emellett a kormány elkötelezettségére utal, hogy előre vetíti: szükség esetén kész további (a reformcsomagban nem részletezett) intézkedéseket megtenni. A 85 oldalas anyag már nem beszél a magyar euróbevezetésről, mint kiemelt célkitűzés.

Vége a moratóriumnak, mi vár a hitelesekre? (Interjú)

Április 15-e lévén ma lejár a kilakoltatási moratórium a nem lakáscélú hitelek és más követelések esetében. A bankok eddig házon belül kezelték jelzáloghiteleik nagy részét, a követeléskezelők elnöke szerint azonban hamarosan ennek is vége lesz. Kik járnak jól, ha a bankok piacra dobják késedelmes jelzáloghiteleiket is? Mi a baj a kilakoltatási moratóriummal? Mi történik a hitelesekkel és a követeléskezelő piaccal, ha teljes egészében feloldja a kormány a moratóriumot? Thummerer Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnöke, az EOS KSI ügyvezető igazgatója válaszolt kérdéseinkre.

Nem lehettek illúzióink: drasztikus a csomag újabb részlete

Magyarországon múlt hónapban 400 ezer fő részesült valamilyen munkanélküli ellátásban; ilyen nagyságrendű réteg lesz tehát az, akit komolyan érint majd a kormány terve, miszerint a munkanélküli ellátások három hónapra szűkülnek. A gazdaság jelen állapotából kiindulva a munkaerőpiac felvirágzására jövőre még nemigen számíthatunk, de sok esetben a foglalkoztathatóság is kérdéses, mivel a munkanélküliek harmadának nincs 8 általánosnál magasabb végzettsége. Az pedig, hogy milyen mértékben tud támaszt nyújtani a közmunkaprogram még attól is függ, a finanszírozásra sikerül-e bevonni a tervezett uniós forrásokat.

Lehullt a lepel a pénztárakról - Ekkora reálhozam ütheti a markod

A magánnyugdíjpénztári rendszer teljes átalakítása kapcsán sokszor elhangzott - általában a megszüntetés indokolásaként - hogy nagyon rosszul "muzsikáltak" a pénztárak. A véleményformálók azonban gyakran aligha a tények alapján nyilatkoztak. Pedig nem biztos, hogy a szektor felszámolását elsősorban a hozamteljesítményekkel kellene indokolni. Van jó néhány védhető szempont, közöttük egyik-másik önmagában is verifikálhatja az ezirányú döntéseket. De nem méltányos ezek mellett vagy helyett a pénztárakat általánosan valamiféle rossz teljesítménnyel is vádolni. A tényeket kell megismerni, még akkor is, ha a múltbeli eredmények ma már csak történelemként értékelhetők. Ezért most nézzük, mit tudunk mondani a magánnyugdíjpénztárak tényleges teljesítményéről. A következőkben Matits Ágnes független nyugdíjszakértő tanulmányát tesszük közzé.

Rosszabbul élünk, mint nyolc éve: hatalmas teher a rezsi

Az elmúlt évtized során folyamatosan emelkedtek a rezsiköltségek, a növekedés ütemével a bérek alakulása is igen nehezen állta a versenyt. Van olyan közszolgáltatás, amelyből az aktuális bérviszonyok mellett fele annyit vagyunk képesek jelenleg megvásárolni, mint 2003-ban. A kormány nemrég a rezsidíjak befagyasztását jelentette be, ami azonban kedvezőtlen hatást fejthet ki az egyetlen érdemi megoldásra, a takarékoskodásra.

Újabb problémás ország a térképen!

Van egy kis ország az eurózóna déli részén, amelyről eddig kevés szó esett, holott államháztartási problémái hasonlóan súlyosak, mint a perifériáé. Ez pedig nem más, mint az a Ciprus, amelynek gazdasága tized akkora, mint Portugáliáé.

Titkos anyagban rejtegeti a csomag részleteit az Orbán-kormány

Súlyos ára lesz annak, ha a kormány (Matolcsy György tegnapi jelzésének megfelelően) szigorúan tartja magát a 120 milliárd forintos lefaragáshoz a gyógyszertámogatásban és ezt a kiszivárgott információk alapján kívánja elérni. Az ágazat szakértői és szereplői szerint a gyógyszerkassza egyharmadát kitevő összeget lehetetlen úgy elvonni, hogy azt a betegek ne érezzék. A betegek egyébként már reagáltak a hónapok óta keringő hírekre, az elmúlt hónapokban érzékelhetően növekedtek az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerkiadásai. Ez pedig épp a kormányzati célokkal ellentétes hatást váltja ki.

Kinek tűnik fel előbb, hogy kicsi lesz a csomag?

Sokat javult Magyarország külső megítélése az elmúlt hónapokban, mintha a piac már át is esett volna a ló túlsó oldalára. Hamarosan azonban minden szereplő számára le fog esni, hogy nem elég, ha a Széll Kálmán Terv fele, kétharmada teljesül. Az is lehet, hogy még a teljes kiigazítási program is kevés lesz, az EU pedig rajtunk gyakorolhatja majd most formálódó szigorát.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility