Leginkább a gazdasági válság Magyarország-specifikus jelenségeitől fél, a kfgb-piacon pedig további díjcsökkenésre számít a hazai biztosítási szakma. Az online értékesítési csatornák további előretörése mellett elsősorban a nyugdíjcélú, a vállalati felelősség-, valamint a lakásbiztosítások súlya növekedhet a piacon a következő tíz évben. E témák mellett sok más érdekes kérdésről véleményt nyilvánítottak a résztvevők a Portfolio.hu Biztosítási Konferenciájának szavazásán, melynek eredményeit az alábbiakban értékeljük.
Két és fél éves csúcsra szökött az olaj árfolyama, így a kutatás-termelési tevékenység felé idejében elmozduló olajvállalatokért most kapva-kapnak a befektetők. A MOL-nak ilyen téren semmi szégyellni valója nincs, stabilan tartja a napi 145-150 ezer hordónyi kőolajegyenértékesre vonatkozó szénhidrogén termelését, mely 2013-tól várhatóan újabb lendületet vesz. A következő években a szíriai és pakisztáni termelés növekedése ellensúlyozhatja az érett mezők természetes termeléscsökkenését, később pedig Irak kurdisztáni régiója járulhat majd hozzá érdemben a vállalat számaihoz. A befektetők már jelenleg is nagy hangsúlyt helyeznek a MOL számára kiemelkedő méretekkel bíró kurdisztáni projektre, így érdemes lehet összegezni a régióval kapcsolatos eddigi információkat.
Az urán- és az atomenergia szektor felé fordult a piacok figyelme a japán katasztrófát követően, mivel az iparági vállalatok részvényei jelentősen leértékelődtek néhány nap alatt. Ezt számos szakértő, például Jim Rogers is pánikeladásnak értékelte, és kedvező beszállási lehetőséget emlegetett. Az atomenergetikai- és az ehhez szorosan kapcsolódó urán kitermelő vállalatok egyrészről kedvező lehetőséggel kecsegtetnek, mivel az atomenergiának egyelőre nem nyújtanak tökéletes alternatívát sem a légszennyező szén- és gázerőművek, sem az egyelőre túl kevéssé hatékony megújuló energiaforrások. Az atomenergia szerepének újragondolása és csökkentése viszont ronthatja a komoly növekedésre árazott papírok vonzerejét.
A gyógyszergyártók igen jelentős befizetésekre számíthatnak a jelenlegi kormányzati elképzelések szerint, mely a 12%-os, gyártókat terhelő adó akár 50%-ra emelését is tartalmazza, mint lehetséges (bár nem reális) alternatívát - ez derül ki a Portfolio.hu birtokába jutott részletes kormányzati elképzeléscsomagból. A kormányzat eltökéltségét jól mutatja, hogy - információink szerint - a gyártók és a minisztérium közötti tegnapi "egyeztetés" a tervek gyártóknak történő átadására korlátozódott.
Az eurózóna adósságválságával kapcsolatban meglehetősen ellentmondásos híreket kapunk mostanában. Az elmúlt időszak történései látszólag azt az üzenetet is hordozhatják, hogy a problémák lassan megoldásra találnak, a korábbi katasztrófa forgatókönyvek végül is nem igazolódtak be. Olyan nagy baj nem lehet, mondhatnánk, hisz az euró árfolyama folyamatosan erősödik a dollárral szemben, a forint is erős, míg korábban mindig az euróövezet problémáiból adódó általános kockázatkerülésre hivatkoztak, mint forint gyengítő tényező. Ezzel egy időben persze a múlt hét, és a hétvége magyar vonatkozású híre, hogy Görögország és Írország után végül Portugália is pénzügyi segítséget kap. Ezen országok állampapírjainak kamatai rekord magas szintekre értek, ami azt mutatja, hogy az ilyen papírt vásárló befektetők tulajdonképpen biztosra veszik, hogy a kölcsön adott pénzük egy részét nem fogják viszontlátni, tehát valami továbbra is nagyon nincsen rendben. A helyzet kettős, egyrészről a kezdeti pánik rendeződését látjuk, másrészről viszont egyértelművé válik, hogy a különböző mentőcsomagok ellenére egyes országok sohasem fogják tudni visszafizetni az államadósságukat. A helyzet részleges megoldását jelentheti a European Stability Mechanism (ESM) nevű intézmény, ami 2013-tól fog életbe lépni, és a monetáris unió adósságproblémáinak kezelésre próbál egy állandó, tartós keretrendszert biztosítani.
2010 végén a hazai bankok lakossági hitelszerződéseinek 28 és jelzáloghitel-szerződéseinek 21 százaléka, vagyis közel 1,7 millió illetve 192 ezer hitelszerződés volt késedelmes. Bár e számok nagyon magasak, már mutatnak némi javulást, ami mögött a jelzáloghitelek tömeges újratárgyalása, a kisebb összegű fedezetlen hitelek esetében pedig nagyobb részt a hiteltörlesztés helyreállása húzódik meg - derül ki a PSZÁF minap közzétett adataiból. Egy késedelembe esett átlagos lakossági ügyfél 1,17 millió forinttal, jelzáloghiteles társa viszont 6,15 millió forinttal tartozik bankjának. Az átlagos hitelösszeg a szerződésüket újratárgyaló ügyfelek körében a legnagyobb.
A közelmúltban többen is rámutattak az új alkotmány (Alaptörvény) tervezetében szereplő államadósság-szabályok közgazdasági megalapozatlanságára, a jelenleg még érvényes hazai költségvetési szabályokkal összehasonlított gyengeségeire, valamint a tervezet szövegének az érvényesíthetőséget és a számonkérhetőséget egyaránt ellehetetlenítő pontatlanságaira. (Lásd Soós Károly Attila, Marczell Kinga és Romhányi Balázs , valamint Madár István cikkét). Írásunkban e szerzők megállapításait kívánjuk nyomatékosítani és néhány további szemponttal kiegészíteni. Ezt azért tesszük, mert úgy látjuk: amennyiben az Alaptörvény tervezetének 36. és 37. cikkében szereplő, az államadósság alakulásához kapcsolódó paragrafusokat változatlan formában fogadja el a parlament, akkor a mindenkori kormányok két rossz között választhatnak: vagy közgazdaságilag értelmetlen szabályok áldozatává teszik az országot (tartós gazdasági visszaesést idéznek elő), vagy folyamatos alkotmánysértést követnek el. A magunk részéről az utóbbit tekintjük a kisebbik rossznak, jónak azonban azt tartanánk, ha az Alaptörvénybe a jelenlegiek helyére pontosan megfogalmazott, érthető és közgazdaságilag megalapozott szabályok kerülnének.
Kettészakadt a mezőny a hazai nagyvállalatok 2011-es EPS konszenzusának változásában. Miközben a MOL esetében az emelkedő olajárak hatására az elemzők feljebb húzták várakozásaikat a három hónappal ezelőtti szintekről, az OTP és Richter számaira vonatkozó becslések visszaesést mutatnak.
A kormány a lakossági teherbíró-képességre hivatkozva nemrég bejelentette, hogy a rezsidíjak július elsejétől befagyasztásra kerülnek. Az lakossági energiaszolgáltatás díjai az elmúlt években jelentős mértékben, az inflációt meghaladva növekedtek, de nagy kérdés, hogy vajon a bérek változása képes volt-e lépést tartani ezzel az emelkedéssel. Nagyobb terhet jelent-e a számlák befizetése most, mint 10 éve?
"A kormány kifelé, a befektetői közösség felé jól strukturált módon kommunikált a szerkezeti reformokról és ez hozta meg a sikert" - emelte ki a közelmúltbeli, három rekordot is megdöntött magyar dollárkötvény-kibocsátás fő okát a Portfolio.hu-nak adott interjúban a BNP Paribas magyarországi vezetője. Aymar De Liedekerke Beaufort, illetve a kibocsátást ténylegesen lebonyolító kollégái úgy látják, hogy valóban komoly sikerről beszélhetünk a szóban forgó kibocsátás kapcsán. A líbiai és japán fejlemények, illetve a jelentősen romló nemzetközi befektetői hangulat semmilyen módon nem zavarta meg az eseményt, ami nagyban magyarázható a magyar gazdaság javuló fundamentumaival - hangsúlyozta Alexis Taffin De Tilques, a globális bank kelet-közép-európai hitelpiaci üzletágának igazgatója. A Széll Kálmán Tervet hitelesnek találták a befektetők, akik döntő része hosszú távra gondolkodó, a pénzt tartósan a magyar papírokba fektető intézményi szereplő volt - jegyezte meg a befektetői találkozókat végigkísérő Sergey Sudakov, a hitelpiaci üzletág szakértője.
Nagyon komoly helyezkedés indult meg a magánnyugdíjpénztári szektorban, a romok eltakarítása után a pénztárak próbálnak mérlegelni és a különböző lehetőségeket sorra venni. A helyzet nem egyszerű, hiszen a jelenlegi szabályok mellett egy 2000 fős és egy 15 000 fős pénztár között nincs lényeges eltérés, a működés nem finanszírozható a bevételekből, tehát vagy a tartalékokat kell felélni vagy a tulajdonosnak kell pénzt tennie a cégbe. A 2000 fő alatti pénztárak többsége úgy döntött, hogy megszűnik végelszámolással, viszont például a VIT egyértelműen a maradás mellett döntött, aminek fontos lépcsőfoka a CIG-gel történő megállapodás. A középmezőny még egyelőre bizonytalan, itt lehet véleményünk szerint igazán összeolvadásokra, vagy beolvadásokra számítani. A nagyok, akik 10 000 feletti taglétszámot tudhatnak magukénak valószínűleg egy közös pénztárszolgáltatót hoznak létre, és az adminisztrációt ide kiszervezik, mivel ezt diktáltja a gazdasági racionalitás.
Az OTP részvények a tavalyi alulteljesítés után idén száguldanak, nincs régiós bankpapír (lassan egyáltalán olyan részvény), amelyik tartaná a lépést a magyar bankcsoport árfolyamának emelkedésével. A begyorsulás tegnap vált egyértelművé, amikor az OTP részvények több mint 5 százalékot raliztak. Az emelkedés mögött több tényező is meghúzódik, ezek közül a fontosabbak a következők:
Alapvetően pozitív befektetői hangulat uralkodik a globális tőkepiacokon, gyakorlatilag nincs az a cunami, polgárháborús helyzet, nyersanyagár rali ami eltántorítaná a befektetőket a részvények vásárlásától
A kedvező befektetői környezetben az OTP-vel kapcsolatban sokak által figyelt magyar CDS-felár csökkent, a hitelportfólió minőségének romlásáért felelőssé tett egyik ludas, a svájci frank árfolyam pedig a forinttal szemben visszakorrigált a lokális csúcsnak számító 220 feletti szintekről
A kormány elmúlt hetekben tett bejelentéseit a piac alapvetően pozitívan fogadta, a Széll Kálmán Terv, vagy a lassan körvonalazódó adósmentés megítélése kedvezőnek mondható, ezek pedig pozitívan hatnak az OTP megítélésére is
Az OTP árazása továbbra is kedvezőnek mondható, a fontosabb mutatók alapján a bankpapírok diszkonton forognak. A magyar makrokép javulásával csak idő kérdése volt, mikor találják meg a befektetők az OTP-t
Technikai szempontból is kedvező az összkép az OTP piacán, az árfolyam sikeresen felpattant 200 napos mozgóátlagáról, majd (nem első próbálkozásra) nagy forgalommal áttörte a technikai és pszichológiai szempontból is fontos 6000 forintos szintet
Az elmúlt hetekben igen komoly erősödést produkált a hazai fizetőeszköz az euróval szemben, ennek ellenére a profik körében rövid távon nem tapasztalható a pesszimizmus növekedése a forintkilátásokat illetően. A többség arra számít, hogy az elkövetkező 3 hónapban a forint a 266-os referenciaérték +/-2%-os környezetében fog tartózkodni. A 2%-nál nagyobb forintgyengülést várók aránya pedig csökkent a múlt havi felméréshez képest. A kötvénypiaci befektetőknek talán jó hír, hogy egyetlen profi befektető sem akad, aki rövid távon a hozamok jelentősebb emelkedését valószínűsítené. Bár a kötvények benchmarkhoz képesti pozícionáltsága továbbra is nettó alulsúlyozás, az elmúlt hónapokra jellemző pesszimizmus azért sokat enyhült.
Közel 34 milliárd euróra hízott az elmúlt két évben a devizatartalékunk, ami a kétszerese a válság előtti szintnek. A válságnak azonban talán már vége, így felmerülhet a kérdés, hogy lehetne-e csökkenteni az állományt. A válasz az, hogy nem.
Március elejéhez képest jelentősen javult a magyar részvénypiac alapkezelők általi megítélése: bár többségük (68%) most is arra számít, hogy a BUX index a 23 060 pontos referenciaérték +/-5%-os környezetében fog tartózkodni három hónapos időtávon, a szélsőségesebb pozitív elmozdulást várók aránya érezhetően nőtt, rövid és hosszú távon egyaránt. Ezzel párhuzamosan a részvényeket a saját benchmarkhoz képest felülsúlyozók aránya is megemelkedett, 39%-ra, ezzel ők kerültek már többségbe. A vezető részvények közül a profi befektetők által leginkább kedvelt a MOL lett, de a Magyar Telekom kivételével a többi blue chip vonzereje is nőtt.
Ha eddig nem is, a bankok frissen közzétett tavalyi adatainak ismeretében már kijelenthető: kérdéses, támogatni tudják-e a magyar gazdaság kilábalását az ország külföldi tulajdonú nagybankjai. A hitelintézetek mérlegfőösszege és hiteleinek állománya az árfolyamhatásokat kiszűrve egyaránt 9%-kal esett vissza tavaly. A nyolc legnagyobb hazai bank számait vizsgálva kiderül, hogy az OTP piaci részesedése több hitelezési szegmensben is növekedést mutat, miközben több külföldi tulajdonban lévő bank brutális mértékben építi le eszközeit. Ebben tavaly a CIB és az UniCredit járt az élen. Utóbbinál cikkünk első megjelenése óta cáfolták, hogy a mérlegfőösszeg jókora csökkenése a finanszírozási tevékenység visszafogását jelentené, tájékoztatásuk szerint inkább a bankközi források felhasználásának profitnövelő hatású racionalizálásáról van szó, melyre a bank kedvező hitel/betét aránya ad lehetőséget.
Az elmúlt 25 év legsúlyosabb nukleáris balesetét eredményezte a március közepén történt japán földrengés, a fukusimai atomerőmű ugyanis ezt követően hűtési problémákkal és radioaktív szennyezéssel küzdött. A hírek felbolygatták az egész világot és újra a befektetők látószögébe helyezték a zöld energia szektor szereplőit, ugyanis a nukleáris energiatermelés akár háttérbe is szorulhat a fukusimai hírek következtében. Ezzel viszont felvirágozhatnak az olyan iparágak, mint a nap-, a szél,- vagy a vízenergia.
Fontos döntést készül magára vállalni a kormány, úgy tűnik ugyanis, hogy hadat üzen a dohányosoknak, valamint a dohányipari lobbinak. Magyarország végre felzárkózhat azokhoz az országokhoz, amelyek szigorúbban kezelik a globális járványnak is nevezett dohányzást és annak súlyos következményeit. Szükség is van a kezdeményezésre, hazánk ugyanis a nemzetközi összehasonlításban elkeserítő helyen áll a füstölési szokások és az abból fakadó halálozások tekintetében. A káros szenvedély tiltásának ugyanakkor ára van: az "elvonási tünetek" azonnal jelentkeznek a költségvetésben. A szigorúság ugyanakkor hosszú távon kifizetődik, a nemzetközi példák legalábbis erre engednek következtetni.
A kormány a Széll Kálmán-terv keretei között jelentette be, hogy július elsejéig kidolgozza azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a rezsiköltségek befagyasztását. A későbbi kommunikáció meglehetősen ellentmondásos, azonban azt már a bejelentéskor tudni lehetett, hogy a szándék főként a távhőárak emelkedésének megakadályozását célozta. Várhatóan a víz- és csatornadíjak tekintetében is születhet döntés még a kijelölt határidőig, azonban mostanság erről kevesebbet hallani. Az alábbiakban azt tekintjük át, hogy az egyes rezsielemek milyen mértékben növekedtek az elmúlt évek alatt, illetve azok milyen súllyal szerepelnek a lakossági kiadásban.
Õsszel dönt a lengyel kormány az ország második legnagyobb olajcégének, a Lotosnak a privatizációjáról, melynek során a cég többségi tulajdonrészét kívánják értékesíteni. A potenciális vevők között emlegetik a piacon a MOL-t is, mely a privatizáció előző körében, 2001-ben már élénken érdeklődött a finomítói fókusszal rendelkező társaság iránt. Az akvizíció a MOL INA utáni legnagyobb, 750 m eurós felvásárlása lehet.
