Elemzés

Egis: kit érdekelnek most a jó számok?

A várakozásoknak szinte pontosan megfelelő eredmény számokat tett közzé a tegnapi piaczárást követően az Egis. A negyedév jól alakult, a profitabilitás erőteljes volt, a piac azonban várhatóan nem erre, hanem a hazai szabályozói változásokra figyel majd a következő hetekben.

A gyorsjelentés legfontosabb pontjai:

- az előszállítások után is komoly növekedés az orosz piacon;
- jól teljesítő FÁK és Kelet-Európa;
- emelkedő K+F és értékesítési költségek, amit azonban az igazgatási költségek ellensúlyozni tudtak;
- tovább emelkedő készpénz és értékpapír állomány.

Véleményünk szerint a gyorsjelentés következtében nem lesz komoly árfolyam elmozdulás a mai kereskedés során, a negatívvá váló globális hangulat, illetve az elmúlt hetek emelkedését követő profit realizálások generálhatnak lejtmenetet a papírok piacán. A Richter tájékoztató tanulságait követően pedig a befektetők várhatóan kiemelt figyelemmel kísérik majd az Egis menedzsment 10 órakor kezdődő kommentárját is.

Az Egis részvények ugyan mind hisztorikus, mind relatív értelemben olcsónak számítanak, az árfolyama azonban a következő hetekben is nyomott maradhat annak köszönhetően, hogy a kormány a korábbi információk alapján ismét jelentős elvonásra készül a gyógyszerkasszában. Ennek pedig a Richterénél nagyobb belföldi kitettség nyomán az Egis számára különösen jelentős negatív profit hatása lehet, így komoly kockázati tényezőt jelent.

Ez a bomba nagyot szólhat! - Célkeresztben az orosz piac

Az idei év egyik nagy sztorija lehet az orosz piac, mely igazi erejét eddig nem tudta megmutatni, tavaly a globális fejlődő piacok között a gyengébben teljesítők közé tartozott. Az orosz hagyományosan magas bétájú piac - a korábbi ralik során jellemzően felülteljesítette a globális fejlődő piacokat tömörítő MSCI EM indexet -, így nem túlzás azt állítani, hogy az orosz részvényekben még komoly emelkedési potenciál van. Az orosz tőzsde emelkedését idén a historikusan is igen alacsony értékeltség mellett a részvényalapokba irányuló tőkeáramlás várható növekedése, a belső fogyasztás fellendülése, valamint a rubel folytatódó erősödése is támogathatja.

Kevés lehet a 600 milliárd forintos kiigazítás

Alaposan meglepődtek az elemzők, amikor a Nemzetközi Valutaalap az országjelentésében 7 százalék feletti GDP-arányos költségvetési hiányt jelzett előre 2013-2014-re. Ez olyan óriási kiigazítási igényt jelentene, ami a kormányzat által március elején bejelenteni tervezett csomagnak a duplája. Meglátásunk szerint az IMF számai túlzók, azonban úgy kalkulálunk, hogy a 600 milliárd forintos tervezett korrekció valóban kevés lehet a hiány 3 százalék alatt tartásához.

Veszélyben a világ olajellátása?

A egyiptomi zavargások hatására korábban nem várt meredek emelkedésbe fogtak az olajárak. Egyesek a Szuezi-csatorna lezárásától félnek, míg mások a puskaporos hordó továbbgördülésétől, vagyis hogy az elégedetlenségüknek hangot adó tömegek más, a világ olajellátásában meghatározó szerepet betöltő államokban is az utcára vonulnak. Mekkora is Egyiptom,az egyiptomi zavargások szerepe a világ olajellátásában?

Richter: picit jobb

A várakozásokat kismértékben felülmúló negyedik negyedéves nettó profitot tett közzé ma hajnalban a Richter, melynek üzemi eredményét számos egyszeri tétel és számviteli változás torzítja. Az eredmény ugyan jelentősen csökkent, ez azonban egy kiugró bázishoz képest történt és ismét érkezett egy jelentős mérföldkő bevétel.

A gyorsjelentés legfontosabb pontjai:

- a vártnak megfelelően zuhanó USA és erős orosz bevételek;
- jól alakuló hazai és kelet-európai forgalom...
- ...Lengyelország azonban gyengén teljesített;
- számos számviteli változás és egyszeri tétel üzemi szinten;
- jelentős költség elszámolások a 12%-os adó és az orvoslátogató díjak után egy decemberi törvénymódosítás miatt;
- 17 m USD mérföldkő bevétel a Watsontól.

Véleményünk szerint a mai kereskedés során nem lesz érdemi elmozdulás a gyorsjelentés következtében, hiszen az üzemi soron számos egyszeri tétel és számviteli változás miatt nehéz a várakozásokhoz hasonítani az eredményt, a nettó profit pedig a vártnál csak kismértékben lett magasabb. A papírok ugyan mind hisztorikus, mind relatív értelemben olcsónak számítanak, az árfolyama azonban a következő hetekben is nyomott maradhat annak köszönhetően, hogy a kormány a korábbi információk alapján ismét jelentős elvonásra készül a gyógyszerkasszában. Ez pedig a Richter (és az Egis) számára komoly kockázati tényezőt és várhatóan profit csökkenést jelent.

Kiderült, kiket látna szívesen a piac a monetáris tanácsban

Technokrata, a monetáris politika és a tőkepiacok nyelvén értő tagokat szeretne a piac márciustól, amikor négy fő távozik, illetve érkezik a monetáris tanácsba - derül ki a Portfolio.hu felméréséből. Az esélyességet és az alkalmasságot is firtató kérdéseinkre adott válaszokból az is kiderül, személy szerint kiket üdvözölnének igazán a pénzpiaci szakemberek. A márciustól alapvetően megváltozó testülettől a túlnyomó többség csak kissé enyhülő kamatpolitikára számít, de érezhetően ott van a háttérben az a félelem is, hogy (elsősorban rövid távon) esetleg piaci zavar támad a merész kamatvágások miatt.

Jegybanki alapkamat - a realitások talaján állva

A 2011-ben jelentkező inflációs nyomás teljes ellensúlyozása monetáris eszközökkel feleslegesen fékezné a recesszióból történő kilábalást, azonban Magyarországon az infláció tartósan magasabb szintje és a várakozások horgonyzatlansága miatt a költségsokkok tovagyűrűző hatása erősebb lehet, mint más európai országokban, és ez határozott monetáris politikai reakciót tesz szükségessé. A Monetáris Tanács kamatemelése nem a globális eredetű költségsokkok közvetlen inflációs hatásaira adott válasz, hanem a második körös kockázatok mérséklését célozza. A fejlett országokénál magasabb hazai kamatszint az ország kedvezőtlen kockázati megítélését is tükrözi. Mindezek miatt, ha a Taylor-szabályt mechanikusan alkalmazzuk az MNB kamatpolitikájára, szükségszerűen félrevezető következtetésekre jutunk - írja Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági tanácsadója, aki Dedák István napokban megjelent írására reagál.

Mindent tudunk - Ennyi reálhozamot vehetünk fel

A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő pénztártagokat jelenleg egy dolog foglalkoztathatja, hogy vajon mekkora lehet az a többlethozam, amit hamarosan akár készpénzben is felvehetnek a pénztáruktól. A továbbiakban Matits Ágnes nyugdíjszakértő számításai segítségével azt mutatjuk be, hogy milyen összegeket várhatnak a pénztáruktól a visszalépett pénztártagok. Az egészen biztos, hogy attól függően milyen pénztárban voltunk, az egyéni számlánk egyenlege komoly eltéréseket is mutathat, ami megmutatkozik a hozamokban is. A szerencsésebbek 500 ezer forintnál is nagyobb összeget vehetnek fel, a többség a számlájának 1-5 százalékát veheti fel, míg a tagok ötöde semmilyen többlethozamra nem számíthat.

Vihar volt a bankrendszerben - az MNB lépett közbe

A külföldi befektetők hirtelen megváltozó piaci viselkedése 2010 végén átmenetileg jelentős likviditási feszültségeket okozott a hazai bankrendszer devizacsere piacán. Az év utolsó napjaiban a likviditási feszültségek enyhítése érdekében a Magyar Nemzeti Bank - az éppen ilyen célokra létrehozott egynapos FX-swap eszközén keresztül - jelentős méretű devizalikviditást nyújtott. Mivel a likviditási problémák kialakulását átmeneti tényező, a külföldi szereplők év végi mérlegeinek optimalizálása okozta, így 2010. december 31-ét követően a feszültség teljesen elmúlt.

Mi lesz a forinttal? - Optimistábbak a profi befektetők

Optimistább álláspontra helyezkedtek február elején a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők a rövidtávú forintpiaci kilátásokat illetően. Az állampapírpiaci hozamcsökkenés sem riasztotta el a profikat, hiszen többségük a MAX index további emelkedését (azaz a hozamszintek csökkenését) prognosztizálja. Ez a várakozás pozícionáltságukban is megmutatkozik, hiszen emelkedést mutat a kötvényeket (a saját benchmarkhoz képest) felülsúlyozók aránya.

Új cég jön tőzsdére: Warren Buffett a minta

A magyar piacon unikumnak számító, elsősorban tőzsdei termékekbe fektető vagyonkezelő társaság jelenik meg február 15-én a BÉT-en. A Plotinus Vagyonkezelő Nyrt. elnöke Zsiday Viktor, akinek deklarált célja, hogy nagy kockázat vállalása mellett magas hozamot érjen el a tulajdonosok számára. A hamarosan minden befektető számára elérhető társaság minimális költségekkel működik, a két fős menedzsment kizárólag a pozitív eredményből részesedik majd tulajdoni hányaduk értékének növekedése mellett.

Zsiday Viktor nem ismeretlen a hazai tőkepiacon, hiszen jelenleg a Concorde Alapkezelő Citadella Származtatott Alapjának tanácsadója, korábban az Aegon Alapkezelőnél részvény befektetési területtel foglalkozott. Nevéhez fűződik az első magyar hedge fund alap elindítása.

Óriási adóssághegyek: a világ legnagyobb hatalma sem védett

Úgy tűnik, egyelőre lecsillapodtak az európai adósságválsággal kapcsolatos befektetői félelmek, a mindent maga alá temető adóssághegyek azonban nem olvadnak el egyik pillanatról a másikra. Ebben a helyzetben egyre többen tekintenek a tengerentúlra, az Egyesült Államokban ugyanis éppen most kezd forrósodni a helyzet. Az adósságkorlát újabb (ebben az évtizedben már tizedik) emelését politikai csatatérként értelmezik a szembenálló erők, miközben a (Barack Obama elnök által is belátott) fenntarthatatlan pályára tévedt költségvetési folyamatokat is kezelni kell, lehetőleg még az előtt, hogy a piac kényszerítené ki. Az európai krízis ugyanis bebizonyította: az adósság kérdésekre rendkívül érzékennyé vált piac kegyetlen tud lenni, amikor azt mondja az államoknak: állj, és ennél ne tovább.

Szélsőséges Magyarország megítélése

Két, egymástól élesen különböző kép él a befektetők fejében a magyar gazdaságról. Az egyik szerint a kormány gazdaságpolitikája megbízhatatlan, költségvetése nem fenntartható, és ha végrehajtja a szükséges kiigazítást, akkor meg a növekedése nem talál magára. Ehhez képest óriási és egyre derűlátóbb várakozás előzi meg a február végére ígért kiigazítási programot: élénk érdeklődés mellett esnek az állampapírpiaci hozamok, és a forint is erősödni tudott az idén. Ezek után mi is várhat ránk?

A nyugdíjvagyon sorsa forog kockán - Mi lesz a részvényekkel?

A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakításának első fejezete lezárult, a pénztártagok nyilatkozhattak a maradásról illetve a visszalépésről. Az ÁKK-hoz átkerülő pénztári vagyon értékesítése még idén megkezdődik, a kormány tervei szerint a visszaáramló vagyonból mintegy 530 milliárd forint javíthatja az államháztartás egyensúlyát 2011-ben. Ez érinti a pénztári portfólió direkt és indirekt részvényvagyonát is. Megvizsgáltuk azt, hogy milyen elemeket tartalmaz a portfólió és főként a magyar részvények esetében milyen szempontokat érdemes szem előtt tartani az értékesítésnél.

Válság a Közel-Keleten - Egyiptom beindíthatja a dominó-effektust

Egyiptomban több mint egy hete tüntetnek a lázadók a kormány ellen, a halottak száma egyes hírek szerint már elérte a 150-et, az internet és a mobiltelefon-szolgáltatás napok óta szünetel, a bankok napok óta zárva tartanak, az országot csaknem három évtizede irányító Mubarak elnök pedig átalakította kormányát, és valószínűleg ez még csak a kezdet. A zavargásoknak súlyos gazdasági következményei lehetnek: a turizmusból származó bevételek töredékükre csökkenhetnek, az olajárak tovább emelkedhetnek és fennáll a veszélye annak, hogy Egyiptom példáján felbuzdulva más arab társadalmak is úgy gondolják, hogy elérkezett az idő, hogy szembeforduljanak a kormánnyal.

Meglepetés a devizahiteleknél: nem a jen a szégyenpados

Japán múlt heti, S&P általi leminősítése ismét reflektorfénybe helyezte a hazai jenhiteleseket, egyúttal jó apropóval szolgál arra, hogy megválaszoljuk a kérdést, a más devizanemben eladósodottakhoz képest valóban ők jártak-e a legrosszabbul, ahogy ez a jen árfolyamából első látásra következik. Megvizsgáltuk ezért, hogy akik a hazai jenhitelezés elindulásakor, 2007 októberében eltérő devizákban (forint, svájci frank, euró, japán jen) vették fel lakáshitelüket, átlagosan mekkora törlesztőrészlet-emelkedést szenvedtek el azóta, és most mennyit kell fizetniük.

Magyar banki fizetések: ugrás az ismeretlenbe

Jelentős mértékben átírja majd a magyar bankok és brókercégek javadalmazási politikáját az a jogszabály, melyet tavaly fogadtak el az EU-ban, és május 31-ét követően két törvénymódosítás révén hazánkban is hatályba lép. Az érintett pénzügyi intézmények vezetőinek fizetése a részvény alapú teljesítményjavadalmazás felé mozdul el, ráadásul a bónuszok jó részét csak több évre elhalasztva lesz majd szabad kifizetni. Csakhogy nem tudni még egészen pontosan, hogyan, ezért az új követelmények alkalmazására történő felkészülés jelenleg nem kevés fejtörést okoz a piaci szereplőknek.

Beindíthatja a gazdasági növekedést a kormány terve

A kormány tervei szerint az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) lehet a gazdaság motorja a következő években. A tízéves gazdaságfejlesztési program keretében több ezer milliárd forint áramolhat a magyar gazdaságba, a tervek szerint egymillió új munkahelyet teremtve. Essősy Zsombort a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, miben különbözik az ÚSZT a korábbi programoktól, mik a legfontosabb prioritások és milyen hatást fejthet ki a fejlesztési terv a magyar gazdaságra.

Agyonnyomta a múlt a hitelesek jövőjét

A jövő tervezése helyett a múltból örökölt problémák megoldásának keresésével telt el a 2010-es esztendő a magyar lakossági hitelpiacon. A bankok csak a magasan átlag feletti hitelképességű ügyfelek kegyeiért versenyeztek, az ügyfelek jó része pedig messziről elkerült mindent, ami új hitel felvételével kapcsolatos. Így esett meg, hogy 2010-ben mindössze 384 milliárd forint jelzáloghitelt vettek fel a magyar családok, ami a két évvel korábbinak kevesebb, mint negyede. Döntően a devizahitelek átértékelődése miatt a lakosság banki adóssága mégis csaknem 10%-kal, mintegy 740 milliárd forinttal nőtt az év során - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma közzétett decemberi hitelezési statisztikáiból.

Kondrát: Nem kell mindent a kínaiakra fogni

2011 most éppen jónak néz ki, de tény, hogy a problémák nem oldódtak meg - véli Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Európát Németország húzza, az exportszektor elérte a válság előtti szintet. Mindeközben Amerikában újabb jelentős költségvetési és monetáris lazítás folyik, ami a 2011-es növekedést meglódítja, míg a nagy feltörekvő országokban marad a magas növekedési ütem. A magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban az elemző elmondta, hogy a magasabb növekedés nem teljesen kizárt, de a válság hatásai még érezhetőek, és a svájci frank problémája sem tűnt el.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megjelent a kormány új ingyenhitele, élelmes magyarok tízezrei mozdultak rá azonnal
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.