Portfolio Signature

Kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Európa között - Kiegyezés jön vagy beindul a pénzszivattyú?

Kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Európa között - Kiegyezés jön vagy beindul a pénzszivattyú?

Az Egyesült Államok tavaly indította el az inflációcsökkentő törvény (IRA) részeként történetének egyik legnagyobb beruházástámogatási programját, amellyel az amerikai tisztaipari, zöldgazdasági szereplőket pénzügyi ösztönzőkkel, adókedvezményekkel és védővámokkal segítik, ha az USA-ba telepítik gyártókapacitásukat. A lépést sokan egyfajta kereskedelmi háborúként értelmezik, amellyel főként Európa járhat rosszul, hiszen a bőkezű amerikai támogatások miatt európai vállalatok tehetik át székhelyüket Észak-Amerikába, vagy hajthatnak végre európai helyszín helyett Észak-Amerikában beruházásokat, hozhatnak létre ott kapacitásokat. Bár az első felhördülés után egyre kisebbnek tűnik az IRA beruházás-elszívó hatása, és egyfajta kiegyezés is jöhet az Egyesült Államok és az Európai Unió között, összességében mégis erősítheti az európai cégek amerikai jelenlétét és beruházásait, mint ahogy azt számtalan vállalat már be is jelentette.

Ingatlant értékesít a Rába

Ingatlant értékesít a Rába

Régóta sztori a Rábánál az ingatlanvagyon értékesítése, és a jelek szerint a láthatárra kerülhet egy újabb tranzakció, hiszen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő aukciós honlapjára felkerült a vállalat egyik győri ingatlanja, melynek kikiáltási ára meghaladja a 3 milliárd forintot.

Itt vannak a számok: ennyit lehet valójában keresni az építőiparban

Itt vannak a számok: ennyit lehet valójában keresni az építőiparban

Az építőiparban jelentkező általános munkaerőhiány kapcsán gyakran felmerül, hogy hogyan változott az ágazat alkalmazottainak keresete. Vajon hol tart most egy építőiparban dolgozó jövedelme a nemzetgazdasági átlaghoz képest? És az iparágon belül milyen tevékenységekkel lehet a legjobban keresni? Az ÉVOSZ tanulmánya és a KSH számai alapján ennek néztünk utána.

Kettős fronthatás sújtja a világot, és ettől Magyarországnak is fájhat a feje

Kettős fronthatás sújtja a világot, és ettől Magyarországnak is fájhat a feje

Mint a hideg és meleg légtömegek, úgy csapott össze az elmúlt néhány hónapban a piacon az optimizmus és pesszimizmus, és a heves kilengések formájában a mennydörgés sem maradt el. Mindent az amerikai infláció mozgat: ha a befektetők épp azt hiszik, hogy az infláció töretlenül csökkenni fog, vadul elkezdik a bevásárlást, ha a meginog a hitük, visszamenekülnek a dollárba és szabadulnak a kötvényekből. Ezeket az aggodalmakat csak felerősítették a héten elhangzott jegybanki nyilatkozatok, különösen az amerikai jegybank vezérének szavai. Nem csoda, hogy most épp megint egy kisebb vérengzést látunk a piacokon. Pedig ahogy a jelenkori időjárás, úgy a piaci érzület is végletekig szeszélyes: lehet, hogy a mai mennydörgést holnap már verőfényes napsütés követi. A jó hír, hogy már csak kettőt kell aludni, hogy ezt megtudjuk.

Már az építkezés előtt látszik, szokatlanul elhúzódik a paksi bővítés

Már az építkezés előtt látszik, szokatlanul elhúzódik a paksi bővítés

Amint az év elején kiderült: az eddigi 2030-as céldátumot újabb 2 évvel kitolva a kormány már 2032-re számol az új paksi blokkok üzembe állásával; ez pedig azt jelenti, hogy az eredeti elképzelésekhez képest már 8-9 éves csúszásban van a projekt, a 2009-es parlamenti döntéstől számítva pedig 23 évbe telhet az új atomerőmű felépítése. A nemzetközi tapasztalatok szerint átlagosan 8-15 év kell ahhoz, hogy "nulláról" indulva üzembe lehessen helyezni egy új atomerőművet, vagyis a paksi bővítés körülbelül 1 évtizeddel ígérkezik hosszabbnak a nemzetközi átlagnál. A csúszás nem csak a kibocsátáscsökkentési célok teljesülésére hat negatívan, de növelheti a finanszírozási költségeket, így az áramtermelés árát is.

Akkumulátorgyártás: a svédeknek menni fog, nekünk nem?

Akkumulátorgyártás: a svédeknek menni fog, nekünk nem?

Magyarországon az állam voluntarista módon kiválasztott egy iparágat, amelyben szinte minden tekintetben csak komparatív hátrányai vannak az országnak, míg Svédországban – jelentős komparatív előnyökre építve – kormányzati, üzleti, helyi önkormányzati együttműködés révén egy határokon átívelő stratégia valósul meg - így értékeli a hazai felfutó akkumulátorgyártás helyzetét Győrffy Dóra. A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában azt írja, hogy "Svédországban – kedvező adottságai miatt – szigorú környezeti normákat teljesítve lehetőség van az üzletileg sikeres akkumulátor-értéklánc kiépítésére és ezzel a fejlettségi előnyük további növelésére, míg a komparatív hátrányokra építő magyarországi akkumulátorgyártás a magyar adófizetőknek nagyon rossz üzlet, a gazdaság más szektorainak kárára növekszik, így a fejlettségi lemaradásokat konzerválja, miközben a környezet számára is pusztító."

Szép csendben rákaptak a magyarok egy kötvényre, és ez nem állampapír – Mi lehet a háttérben?

Szép csendben rákaptak a magyarok egy kötvényre, és ez nem állampapír – Mi lehet a háttérben?

Érdekes számokat hozott a január is a magyar háztartások értékpapír statisztikáiban. Az MNB adataiból kiderül, hogy az állampapírok iránt rég nem látott keresletet hozott a január, amit a DKJ-vásárlás is erősített, ennek állománya ugyanis átlépte az ezermilliárd forintot. Ennél is érdekesebb, hogy szép csendben egy másik kötvénytípus iránt is nagy érdeklődést mutatnak a magyarok, és ez nem állampapír.

Európa szinte biztosan elkerülte a recessziót, de még mindig óriási a bizonytalanság

Európa szinte biztosan elkerülte a recessziót, de még mindig óriási a bizonytalanság

Nagyon valószínűtlen, hogy az európai gazdaság idén recesszióba süllyed, de a növekedés még jövőre is kifejezetten alacsony lehet - árulták el a Portfolio által megkérdezett európai közgazdászok. Az elemzők válaszukban a pozitív kockázatok között kiemelték a kínai újranyitást, a monetáris szigorítás ugyanakkor erősen visszafogja majd a növekedést. Az a monetáris szigorítás, amellyel szemben egyébként még mindig nagy a bizonytalanság, az eurózóna inflációjának alakulását és az amerikai folyamatokat ugyanis még nagyon nehéz előre látni. Ugyanez igaz az euró árfolyamára és a kötvényhozamokra is.

Januárban láthattuk az infláció csúcsát, de okozhat még meglepetést az áremelkedés

Januárban láthattuk az infláció csúcsát, de okozhat még meglepetést az áremelkedés

A januári 25,7 százalékos infláció majdnem 27 éves csúcsot jelentett, azonban azzal tetőzhetett az áremelkedés – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Februárra már kivétel nélkül alacsonyabb értéket várnak a szakértők, azonban egy ideig még magasan ragadhat az infláció, csak az év második felében várható érdemi csökkenés, de a 10 százalék alatti év végi ráta így sem kerül majd veszélybe.

Kellemetlen meglepetés érkezett a magyar iparból

Kellemetlen meglepetés érkezett a magyar iparból

Váratlanul gyengén kezdte az évet a hazai ipar. Januárban a termelés volumene (szezonálisan igazítva) 5,1%-kal elmaradt a decemberitől. Az egy évvel korábbi teljesítményhez képest 3,2%-os a visszaesés.

Próbálkoznak a forint támadói, de jelen pillanatban semmi esélyük

Próbálkoznak a forint támadói, de jelen pillanatban semmi esélyük

A devizapiaci pozícionáltságból arra lehet következtetni, hogy időnként próbálkoznak a magyar deviza ellen pozíciókat felvenni a befektetők, azonban a jelenlegi kamatszintek mellett továbbra is öngyilkosság ezeket hosszú ideig fenntartani. Az igazán érdekes majd az lehet, hogyan reagál a forint az esetleges kamatcsökkentésre, bár az MNB legutóbbi kommunikációja alapján az továbbra sincs a küszöbön.

Milyen helyzetben van a magyar gazdaság, és mik a kilátások? Új előrejelzés érkezett

Milyen helyzetben van a magyar gazdaság, és mik a kilátások? Új előrejelzés érkezett

A magyar gazdaság jelentősen lassul az idei első félévben, de az év második felének felpattanása az év egészében pozitív növekedést hoz majd - vélik az ING Bank közgazdászai, akik a jövő vére már masszív növekedéssel számolnak. A forint erősödése a közeljövőben elakadhat, de az év egészében folytatódhat, és a kötvénypiacon is a hozamok normalizálódására számítanak a banknál.

Itt a toplista, melyik országokban fektetnek a legtöbben kriptovalutába az EU-ban

Itt a toplista, melyik országokban fektetnek a legtöbben kriptovalutába az EU-ban

Lakóhelytől függően a befektetők teljesen eltérő preferenciákkal rendelkezhetnek a befektetésekhez használt eszközosztályok kiválasztásakor. A kriptovaluták ezt remekül példázzák. Az Európai Unión belül - ahol egyébként relatív gyors adoptációt láthatunk – például a kriptovalutás befektetésekkel kapcsolatos attitűdben jelentős eltérés mutatkozik az egyes országok és régiók tekintetében. Az Eurobarometer egy korábbi felmérése azt vizsgálta, hogy mégis mekkora népszerűségnek örvendenek a kriptopénzek az EU-ban a befektetők körében. Emellett összehasonlították a kriptovalutáknak való kitettséget a részvényekkel, a befektetési alapokkal és a kötvényekkel.

Megégették magukat az európai gazdagok, nagy vagyonok vesztek oda tavaly

Megégették magukat az európai gazdagok, nagy vagyonok vesztek oda tavaly

Nemcsak az átlagvagyonnal bíró befektetőknek volt nehéz tavaly pénzt keresnie a piacokon, hanem a gazdagoknak is, a Knight Frank friss elemzése szerint globálisan 10%-kal esett vissza a dollármilliomosok vagyona, a legnagyobb ütést az európai gazdagok vagyona kapta. Idén viszont már derűlátóbbak a vagyonosok, érdemi emelkedésre számítanak a vagyonukban, ezzel párhuzamosan pedig többet is terveznek költeni. Kiderült az is, miben tartják pénzüket a milliomosok.

Ahol örülnek a klímaváltozásnak: új korszak jön a borászatokban

Ahol örülnek a klímaváltozásnak: új korszak jön a borászatokban

A szőlészet-borászat azon ritka területek egyike, ahol a klímaváltozás kedvező hatásokkal is jár, Magyarországon több borvidék esetében is tapasztalható már néhány előny, amely az éghajlat átalakulásával egyre jellemzőbbé vált az elmúlt években. Az összkép így sem egyértelmű: a szélsőségessé váló klíma a régi termesztési és borkészítési gyakorlatok újragondolására kényszeríti a borászokat, egyre problémásabb a szüret megfelelő időzítése, és komoly gondot okozhatnak a különböző borbetegségek is. Ezek a kihívások ugyanakkor egyelőre kezelhetők, cserébe pedig finomabb érés, részletgazdagabb ízvilág és elegánsabb, zamatosabb tételek jelentik az odafigyelő borászok jutalmát.

Példátlan dolog történt a magyarok bankszámláin, hétéves mélypontra estek a lakáshitelek

Példátlan dolog történt a magyarok bankszámláin, hétéves mélypontra estek a lakáshitelek

Utoljára 2016 elején, a mostani CSOK bevezetésekor vett fel kevesebb lakáshitelt a magyar lakosság az idén januári 41 milliárd forintnál, ami éves összehasonlításban 62%-os zuhanást jelent. A fogyasztási és a vállalati hitelek is gyengén muzsikáltak az év első hónapjában, utóbbi adatait csak a Vodafone-felvásárlás kozmetikázta ki. Az MNB ma közzétett januári statisztikáiban azonban a lakossági betétek alakulása a legszomorúbb: az itt tapasztalt nettó 334 milliárd forintos pénzkivonásra korábban még soha nem volt példa, és minden bizonnyal a csúcson lévő infláció váltotta ki.

Fájdalmas kijózanodás – Menekülnek a részvényektől a magyar profik, de találtak egy új kedvencet

Fájdalmas kijózanodás – Menekülnek a részvényektől a magyar profik, de találtak egy új kedvencet

Januárban még minden szépnek és jónak tűnt, februárban viszont jött a kijózanodás, amit a vártnál magasabb infláció és a jegybankok szigorúbb hangvétele is elősegített. A részvénypiacok kapcsán most már sokkal óvatosabbak a hazai potfóliómenedzserek, a többségük távolságtartással figyeli, mi lesz ebből. A kötvénypiaci befektetések viszont új virágkorukat élik, hiszen olyan helyzet állt elő, hogy gyakorlatilag kockázatmentesen lehet szép hozamokat zsebre tenni.

A pénzügyi szektor újabb szegletében válhatnak a magyarok a környék legnagyobb vásárlóivá

A pénzügyi szektor újabb szegletében válhatnak a magyarok a környék legnagyobb vásárlóivá

Ahogy a régiós bankpiacon az OTP a legnagyobb akviráló, úgy jó esély van arra, hogy a biztosítási piacon hamarosan a magyar állam és a nevében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. lesz a legnagyobb felvásárló. Az első lépéseket az Aegon és az Union biztosítók 45%-ának már lezárt és a Posta Biztosító 67%-ának még folyamatban lévő megvásárlásával már megtette a magyar állam, de messze még a cél, az 50% fölötti hazai tulajdon elérése. Ebből a szempontból is érdekes a Deloitte friss tanulmánya, amely bemutatja a közelmúltban megvalósult régiós biztosítási piaci tranzakciókat és az egyes résztvevők mozgatórugóit. A magyar tulajdonosok biztosításpiaci terjeszkedésével szerdai Biztosítás 2023 konferenciánkon is foglalkozunk.

Nagy falba ütköztek a kínai részvények - Árháborúk lökhetik mélybe az egykori sztárpapírokat

Nagy falba ütköztek a kínai részvények - Árháborúk lökhetik mélybe az egykori sztárpapírokat

A szigorú járványügyi korlátozások feloldása és a hatósági szabályozások lazítása után rég nem látott kedvvel zsákolták a kínai részvényeket a befektetők az év első heteiben. A mesterséges intelligencia egyre jelentősebb térhódításával pedig új sztárok is születtek a tőzsdén, az elmúlt napokban azonban mégis erős falba ütközött az emelkedés. Csak egy egyszerű korrekcióról van szó vagy eddig tartott az újranyitási bumm? Milyenek a tőzsdei kilátások? Valóban a lazuló hatósági szabályozások következtében kialakuló árháborúk vihetik be az újabb ütést az egykori sztárszektoroknak?

600 milliárdos tőkeprogramot jelentettek be Magyarországon, íme a részletek

600 milliárdos tőkeprogramot jelentettek be Magyarországon, íme a részletek

A Nemzeti Tőkeholding ma bejelentette: 600 milliárd forintnyi új, tőkefinanszírozási forrás kerül a magyar gazdaságba a  Baross Gábor Tőkeprogramon keresztül. A három pilléres tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok lába március elsején indult el, 150 milliárd forint keretösszeggel. Az egykörösre tervezett pályázat forrásaira erős piaci igény mutatkozik a Tőkeholding szerint. Az ingatlapalokra fókuszáló alprogramban alaponként minimum 4,5, alapkezelőnként maximum 30 milliárd forintra pályázhat az a mintegy 6-8 szereplő, amely képes teljesíteni a feltételeket. Az értékpapír ágon maximum 5 milliárd forintra pályázhatnak az alapkezelők - derült ki a programot bemutató sajtótájékoztatón.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Brüsszelben egyszerűen átlépik a magyar vétót, Európa integrációja felé fordulnak
Kiszámoló

A PEG mutató

A részvényértékelés egyik legismertebb mutatója a P/E ráta, vagyis a részvény ára osztva az éves egy részvényre...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.