Alaposan átalakították a Soros Fund Management portfólióját, a 4,4 milliárd dolláros alapban helyet cseréltek biotech vállalatok részvényei, nőtt a Tesla és csökkent a Rivian aránya, és egy új kedvenc is bekerült a portfólióba.
Miközben tavaly decemberben tetőfokára hágott a konfliktus Szerbia és Koszovó között, most egyre közelebb kerülhet a megállapodás a 2008-ban függetlenedett tartomány helyzetének rendezése ügyében, miután nyugati diplomaták mindkét országra nyomást gyakoroltak a régóta húzódó konfliktus megoldása érdekében. Egy a nyilvánosság által pontosan nem ismert, de egyes részleteiben kiszivárgott német–francia javaslat tenne pontot a viták végére. Az Oroszországgal jó kapcsolatokat ápoló Szerbia az ukrajnai háború árnyékában közben egyre nehezebben egyensúlyoz a Nyugat és Moszkva között. Véget érhet Aleksandar Vučić szerb elnök hintapolitikája?
Magyar Biztosítóholding Zrt. néven új társaságot alapított nemrég a Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik (címlapképünkön) tulajdonában álló Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. A hírről a legtöbbeknek a Magyar Bankholding jutott eszébe, amely három nagybank egyesítése céljából jött létre, így jogos feltételezés, hogy nagy tulajdonosi átalakulások hírnöke a biztosítási piacon a friss cégalapítás is. Megkerestük a Hungarikumot, és a kérdéseinkre adott válaszok megerősíteni látszanak ezt a feltételezést. Mint kiderült, "nincs kizárva" a CIG Pannónia biztosítóholdingba rendezésre és "kétségtelenül illeszkedne a társaság stratégiájába" az Aegonnal, az Unionnal és a Posta Biztosítóval való együttműködés is.
A nemzetközi összehasonlításokban hazánk klímateljesítménye nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, azonban európai uniós viszonylatban az átlagnál hátrébb jelzik a különféle rangsorok - derül ki a Green Policy Center Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentéséből, amely két tíz éves időszakot (2010-2020 és 2020-2030) vet össze, hogy érzékeltesse az előttünk álló klímaváltozással járó kihívás mértékét. Magyarország ugyan teljesítette a nemzeti klímacélokat 2020-ra, ugyanakkor az elmúlt évtized kibocsátási tényadataiból jól látszik, hogy mennyire jelentős trendváltásra van szükség, ha a 2030-as célok elérését komolyan vesszük.
Szűk fél évvel ezelőtt azon aggódtunk, hogy a forint a világ legrosszabbul teljesítő devizái közé került és már-már megállíthatatlannak tűnik a zuhanása. Azóta viszont nagyot fordult a világ, a magyar deviza nemhogy ledolgozta hátrányát, de lassan világbajnokká kiálthatjuk ki. És az is egészen egyértelmű, hogy mi fordította meg az irányt: az MNB októberi 500 bázispontos kamatemelése és az energiaárak zuhanása óta kapott szárnyakat a forint. Persze kellett a kedvező nemzetközi környezet is, de elvitathatatlan a magyar fizetőeszköz kimagasló teljesítménye.
Magyarországon harmad-negyedakkora földrengéseknek kell csak ellenállniuk az épületeknek, mint abban a régióban, ahol a február 6-i földmozgás történt. Ez abból következik, hogy a szabványok az alapján határozzák meg az elvárt biztonsági szintet, hogy mekkora talajgyorsulások várhatók egy adott épület környezetében – egyebek mellett erről beszélt a Portfolio Checklistnek adott interjújában Madaras Botond építőmérnök. A szakembert más témák mellett arról is kérdeztük, hogy egy hasonló mértékű földrengés miért okozhat jóval nagyobb pusztítást Törökországban, mint például Japánban vagy Kaliforniában.
Ismét hónap közepe van, érkezik a túlzás nélkül a világ egyik, ha nem egyenesen a legfontosabbnak tartott makroadata, az amerikai inflációs adat, ebből vonnak le következtetéseket a piaci szereplők arra vonatkozóan, hogy meddig, és milyen meredeken emelheti még a Fed az alapkamatot, ami alaposan kihat a tőzsdei teljesítményekre is. Ha a vártnál jobb adat (alacsonyabb infláció) jön, folytatódhat a rali, ha rosszabb (vártnál magasabb infláció), akkor pedig jöhet a korrekció.
A tavalyi év negyedik negyedévében a magyar gazdaság az ötödik legrosszabb teljesítményt nyújtotta az EU-ban az Eurostat friss adatai szerint negyedéves bázison, de még így is sokkal jobb teljesítményt nyújtott, mint a legrosszabbul teljesítő két ország. Az előző év azonos időszakához képest a magyar növekedés a hatodik legrosszabb.
Az elmúlt napok jelentős forinterősödése és zlotygyengülése oda vezetett, hogy 2021 végétől nézve már jobb teljesítményt mutat a forint az euróval szemben, mint lengyel versenytársa, így tehát tényleg figyelemre méltó az, amit a forint produkál. Megnéztük hát, hogy most mi üzennek a különféle technikai elemzési megközelítések arra a kérdésre, hogy meddig erősödhet még a forint.
Törökországot történetének egyik legsúlyosabb földrengése rázta meg egy hete. A halálos áldozatok száma egyre csak emelkedik, és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy ezért elsősorban épületek azon tízezrei a felelősek, amelyek úgy épülhettek folyamatosan az országban, hogy a gyakorlatban semmilyen előírásnak sem feleltek meg. Recep Tayyip Erdogan államfő és az állami szervek reakciói az elmúlt időszakban a várakozásokkal ellentétében az emberek szemében csak fokozták a kormánnyal szembeni ellenszenvet.
Alacsony kamatok, kedvező kormányzati döntések és folyamatos konjunktúra; majdnem egy évtizedig élvezhették a privátbankok a gazdasági helyzet előnyeit, nem is csoda, hogy folyamatosan rekordokat döntöttek a profit tekintetében. A világjárvány, majd a feszült politikai helyzet azonban megfordította ezt a folyamatot: a hagyományosan működő pénzintézetek pedig alul fognak maradni a folyamatosan versengő piacon a McKinsey privátbanki elemzése szerint. Megoldási javaslatok vannak, de nem lesz fájdalommentes az átállás.
Már közel 800 milliárd eurót költöttek az európai országok a háztartások és a vállalatok megóvására a növekvő energiaköltségektől egy friss elemzés szerint, amiben a kutatók arra sürgetik az országok vezetőit, hogy célzottabban költsenek az energiaválság kezelésére.
A hét legfontosabb adata magyar szempontból egyértelműen a negyedik negyedéves előzetes GDP-statisztika lesz. Azt követően megtudhatjuk, mire elég a magyar gazdaság teljesítménye Európában. A visszaesés szinte borítékolható, amivel a recesszió is, a kérdés igazából az, mennyire lesz erős a lassulás.
A legfrissebb adatok arra engednek következtetni, hogy kezdenek egyre inkább visszatérni a részvénypiacokra az egyéni befektetők. A 2020-ban és tavalyelőtt látott széleskörű ralikhoz képest azonban most jóval "válogatósabbak" a kisbefektetők, derül ki egy friss elemzésből - az elmúlt hetekben a Bed Bath & Beyond mémrészvénynél látott kisebb-nagyobb fellángolások mellett a Tesla és az AI-hoz köthető részvények voltak a nagy sztárok, a Vanda Research anyagából pedig az is kiderül, hogy ki lehet a következő üdvöske.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a magas inflációval és a lassú gazdasági növekedéssel jellemezhető időszak az alacsony és a közepes jövedelmű országoknak jelenti a legnagyobb kihívást. Ilyen gazdasági helyzetre utoljára az 1970-es években volt példa. A COVID utáni visszakapaszkodást gátolják az ukrajnai háború következményei, így sok országban csak jövőre áll helyre a munkaerőpiac.
Nagyon változatos képet mutat a globális insurtech piac: a legfelkapottabb szerepelők között van chatbottal támogatott online biztosító, egészségügyi szuperapp és kiberbiztosítást kínáló startup is. Feltérképeztük a piacot, és összegyűjtöttük a világ tíz legérdekesebb insurtechjét.
Vasárnap Ciprus szigetének szavazásra jogosult állampolgárai február 5-e után másodszor járulnak az urnákhoz, miután az elnökválasztás első fordulójában a 14 jelölt közül egyik sem szerezte meg a szavazatok 50 százalékát. Két jelölt csap össze: az egykori külügyminiszter, de pártjával, a jelenlegi kormánypárt Demokratikus Összefogással (DISY) szakított Nikosz Hrisztodulidisz, illetve a kommunista Ciprusi Nép Haladó Pártja (AKEL) által támogatott, szintén független Andreasz Mavrojannisz. Bárki is győzzön, továbbra is az egyik legfontosabb ügy lesz a sziget északkeleti egyharmadát birtokló, szakadár Észak-ciprusi Török Köztársasággal az utóbbi években megbicsaklott tárgyalások folytatása.
Mióta a ChatGPT tavaly novemberben szabályosan felrobbantott az internetet, minden a chatbotok és a mesterséges intelligencia körül forog. Sokan elsősorban a nagy nyugati technológiai cégek, a Microsoft és a Google párharcaként mutatják be a történetet, ám a teljes képhez hozzátartozik, hogy az Egyesült Államokkal technológiai versenyt folytató Kínában is dübörögnek a fejlesztések, és sorra jelennek meg a legnépszerűbb mesterséges intelligencia modellek kínai változatai. Cikkünkben utánajártunk, mi jellemzi a kínai mesterséges intelligencia szektort, és milyen alkalmazásokat vehetnek igénybe már most az ott élő felhasználók.
Számos építőipar technológiai innovációról írtunk már, az egyik legnépszerűbb megoldásról azonban még nem beszéltünk részletesen. Az ipari drónok egyre népszerűbbek az építőiparban, mivel új és egyedi előnyöket kínálnak a hagyományos módszerekkel szemben. Jelentősen javíthatják a hatékonyságot, miközben csökkentik a költségeket és racionalizálhatják a munkafolyamatokat. Valós idejű adatrögzítésükkel és légi perspektívájukkal a drónok megváltoztatják az építőipari kivitelezés módját. Most a Big Rentz cikkének segítségével összeszedtük, azokat a területeket, amelyeken az ipari drónok már most képesek felülmúlni, vagy hatékonyan kiegészíteni a hagyományos megoldásokat.
A szokatlanul meleg tél, a szigorú koronavírus-politika miatti visszaeső kínai energiakereslet, valamint a globális LNG-piacokon és az európai gázvezeték-ellátás tekintetében a kellemetlen meglepetések elmaradása jelentősen javította az európai földgáz-ellátás helyzetét tavaly, aminek köszönhetően az augusztusban egekbe szökő gázár az év végére nagyon visszaesett. Az idei telet tehát megúsztuk, itt az ideje a jövőre koncentrálni: az európai gázpiaci egyensúly a következő két évben továbbra is központi téma lesz, a rendszerben ugyanis nagyon kevés tartalék van arra, hogy kompenzálja az esetlegesen felmerülő, nem-orosz eredetű ellátási kockázatokat. De pontosan mik is ezek a kockázatok, és mekkora extra fölgázkereslet-növekedést vagy kínálatkiesést jelenthetnek? És mi lehet a megoldás az előttünk álló nehézségek kezelésére, hogyan lehet felkészülni a következő télre, hogyan lehet elkerülni, hogy a tavaly augusztusi horrorárak megismétlődjenek? Ezeket a témákat járjuk körül elemzésünkben, melynek magját a Bruegel Institute írása adja.