Kedden rendeztük meg a Portfolio és a Magyar Gépjárműipari Egyesület (MAGE) közös szakmai konferenciáját, a Járműipar 2021-et, amelynek keretében a hazai járműipar helyzetével, kihívásaival és jövőjével kapcsolatban nem csak az iparág meghatározó szereplői mondhatták el véleményüket. A legfontosabb témákban sor került közönségszavazásra is, amelynek köszönhetően a résztvevő szakértők is állást foglalhattak.
A tegnapi napon jó néhány nagy gyógyszergyártó vállalat részvényeinek a piacán erős fordulós jelek jelentek meg. Bár a piac nagy részéhez képest világos emelkedő trendben van az ágazat papírjainak a többsége, a magas volatilitás és a mély korrekciók szinte egyiket sem kerülik el. Tovább nehezíti a befektetők helyzetét, hogy a gyógyszergyártók fundamentumainak megismerése és a megfelelő árazás kialakítása a tevékenység jellegéből adódóan nehézkes. Ez a grafikonokon is megjelenik a hirtelen és nagy mozgásokban, ami a kockázatkezelést is érdemben megnehezíti. A diverzifikációt pedig a nem túl jó ETF kínálat korlátozza. Ezért itt még inkább elengedhetetlen a technikai elemzés döntéseket támogató szerepe.
A SocGen elemzője, Albert Edwards híresen pesszimista a részvénypiacok további emelkedésével kapcsolatban, a tőzsdei veterán most közzétett egy elemzést a világszerte egyre magasabb inflációval kapcsolatban, amiben éppen, hogy hűti a kedélyeket, és nem annyira pesszimista, mint más elemzők. Edwards egyetért az amerikai jegybankkal abban, hogy az infláció emelkedése átmeneti lesz, és úgy véli, hogy a befektetők magasabb inflációval kapcsolatos aggodalmai hamarosan el fognak tűnni. De csak átmenetileg.
Azóta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alelnöke május közepén bemondta: kamatemelésre készül a jegybank júniusban az inflációs kockázatok ellensúlyozása érdekében, szinte folyamatosan és jelentősen erősödtek a piacon a kamatemelési várakozások. A piaci árazások azt mutatják, hogy olyan szintre ugrottak a bankközi kamatok, illetve a várt kamatemelések mértéke, mint amilyenekre nem, vagy csak egy-kétszer volt példa az utóbbi 5 évben. Nagy kérdés, hogy ilyen intenzív kamatemelési sorozatot valóban végrehajt-e majd az MNB a következő 6-12 hónap során és az is, hogy ettől eltérő pályán halad, akkor az mit okoz a forint árfolyamában.
Bár a globális részvénypiacok a tavalyi koronavírus sokk óta szinte minden régióban és országban rengeteget emelkedtek, India az utóbbi időben kiemelkedően teljesít a technikai elemzés szempontjából. A vezető indexek az elmúlt egy évben közel 20%-kal múlták felül az amúgy is száguldó S&P 500 teljesítményét. Bár a tavasz nagy része a relatív erő elillanásáról szólt, május közepe óta ismét visszatért Panjabi MC lendülete, és Mumbai piacai erős technikai képet mutatnak.
Bár az amerikai részvényindexek többsége továbbra is rendszeresen új csúcsokra kúszik fel, az alapvetően optimista hangulat ellenére néhány helyen furcsa jelenség figyelhető meg, ami akár a teljes piacra figyelmeztető jelzés lehet. A Dow Jones Ipari Átlag, vagy ahogyan mindenki ismeri: a “Dow” nem volt képes új maximumot elérni. Mivel ebben a mutatóban 30 komponens van, és a súlyozás egyszerűen csak árfolyam alapján történik (amiről kimondhatjuk: agyrém), akár 1-2 részvény is okolható lenne a rossz relatív teljesítményért. Ám amíg az S&P 500 pénteken képes volt új csúcsra vánszorogni, addig ugyanerre csak 3 Dow komponens volt képes. Sőt, volt a másik oldalon több papír is, amelyeket napok óta erős forgalom mellett adni kezdtek. Mi lehet a jelenség oka, és mekkora hatása lehet ennek a teljes részvénypiacra? Technikai elemzésünkben ennek jártunk utána.
Lassabb a felépülés az európai légiközlekedésben idén, mint amire a Moody’s korábban számított, de tény, hogy a helyzet javul, ahogy haladnak az oltások a világban, a járvány csillapodik és lazítanak az országok az utazási korlátozásokon. Várhatóan nyáron felpörög a légiforgalom, de ez még nem lesz az igazi, a jó hír, hogy a repterek többsége elegendő pluszlikviditással rendelkezik ahhoz, hogy átvészelje ezt az időszakot – áll a Moody’s elemzésében.
Az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett az olajár, és a márciusi megtorpanást követően tovább folytatódik a rali. Ez nem véletlen, hiszen nagyban zajlik a gazdasági kilábalás, bár a globális olajkereslet várhatóan csak 2022-re állhat vissza a koronavírus-járvány előtti szintekre. Ezzel párhuzamosan azonban alaposan visszaesett az olajtermelés is, és egyelőre meglehetősen cammogós a visszaállás, különösen az amerikai palaolajtermelők esetében látszik, hogy nem sietik el a dolgokat, és inkább a hozamokra koncentrálnak a terjeszkedés helyett. Ennek köszönhetően jelentősen visszaesett az olajtartalékok szintje is, bár egyes becslések szerint őszre visszaállhat a kereslet és a kínálat egyensúlya. Távolabbra tekintve azonban egyre rosszabbnak tűnnek a kilátások, az olajkitermelésben több száz milliárd dollárnyi beruházás eshet ki a koronavírus-járványnak köszönhetően, és az elmúlt években is egyre inkább elmaradoznak a tőkebefektetések a szektorban, ami hosszú távon okozhat még komolyabb fejfájást. Változás pedig inkább az ellenkező irányban várható, mivel egyre nagyobb a nyomás az olajcégeken, hogy gyorsítsák fel az energiaátmenetet, és hagyjanak fel a fosszilis tevékenységeikkel.
A globális koronavírus-járvány remélhetőleg küszöbön álló leküzdésével elindult a rotáció a tőzsdéken, illetve a vírus átvészelésének érdekében véghez vitt gigantikus mértékű fiskális és monetáris élénkítés apropóján az inflációs félelmek is alaposan megugrottak, egyre több helyen lehetett komoly árrobbanásokról olvasni mind Európában, mind az Egyesült Államokban. Ilyen bizonytalan időkben sok befektető fejében fordulhat meg a gondolat, hogy érdemes lehet kisebb-nagyobb távolságot tartani az egyébként alaposan túlhevült tőkepiacoktól és menekülőeszközökbe forgatni átmenetileg a tőke egy részét. Hagyományos értelemben - bár a bitcoin személyében komoly kihívóra akadt - még mindig az arany számít az egyik legkedveltebb eszköznek ezen a téren, ennek apropóján most megnéztük, mik is a fontosabb történések a nemesfém piacán, illetve a legnagyobb, tőzsdéken jegyzett aranybányász társaságok részvényeit is megvizsgáljuk közelebbről, megnézzük, hogy akadnak-e jó befektetési lehetőségek.
Csak úgy röpködnek a szemünk előtt az egyre magasabbra szálló inflációs adatok és egyelőre nincs olyan jegybank, amelyik sikeresen lelőtte volna őket, vagy egyáltalán elindult volna vadászni. A fogyasztói árindexek mögötti emelkedés egy része az élelmiszerárak felrobbanásának tudható be, ami sajnos sok ember pénztárcáját megterheli. Szerencsére a pénzügyi piacokon már nagyon kis tőkével is részt lehet venni az emelkedésben, ETF-ek segítségével, így fedezve a fogyasztói kosarunkból fakadó kockázatokat, vagy akár efölötti nyereséget elérve. Cikkünkben a technikai elemzés segítségével megvizsgáltuk, hogy a melyek a legnagyobb momentummal rendelkező mezőgazdasági termékek a határidős piacokon, ezeknél milyen árfolyamszintekre érdemes figyelni, és mely ETF-ekkel lehet ezeket helyettesíteni a portfoliónkban. Nézzük mi van ma az étlapon az ún. soft commodity-k piacán!
Egy újabb adag névvel bővült a napokban a mémrészvény-őrület, a wallstreetbetses kisbefektetők tegnap is megtalálták legújabb kedvenceiket. A börtönöket üzemeltető GEO Group például 38 százalékkal, a Clean Energy Fuels pedig 32 százalékkal került feljebb mindössze egy kereskedési nap leforgása alatt. Cikkünkben megnézzük, hogy mit érdemes tudni a napokban felsztárolt vállalatokról, illetve a technikai képet megvizsgálva igyekszünk kapaszkodókkal szolgálni a jövőre vonatkozóan - már amennyire ez lehetséges ebben a környezetben.
Még mindig bőven találni olyan szektorokat és ágazatokat az amerikai részvénypiacon, amelynek a technikai képe pozitív, és valószínűsíthető a trend folytatódása. A február-márciusban beindult rotációval, amelynek során a növekedési részvényeket a befektetési alapok egyre inkább értékalapon kezelt papírokra cserélték. Ez nemcsak egy természetes és gyakori folyamat a széles piaci trendek második szakaszában, de a koronavírus lezárások feloldásával egy logikus lépés is, hiszen a gazdaság gyors felpörgésével rengeteg olyan ágazat forgalma ugrik meg, amelyeket korábban elkerültek a befektetők. Az alapanyaggyártók vannak ebből a szempontból az egyik legjobb helyzetben, amelyek még elugrani sem tudnak a rájuk zúduló megrendelésözön elől. A részvénypiac ezt lereagálta, és erős trendben vannak, ráadásul még abból a szempontból is érdekes a helyzetük, hogy az elmúlt hetekben és napokban legtöbbjük egy-egy szép formációba került a technikai elemzés szempontjából, ami megalapozhatja a következő hullámot.
Hosszú idő után az első (de nem az utolsó) izgalmas kamatdöntő ülését tartja az Európai Központi Bank ma délután. A jegybankra mérsékelt inflációs nyomás nehezedik, és a kötvényhozamok még megkövetelik a laza monetáris politika fenntartását, így nagy bejelentésre ma nem számítunk. De nem is ezért izgalmas a mai ülés, hanem azért, mert az EKB felé két irányból is közelednek a fellegek, és előbb-utóbb biztosan mondania kell valamit a felgyülemlő aggodalmakra. Christine Lagarde sajtótájékoztatóján már kaphatunk némi ízelítőt abból, hogy milyen korszakra készül a jegybank, így elsősorban a jegybankelnök sugalmaira kell majd odafigyelnünk. Mert ha maradnak is a galambok Frankfurtban, egyre kevésbé lehet úgy tenni, mintha semmi sem történne.
Az elmúlt hetekben a bitcoin jelentős esést szenvedett el, számos támasz szintet áttörve, megszüntetve a középtávú trendet, majd nagy veszélybe sodorva még a hosszútávú trendet is. A legtöbb kriptodeviza vele tartott, többek között az ether is sokat veszített az értékéből. Egy kicsit közelebbről megvizsgálva a folyamatokat, divergenciára utaló jeleket láthatunk a két eszköz között, aminek akár hosszútávú következményei is lehetnek.
535 milliárd forinttal bővült a lakosság kezében lévő három legnépszerűbb befektetés, az állampapírok, a befektetési jegyek és a részvények állománya áprilisig, holott tavaly ugyanebben az időszakban közel 300 milliárdos visszaesést láthattunk. Továbbra is az állampapír a legnépszerűbb megtakarítás, közelít a 10 ezermilliárd forinthoz, de van egy kategória, amelynek állománya még az állampapírokénál is gyorsabban bővül: a bankbetéteké. De ez csalóka.
A hétvégi G7-megállapodás szövegéből még nem volt világos, hogy a 15%-os globális adóminimum a ténylegesen legalsó (effektív) adókulcs lenne, vagy csak a megállapodásban rögzített kulcs, amiből még mindenféle céges kedvezményeket lehet osztogatni, de azóta kiderült, hogy egyértelműen előbbiről van szó. Mindez teljesen új megvilágításba helyezi a hétvégi alku tartalmát például Magyarország számára is, hiszen így az alacsony adókulcsokra és különféle kedvezményekre épített külföldi cégvonzási stratégia ellehetetlenülhet, igaz még mindig nem tisztázott sok fontos részletkérdés. Mindenesetre nem lehet véletlen, hogy brüsszeli körökben azt hallani: Írország és Ciprus mellett Magyarország az egyik legkeményebb ellenzője a globális minimumadó tervének. Van egy eddig kevésbé tárgyalt további fontos részlete is a hétvégi alkunak, ami az adóbevételeik fokozása érdekében afelé terelheti az ellenállókat is, hogy adják fel a pozíciójukat, de egy uniós szinten is elfogadott adóminimum 2025 előtt nem reális.
Bár mindenki az S&P 500-at, vagy a Dow-t, illetve a Nasdaq 100-at figyeli, ha az amerikai részvénypiacra kíváncsi, nem minden esetben ez a legjobb mutató. Ha igazi trend van az összes tőzsde szinte minden lényeges szegmensében, akkor sokkal inkább érdemes a teljes piacot lefedő indexeket is megnézni. Erre leginkább a Wilshire 5000 index az alkalmas, amely már a hetvenes évek óta a tőzsdei mutatók részét képezi, mégis méltatlanul ritkán hallani róla. Pedig a komponensei sokkal szélesebb mértékben lekövetik azt, hogy mi történik a világ legnagyobb és legfontosabb részvénypiacán, mint a szélesebb körben figyelt indexek. A technikai elemzés eszköztára révén megnéztük, hogy a Wilshire 5000 milyen jelzéseket ad a piacról, és hogy piaci kapitalizáció alapon milyen eltérések vannak az egyes szegmensek között.
A koronavírus-járvány váratlan megjelenése, a megfékezése érdekében hozott szigorú intézkedések rendkívül nehéz helyzetbe hozták a globális autóipart tavaly. Az eseményektől természetesen a magyar autógyártás sem tudta függetleníteni magát, amelynek eredményeként jóval kevesebb személyautó készült hazánkban 2020-ban, mint egy évvel korábban. A gyártás tekintetében a prémiumautó-gyártók, az Audi és a Mercedes-Benz kevésbé érezte meg a válságot, termelésük viszonylag magas szinten maradt, míg a volumengyártó Magyar Suzuki jelentős visszaesést szenvedett el. Üzleti szempontból is látványos különbségeket hozott 2020: az Audi Hungaria meglepetésre rég nem látott nyereséggel zárta az évet, a menedzsment pedig úgy határozott, hogy gigászi, 2000 milliárd forintot meghaladó osztalékot fizet. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary és a Magyar Suzuki nyeresége viszont jelentősen csökkent 2020-ban.
A koronavírus-járvány miatt tavaly erős visszaesés volt látható az energetikai befektetések területén, idén azonban már újra beindulhat a növekedés, ami magasabb beruházási aktivitással is jár egyben. Továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek a megújuló energiaforrások, és egyre több pénz áramlik a tiszta energiatechnológiák irányába. Emellett azonban visszapattanás látható az olajbefektetések kapcsán is, elsősorban a kínai, orosz és közel-keleti jellemzően állami tulajdonban lévő vállalatok bővíthetik a termelésüket idén. Azonban több nagy olajtársaság is tervezi, hogy a jelenleginél nagyobb összegeket fordítson környezetbarát befektetésekre. A széntermelésre pedig ugyan egyre nagyobb nyomás nehezedik, de Indián és Kínán múlik, hogy ennek mi lesz az eredménye. Összességében pedig még mindig nagyon távolinak tűnik a klímasemlegesség 2050-es elérése – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) World Energy Investment 2021 tanulmányából.
Miközben egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Parlament az Európai Bizottságra, hogy utóbbi lépjen fel a magyarországi EU-s kifizetések terén, aközben a fejlesztési pénzáramlások terén nyoma sincs a feszültségnek. Mind a magyar kormány rendületlenül fizeti ki a 2014-2020-as pénzeket a nyerteseknek havi 100 milliárd forint körüli volumenben, mind az Európai Bizottság szépen utalgat időnként hazánknak. Ez azonban persze nem jelenti azt, hogy a meccs már le van futva, azaz a 2014-2020-as pénzeink brüsszeli folyósítását már semmi sem fenyegeti, de egyelőre láthatóan nem lép fel hazánk ellen a Bizottság.
