Az ukrajnai háború alaposan átárazta az OTP-t, és bár az elmúlt hónapokban nagyot emelkedett az árfolyam, az árazás még mindig jócskán elmarad attól, amit 2022 előtt láttunk. Megnéztük, hogy a legfrissebb, rekordmagas célárakkal hogyan lenne árazva az OTP, és azt is, hogy milyen árfolyam jönne ki, ha a korábbi árazási szintekre jönne vissza a bankrészvény.
Donald Trump győzelme és az azt követő tőzsdei rali számos kedvező befektetési lehetőséget hozott magával a tőzsdéken. Az elmúlt hetekben ezek közül a lehetőségek közül már többet is megmutattunk. Most azonban mutatunk egy újabbat: ezúttal egy olyan részvénnyel fogunk foglalkozni, melyben még csak nemrég kezdődött a pozitív fordulat, de nagy potenciál van benne. Nézzük is meg, hogy melyik részvényről van most szó.
A régiós versenyben nem nagyon tudunk majd az utolsó előtti helyről elmozdulni a bérmegállapodás után sem - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Portfolio-nak adott interjújában. Jelenleg csak Bulgáriát tudjuk megelőzni a minimálbért tekintve, ebben pedig jövőre nem igazán várható változás. Ennek pedig az az oka, hogy nemcsak Nyugat-Európa küzd munkaerőhiánnyal, hanem a környékbeli országok is, amelyek átlagban 10%-os fizetésemeléssel reagálnak a helyzetre. Palkovics Imre szerint éppen ezért szükséges a magyar bérek gyors növelése.
A mai piaczárást követően teszi közzé legfrissebb, harmadik negyedéves számait az Állami Nyomda. Ahogy az előző alkalmak során, úgy ezúttal is jelentős árfolyam elmozdulásra van kilátás. Megnéztük, hogy milyen fontos szintekre érdemes most figyelni a Nyomda esetében.
A globális részvénypiacok a múlt héten vegyes képet mutattak, miközben a Wall Street választások utáni lendülete némileg alábbhagyott. Az amerikai piacok mérsékelt emelkedést produkáltak, ugyanakkor a magyar forint jelentősen gyengült, különösen a dollárral szemben, új mélypontot érve el az euróhoz képest is. A hét fókuszában a német és amerikai gazdasági adatok, valamint az inflációs mutatók állnak, amelyek meghatározóak lehetnek a monetáris politikai döntések szempontjából. Magyar szempontból pedig a Moody's pénteki hitelminősítői döntése lesz. A hétvégén pedig az OPEC-döntése vihet be mélyütést a piacoknak.
Ugyan a napokban többször is új történelmi csúcsot döntött a bitcoin árfolyama, a hatalmas mérföldkőnek számító 100 000 dolláros szint áttörésére még várni kell. Ráadásul most egy korrekció is elkezdődött a bitcoin piacán, éppen ezért megnéztük, hogy milyen szintekre érdemes most figyelni. Itt a tökéletes beszálló? Nézzük!
„Már csak akkor tudunk toborozni, ha full remote állást kínálunk.” „Eljött az ideje annak, hogy visszatérjünk az irodába.” Egymással teljesen ellentmondó hírek és felmérések keringenek a munkapiacról, egyszer a home office (HO) teljes térnyeréséről, máskor meg annak végleges beszántásáról. Valójában azonban senkinek sincs igaza. Exkluzív adatokat mutatunk a HO-ról és a hibrid munkavégzésről Magyarországon.
Donald Trump elnök gazdasági protekcionizmusra épülő kereskedelempolitikája miatt aggódnak Brüsszelben: az EU-t és annak tagállamait súlyos gazdasági veszteségek fenyegethetik, ha Trump második elnöksége alatt bevezeti az általa ígért magas vámokat. A vámszankciók nemcsak az európai exportőröket, különösen a német autóipart érinthetik érzékenyen, hanem az EU belső egységét is próbára tehetik. A kontinens vezetői bíznak abban, hogy tárgyalóasztal mellett beszélhetik le Trumpot a terveiről. A tárgyalói küldött Trump valamely európai partnere lehetne: brüsszeli tisztviselők szerint bár az Orbán-kormány kézenfekvő megoldás lehetne, az uniós–magyar konfliktusok miatt mégis inkább Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet a befutó.
Az amerikai választások után Donald Trump egyértelmű felhatalmazást kapott, és ennek elvileg a piacokra nézve is egyértelmű üzenetet kellene hordoznia. Ennek ellenére még nem ezt látjuk, inkább irány nélküli mozgásokat, ami azt mutatja, hogy van még valami, ami zavarja a piacokat és ez nem független az elnök személyétől.
A múlt héten felelevenítettük a legendás amerikai M16-os gépkarabély fejlesztésének finoman szólva is problémákkal teli korai szakaszát. Az egészen korai M16 variánsok Vietnamban meglehetősen rosszul teljesítettek, az A1-es variánssal azonban a hibákat sikerült orvosolni, a fegyvercsalád pedig elindulhatott világhódító körútjára. Az AR-15 széria történetének második részében az „alapfegyver”, az M16 történetét vesszük végig a késő ’60-as évektől napjainkig.
Az eddigi tapasztalatok szerint, amikor az amerikai 10 éves kötvény hozama 4,2% fölé kerül, akkor a részvényekből elfogy az erő. Amíg ez a kapcsolat nem törik meg, addig a részvényekben nem tud jönni tiszta, trendszerű emelkedés. Nagy kérdés, hogy ez meddig mehet így és mi kell hozzá, hogy megtörjön ez a kapcsolat? Megnézzük azt is, hogy Trump elnök programja vajon javít, vagy ront-e ezen a helyzeten.
A mesterséges intelligencia megoldások már nem kopogtatnak az ajtón, hanem itt vannak velünk: egyre többen használják a magánéletben és munkahelyi célokra az egyre okosabb, egyre pontosabb és egyre több funkcióval rendelkező nagy nyelvi modelleket. Öt népszerű modellről mutatjuk, mire jók most és hogyan fejlődtek.
Az elmúlt években elsősorban a közlekedési és fűtési szektorban a villanyautók, illetve hőszivattyúk terjedésének köszönhetően érzékelhetően elindultak az elektrifikációs folyamatok, vagyis a villamos energia szerepének növekedése az Európai Unióban is, de miközben az áramtermelés világszerte az EU-ban az egyik legtisztább, számos más régióban magasabb az elektrifikációs ráta. A közeljövőben azonban több, az elektrifikáció szempontjából jelentős lépés is várható az EU-ban - hangzott el a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló régiós energiapolitikai fórumán Szabó László, a REKK igazgatójának előadásában.
Óriási potenciál rejlik a hőtermelés elektrifikációjában, ami alapjaiban fogja megváltoztatni a villamos energia felhasználását, ezzel együtt a hőszivattyúk telepítése jócskán elmarad az Európai Unióban a 2030-ra megcélzott darabszámtól - mutatott rá Jan Rosenow, a Regulatory Assistance Project (RAP) európai programigazgatója a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló minapi régiós energiapolitikai fórumán. A fűtési ágazat villamosításának hajtóerőit ismertető előadása szerint a fűtés bizonyos szempontból elefánt a porcelánboltban - angolosan: a szobában -, amikor az energia- és klímapolitikai célok megvalósításáról van szó.
Hiába zajlott le már több, mint két hete az amerikai elnökválasztás, a "Trump trade" továbbra is dübörög, sőt, a januári beiktatást követően akár még markánsabb kilengések is jöhetnek. A 100 ezer dolláros álomszint körül táncol a bitcoin, de nem csak a kriptotér lett nagyon izgalmas, a befektetők gőzerővel keresik, hogy melyik szektorok profitálhatnak a republikánus elnök második ciklusából. Egy ilyen történelmi jelentőségű választást követően, ebben a turbulens és bizonytalan geopolitikai környezetben adódik a kérdés: mi az, amit még nem áraztak be a piacok? Melyik szektor, mely vállalatok nyerhetnek még nagyot Donald Trump elnökségével hosszabb távon? Ezzel kapcsolatban mutatunk most egy izgalmas lehetőséget, amiben egyébként nem csak Donald Trump miatt lehet most nagy fantázia.
Nincs megállás, tovább dübörög a kripto-őrület a tőzsdéken. Amíg azonban mindenki arra figyel, hogy mikor éri el a bitcoin a történelmi mérföldkőnek számító 100 000 dolláros szintet, addig nagy izgalmak történnek a piac többi szereplőjénél is. Éppen ezért mutatunk most egy olyan coint, amelyben hatalmas növekedési potenciál van most. Lássuk is, hogy miről is van szó!
A szektor egésze szempontjából kedvezően változik 2025-ben a biztosítók extraprofitadójának (hivatalos nevén pótadójának) a szabályozása: bár a kulcsok módosításával egyes biztosítók jól, mások rosszabbul járhatnak, ha képes lesz a szektor 150-200 milliárd forinttal növelni állampapír-állományát, akkor ennek 30%-ával, vagyis mintegy 50-60 milliárd forinttal csökkentheti extraprofitadóját. A továbbra is élő másik különadóval, a biztosítási adóval együtt 213 milliárd forintot remél a kormány jövőre a szektortól.
Sok Mol-befektető által várt (és talán rettegett) nap jött el tegnap, döntött ugyanis a kormány a 2025-ben is érvényben maradó különadók ügyében. Egyebek mellett döntés született a Brent-Ural különbözetre kivetett különadóról, az árbevétel-arányos adótételről és az extra bányajáradékról is, cikkünkben megnézzük, hogy összességében mennyire számítanak meglepőnek a kormány döntései, illetve azt is, hogy mit jelent mindez a Mol számára.
Az idei évre várt 140 milliárd forint helyett mintegy 160 milliárd forintot fizethetnek jövőre a bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofitadóként, ha elegendő állampapírt vásárolnak. Mivel az adóalap, az adókulcs és a felezés lehetősége is változik, ezért a teher bankok közötti eloszlása is jelentősen módosulhat.