Egyensúlyba hoz és ott is tart: olcsóbb, hatékonyabb, de motivációs szempontból is számos pozitívumot rejt magában, ráadásul még a környezetre is jótékony hatást gyakorol a hibrid munkavégzés. Mit és hogyan profitálhatnak az egyének és a cégek a Covid hozta újhullámos megoldásokból?
A török külpolitikával foglalkozó cikksorozatunk második részében arra próbálunk meg választ adni, hogy Ankara miért érdeklődik olyan kiemelten a háborúk sorozata által romba döntött, a pusztításból éppen felocsúdó korábbi nagyhatalom, Irak iránt. Bagdad a Közel-Kelet egyik nagyágyújából vált a túlélésért küzdő entitássá, ahol a szíriaihoz nagyon hasonló helyzet állt elő: kurd milíciák, kormányválságok, iráni jelenlét nehezíti Erdogan elnök manőverezését.
2019-ben láttunk utoljára hasonló hozamadatokat, mint az idei első három negyedévben, sőt, ha így megy tovább, rekord évet zárhatunk. Az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók is szárnyalnak: általánosak a 11-13% körüli hozamok, de vannak olyan szolgáltatók is, ahol a 15% feletti teljesítmény sem ritka. Kérdés, kitart-e ez a hozamkörnyezet év végéig, és vajon a jó hozamok meghozzák-e végre a kedvet a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, mivel az eddigi adatok sajnos folyamatosan csökkenő taglétszámot mutatnak.
Október 9-én, most hétfőn lép érvénybe a kormány elvárása a bankok felé: a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket legfeljebb 12%-os kamattal kínálják a kezdeményezéshez csatlakozó hitelintézetek. Saját számításaink és a Pénzcentrum kalkulátora segítségével megvizsgáltuk ötfajta lakáshitel példáján, hogy forintban mekkora nyereséget jelenthet e változás a hitelfelvevők számára az eddigi piaci ajánlatokhoz képest. Arra jutottunk, hogy a tudatos hitelfelvevők nem sokat nyernek a THM-plafonnal, azok viszont igen, akik eddig sem hitelkamat vagy THM alapján választottak bankot maguknak.
Jelentős időveszteséget okoz minden egyes nap, sokba kerül, az ember elfárad közben és olyan negatív hatások érik, mint a környezetszennyezés vagy a forgalmi dugók miatt érzett stressz, ha minden nap be kell járni a munkába. A legnagyobb feladvány a munkaadók számára az, hogy ma már egyre több dolgozó elvárása, hogy ne kelljen szembenéznie a napi bejárással.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közgazdászai megvizsgálták az elmúlt évtizedek inflációs sokkjait világszerte: arra voltak kíváncsiak, hogy mi a közös jellemző ezekben a ciklusokban, és milyen lépésekkel lehet sikeresen mérsékelni az áremelkedést. Ha az IMF megállapításait elfogadjuk, akkor egyszerre van okunk örülni és aggódni is: a jegybankok világszerte alkalmazott eszközei hatásosak lehetnek, a kormányoknak viszont még van mit tenniük azért, hogy ne hátráltassák az infláció elleni küzdelmet. Magyarországon különösen kedvezőtlennek tűnnek az inflációs kilátások, ha pontosak az IMF-tanulmány eredményei.
Nagy számban vonultak ki az ellenzéki érzelmű szavazók Varsóban október 1-jén, vasárnap, hogy két héttel a lengyelországi parlamenti választások előtt erőt demonstráljanak a közvélemény-kutatásokban tartósan vezető kormánypárttal, a PiS-szel szemben. A tömegrendezvény aztán számháborúba torkollt: míg a rendezők 1 milliós, történelmi menetről beszéltek, a PiS elnöke 60 ezerre tette a résztvevők számát. Mindkét nagy erő igyekszik a választást a jó és rossz küzdelmévé, mindent eldöntő nagy összecsapássá stilizálni, miközben a végén akár egy-két képviselő átcsábítása döntheti el, milyen színezetű kormány alakul.
Komoly hangulatromlás játszódott le az elmúlt hónapokban a részvénypiacokon, ami az év legnagyobb tőzsdei sztárjait sem hagyta érintetlenül. Hét részvényről van mindössze szó, amelyek hátukra vették az indexeket, és az AI-boomot meglovagolva hajtották a tőzsdék emelkedését. Viszont az elmúlt hónapokban még a Csodálatos Hetes sem tudott menedéket nyújtani a kötvényhozamok meredek emelkedésétől és az egyre inkább eluralkodó "hosszabb ideig magasabb kamatok" narratívától. Azonban éppen ez a gyengeség teremthet jó vételi lehetőséget ezekben a részvényekben, ráadásul a Wall Street-i elemzők lelkesedése nagyon úgy tűnik, hogy továbbra is töretlen irántuk.
Többek között részvény- és kötvénypiaci aktualitásokkal is foglalkozunk a Portfolio Signature Online Klubján.
Elszálltak az amerikai kötvényhozamok, ez pedig jó nagy hullámokat vetett a világ tőkepiacain, így a részvénypiacokon is, csak az elmúlt egy hétben közel 1500 milliárd dollárral csökkent a tőzsdei vállalatok piaci értéke, és van olyan elemző, aki szerint az eddigi esés még semmi, további nagy esésnek kell jönnie ahhoz, hogy stabilizálódjanak a piacok.
Többek között részvény- és kötvénypiaci aktualitásokkal is foglalkozunk a Portfolio Signature Online Klubján.
Az elmúlt napok kötvényhozam-emelkedései azt mutatják, hogy a piac felismerte az amerikai költségvetési fegyelmezetlenségben (és ezzel együtt a kormányzat eróziójában) rejlő veszélyeket – figyelmeztet cikkében a Wall Street Journal. A piac évtizedekig nem büntette meg az amerikai kormányt a nagy deficitek miatt, de ez megváltozhat, és ezért magas árat fizethet majd az amerikai kormányzat.
Októberben mindössze 25 bázisponttal mérsékelheti tovább az irányadó kamatot az MNB Monetáris Tanácsa azt követően, hogy szeptemberben az összeolvadt az alapkamattal – vélik az ING Bank elemzői. A pénzintézet friss értékelése szerint a harmadik negyedévben felcsillant a fény az alagút végén a magyar gazdaságban, azonban az uniós források tartós zárolása még tartogathat kellemetlen meglepetéseket.
Már szűk 10 hónapja, tavaly decemberben kivezették az iparági körökben sokat kritizált üzemanyagárstopot Magyarországon, az intézkedés visszahozásának lehetősége azonban sosem került le teljesen a kormány palettájáról. Az elmúlt hónapokban látott meredek benzinár-emelkedés miatt egyre nagyobb a félelem attól, hogy ismét hatósági árat fog megszabni a benzinre és dízelre a kormány, a hazai üzemanyagpiac stabilitásának fontosságát hangsúlyozva ezért sorra szólalnak meg az iparági szereplők. A mostani érzékeny környezetben érdemes felidézni, hogy pontosan hogyan is nézett ki a bő egy évig velünk lévő intézkedés és milyen következményei voltak a hazai üzemanyagpiacon.
Az elmúlt hetek látványos dollárerősödése igencsak keresztbe tett a feltörekvő piaci devizáknak, különösen a forintnak. Múlt héten már közel 395 forintot is kellett adni egy euróért, majd ezt követően kedd reggelig közel 10 egységet erősödött vissza a magyar deviza, miután kiderült, hogy az Európai Bizottság felszabadíthat 13 milliárd eurónyi kohéziós forrást Magyarországnak. Nem sokkal később azonban a kormány bejelentette, hogy 5,2 százalékra emelik a költségvetés idei hiánycélját, majd ezt követően a dollár erősödésével és az amerikai kötvényhozamok emelkedésével a nemzetközi hangulat tovább romlott, ez pedig a forintra is ismételten nyomást helyezett. Az elmúlt napok kilengéseit követően megnéztük, hogy mennyire lehetnek helyénvalóak a 400 forintos euróval kapcsolatos aggodalmak, és hogy milyenek lehetnek a forint kilátásai az előttünk álló időszakban.
A Z-generációs munkavállalók egy rendkívül nehéz időszakban kezdték a karrierjüket, az AI azonban hirtelen felértékelte képességeiket, és most akár idősebb kollégáik mentorává is előléphetnek. Vajon az, hogy - ahogy más digitális eszközöket, úgy - a mesterséges intelligenciát is magától értetődő természetességgel használják, segít majd nekik előrejutni karrierjükben hosszú távon?
Ma is folytatódik az amerikai kötvényhozamok emelkedése, a legfontosabb referenciahozam már a lélektani 5%-ot közelíti. A kötvények árfolyamának gyors esése leértékeli a bankok mérlegében felhalmozott eszközöket, a további veszteségtől való aggodalom pedig még agresszívabb eladási hullámot hozhat. Pánikra még semmi ok, de a tavaszi banki fejlemények miatt semmiképp nem megnyugtató a jelenlegi helyzet. Bankcsődökre sincs szükség ahhoz, hogy a jelenlegi hozamemelkedés komoly problémákat okozzon: a kötvénypiacon jelentkező eladási hullám már most átterjedt más piacokra is.
Új szabályokat fogadott el a kormány az ingatlanalapok 180 napos visszaváltási idejű, illetve ennél gyorsabb visszaváltású befektetési jegyeinek arányaira vonatkozóan, miután legutóbb, 2019-ben az MNB ajánlásban tette kvázi kötelezővé a T+180 napos visszaváltási időt az új ingatlanalapok és sorozatok számára. Most a kormány elvileg a biztonságos működés mellett a versenyképességet is szeretné javítani az új szabályokkal.
A Mol üzleti környezetének megváltozása és az, hogy nem kap EU-s pénzt a tervezett projektekre, oda vezetett, hogy „bizonyos beruházásokat át kell gondolnunk, és ez érinti a kőolaj-diverzifikációs fejlesztéseket is" – írta a Portfolio kérdésére az olajtársaság sajtóosztálya. Eredetileg arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a nemrég bejelentett 7000 milliárd forintos kormányzati fejlesztési programból a 400 milliárd forintos finomítói rugalmassági beruházási terv háttere. Bár érdemi választ erre a kérdésünkre nem kaptunk, de azt kiemelte hivatalos reakciójában a Mol: többek között azért jutottak arra a következtetésre, hogy átgondolják a beruházásokat, mert az Európai Bizottság nem ad forrást a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön (RRF) keresztül a tervezett projektekre, miközben meg nem térülő beruházásokat is végre kell hajtaniuk.
Általánosságban elmondható, hogy nincs olyan piac, amelyre ne lenne negatív hatással az elmúlt hetek dollárerősödése, és az emelkedő amerikai kötvényhozamok. Különösen igaz ez a nemesfémekre: az arany múlt héten 2021 júniusa óta a legrosszabb hetét zárta, kedden pedig új héthavi mélypontra zuhant az unciánkénti jegyzés.
Kicsi az esélye annak, hogy Kína gazdasági problémái egy globális válságot okoznának, mivel az ázsiai országnak nincsenek jelentős külső kötelezettségei – mondta a Portfolionak adott interjúban David Lubin. A Citi feltörekvő piacokért felelős vezető közgazdásza szerint a trendszerűen magasabb infláció velünk maradhat a jövőben is, mivel eltűntek azok a tényezők, melyek az elmúlt harminc évben az alacsony áremelkedést okozták. A szakember hamarosan élőben beszél majd meglátásairól a Budapest Economic Forum konferencián.
Tavaly október óta gyakorlatilag nem lehet Oroszországban külföldi tulajdonú bankot eladni, elnöki engedéllyel viszont ez is lehetséges, az Intesa rá a példa, ez pedig precedenst teremthet más bankoknak is. Oroszországban az OTP is jelen van, vizsgálják is egy ideje, hogy hogyan lehetne a legjobb feltételek mellett kijönni az országból, de addig is, amíg sikerül, masszív profitot termel Oroszországban az OTP, csak éppen nem tudja kihozni az országból a pénzt. Nagy dilemma, menjen vagy maradjon az OTP?
Többek között a magyar részvényekkel, így az OTP papírjaival is foglalkozunk a Portfolio Signature Online Klubján.
Képbe szeretnéd hozni magad az új hét indulására? Vasárnap délutánra készültünk egy csokorra a hét legfontosabb...
A múlt héten az előrejelzésnek megfelelően megérkezett a várt esés, mely nagyságrendben már elérte a a múlt héten...
Alig van európai szereplő a világ legfejlettebb startupvárosai közt, de legalább a leggyorsabban fejlődő ökoszisztémák... 
Megjelent idehaza Carl Menger A közgazdaságtan alapelvei című 1871-es klasszikus műve. Tolle, lege!
Az Európai Unió Bírósága arról döntött (C-746/22), hogy nem felel meg az Európai Unió joggyakorlatának az a magyar... 
A GDP idén 2,4 százalékkal nőhet, jövőre akár a 3 százalékot is meghaladhatja az ütem, de az idei évet nem ússzuk...
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
