Az új online pályázati rendszer egy éve váltotta fel a régi off-line pályázati adatlap kitöltő programot, ennek ellenére a FAIR rendszer még mindig nehézkesen, körülményesen és időigényesen kezelhető felület - derül ki Keresztes András, MAPI Zrt. szakértője véleményéből.
Több mint 600 milliárd forint uniós támogatásról van még egyeztetés az Európai Bizottsággal (EB) az idén záruló pénzügyi elszámolási ciklust érintően - erről Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára beszélt az M1 aktuális csatornán kedden reggel.
Az Európai Bizottság ellenőrző szervei a vezetői interjúk alapján 20 százalékos tűréshatárt alkalmaztak a túlárazások megítélésénél, azaz az EU körülbelül 1750 milliárd forintnyi túlárazás felett hunyhatott nekünk szemet a most záruló uniós időszakban - kalkulálható ki a Transparency International Magyarország (TIM) által készített közelmúltbeli átfogó korrupciós jelentésből. Ez a becsült túlárazás és a kormány maximális forráslehívásra való törekvése az anyag szerint már eleve magában hordozta a korrupció veszélyét, miközben a közbeszéd csak arról szólt, hogy sikerül-e az összes EU-forrást lehívnunk. A 2014-2020-as uniós ciklus kapcsán arra a veszélyre mutat rá a jelentés, hogy mivel több mint duplájára nő a közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítható források aránya, ez erőteljes abszorpciós nyomást fejt ki, ami így növeli a korrupciós kockázatokat.
A hatályos közbeszerzési törvény a legszigorúbb Európában, szigorúbb, mint bármely korábbi hazai közbeszerzési törvény, és szigorúbb, mert szélesebb körre, több állami vezetőre terjed ki, mint bármikor korábban - többek között ezzel védte Orbán Viktor kormányfő a múlt héten viharos gyorsasággal végigvert, abszurd közbeszerzési törvénymódosítást ma a parlamentben. Az ellenzéki képviselőket egyrészt arra kérte, hogy jelentsék, ha bármelyik családtagja indulna közbeszerzésen, másrészt felvetette, hogy a képviselői vagyonnyilatkozatok körüli zűrzavar kezelésére talán az lenne a legszerencsésebb, "ha kiválasztanánk valami tisztességes demokráciát", és átvennénk az ottani szabályozást. Példaként Németországot, illetve Ausztriát említette.
Visszaéltek pályázati támogatásokkal Somogy megyében, 72 millió forint kárt okozva az uniós költségvetésnek - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn.
Az ősszel kiadott menetrendhez képest nagyjából 1 hónappal csúszik az idénre tervezett mezőgazdasági pályázatok megjelenése - derül ki abból a szombaton megjelent interjúból, amelyet a Miniszterelnőkség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára adott a Magyar Időknek. Kis Miklós Zsolt elmondta, hogy az egyeztetések időigénye miatt csúszik a mezőgazdasági pályázatok megjelenése. Tájékoztatása szerint az állattartó telepek korszerűsítését célzó felhívások legkorábban januárban jelenhetnek meg, míg a kertészeti pályázatok az év végére már várhatóak.
Alapvető változtatásokat kezdeményezett a kormány a 2007-2013-as uniós ciklusbeli Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) finanszírozási szerkezetében, így már olyan projektekre is lehet utólag uniós pénzt kifizetni, amelyeket az egyes intézmények már korábban megvalósítottak más forrásból. A megoldás nyilván csak akkor működik, ha a pályáztatás nyomán a kedvezményezettek be tudnak mutatni megfelelő számlákat a korábbi projektjeikről, ráadásul igencsak nagy volumenben: összesítésünk szerint 122,2 milliárd forintról. Az egész procedúrának várhatóan igen gyorsan végig kell pörögnie.
Csaknem felére, 83 milliárd forintra zuhant a késedelmes állami és önkormányzati uniós projektek feketelistáján a késedelemmel érintett támogatási összeg - derül ki a Miniszterelnökség által minap frissített összesítésből. Ez azt jelenti, hogy már csak ennyi volt az az összeg, amellyel az egyes projektgazdák el voltak maradva a szeptember végi forráslehívási referenciadátumhoz képest, ami nagy eredménynek számít. Ezt persze az időkényszer is okozza, de vele párhuzamosan több mint 500 késedelmes projekt eltűnt a feketelistáról, többek között az a budai fonódó villamos projekt is, amelynél egy hónapja még 5,5 milliárd forintot tett ki a késedelemmel érintett összeg.
Másfél hónappal azután, hogy a kormány jóváhagyta az óriási pécsi naperőmű beruházás 3,5 milliárdos uniós támogatási szerződését, egy friss kormányhatározattal azonnal "hozzávágnak" még 1,5 milliárdot a projekt támogatásához. A fő cél az, hogy teljesen el tudjuk költeni a rendelkezésre álló uniós keretet, így megnövelik bizonyos projektek támogatását.
Nagyjából 260 milliárd forint az az összeg, amelyet akár a 2018-as parlamenti választások előtt visszafizettethetne az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2007-2013-as ciklusbeli uniós támogatásokból - vázolja a kedvezőtlen képet mai cikkében a vs.hu. A Portfolio meglátása szerint a cikk több félreértést tartalmaz, így visszafizetésről biztosan nincs szó, maximum arról, hogy bizonyos támogatási összegeket végül nem kapunk meg Brüsszeltől, így ennek anyagai terhei csak a magyar büdzsét érintik. A Bruxinfo friss értesülései szerint ráadásul már csak mintegy 80 milliárd forintnyi az az összeg, amely esetleg bent ragadhat a közös uniós kasszában a nekünk járó támogatásokból.
Előbb augusztusban, aztán most szerdán is jól mondta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára, hogy mire számíthatna a magyar lakosság EU-pénzek segítségével az energiahatékonysági felújításoknál. Előbb azonban a Miniszterelnökség kommunikációja írta felül a bejelentést, aztán pedig az MTI változtatta meg utólag a szerdán elhangzott előadásról szóló beszámolóját. Most ott tartunk, hogy a lakosságnak kizárólag visszatérítendő, azaz hitel alapú forrást adna a kormány az EU-pénzekből, miközben ennek éppen az ellenkezőjét vállaltuk a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban. Ezt ráadásul el is fogadta az Európai Bizottság, így tehát elvileg kötné a kormány kezét a vállalás.
Rendkívüli kormányzati támogatásban részesül 15 megyei jogú város, amelynek keretösszege 25 milliárd forint. A Kormányinfó tegnapi tájékoztatóján Lázár János már beszámolt erről az információról. A határozatban felsorolt 15 megyei jogú város eltérő mértékű támogatásban részesül a költségvetésből.
Példátlan volumenben, egyszerre 1105 milliárd forintnyi összegben tett ma közzé közlekedésfejlesztési uniós pályázati kereteket a kormány, amelyek gazdaságélénkítő hatására erősen támaszkodik majd 2016-ban és amelyek megjelentetését a tegnapi Kormányinfón már előrevetítette Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A nagy összegű pályázatok közzététele kapcsán külön közleményt is kiadott ma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hiszen fontos tudni, hogy a 7 évre rendelkezésre álló közlekedésfejlesztési keretnek most mintegy 92%-át "ellőtte" a tárca.
Két napja jelent meg egy 23,2 milliárd Ft keretösszegű pályázati felhívás, melyre mától jövő péntekig tudnak pályázni az állami, illetve állami fenntartású felsőoktatási intézmények fenntartásában lévő fekvőbeteg ellátók. A gyors pályáztatás és az operatív program neve egyértelműen azt jelzi, hogy már előre megvalósított projektek utólagos uniós támogatásáról beszélhetünk, melyeket most gyorsan le kell "papírozni".
Hét ponton módosult a már november 2. óta beadható "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című pályázati kiírás, derül ki a pályázati tájékoztató oldalról. A módosítások egy része technikai módosítás, a másik része pedig pontosítása a felhívás adott pontjának. Amint ezt már a november 27-ei cikkünkben is jeleztünk, egy hónap haladékot kaptak a pályázók a K+F pályázatok beadására. A felhívás első értékelési szakaszában a 2016. január 11-ig benyújtott támogatási kérelmek kerülnek együttesen elbírálásra.
Az év elején még 1 milliárd eurónyi magyar felzárkóztatási forrás forgott veszélyben a 2007 és 2013 közötti időszak keretéből, de ezt mostanra nagyjából 250 millió euróra (kb. 80 milliárd forintra) sikerült lefaragni Magyarországon - mutat rá a fontos és kedvező fejleményre a BruxInfó egy friss brüsszeli jelentés alapján. A jelentős javulásban néhány nagy közlekedésfejlesztési projektnek fontos szerepe volt és az is kedvező, hogy a Bizottság év végéig még lát esélyt arra, hogy a 250 millió eurós összeget tovább lehessen faragni.
"A jelentős mértékű kifizetések ... nem jelentik azt, hogy a rendelkezésünkre álló uniós forrás-keretet már túlköltöttük volna" és számos egyéb összefüggés alapján "kijelenthetjük, hogy az uniós kifizetések jelenlegi állása és a közeljövőben még ehhez kapcsolódó összegek nem veszélyeztetik az államháztartási hiány idei évre kitűzött célértékét." - többek között ezeket hangsúlyozza az az összefoglaló, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium Sajtó- és Kommunikációs Titkársága küldött ma délután a Portfolio megkeresésére.
Teljesen átírta a nemzeti fejlesztési tárca államtitkárának előadásáról szóló saját szerdai tudósítását mára az MTI, így már nincs szó arról, hogy a lakosság vissza nem térítendő forrást is kaphatna az energiahatékonysági felújításokhoz. Az elmúlt hetekben a Miniszterelnökség folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy csak hitelalapú, azaz visszatérítendő uniós forrást kaphatnak majd az emberek. A sokadik kormányzati kommunikációs fordulat alapján úgy tűnik, hogy a miniszterelnökségi vonal "győzedelmeskedik", miszerint a lakosság csak hitelalapú segítséget kaphat az energiahatékonysághoz, ami egyébként továbbra is szembemegy azzal, mint amit Magyarország Brüsszel felé vállalt.
Bár az Európai Unió adna vissza nem térítendő támogatást a vasúti nagyberuházásra, de a magyar kormány mégis inkább 85 százalékban kínai hitelből újítaná fel és fejlesztené a Budapest-Belgrád közötti vasútvonalat - mutat rá e heti számában a Figyelő. A minapi kínai csúcsesemény kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt jelezte a lapnak, hogy a kínai hitelünk 20 éves lenne, a kamatról még nincs megegyezés, de arról igen, hogy 5 éves türelmi időszakkal, azaz 2020 körül kellene elkezdenie törlesztenie majd az akkori kormánynak. Vasúti szakemberek modellje alapján a lap azt írja, hogy nagyjából 2400 év múlva térülne meg Magyarország legnagyobb közlekedési beruházása.
Nagyjából 8700 milliárd forintnyi támogatásra lennénk jogosultak a 2007-2013-as uniós ciklus terhére, de "biztosan 9000 milliárd forint felett lesz" a kifizetések tényleges volumene - jelezte a mai Kormányinfó tájékoztatón Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ennek az államháztartási hiányra gyakorolt esetleges negatív következményeiről nem beszélt, de közben bejelentette azt, hogy a következő hetekben még nagyobb pályázati dömping lesz. Emiatt év végére már mintegy 3800 milliárd forintnyi keretösszeggel lesznek nyitva az új ciklus uniós pályázatai. Bejelentése szerint 15 megyei jogú város előrehozott, rendkívüli kormányzati támogatásban részesül, amelynek keretösszege 25 milliárd forint. A tájékoztatón más témákban elhangzott fontosabb információk:
Folytatva a szombati sorozatot, most egy tízéves cikket teszek ki. Mostanra már minden végzős diák túl lehet a vizsgáin...
Prominens magyar politikus: úgy látom, a migrációval - mindegy, hogy országhatárokon át, vagy belül - csak a baj... 
Afrika szívében, Kenya, Uganda és Tanzánia határain húzódik meg a kontinens legnagyobb édesvízi tava, a Viktória-tó....
Rengeteg cikk, sok alapos elemzés, és jó pár szép és erős gondolat a 10 év eredménye. Talán valami többet is létrehoztunk:...
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahiteles ügyintézés: mit tehetsz most a banknál? Megosztó, de aktuális...
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
