Elemzés

2017. július 21. 16:38 | Lovászy László

Kikre nem lesz szükség a jövőben a robotok mellett?

Avagy kik lehetnek az új, poszt-reneszánsz polihisztorok? Mostanában nagyon sok és sokféle prognózis jelenik meg az automatizáció és a robotika témakörében, miközben még konszenzus sincs a közgazdászok közt arról, hogy tulajdonképpen mire is lehet számítani. Az Eurofound, az EU egyik, a munka világával foglalkozó kutatóintézete maga ismeri el egy májusi elemzésében (Living and working in Europe 2016), hogy egyelőre megbecsülhetetlen a technológia közeljövőbeli hatása a foglalkoztatásra.

2017. július 20. 05:22 | Portfolio

Magyarország a világsztárok között teljesít és ez még jó ideig így is maradhat

Az elmúlt hónapokban az összes feltörekvő kötvénypiac közül a mi szűk régiónk teljesített a legjobban és közben a térségünk devizái is a legnagyobb erősödést produkálták a dollárral szemben év eleje óta. A sztárok között teljesít tehát a magyar piac, mert javulnak, illetve erősek a fundamentumai és nagyon úgy néz ki, hogy a magyar és a régiós eszközök jó teljesítménye kitarthat még egy darabig. Sok múlik persze azon, hogy a nagy fejlett jegybankok a rendkívül laza monetáris politikából mikor és milyen intenzitással lépnek vissza. Ma például érdemes figyelni, hogy hogyan egyensúlyoz majd a szavakkal Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a kamatdöntési sajtótájékoztatón.

2017. július 18. 10:45 | Baksay Gergely, Bókay Márton, Palotai Dániel, Szalai Ákos

Mi a baj a feltétel nélküli jövedelemmel?

Időközönként felmerül a feltétel nélküli alapjövedelem koncepciója, így érdemesnek láttuk áttekinteni ennek lehetséges gazdasági és társadalmi hatásait. Az MNB közgazdászainak véleménye szerint a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése rövid és hosszú távon egyaránt kedvezőtlenül hatna egy ország versenyképességére és hosszú távú növekedési kilátásaira. Miközben az alapjövedelem visszaveti a munkaerő kínálatát és minőségileg is erodálhatja azt, addig a ténylegesen fennálló szociális kérdésekre a jelenlegi megoldásoknál rosszabb és pazarlóbb választ ad. Valamennyi fejlett ország költségvetése célzottan, az egyéni élethelyzetre szabott módon támogatja azokat, akik erre jogosultak, ami hatékonyabb megoldás az alapjövedelemhez képest, és nem jár negatív mellékhatásokkal. Nem véletlen, hogy a feltétel nélküli alapjövedelmet még sehol nem vezették be, néhány szűk körű kísérlet kivételével.

2017. július 16. 13:00 | Portfolio

Tényleg semmit sem ért az áfacsökkentés Magyarországon?

Jelentősen drágult az utóbbi egy évben a sertéshús, ezért egyre többször hallani, hogy semmit sem ért az áfacsökkentés, mert nem képes leszorítani a termékek árát. Ez azonban az adatok és a közgazdasági ismereteink szerint sem igaz.

2017. július 14. 05:50 | Palkó István

Melyik bank húzza le a legjobban szegény magyarokat?

A címben szereplő, gyakran hallható, kétségtelenül rosszhiszemű kérdésre nem egyszerű a válasz. Nemcsak az összes banki kondíciót kellene végignyálazni hozzá, hanem az egyes banki konstrukciók igénybevételét és a szolgáltatás minőségét is számszerűsíteni kellene. E lehetetlen vállalkozás helyett inkább a banki jelentésekhez nyúltunk: megnéztük, hogy saját méretükhöz képest mely hazai nagybankok realizálják ügyfeleiken és üzletfeleiken a legmagasabb bevételeket. Érdekes listákat kaptunk.

2017. július 13. 05:50 | Varga Szabolcs

Mások kapkodnak érte, Magyarország önként fordít hátat a sok tízmilliárdos üzletnek

Miközben az orvosi marihuána legalizációs hulláma múlt hónapban már Lengyelországot is elérte, méltatlanul kevés szó esik egy másik kenderből készült termékről, amely nem minősül kábítószernek, élettani hatásai pedig felülmúlják a pszichoaktív kannabiszét is. Ez a cannabidiol (CBD), amely rendkívül népszerűvé kezd válni világszerte és máris több száz milliós dolláros forgalmat generált, annak ellenére, hogy szabályozása nem egyértelmű. Néhány magyar vállalkozó - felismerve, hogy az itteni klíma kifejezetten alkalmas a növény termesztésére - bele is vágott a CBD-bizniszbe, csakhogy a végterméket a magyar hatóságok nem engedik piacra, annak ellenére, hogy az nem számít drognak. Pedig a terület szabályozása már a küszöbön van Európában, így támogatóbb hozzáállással helyzetbe hozhatnák a magyar vállalkozókat, az országot pedig lépéselőnybe egy kialakulóban lévő, robbanásszerűen növekvő iparágban.

2017. július 12. 05:50 | Palkó István

Ingyenes lakáshitelt szeretnél? Megmutatjuk, hogy kell kikeverni

Tegnap ismét 0%-os hozam mellett bocsátott ki kincstárjegyet a magyar állam. Sokan azt hiszik, hogy a lakosság számára elképzelhetetlen az ingyenes banki kölcsönfelvétel, pedig az áruhiteleknél és a lakáshiteleknél is elérhető a 0%-os kamatszint. Most az utóbbit mutatjuk be, a lényeg: ügyesen kell kombinálni a hitelfelvételt néhány, családon belül megkötött lakás-takarékpénztári szerződéssel.

2017. július 10. 05:15 | Weinhardt Attila

Az agrárkassza levágására készül Brüsszel - Mi lesz így Magyarországgal?

Alaptalannak tűnik a magyar kormány azon korábbi "riogatása", hogy 2020 után már nem, vagy csak alig lesznek uniós támogatások, de attól igenis tartani lehet, hogy a felzárkóztatási és agrártámogatásaink akár radikálisan is csökkenni fognak. Az Európai Bizottság minap közzétett, az EU költségvetési kilátásairól szóló vitairatának öt forgatókönyve közül ugyanis háromban elég világosan benne van ennek a két kasszának a nominális csökkentése, egy további forgatókönyvnél pedig legjobb esetben is csak az összegek szinten tartása esélyes. Egy minapi brüsszeli beszéd alapján a Magyarországnak kulcsfontosságú két kassza mérete akár 18-20%-kal is csökkenhet, ami a mostani uniós ciklushoz képest 6-7 milliárd euró forráscsökkenést okozna 2020 után. Ezt el tudná fedni a kormány a hazai pályázók és gazdák felé, ha megnövelné a magyar költségvetési hozzájárulásokat, és/vagy belépne az ország az eurózónába. Utóbbi tehát erős anyagi ösztönző lenne és ez lenne az egyik formája annak a visszautasíthatatlannak mondott brüsszeli ajánlatnak, amiről korábban mi is írtunk.

2017. július 07. 13:22 | Árgyelán Ágnes

Ha valami, akkor ez a befektetés felveheti a versenyt az állampapírokkal

A hazai ingatlanpiaci felfutás a kereskedelmi és ipari ingatlanoknál is érzékelhető, ez pedig hozzásegítette a hazai ingatlanalapokat ahhoz, hogy kezelt vagyonuk megközelítse az ezermilliárd forintot. Az év első felében nem volt olyan alapkategória, amely hasonló értékesítési számokat produkált volna, ezzel pedig egyelőre az ingatlanalapok az egyetlenek, amelyek bizonyos hónapokban fel tudják venni a versenyt a lakossági állampapírok népszerűségével.

2017. július 06. 14:06 | Árgyelán Ágnes

Putyin rendszerére fogadtál? Erdoganéra kellett volna

Egy-két éves stagnálás után elkezdett nőni a hazai részvényalapokban kezelt vagyon. Idén eddig a török és közép-európai piaci részvények bizonyultak a legjobb választásnak, aki mert kockáztatni, 20% feletti hozamot is zsebre tehetett. Ehhez képest a tavalyi sikersztorinak számító orosz részvényalapok már nem tűnnek olyan jó választásnak, és a magyar indexkövető részvények fénye is halványult. Az első félév 15 legjobb hozama közül ötöt az Aegon alapjai érték el.

2017. július 06. 05:30 | Vízi Ildikó

Napelem, kazáncsere, hőszigetelés - vidéken sem maradnak le az EU-s pénzről

A helyi önkormányzatok összesen 27 milliárdos területfejlesztési keretből korszerűsíthetik a tulajdonukban lévő épületeket. A pályázók külső hőszigetelésére, nyílászárók cseréjére, napelemek és napkollektorok telepítésére, hőszivattyú rendszerek telepítésére, illetve kazáncserére vehetik igénybe a vissza nem térítendő 100 százalékos támogatást. A megyék többségében már benyújthatóak a kérelmek, de ennek ellenére még csak egyetlen pályázat érkezett be a hatósághoz, így még majdnem a teljes keret a pályázók rendelkezésére áll.

2017. július 05. 15:55 | Szandányi Levente

Száz éve senkinek nem volt akkora dobása, mint most a Teslának

2017. július 05. 10:55 | Árgyelán Ágnes

Itt a bizonyíték: lehet 10% felett keresni, ha a legprofibb magyar befektetőkre bízod a pénzed

Jól zárult az év első fele az abszolút hozamú alapoknak, a nagy befektetői érdeklődésnek köszönhetően ezek portfóliómenedzserei mára ezermilliárd forintnyi megtakarítás sorsáról döntenek. Aki mert kockáztatni, egy év alatt 10% feletti hozamot is zsebre tehetett, és az idei első félévben is előfordultak 5% feletti hozamok. A legtöbb pénzt továbbra is az OTP Supra kezeli, az idei vagyonbeáramlásnak köszönhetően több pénz van az alapban, mint a következő két alapban összesen.

2017. július 05. 06:02 | Beke Károly

Szép csendben visszavásárolja adósságát a magyar állam

Időarányosan jól áll a 2017-es állampapír-értékesítés, különösen akkor, ha a lakossági papírokat is beleszámítjuk. Az ÁKK mostanra eljutott oda, hogy öt hónap alatt több lakossági papírt adott el, mint amennyi kötvényt a nagybani piacon értékesített. Ennek köszönhetően az adósságkezelő igyekszik tehermentesíteni a következő éveket, az év eleje óta már több mint 500 milliárdnyi kötvényt vásárolt vissza a magyar állam

2017. július 04. 13:32 | Portfolio

Ez most már a magyar beruházási csoda?

Számításaink szerint az idén az első negyedévben 25% körüli ütemben növekedhettek a magánberuházások, ez olyan tempó, amire a 2000-es években nem volt még példa. Van honnan növekedni, hiszen a nem állami indíttatású (vállalati és lakossági) beruházások szintje még így is nagyon alacsonyan van.

2017. július 04. 05:45 | Palkó István

Vadiúj lakások 2-3 évre felvett hitelből? Újra divat Magyarországon

A lakásépítések felfutása duplán megéri a bankoknak: a jellemzően 10-20 évre kihelyezett lakossági lakáshitelek mellett az általában 2-3 éves futamidőre folyósított fejlesztői projekthitelek iránti kereslet is dinamikusan nő. A bankok így egy lakásfejlesztés mindkét oldalán tudnak hitelezni. A lakáshitelekkel sokat foglalkozunk, most röviden a lakásfejlesztési célú projekthitelek piacát mutatjuk be a jegybank adatai és Hegedüs Gábor, az FHB főosztályvezetője segítségével. A piac legnagyobb kockázatának ma a kivitelezési költségek drasztikus emelkedése tűnik.

2017. július 03. 16:27 | Palkó István

Földindulásszerű változások a lakás-takarékpénztáraknál

Több új jogszabályi változás is hatályba lépett július 1-jével a lakás-takarékpénztáraknál, és elindult a sokak által lehetséges konkurensnek tekintett Nemzeti Otthonteremtési Közösségek (NOK) toborzása is az elmúlt hetekben. A változások apropóján megnéztük, hogy alakul az üzlet manapság a hazai lakás-takarékpénztári piacon, és arra jutottunk: a jogszabályi változások hatása semmi lesz ahhoz képest, ahogy maga a szektor átalakult a válság eleje óta.

2017. július 03. 10:02 | Portfolio

Ne is nagyon álmodj családi ház építéséről 3 év múlva!

Mint korábbi cikkünkben már kitértünk rá az új lakások árának növekedésének irányába hat, hogy jelentősen változnak az energetikai követelmények hazánkban. A nagyobb enegiahatékonyság irányába mutató követelmények pedig jelentős költséggel járnak, amely az új lakások árában is érvényesülhet. De nem csak a kész új lakást vásárlókat érinthetik a változások érzékenyen, hanem komoly hatással lehet a családi ház építését tervezőkre is. A szabályozásnak ráadásul a használatba vételi engedély megszerzésekor kell megfelelni, vagyis a most épülő vagy tervezés alatt álló házaknál különösen nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy már jövőre sokkal szigorúbb energetikai szabályoknak kell megfelelni, 2021-től pedig az előbbiek mellett még 25 százalékban megújuló forrásból kell biztosítani az épület energiaellátását.

2017. június 28. 16:56 | Portfolio

Írásba adta a Magyarországnak is szóló figyelmeztetést Brüsszel

Amint azt a hétfői brüsszeli konferencián elhangzott üzenetekből kihámoztuk: tényleg beleírta az Európai Bizottság a mai vitaindító anyagába azt, hogy akár politikai feltételekhez is hozzáköthetik 2020 után az uniós támogatások kifizetését. Ezt persze csak egy lehetőségként írták bele a papírba, ráadásul körmönfont módon, de sokkal határozottabban állt ki a felvetés mellett a mai brüsszeli sajtótájékoztatón az EU költségvetési biztosa. Az alábbiakban a 40 oldalas papírból csak néhány fontosabbnak tűnő gondolatot emelünk ki.

2017. június 27. 15:02 | Madár István

Tényleg közeleg a magyar euró?

Magyarország legkorábban 2021-ben vezetheti be az eurót, ha akarja. Ha azonban a kormány komolyan veszi az általa hangoztatott fejlettségi elvárást, akkor talán soha nem fogunk fizetni a közös pénzzel. A maastrichti kritériumok teljesítésével elvileg nincs gond, de az egyik feltétel annyira rosszul megfogalmazott, hogy az ezek alapján vizsgált euróérettségünk igazából teljesen bizonytalan.