A magyar háztartások több mint 70 százaléka nem rendelkezik akkora megtakarítással, ami fedezné éves fogyasztását, 60 százalékuk pedig hat hónapig sem tudná kihúzni - derült ki egy ma megjelent MNB-s tanulmányból. A legjobban kereső 20% átlagosan 10 millió forintnyi pénzügyi vagyonnal bír, és a pénzügyi eszközök 80 százaléka a háztartások mintegy 15 százalékának kezében van.
Ez az első alkalom az EU történelmében, amikor nem technikai, hanem kimondottan politikai témák osztják meg az integrációt - mondja Szapáry György. A multidimenziós válságok elvonják a figyelmet és az erőforrásokat, hogy az unió az igazán fontos gazdaságpolitikai kérdésekre koncentráljon. A világot elsősorban az Egyesült Államok és Németország tudná kihúzni a növekedési csapdából.
Sötét jövőképet fest idei globális áttekintésében Európa bankjai elé a McKinsey: az alacsony kamatkörnyezet és a digitális kihívások miatt a tavalyi 110 milliárd dollárról 50 milliárd dollárra csökkenhet összesített nyereségük 2020-ra. A már így is csak 3-4%-os átlagos banki tőkearányos megtérülés (ROE) ezzel 1-2%-ra apadhat Európában, aminek az elkerüléséhez nemcsak példátlan költségcsökkentésre és konszolidációra, de rugalmasságra, új irányok felfedezésére és megújulásra lenne szükségük a bankoknak. Az USA és a feltörekvő országok bankrendszere jobb bőrben van, mint Európáé, de várhatóan ezek se fogják elkerülni a visszaesést.
A régiónkban Szlovákiában pörög a legjobban a hitelezés, Szlovéniában pedig a legkevésbé. A csehek hiteltartozása a legnagyobb a GDP arányában, a románoké pedig a legkisebb. A szlovákoknál a jelzáloghitelek, a bolgároknál pedig a vállalati hitelek részesedése nagy. A szlovén bankok tőkehelyzete a legjobb, a lengyeleké viszont a leggyengébb a térségben. Valamiben a magyar bankok is kitűnnek: a legnagyobb nettó (céltartalékkal korrigált) marginnal a mi bankjaink rendelkeznek, vagyis arányaiban ők keresnek a legtöbbet az ügyfeleiken.
A természettudományok sajátossága, hogy tudományos megismerés tárgyának törvényszerűségei függetlenek az azokat megismerni vágyó kutatók értékeitől és érdekeitől. A társadalomtudományokban, így a közgazdaságtanban nem ez a helyzet. Ott függnek. Ott előbb értékekből és érdekekből létrehoznak, összeszerveznek egy narratívát (köztük a legbefolyásosabbat, a mindenkori mainstreamet, a főáramot), mint a tények értelmezésének eszközét, majd az így értelmezett tények között összefüggést találva törvényszerűségeket ismernek fel. Azonos tények másik narratívában történő értelmezése egészen más törvényszerűségek felismerését eredményezheti - írja Németh György, közgazdász, szociológus.
A Közbeszerzési törvény mostani változtatásával az a célja a kormánynak, hogy a versenyjogi elvárások teljesítése mellett minél több lehetőséget tudjon biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak "annak érdekében, hogy egyre több közbeszerzéshez hozzáférjenek" - indokolta az egy éve hatályba lépett törvény múlt héten elfogadott módosítását a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint arra lehet készülni, hogy a piaci változások miatt időről-időre változni fog még a törvény és részben ezekkel indokolta a civilek által bírált, a korrupciós kockázatokat növelő, jelentős értékhatár-emeléseket is. Az interjúból az is kiderül, hogy a korábban tervezett háromlépcsős átállás helyett kétlépcsős lesz 2017-ben a teljeskörű elektronikus közbeszerzésre való áttérés Magyarországon.
Talán soha nem volt még akkora a nyomás a magyar bankokon, mint idén, hogy a kis- és középvállalkozások aktív hitelezésével támogassák a gazdasági növekedést. Csupa olyan változás zajlik, ami jövőre viszont irtózatosan megnehezíti a dolgukat. 540 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrást dob szét a kormány a cégek között a következő három évben, mégpedig a bankok mérlegének megkerülésével. Az MNB pedig március végével lezárja az olcsó, fix kamatozású források jó részét biztosító Növekedési Hitelprogramját. Utánajártunk, terem-e még egyáltalán babér a bankoknak a hazai cégek finanszírozásában, és mi lesz jövőre a kkv-hitelezéssel.
Jelenleg Magyarországon olyan közterhek is léteznek, amelyek szemmel látható adóbevételt nem generálnak, vagyis ebből a szempontból nem indokolt azok fenntartása. Most úgy tűnik, hogy a kormány ismét a zászlajára tűzte az adóadminisztráció egyszerűsítését, ezért megnéztük, hány különböző adófajta van most idehaza és azokból mekkora bevétel érkezik a büdzsébe. A Portfolio-nak nyilatkozó Arányi Attila, a KPMG igazgatója javaslatokat is megfogalmaz.
Magyarország fejlettsége hátulról az ötödik az uniós tagországok sorában - derül ki az Eurostat tegnap megjelent adataiból. Az egy főre jutó GDP számait érdemes egy kicsit alaposabban megnézni, ehhez mutatunk négy ábrát.
A telekom-cégek sincsenek könnyű helyzetben a munkaerőpiacon: nemcsak Magyarországon belül, hanem a környező országokkal is versenyezni kell a munkaerőért, a bérkülönbségek ezen a piacon is jelenthetnek nehézségeket - mondta el a Portfolio-nak Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. A cégnél attól is tartanak, hogy a fiatalok már az egyetem alatt elkezdenek külföldre dolgozni, és az alapozó képzés befejezése után el is mennek. A legnagyobb fejtörést mégis a közeljövőre való felkészülés okozza, hogy hogyan biztosítsák a technológia gyorsan fejlődő területein a megfelelő felkészültségű dolgozókat úgy, hogy még sem az egyetemeken, sem a cégnél nem lehet elsajátítani a szükséges tudást.
Bármennyire is meglepődtek sokan, egyáltalán nem légből kapott Matolcsy György kijelentése, miszerint jövőre 3,5-4%-kal bővülhet a magyar gazdaság. Az uniós források beáramlása, néhány egyedi nagyberuházás, hosszú távon fenntarthatatlan bérdinamika, a költségvetési élénkítés, a külső egyensúlyban meglévő tartalékok elegendő muníciót szolgáltathatnak arra, hogy akár 2020-ig hasonló GDP-indexeket lássunk.
Az elmúlt pár hétben alaposan belevetettük magunkat az elektromos autózás sűrűjébe. Éppen ezért cikksorozatunk hetedik, egyben befejező része már a levezetésről szól, amelynek keretében az elektromos autózás történelmével, magyar szálakkal, érdekes sztorikkal és összeesküvés elméletekkel is foglalkozunk.
Tavaly a magyar állam keményebben adóztatott, mint Norvégia és Luxemburg, és a kelet-közép-európai régióban is mindenkinél magasabb az adóterhelésünk. Ráadásul az adók évről évre emelkednek: az utóbbi tíz évben az adócentralizáció növekedése az egyik legnagyobb volt az Európai Unió országai között.
Hiába a Brexit-referendum eredménye, vagy Donald Trump elnökké választása, a globalizációnak nemhogy nincs vége, de a java még csak most jön - állítja Richard Baldwin közgazdász-professzor, aki már 30 éve foglalkozik a témával. A Quartz-nak adott interjújában elmondta, hogy bár sokan megpróbálnak majd ellene tenni, a globalizáció végső, harmadik szakasza a nyakunkon van, és elkerülhetetlenül megvalósul majd, ráadásul sokkal nagyobbat fog szólni, mint az első kettő.
Az autóiparban végbemenő forradalom kiemelten érintheti Magyarországot is, hiszen a kormányzati szándékkal összhangban, az ágazat rendkívüli ütemben bővült az elmúlt években. Cikksorozatunk hatodik részében arra kerestük a választ, hogy a feltételezhető változások hogyan hathatnak a magyar gazdaságra, milyen kihívásokkal kell megküzdenünk és miben bízhatunk.
Donald Trump elnökké választása óta eltelt egy hónapban a dollár ereje megállíthatatlanul söpört végig a devizapiacon, még úgy is, hogy az elmúlt egy hét hozott némi megnyugvást. A legnagyobb vesztesek a mexikói peso, a japán jen és a török líra voltak, a brit font viszont a világ devizáinak túlnyomó többségére rácáfolva erősödni tudott a dollárral szemben, igaz, az elmúlt hónapok esését látva volt honnan. Hiába az izgalmas november, az évnek még nincs vége: holnap az Európai Központi Bank, jövő hét szerdán pedig a Fed kamatdöntő ülése kelthet nagy hullámokat a devizapiacon.
Novemberben nagyon felpörgött a kormány EU-pénzes kifizetési számlálója, hiszen az októberi 84 milliárdos növekedést 241 milliárd forintos ugrás követte, így idén már átlépték a 2014-2020-as kifizetések a bűvös 1000 milliárdos határt is. A nagy hajrá ellenére is teljesíthetetlen a kormány által egész évre kitűzött cél, de azt a számot jó eséllyel meg lehet "csípni", amit az utóbbi hetekben elkezdtek kommunikálni.
Az országban óriási különbségeket találunk a lakásárak között, Budapesten közel 9-szerese az átlagár a legolcsóbbnak számító, Észak-Alföld községeiben elkértnek, vagyis míg utóbbi esetében egy 60 négyzetméteres ingatlan 2,5 millió forint alatt is megvehetünk, a fővárosban több mint 20 millió forintot kell érte fizetni. 2007-ben a különbség ennél sokkal kisebb volt, mindössze 5,76-szoros, vagyis az elmúlt években jelentősen nőtt a szakadék. A jövőben pedig az árolló tovább nyílhat, az ország egyes részein az ingatlanok teljesen elveszíthetik értéküket.
Lassan megint a 315-öt közelíti a forint az euróval szemben, amire nyár óta nem volt példa. Pedig azóta az S&P és a Moody's is felminősítette Magyarországot, azonban ezeknek a lépéseknek a pozitív hatását ellensúlyozta a nemzetközi hangulat változása. Persze a forint még így is viszonylag olcsón megúszta az utóbbi egy hónapot, de a globális kockázatkerülés alól teljesen nem tudja kivonni magát.
Jövőre 380 milliárd forintba kerül a munkáltatói járulékterhek csökkentése, a minimálbér versenyszférában történő megemelése viszont ennek majdnem a felét visszahozza a bevételi oldalon - ez derül ki a Portfolio-nak megküldött minisztériumi számításokból. Ha elfogadjuk a kormány háttérszámításait, akkor egyáltalán nem kell aggódni a következő két év költségvetéséért.
Ugyan a top helyekre már bőven odaférnek ázsiai városok, de azért a legfontosabb pénzügyi központok még mindig... 
A HOLD After Hours legénysége az Akváriumban ünnepelte a podcast öt évét, egyben búcsúztatta a szezont. Balázs...
A Bankmonitor legújabb videójában Vörös Benjámin fejti véleményét amagyar adórendszerről. Egy kis történelmi...
Egy új ERP rendszer bevezetése nemcsak informatikai projekt, hanem a vállalat szinte minden működési területét érintő... 
Ingatlanpiac és klímaváltozás: hol értéktelenedik el a tengerpart, és hol erősödik a dombtető? Mostanra a klímaváltozás...
Leáll ma az ország, a nemzet egyként ünnepli a zsinórban harmadik csonka hetet. Május 1. a Munka ünnepe, amit legtöbben...
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
