• Megjelenítés
FONTOS Jön az újabb árrésstop? Kiderült, melyik területen avatkozna be a kormány

Elemzés

Még hogy nincs pénze az embereknek? - Itt a bizonyíték!

Örülhetnek az európai autószalonokban, a vásárlók továbbra is szórják a pénzt a futószalagon érkező újabb és újabb modellekre. Ennek köszönhetően a vezető márkák eladásai kivétel nélkül erősödtek áprilisban, míg a legnagyobb autópiacok tovább bővültek. A jó szereplés hátterében többek között olyan tényezők álltak, mint a kedvező finanszírozási környezet vagy éppen az eurozóna gazdaságának fellendülése. A pozitív folyamatok legnagyobb nyertesei pedig azok az autógyártók, amelyek az összértékesítésükön belül a legnagyobb kitettséggel rendelkeznek a kontinensen. Ezeknek a cégeknek kedden zsákolják a részvényeit a befektetők.

Nem elszólás volt Orbán kijelentése

Sokan felkapták a fejüket annak kapcsán, hogy a volt budapesti amerikai nagykövet minap megjelent könyvében azt írta: az akkori magyar fejlesztési miniszter minden héten összeült a kormányfővel, hogy egyeztessenek és döntsenek a nagyobb uniós fejlesztésekről. Ezt a Normafáról szóló vasárnapi helyi népszavazás kapcsán nyilatkozva már elismerte a kormányfő, amelyet sokan elszólásnak, beismerésnek értékeltek, emiatt feljelentés is született már. Hétfőn aztán egy debreceni programon újra megerősítette Orbán, hogy "nincs mit fölfedezni és nincs mit leleplezni", mert ez a törvényeknek megfelelően így zajlik. Ez valóban így van egy 2012-ben hozott kormányrendelet alapján, igaz ettől még az is igaz, hogy az 1 milliárd forintos volumen feletti, ilyen magas szintű politikai kontroll többek között az Európai Bizottságot is zavarhatja.

Merénylet az elektromos autózás ellen

Sokszor rebesgették, gyakran lehetett róla hallani, de mostanra teljesen egyértelművé vált, a norvégok valóban átalakítják az elektromos autók terjedése érdekében létrehozott ösztönző rendszerüket. Két bűne volt, túl jól működött és túl sokba került. Előbbi kijelentéssel nem lehet vitatkozni, hiszen Norvégia európai elektromos autó nagyhatalommá vált néhány év leforgása alatt. Ráadásul mára már minden ötödik újonnan forgalomba helyezett személyautója elektromos. Utóbbi állítás pedig nyilván csak viszonyítás kérdés. Az viszont vitathatatlan, hogy jelenleg kellő financiális ösztönzők hiányában az elektromos autózás terjedése korlátozott. Vagyis abban az esetben, hogyha a norvégok túlzottan belenyúlnak majd a jelenleg fenntartott rendszerükbe, az ártani fog az elektromos autózás terjedésének.

Nem célszerű, mégis berendezkedtünk a közmunkára

A kormánynak nem célja hosszú távra berendezkedni a közfoglalkoztatásra, ugyanis az nem lenne célszerű, mégis a középtávú tervek alapján az elkövetkezendő négy évben 1500 milliárd forintot költhetünk erre a célra, csak jövőre 340 milliárdot. Az ok a kormány által áhított teljes foglalkoztatás elérése, ám tényleg a közfoglalkoztatás fogja megoldani a munkaerőpiac problémáit? Nem valószínű, de erre minden bizonnyal a kormány sem számít. Körbejártuk, hogyan is hat a közmunka a foglalkoztatásra, és hogy miért látjuk úgy, hogy akarva-akaratlanul is hosszú távon berendezkedhet rá az ország.

Egy egyszerű költségvetési szabály

Az alábbi írás a Portfolio felhívására született, és ahhoz a gondolkodáshoz kíván hozzájárulni, ami egy hatékonyabb rendszer kialakítását célozza meg. A cikkben felvázolok egy alternatív államadósság-szabályt, aminek az alapvető struktúrája biztosítja a kívánt adósságcsökkentést, a menekülési záradéka a költségvetés anticiklikus mozgásterét, illetve az ún. racsni hatás elkerülését, míg az intézményi szakasza az adósságcsökkentés (vagy épp emelés) hitelességét. Hozzá kell azonban tennem, hogy a kérdés további, alapos kutatást igényel. Pusztán azért hoztam elő ezt a javaslatot, hogy támogassam az erről szóló diskurzust és talán hozzájáruljak ahhoz. Biztos, hogy ez a szabály sem tökéletes, de bízom benne, hogy jó kiindulópontot nyújthat a jelenlegi problémák megoldásához.

Elképesztő pályát jár be Magyarország

A 28 tagú európai közösségben csaknem példátlan az a folyamatos EU-támogatás gyorsulás, amelyet Magyarország az elmúlt években fel tudott mutatni és amellyel 2013-ben Európa-csúcsot is felállított - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Az adatokból jól látszik, hogy a magyar gazdaságra különösen nagy hatást gyakorolt az elmúlt években az EU-támogatások beáramlása, és ha a 2004-es csatlakozásunk óta vizsgáljuk az átlagos teljesítményt, akkor a gazdaság méretéhez képest legtöbb forrást lehívók versenyében a dobogó harmadik fokára állhatunk.

Kettévált az OTP

A várakozásokkal szemben nem lett veszteséges az OTP az első negyedévben, ez részben a vártnál alacsonyabb működési költségeknek köszönhető, részben pedig annak, hogy a korrekciós tételek is a vártnál kisebb mértékben rontották az eredményt. Az orosz és az ukrán OTP továbbra is szenved, a két bank összesen 21 milliárd forint veszteséget hozott össze, a bolgár OTP viszont rekordprofitot szállított, erre a bankra büszke lehet az OTP. Összességében az látszik, hogy a bank két részre vált: az orosz/ukrán és a közép-kelet-európai operáció más-más pályát jár be, előbbi tartósan veszteséges, utóbbinál azonban vannak biztató jelek.

Varga bemutatta a költségvetést

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán átadta az Országgyűlés elnökének az előrehozott 2016-os költségvetésről szóló törvényjavaslatot, majd részletezte annak főbb pontjait. Ebből kiderült, hogy milyen főbb adóváltozások jönnek jövőre, mekkora költségvetési tartalékkal vág neki az évnek a kormány, milyen célokra fordíthat majd többet. Kövér László pedig bejelentette, hogy június 22-i héten lehet a zárószavazás.

Ez a két ábra mindennél többet elárul a kormány terveiről

A vártnál jobb gazdasági növekedésből fakadó többletbevételeket és bizonyos kiadási sorokon várható megtakarításokat a kormány jövőre adócsökkentésre és a hiány leszorítására használja fel - derül ki a szerdán benyújtott 2016-os költségvetési törvényjavaslat első vizsgálatából. Emellett a kormány konzervatív alapokra tervezett, komolyabb tartalékokat beépítve a büdzsébe.

Több százmilliárd forint tűnt el egy fontos állami listáról

Márciusról április közepére közel ötszázzal csökkent a késedelmesnek minősített, uniós finanszírozású állami projektek száma és vele párhuzamosan 879 milliárddal zuhant az érintett projektek összértéke, a késedelemmel érintett támogatási összeg pedig 156 milliárd forinttal. Mindezek igen jelentős változásoknak számítanak ilyen rövid idő alatt, így utánajártunk a háttérnek. Az már rögtön látszott, hogy az idő előrehaladása, a felpörgetett projektmegvalósítás és a nyíltan kommunikált kormányzati "korbács" fontos ok volt a lista szűkülésében, de a Miniszterelnökség válaszai alapján kiderült, hogy a menetközben leállított M4-es autópálya-építés, a MÁV 42 darab elővárosi motorvonat beszerzése, illetve az M0 fejlesztésével kapcsolatos fejlemények is jócskán változtattak a számokon. Az is kiderült, hogy az EU egyetlen centet sem ad a vörösiszap katasztrófa következményeinek felszámolására, noha egy 20 milliárdos nagyprojektről volt szó, így a projekt teljes költsége utólag a magyar büdzsét terheli.

A rezsicsökkentések miatt bedobta a törölközőt a Telekom

Jól húz a lakossági és kkv-szegmens a Telekomnál, a mobil- és a vezetékes szolgáltatások bevételei is emelkedtek, a mobilozók száma és az egy ügyfélre eső bevétel is nőtt, a mobil adatszolgáltatás dübörög. Most inkább a vállalati szegmensben látszanak problémák, ott az erős verseny miatt a mobil- és a vezetékes bevételek is csökkentek. Az energia kiskereskedelem bevételei viszont szépen nőttek, erre azonban már egyre kevésbé érdemes figyelni: az üzleti energia ügyfeleket a MET Holding AG-val létrehozott közös vállalaton keresztül szolgálják majd ki, ennek a számait pedig nem konszolidálják, a lakossági gázszolgáltatásból pedig július végével kivonul a Telekom.

Magyarországnak is kijár egy-két pofon ebben a balhéban!

Amióta meredek hozamemelkedés van az eurózónában, gyengül a forintunk és kijutott néhány pofon a magyar kötvényeknek is. Egyelőre nincs dráma, de az eurózónás hozamemelkedésről azt gondoljuk, hogy még nincs vége, mivel ez a piac jelentős tévedésének a korrekciójáról szól. Ebben a stresszhelyzetben pedig észrevehető kapcsolatot látunk a magyar és a német hozamok viselkedése között, ami azt jelenti, hogy akár nálunk is tovább emelkedhet a hozamgörbénk hosszú vége. Mindez, a forintgyengülés kíséretével együttvéve mégsem valószínű, hogy meghátrálásra kényszerítené a Magyar Nemzeti Bankot a kamatok további vágásában.

Miféle lassulás? Hasít a magyar gazdaság!

Nem lassult a magyar gazdaság az első negyedévben,sőt, az optimistább várakozások szerint akár 4% körüli GDP-növekedésről is számot adhat holnap a KSH. A Portfolio felmérésében részt vevő elemzők ugyanakkor megosztottak: az általános kép a gazdaságról rövid távon lassulást ígér, ugyanakkor a havi termelési adatok zavarba ejtően jók lettek.

A magyar minimálbérestől veszi el a legtöbbet az állam

Családi adókedvezmények igénybevétele nélkül bruttó jövedelmének igen nagy részét kénytelen egy minimálbéres kereső Magyarországon átadni az államnak, legalábbis ha a hasonlóan magas minimálkeresetet garantáló országokat nézzük - derül ki az OECD egy friss tanulmányából. Sőt, a munkára rakódó összteher is nálunk a legmagasabb az összes tagország közül.

Mit tud felmutatni Magyarország a fontos világversenyen?

Veszélybe került Svédország hosszú évek óta megfigyelhető biztos első helye a leginnovatívabb európai nemzetek rangsorában, miközben Dánia lendületesen halad az első hely felé, a németek pedig öt éve egy helyben járnak - többek között ez derült ki az Európai Bizottság napokban nyilvánosságra hozott Innovatív Unió kutatási és innovációs eredménytáblájából. Magyarország 12 másik tagállammal együtt a "mérsékelt innovátorok" versenycsoportba került, igaz kedvező, hogy az elmúlt évek alapján fokozatosan javult a 8 csoportban 25 féle mutató alapján mért innovációs teljesítményünk. Ezt egyébként nagyon lehúzza a nem uniós doktori hallgatók aránya, és a közösségi design terén is jóval alulmúljuk az európai átlagot. A lengyelek évek óta folyamatosan lemaradnak tőlünk az innovációs teljesítményben, a románoknál pedig folyamatosan romló tendencia azonosítható. Ha az Európai Uniót egyben nézzük a globális versenyben, akkor elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államok és Japán folyamatosan veszít innovációs teljesítménybeli előnyéből, Kína alacsony szinten stagnál az EU-átlaghoz képest, Dél-Korea előnye viszont megállíthatatlanul növekszik.

Miféle kapitalizmus? - Központi árszabályozást akar az NGM!

A Nemzetgazdasági Minisztérium ellenőrizni fogja, hogy megjelenik-e a sertéshús fogyasztói árában a 22 százalékpontos áfacsökkentés jövőre, és ha szükséges, intézkedni fog - mondta Pankucsi Zoltán, a minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára az M1-en ma reggel. Szerintünk ugyanakkor az árak ilyen módú felügyelete a kereskedelmi szektorunkban nem pusztán körülményes, hanem konkrétan ártalmas. Ráadásul mindez a piacgazdaságunk súlyos megcsúfolása is egyben. Örvendetes lenne, ha a gazdasági minisztériumunk nem próbálná a volt kommunista rendszer központi árszabályozói feladatát újra feltalálni.

Vége Matolcsy modern képletének

A Költségvetési Tanács 2016-os költségvetésről mondott véleményével már biztosra vehető: a kormány búcsút mond a 2011-ben, még Matolcsy György minisztersége alatt megalkotott adósságképletnek. Kérdés, hogy csak átmenetileg mond búcsút vagy teljesen új szabályt alkot. Mivel az adósságképlet eddig soha sem volt éles, ezért túlzott költségvetési megszorítással és közvetlen negatív gazdasági következménnyel nem járt, azonban a magyarországi költségvetési szabályrendszer hitelességét rombolta.

Beintett a kormánynak a Költségvetési Tanács!

A Költségvetési Tanács egy hét alatt elkészítette véleményét a kormány 2016-os költségvetési törvényjavaslatáról. A KT által csütörtökön nyilvánosságra hozott anyag alapján a jövő évi büdzsé néhány további fő számát is megismerhettük. De ennél sokkal érdekesebb, hogy a testület - a kormány számára súlyos következményekkel járó - véleményt alkotott az idén januárban életbe lépett adósságképlet teljesüléséről. Ezek szerint ugyanis a kormány a stabilitási törvényben szereplő adósságképlethez nem tartja magát, legalább 700 milliárd forintos megszorítást kellene végrehajtson jövőre, ami negatívan érintené az egész gazdaságot. Ezért a háromfős testület a Matolcsy György által még 2011-ben kidolgozott adósságképlet megváltoztatását javasolja. Most már kényszerhelyzetben van a kormány - erre pedig már korábban rámutatott a Portfolio.

Mi lesz Magyarországgal a csúcsra pörgetés után?

Régóta él az a félelem a magyar gazdasággal kapcsolatban, hogy a csúcsra pörgetett idei uniós pénzkifizetés után jövőre nagy "zakkanás jön", mert a nemzetközi tapasztalatok alapján nehézkesen szokott indulni egy új EU-ciklus, mindezt pedig megsínyli majd a GDP-növekedésünk. Több olyan tényező is van azonban, amely abba az irányba mutat, hogy nem kell drasztikus növekedéslassulásra készülnünk, igaz ahogy az Európai Bizottság minapi előrejelzése rámutatott: elkerülhetetlen a gazdaság lassulása jórészt az EU-támogatások alacsonyabb felhasználása miatt. A kormány számos erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy ez a lassulás minél kisebb legyen; ennek egyik jele egy friss kormányhatározat, amelynek már a címe is a 2016-os gazdaságélénkítést tartalmazza. A nagy kérdés persze a szándékok mellett mindig a megvalósítás, vagyis az, hogy képes lesz-e az intézményrendszer a 2007-2013-as források teljeskörű lehívása mellett az EU-támogatások 2016-os felfuttatására is koncentrálni.

Orbán szerint nem a németek pénzén élünk, pedig de!

"Mi nem a németek pénzén akarunk sikeresek lenni", mert nem szeretünk más pénzén élni - jelentette ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves taggyűlésén tartott csütörtöki beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Bár ez nagyon szépen hangzó gondolat, de a számok teljesen mást mutatnak. A 2007-2013-as uniós ciklus egyik legnagyobb haszonélvezője ugyanis éppen Magyarország volt, a legnagyobb befizető tagállam pedig Németország.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility