A francia állam több mint 1,2 milliárd euró értékben vásárolt Renault-részvényeket, így most már a Renault részvényeinek közel ötöde állami kézben van. De mi a helyzet más autógyártóknál? Kinek a kezében van a BMW, a Daimler vagy a Toyota?
Ma reggel olyan erős volt a forint az euróval szemben, mint utoljára tavaly január elején. Az alábbiakban ezért megpróbáltuk fundamentális és technikai szempontból is megvizsgálni, hogy milyen kilátások tűnnek valószínűnek a most látott környezetben. Úgy látjuk, hogy a bő egyéves forintcsúcs ellenére most még további felértékelődés is elképzelhető.
Vétkesek közt cinkos, aki néma. A felütés nem véletlen, a véleménycikk apropóját ugyanis az adta, hogy a World Car Awardson a szakmai zsűri a világ legzöldebb autói közé csupa olyan járművet szavazott be, amelyik szén-dioxidot juttat a légkörbe, vagyis káros anyagot bocsát ki felhasználása során. Pedig lett volna lehetősége arra, hogy zéró-emissziós járművet válasszon, ahogy azt a korábbi években tette. Vagyis jelentős visszalépés történt a szakma részéről, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül, ahogy az autógyártók felelőssége mellett sem.
Több, mint háromszor akkora az egy főre jutó fogyasztása a magyar háztartások legfelső 20%-ának, mint a legszegényebbeknek. Utóbbiak lényegesen egészségtelenebbül táplálkoznak, és a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságuk is jóval gyengébb. Jó hír viszont, hogy tavaly szűkült a fogyasztási rés.
A 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési időszak nem tudta elhozni az egységesülő gazdaságú kontinenst. A felzárkóztatási fejlesztések nem az integráció és közeledés irányába hatottak. A támogatási források sokszor inkább a visszaélések melegágyává váltak, és versenyt, hatékonyságot torzítottak. A közelmúltban több fórumon felvetett elképzelés, hogy hozzáadott érték alapján érdemes meghatározni a támogatásra méltó, vagy bármilyen módon preferált vállalkozások körét, ismét több veszéllyel jár, mint lehetséges előnnyel - hívja fel a figyelmet saját számításai alapján is Barta Balázs, a Pannon Gazdasági Hálózat ügyvezető igazgatója. Az alábbiakban az ő írását közöljük.
Az euró gyengülésének az egyik legnagyobb nyertese Németország - hangzik a könnyen érthető makroökonómiai közhely. Ha ez így van, akkor annak márpedig a részvényárfolyamokra is hatnia kellene - gondolhatná a dörzsölt befektető. Most ráadásul éppen látványosan ellentétes mozgás is látszik az euró és a DAX árfolyamában, amire a válság óta nem volt példa. Rögtön adódik a kérdés, hogy vajon ebből lehet-e profitábilis stratégiát készíteni a piacon, illetve jelent-e kockázatot a DAX-ra nézve egy esetleges devizapiaci korrekció. Vizsgálódásaink szerint mind a kettő kérdésre NEM a válasz.
Év eleje óta látványos rali bontakozott ki a Magyar Telekom részvényeinél, amit most már az is fűt, hogy Varga Mihály nyilatkozata alapján a kormány felülvizsgálja a távközlési szektor adóztatását. Miért lehet ez lényeges? Többek között amiatt, mert 2013-ban az MSCI a részvények árfolyamának esése miatt dobta ki a Telekomot az MSCI Magyarország (standard) indexből. A papíroknak az elitklubba való visszakerüléshez sokat kellene még behozni, ugyanakkor a befektetőknek a jövőben ismét érdemes lehet majd az MSCI index felülvizsgálatait és a Magyar Telekom fejlett piacokhoz mért relatív teljesítményét követni.
A Magyar Telekom "testvércége", az amerikai T-Mobile alaposan felforgatta az amerikai mobilpiacot, ingyen internetet, fél évente új készülékeket kínált előfizetőinek, akik a világ több mint 100 országában extra költségek nélkül roamingolhatnak is. A sztori egyrészt azért érdekes, mert jól mutatja, hogy a beállt mobilpiacok is gyorsan megváltoztathatók, másrészt a magyar mobilozók is nagyon várják már, hogy a nemzetközi példákat követve nálunk is merészet lépjenek a mobilcégek, de azért is érdekes, hogy mi történik az amerikai T-Mobile-nál, mert az akár a Magyar Telekom sorsát is befolyásolhatja.
A bankok számára vége az igazi arany éveknek a feltörekvő piacokon: a növekedési lehetőségek visszafogottabbak lettek, az itt elérhető brutális marzsoknak leáldozóban. De még így is háromszor magasabb megtérüléssel működnek itt a bankok, mint a fejlett piacokon. A McKinsey tanulmánya rámutat: a piacfelforgató technológiai újításokkal, például facebookos bankolással vagy helymeghatározás alapú fizetési megoldásokkal még vissza lehet hozni valamit a dicső múltból.
Angela Merkel magyarországi látogatását követően majdnem egy napig ringathattuk magunkat abba az álomba, hogy a német luxusautó-gyártók közül a BMW is hazánkban épít majd gyárat. A cáfolat viszont hamar megérkezett a bajoroktól, aminek elsősorban a románok örültek, ugyanis ők is harcoltak a vállalat kegyeiért. Aztán jött a kijózanodás. A BMW éves számait bemutató sajtótájékoztatón a menedzsment közölte, jelenleg esze ágában sincs a régiónkban beruházni, Mexikóba viszont örömmel viszik az euró százmilliókat. Ezzel nincsenek egyedül, az elmúlt években az amerikai, a japán és a német autógyártók és azok beszállítói egymással versenyezve létesítenek új gyártóüzemeket, illetve fejlesztik a már meglévőket az ország területén. Ennek a folyamatnak köszönhetően pedig a mexikói autóipar valósággal szárnyal. Felmerül a kérdés, mégis milyen tényezők eredményezik az ország népszerűségét és hová vezet mindez? Alábbi cikkünkben ennek jártunk utána.
Az MNB bejelentette: a Befektető-védelmi Alap (Beva) állja a Quaestor-ügy fiktíven kibocsátott kötvényesinek kártalanítását. A Beva vagyonát azonban a Buda-Cash csődje teljesen elviszi, így piaci hitelt kell felvenniük, amit nyilván a tagok befizetéseiből
kell majd visszafizetni. Csakhogy ez egy végtelen történet lenne, bizonyosan meg kell emelni a Beva tagdíjait. És vajon ki állja majd a költségeket? A brókercégek esetleg? Spoiler: a jelenlegi állás szerint legnagyobb részben a nagybankok állják majd a sokmilliárdos kártalanítási költségeket, igaz, évekre leosztva. Ezt viszont a kormánnyal nemrégiben megkötött békeszerződés felrúgásaként is értékelhetik. Kérdés, hogy pilótajátékokat is köteles-e kártalanítani a Beva.
Két örökzöld kérdés van a forint árfolyamával kapcsolatban: "miért ilyen gyenge", vagy pedig, "hogy lehet most éppen erős"? Mi ezért le szeretnénk szögezni: az erős szó azt sugallja, hogy a "fair értékétől" eltért a hazai fizetőeszköz, vagyis túlértékeltté vált. Márpedig a reálárfolyamunkat elnézve ez egyáltalán nem igaz, persze ebből még nem következik, hogy akkor most tovább is kéne erősödnie. Tehát az áraink alapján továbbra is alulértékelt devizának számít a forint, de hogy a válaszunkat még tovább cifrázzuk: ez szinte teljesen hidegen hagyja majd a piaci szereplőket. Rövid távon beláthatatlan, hogy milyen irányt vesz a forintárfolyam, hosszabb távon pedig inkább a gyengülés a valószínű az újra süllyedő alapkamatunknak és a Fed közelgő szigorításának hatása miatt.
Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta egyre súlyosabb károk érik az Oroszországban tevékenykedő autógyártókat. A nyugati hatalmak által alkalmazott szankciók súlya alatt megrogyott orosz gazdaság és az elértéktelenedő rubel együttes hatására ugyanis az ország autópiaca valóságos mélyrepülésben van. A kialakult helyzeten pedig az orosz kormány által alkalmazott ösztönzők sem tudnak érdemben segíteni, így nem csoda, hogy az autógyártók egymás után szüneteltetik a termelésüket és vágják vissza az országba irányuló exporttevékenységüket. Ráadásul a jövő sem biztató, ezért nem meglepő, hogy akadt már olyan gyártó is, amelyik feladta a harcot: a General Motors nemrég bejelentette, hogy kivonul az Opellel Oroszországból.
Van egy olyan szelete a világnak, ahová az elmúlt négy évben csökkent a magyar export. Igen, Ázsia az. Eközben a régió többi országa ugyanebben a relációban 25-50%-os bővülést tudott felmutatni. Az alábbiakban alaposan körüljárjuk, hogy milyen eredményeket hozott az a törekvés, hogy új piacokat szerezzünk az ázsiai országokban. Megelőlegezve a summázott választ: vannak mentő körülmények, de összességében a keleti nyitás eredménye nagyon gyenge. Pontosabban úgy fogalmazhatunk: sok hűhó semmiért.
A zuhanó olajár, a geopolitikai krízis és a nyugati gazdasági szankciók az idén recesszióba lökték az orosz gazdaságot. A helyzetet súlyosbítja, hogy Oroszország függősége a nemzetközi energiaárak alakulásától ma erősebb, mint volt a 2000-es években. Mindemellett a feldolgozóipar a gazdaság strukturális problémái miatt már jó ideje magas kapacitáskihasználtság mellett működik és ezért a rubel drasztikus gyengülése ellenére is csak korlátozott mértékben tudja ellensúlyozni az energiaszektor bevételeinek a visszaesését. Mindez megnehezíti az alkalmazkodást az alacsony energiaárakhoz és növeli annak kockázatát, hogy Oroszországban hosszabb, elnyújtottabb lesz a gazdasági visszaesés, mint az egyébként sok szempontból súlyosabb 1998-as válság után.
A forint tegnap olyan erős volt az euróval szemben, mint utoljára tavaly januárban. Adódik a kérdés: vajon láthatunk-e újra 300 forint alatti jegyzéseket is? Ez már csak egy karnyújtásnyira van, így ideje áttekintenünk, hogy milyen erők is hatnak éppen hazánk fizetőeszközére.
Ha nagyon szigorúan tekintjük a Jogalkotási törvény előírását, akkor minden törvényjavaslat-tevőnek kötelező lenne készítenie előzetes hatásvizsgálatot, legyen egyéni képviselő vagy épp miniszter. Így értelmezésünk szerint a KDNP képviselőinek is hasonlóképp kellett volna tenniük, amikor előálltak a vasárnapi boltbezárásról szóló törvényjavaslatukkal. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy ezt nem tették meg. De vajon mi lehet ennek a következménye? Cikkemben (mely több száraz, jogi szófordulatot is tartalmaz, de ettől még nem kell megijedni) ennek járok utána.
Az elmúlt hónapokban nagyon fut a német autógyártók szekere, sikert sikerre halmoznak, a részvényárfolyamaik pedig az egekbe emelkedtek. A felszínt megkapargatva viszont kiderül, hogy nem minden arany, ami fénylik. Az értékesítési adatok hajhászásának nagy ára van, aminek a profitábilitás látja kárát. A helyzetet pedig csak rontja Brüsszel egyre szigorodó előírása a flottaszintű károsanyag-kibocsátásra vonatkozóan. Utóbbi eurómilliárdokat emészthet föl, kibújni alóla viszont nem lehet. A fenti problémákat egyre több befektető látja, ráadásul más jelek is arra utalnak, hogy a részvénypiaci rali kifulladhat egy időre.
Minden adott ahhoz, hogy hamarosan felfordulás alakuljon ki a pénz- és tőkepiacokon, pont, ahogy tavaly májusban a tapering felmerülésekor is történt. Azt várják ugyanis a piacon, hogy a Federal Reserve ma már kihagyja a "türelmes" szócskát az iránymutatásából, ami megnyitja a júniusi kamatemelés előtti lehetőséget, miközben a befektetői tábor másik része szerint ez csak szeptemberben történhet meg. Ha ma valóban megváltozik a jegybanki iránymutatás, akkor az azt jelenti, hogy a makroadatok függvényében már tényleg bármikor jöhet a kamatemelés, ez pedig jelentősen növelheti a pénz- és tőkepiaci volatilitást a következő hónapokban. Ráadásul a történet szerintünk még ennél is sokkal bonyolultabb: nyomós érveket lehet felhozni úgy en bloc az idei kamatemelés ellen. Nehéz megjósolni, hogy például egy meglepő üzenetre, mit reagálna a piac, de ehhez szerencsére már nem kell sokat várnunk.
Újabb rekordokat ért el tavaly a BMW, most először adott el a márkacsoport 2 milliónál több járművet, a csoport árbevétele is új csúcsra emelkedett. A menedzsment optimista, idén az eladások és az árbevétel is tovább emelkedhet, elsősorban az idén bevezetésre kerülő új modelleknek köszönhetően. Az autógyártó továbbra is abban érdekelt, hogy az eladások és így a gyártás is kiegyensúlyozott legyen az egyes régiók között, ezért építenek üzemet Mexikóban, ahol 2019-ben kezdik meg a gyártást. A BMW éves számait bemutató sajtótájékoztatóról, Münchenből tudósítunk.
Az Egyesült Államok fizetőeszköze manapság egyértelműen a világgazdaság első számú devizája. A dollár központi... 
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük...
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
