• Megjelenítés

Elemzés

Éppen egy összeomlás folyik az eurózónában - Örvendjetek!

Alaposan megverték az eurózónás állampapír-piaci hozamokat nemrég, és a felfordulásnak úgy tűnik, még nincs vége. A német tízéves kötvényhozam pár hét alatt a tízszeresére nőtt, de hasonló jelenség látszik szinte minden övezeti országnál is. A dolog hátterében feltehetően a befektetők várakozásainak a drasztikus megváltozása áll, ugyanis a friss makroadatok arra utalnak, hogy Európa mégsem jut Japán sorsára. Így pedig indokolatlanná vált, hogy hozzá hasonló hozamkörnyezettel rendelkezzen az öreg kontinens. Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy amit most látunk, még csak az eleje egy óriási korrekciónak.

Utánajártunk: ezért nem kapsz még nyugdíjat

A pénztári tagok szorgos befizetésének eredményeként a legtöbb magánnyugdíjpénztár áprilisban már elérte a fennmaradáshoz szükséges tagdíjfizetési arányt. Ez persze nem jelenti azt, hogy fellégezhetnek a pénztárak, hiszen hat hónapos átlagban a 70%-os arányt folyamatosan tartaniuk kell, ráadásul voltak és vannak olyan pénztári tagok, akik inkább az állami rendszer mellett döntenek. Ráadásul nem a tagdíjfizetők arányának fenntartása az egyetlen probléma, ami fejtörést okoz a kasszáknál, ugyanis jelen állás szerint nem tudni, hogy a már nyugdíjjogosultságot elérő tagokat hogyan fizetik ki. Járadékszolgáltatást a biztosítókon keresztül is nyújthatnának, de az egyeztetések nagyon lassan haladnak. Megkérdeztük erről a magánnyugdíjpénztárakat is, elgondolkodtató válaszokat kaptunk.

Eddig élünk még nyugdíjasként egészségben

2005 óta - amióta mérés van rá - a születéskor várt, egészségben eltöltött élettartamok értéke jelentősen, a férfiaknál 7,0, a nőknél 6,2 évvel nőtt. Az EU átlagától való elmaradásunk 2012-ben másfél-két év körüli volt - jelentette a KSH. 65 éves korban egy átlagos norvég nő 16 év egészségben eltöltött időre számíthat, egy szlovák 3,1 évre. Magyarországon ez a szám (férfiak és nők esetében egyaránt) 6,4 év.

Nem csak adócsökkentés lesz jövőre! Itt vannak az új tervek

A kormány április 30-án elküldte az Európai Bizottságnak a konvergenciaprogramot - jelentette be csütörtök délutáni közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. A 74 oldalas dokumentum fő számai alapján elmondhatjuk: a kormány várakozásai szerint sokkal jobban teljesíthet a gazdaság és kedvezőbb lehet a költségvetési hiány- és adósságpálya. Az adósságképletből fakadó szigor azonban nem tükröződik vissza. A kormány 2016-os terveiről is megtudhatunk néhány újdonságot, az eddig ismert adócsökkentéseken túl.

Törvényt sérthet a kormány! - Borulnak a szép tervek?

Idén január elsején életbe lépett a rendkívül szigorú adósságképlet, amit a 2016-os költségvetés összeállításánál már alkalmazni kellene a Stabilitási törvény értelmében. Az eddig megismert kormányzati szándékok alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja ezt az előírást, egyelőre. Nem véletlenül teszi ezt, hiszen jelentős negatív következménnyel járna a szabály betartása. Ha minden így marad és a kormány beterjeszti a korai költségvetését, akkor gyakorlatilag törvényt sértene és a Költségvetési Tanács sem hagyhatná szó nélkül. Ennek fényében logikus lépés lenne a szabályt tartalmazó törvény módosítása. Ám ezzel sietnie kellene.

Kedves S&P, mi kell ahhoz, hogy felminősítsék Magyarországot?

Újabb felminősítés jöhet, ha növekedés- és befektetőbarát intézkedéseket visz véghez Magyarország - jelentette ki a Standard & Poor's Közép- és Kelet-Európáért felelős ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Marcin Petrykowski szerint a magyar teljesítmény össze sem vethető a lengyellel, de még a románok is bizonyos szempontból jobb helyzetben vannak nálunk. A befektetői érdeklődés ma nem olyan irántunk, mint régen volt, ezért bőven lenne min dolgoznia a magyar döntéshozóknak. Remélik, hogy az állami beavatkozás mértéke visszaszorul nálunk, míg a brókerbotrányból potenciálisan következő költségeket nem tartják különösebben nagynak, a hosszútávú következményeket pedig előzetesen nem kommentálják. Ugyanígy nem ítélik meg előre annak a következményét sem, hogy esetleg a jövőben a Jobbik kerülhet hatalomra, amely újratárgyaltatná az egész magyar államadósságot. Az alábbi interjúból részletesen kiderül, hogy miként lát minket az egyik legnagyobb nemzetközi hitelminősítő.

Miből jön ez a sok beruházás?

Tavaly már alig nőtt az uniós projektek előfinanszírozására fordított összeg, ami felveti a kérdést: akkor miként lehetséges, hogy a tavalyi óriási beruházásnövekedést az EU-források hajtották? Hát úgy, hogy tavaly már nem is nőttek annyira a beruházások.

Minden eddiginél hatásosabb fegyver az iPhone ellen

Megy az adok-kapok az Apple és a Samsung között: az Apple a fogyasztói igények változására reagálva (végre) nagyobb kijelzőjű mobilokkal (iPhone 6 és 6 Plus) lépett piacra, most a Samsung lépett előre hatalmasat, és dobott piacra korábban szinte csak az Apple-től ismert dizájnos, igényes és szép csúcsmobilokat. Az S6 és az S6 Edge végre fordulatot hozhat a profit visszaesésével küzdő Samsungnál, és fejtörést okozhat a konkurenciának, most az utóbbit, az S6 Edge-et néztük meg közelebbről.

Benne van a családod a legjobban kereső 10%-ban?

Ha az Ön családjának az egy főre jutó nettó jövedelme több mint 206 ezer forint havonta, akkor a válasz igen. Sok vagy kevés? Nos, ez nézőpont kérdése, de az tény, hogy a legszegényebb tíz százalék ennek pusztán az egynyolcadához jut Magyarországon. Az alábbi cikkből megtudhatja, hogy magyar honfitársaihoz képest hányadán áll, ugyanis most benézünk a rendszeresen közölt átlagos kereseti adatok mögé.

Egyre olcsóbban dolgozik a magyar

A válság évei alatt csökkent az euróban kifejezett munkaerőköltség Magyarországon. Ez rajtunk kívül csak Cipruson és Görögországban fordult elő, ám míg ott a bérek esése, addig nálunk elsősorban a forint gyengülése járult hozzá ehhez a folyamathoz.

Árfolyamgyengülésre játszana? - Mutatjuk a spekulánsok kedvencét

Izgalmas történet látszik kirajzolódni a devizapiac egyik sérülékenynek és sokszor célpontnak tartott szegmensében: a török líra hevesen gyengült az év elején, de úgy tűnik ezzel még nincs vége. Az igazán érdekes az, hogy ez a deviza pont tavaly év elején is a válságát élte. A jegybankja szerdán nem nyúlt az irányadó kamatokhoz, ami tovább fűtötte a piaci kedélyeket: a Morgan Stanley kapva az alkalmon máris újra eladásra ajánlja a lírát a dollárral szemben. Ez a kereszt ráadásul évek óta azonos irányt mutat, ami feltehetően rengeteg devizapiaci kereskedő fantáziáját megmozgatta már, ezért az alábbiakban most körbejárjuk, hogy mi is az aktuális helyzet a törökök fizetőeszközével.

Pénz, hatalom, cselszövés - Ilyen a Trónok harca a valóságban!

A legjobb sztorikat az élet írja. Ezért gyakran előfordul az, hogy nem kell mások fantáziájára hagyatkoznunk azért, hogy igazi családi drámákról, hatalmi harcokról vagy éppen cselszövésekről olvassunk. Elég körbenézni mondjuk az autóiparban, ahol az elmúlt hónapokban felsővezetők és tulajdonosok feszültek egymásnak, annak érdekében, hogy megdöntsék a regnáló hatalmat, vagy éppen megszilárdítsák vezető pozíciójukat.

Augusztustól jönnek az állami hirdetési milliárdok

"Nem az a cél, hogy bárki is elvegye az intézmények hirdetésre szánt pénzét, sokkal inkább az a cél, hogy ezt a közpénzt hatékonyan költsék el ezek a szervezetek" - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Nobilis Márton, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnöke annak kapcsán, hogy a napokban kiírnak egy 25 milliárd forintos közbeszerzési keretmegállapodást. Ez egy kétlépcsős folyamaton keresztül abban segít, hogy a mintegy 1500 állami intézmény és vállalat a három kiválasztott ügynökség mindig legolcsóbb ajánlatából költhessen médiavásárlásra, szponzorációra, illetve a kormány a saját kommunikációjára.

Nobilis hangsúlyozza, hogy ez rendszerszinten mintegy 10-15 milliárd forintos megtakarítást tud elérni és nem lesz kibúvó egyik, általuk felügyelt intézmény számára sem. Arra viszont van lehetőség az augusztusban várható közbeszerzési eredményhirdetésig is, hogy egyedi döntéssel valóban szükségesnek ítélt beszerzéseket jóváhagyjanak. Nobilis az új rendszer kapcsán kiemelte: mindenki pontosan tudni fogja, hogy mennyit költ az állam, és azt is, hogy hol. A beszélgetés során kiderült az is, hogy lekerült a napirendről az ügynökségi bónuszok eltörlésének kérdése.

Varga szja-csökkentést jelentett be! (2.)

A jelenlegi 16%-os szja-kulcs 15%-ra történő csökkentését javasolja 2016-tól a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormánynak - jelentette be Rogán Antallal közösen tartott keddi sajtótájékoztatóján Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Nem ez lenne az egyetlen adócsökkentés jövőre a most vázolt tervek szerint. Bizonyos társaságok pedig szomorkodhatnak: a bankadón kívül más különadó jövőre nem csökken.

Megállíthatatlanul nő a magyar állami bank

Mi köze van az Eximbanknak a Quaestor-botrányhoz? Tudja-e folytatni dinamikus növekedését a külügy alá került magyar állami bank? Mennyivel dobja meg a magyar GDP-t az exportfinanszírozás? Többek között ezekről beszélgettünk Urbán Zoltánnal, aki azt is elárulta, milyen szerepet töltenek be a keleti nyitásban. Az Eximbank és a MEHIB decemberben érkezett vezérigazgatója is előadást tart május 7-ei Hitelezés 2015 konferenciánkon.

Öt jó ábra a világ bankjairól - Így sikerült legyűrni a válságot

Ötévnyi válság után elérte hosszú távú átlagát a világ bankszektorának tőkearányos nyeresége - állapítja meg globális elemzésében a McKinsey. Kína, az USA és Kanada bankjai élen vannak, Európa azonban kissé lemaradt, egyes feltörekvő piacok pedig kifejezetten messze járnak a válság előtt produkált magas banki megtérüléstől. A legnagyobb megtérülést az egyes ágazatok közül ma messze nem a bankok nyújtják a befektetőknek, sőt egyelőre részvényesi értéket sem nagyon termel nekik a bankszektor.

Biztosak vagyunk a vállalati hitelpiac felpörgésében

A válságot átélő vállalkozások sokkal óvatosabbak lettek a hitelfelvételi döntésekben, de jól látszik, hogy mely cégek vesznek majd igénybe uniós forrásokat, és ezen keresztül "a vállalati hitelpiac is nagy valószínűséggel fel fog pörögni" - vetítette előre a Portfolio-nak adott interjúban Trombitás Zoltán. Az Erste Bank EU Irodájának vezetője szerint semmiképpen sem beszélhetünk arról, hogy bizonyos állami kamattámogatású lehetőségek, vagy az MNB hitelprogramja kiszorítaná a piacról a normál banki hitelkonstrukciókat, az pedig versenyelőnyt is jelenthet, hogy egy kereskedelmi bank a palettáján treasury szolgáltatásokat is nyújtani tud például exportra termelő kkv-nak. Trombitás úgy látja, hogy ha a pályázati kiírásokban megfelelően szűkítik le a támogatandó cégek körét, akkor nem lesz gond a biztosítéknyújtás kötelezettség feloldásából. A halasztott önerő bevezetésétől pedig azt várja, hogy jelentősen egyszerűsödik a támogatások előfinanszírozása, illetve felgyorsulhat a projektek végrehajtása.

Hogyan adózunk jövőre? Ötletel a kormány

Látványos hátraarcnak tűnik a kormány részéről annak a belengetése, hogy az adócsökkentés keretében az áfateher mérséklését is elképzelhetőnek tartja. Valójában azonban több szempontból is érthető, miért kezdett el ez irányba gondolkodni az adópolitika. Ahogy az a terv is logikusan következik a gazdaságpolitikából, hogy ne az állampolgárnak kelljen adóbevallást töltögetnie. Sőt, minek egyáltalán adóbevallás?

Újabb magyar Trianon - Mit tehetnek a cégek?

Értékelhetetlenül kevés uniós forrás várható 2020-ig a közép-magyarországi régióban, így Pest megye Trianonja, azaz elszegényedése folytatódhat - jelentette ki a Portfolionak adott interjúban Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója emiatt arra tett javaslatot, hogy részben ellensúlyozhatná a gazdasági problémákat, ha a Nemzeti Foglalkoztatási Alap teljes forrását átcsoportosítanák egy új Pest Megyei Fejlesztési Alapba. A központi régióban működő cégek kapcsán gyakran felmerül a konvergencia-régióban való telephely-létesítés, de vigyázni kell, mert ez nem minden cég számára lehet szabályos megoldás - hívta fel a figyelmet az Enrawell Kft. stratégiai és pénzügyi igazgatója. Szebeni úgy látja, hogy a nagyvállalatok "kizárása" a mostani uniós támogatási ciklusból nem nagy gond, de a támogatható kkv-k körét túlságosan leszűkítették, így ezen a területen 2-3 éven belül arra számít, hogy a kormány változtatni fog.

Óriási összeget mozgósítunk a politika kizárásával

Jean-Claude Juncker már a 315 milliárd eurós Beruházási Terv kidolgozásának kezdetén világosan megmondta, hogy nem szabad politikai alapon kiválasztani az EU-szerte támogatásra ítélt projekteket, mert ez éppen azokat a magánbefektetőket riasztaná el, akikre döntő részben alapoz a program - hangsúlyozta az esetleges politikai jellegű döntéshozatal elleni érvet a Portfolionak adott interjúban Jyrki Katainen. Az Európai Bizottság alelnöke szerint a közös uniós büdzsé pénzéből és egy garanciavállalási keretből létrejövő alap mindenképpen el tudja érni a tizenötszörös tőkeáttételt a beruházásokhoz, hiszen hatalmas likviditás vár a magángazdaságban, amely a vonzó szabályrendszer mellett bevonható lehet életképes beruházási projektek finanszírozásába. A tagállamok számára azzal tették vonzóvá a plusz befizetést, hogy például a túlzott deficit eljárásnál nem veszik figyelembe a programra szánt pénzeket, így már öt tagállam élt konkrét felajánlással. A Bizottság alelnöke sorban járja a tagállami fővárosokat, és most pénteken Budapestre is ellátogat, hogy megismertesse az érdeklődőkkel a Beruházási Terv kereteit és a benne rejlő lehetőségeket.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility