• Megjelenítés

Elemzés

Öt ok, ami miatt már sosem fogunk jobban élni

A munkaképes korú népesség előrelátható csökkenése mellett a termelékenység bővülése lehetne a jólét növekedésének a záloga a következő évtizedekben. A közgazdászok azonban aggódnak: az utóbbi időben egyre több jel utal arra, hogy a munka hatékonysága már nem tud olyan gyorsan növekedni, mint a válság előtt. Ez azt jelentheti, hogy az életszínvonal stagnálni vagy egyenesen csökkenni fog a világban. Mások szerint viszont a modern gazdaságok annyira máshogy működnek, mint régebben, hogy egyszerűen már rosszul mérjük a jólétet.

Nem érzed, hogy hasít a GDP? Nem csoda! (3.)

Az első negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,8%-kal haladta meg az előző negyedévit. A KSH mai friss adata 0,2 százalékponttal jobb, mint a gyorsbecslés alkalmával közölt előzetes szám. A - naptárhatással igazított - éves növekedés 3,5%-os volt, ezt 0,1 százalékponttal húzta feljebb a statisztikai hivatal.

Mi lesz a harmadik legnagyobb magyar bankkal? - Megszólal Patai

Matolcsy politikáját dicséri, a Quaestor-kötvényesek kártalanításának módját viszont felháborítónak tartja Patai Mihály, aki most elsősorban bankjának szerdai bejelentése kapcsán nyilatkozik a Portfolio-nak. Az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója szerint szó sincs arról, hogy lemondanának az univerzális nagybanki jelenlétről Magyarországon, sőt, növelni szeretnék a bank méretét. A nettó bevételek ugyanakkor nagyon megsínylik a kamatcsökkentéseket, a "fair banki" szabályokat és a brókerbotrányt, részben emiatt kényszerül az UniCredit lakossági szolgáltatási modelljének alapos felülvizsgálatára.

Tiltsák be a lottózást!

A lottózó a hamis remények vásárcsarnoka, ahol a szegények a saját kárukra löknek fel néhány embert a magas életbe. Ennek a játéknak még a legtisztább formája is ártalmas a társadalom egészére nézve, egyenlőtlenséget generál, így szerencsésebb volna, ha nem is létezne. A betiltása talán kivitelezhetetlen, talán nem, mindenesetre az állam jobban tenné, ha a befolyó masszív összegeket az "adó" degresszív jellegének kompenzálására fordítaná. Vigyázat: az írás nyomokban provokációt tartalmaz.

Óriási dobásra készül a Posta! Erre készülhetünk a sárga csekkeknél

Új szolgáltatásokkal és termékekkel tölti fel a Magyar Posta a 2700 fizikai postahely tartalmát annak érdekében, hogy racionálisan életben maradjon a jelenlegi hálózat, hiszen a klasszikus tevékenységből származó bevétel csökken és a társaság 30 ezer embert alkalmaz. Erre jó lehetőség a logisztikai üzletág folyamatos fejlesztése, a nemzeti közműcégek számára működtetett ügyfélszolgálat, a takarékszövetkezeti hálózatban való részvétel, a pénzügyi termékportfólió bővítése - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Szarka Zsolt, a Magyar Posta vezérigazgatója. Azt is elárulta, hogy az ügyfélbarát kiszolgálás érdekében egy több évtizedes problémának vet véget hamarosan a Posta: a csekkbefizetés esetén a kártyás fizetés nem készpénzfelvételnek fog minősülni, vagyis az ügyfeleknek nem kell megfizetniük a többszáz forintos készpénzfelvételi díjat. A postavezér szerint tavaly kifejezetten jó évet zárt a cég és hasonló folyamatokat látnak az idei első negyedévben is.

Csalódott devizahiteles vagy? - Eljött a te időd!

Tele az ország csalódott, kiégett, elcsigázott devizahitelesekkel, pedig ennek nem kell így lennie. Ingyenesen lecserélhető ugyanis a pokolba kívánt jelzáloghitel egy jobbra, olcsóbbra. A tartozás nem, a kamat azonban csökkenthető, a kezelési költség pedig eltüntethető a forintosítás utáni hitelkiváltással. Ezennel összefoglaljuk a hitelkiváltási versennyel kapcsolatos legfontosabb várakozásokat, a cikk vége felé pedig szavazni is lehet.

Jól elbánt Orbán és Matolcsy a devizahitelekkel - Itt a végeredmény!

A panaszos eseteket és az esetleges hitelkiváltásokat leszámítva véget ért a devizaalapú hitelek elszámolása és forintosítása. A végeredmény: 11%-kal van kevesebb banki tartozása a lakosságnak, mint a folyamat legelején, a sokat szidott devizahitelek 93%-a viszont eltűnt. A legfrissebb számok bemutatása mellett röviden összefoglaljuk, mi is történt a rendkívül eseménydús elmúlt másfél évben, amely 2013 novemberében azzal kezdődött, hogy a kormány a Kúriához és az Alkotmánybírósághoz fordult.

Drámázzunk-e a rémes beruházási számokon?

A tegnap megjelent adatok szerint a beruházások volumene 4,5%-kal zsugorodott az első negyedévben. A tavalyi szép magas számok után a visszaesést a bázishatás okozta - szóltak az elemzői értékelések. Na de "ki" ez a bázishatás, és mi köze a beruházásokhoz? És jó vagy rossz, hogy ez a bázishatás okozta a visszaesést?

Matolcsyék márpedig még tovább vágják!

Nem kizárt, hogy sokaknak hamarosan arra kell rádöbbennie, hogy a Magyar Nemzeti Bank sokkal bátrabb, mint eddig gondolták. Könnyű elfelejteni, hogy mennyire bizonytalan dolog az alapkamatunk előrejelzése, márpedig az előző ciklussal kapcsolatos óriási bizonytalanságból tanulhattunk volna. Nos, ma az elemzői konszenzus szerint 1,5 százaléknál van a jegybanki kamat alja - vagyis már pusztán 15 bázispontnyi vágásra. Mi erre mégsem vennénk mérget, hiszen éppen az látszik, hogy a Fed kamatemelése (jóval) későbbre marad, az EKB kitart a vásárlásaival jövő szeptemberig, a hazai infláció pedig az élénkülése ellenére is tartósan alacsonyan marad. Ráadásul mindeközben a piac rendkívül elfogadó a kamatvágásokkal szemben, a forint esetleges gyengülése pedig nem jelent problémát (sőt!). A jegybank próbált a maga módján üzenni erről, de úgy tűnik, sokan nem vették a lapot. Az alábbi írással ezt a kényes előrejelzési kérdést próbáljuk körbejárni.

Magyar Mercedes-vezér: az elektromos hajtásé a jövő!

A világban egyre keresettebbek a kompakt modellek az autóvásárlók körében. Ez pedig jó hír a Mercedesnek és Magyarországnak, hiszen Kecskeméten pont ilyen modelleket gyártanak. Erről, a hazai gyárhoz kapcsolódó témákról és az iparágban végbemenő változásokról beszélgettünk Thomas Geierrel, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatójával.

A mostanihoz hasonló, nyugodtabb időszakra lenne szükség

Az internetadó ötlete óta nem volt olyasmi, ami hidegzuhanyként érte volna a távközlési cégeket, az azóta eltelthez hasonló, nyugodtabb időszakra lenne szükség, mondta el a Portfolio-nak Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója, akivel a társaság beruházásairól, a kormány és a távközlési cégek közötti viszonyról, a különadók hatásairól és az energia-üzletág jövőjéről beszélgettünk.

Blöffel állították le az M4-es autópálya építését

Soha nem mondott be kartellvádat az Európai Bizottság az M4-es autópálya projektjével kapcsolatos egyeztetéseken, de számos egyéb jelentős technikai és finanszírozási aggályt igen. Ezeket azonban a kormány tavaly július óta nem tudta megnyugtatóan rendezni, így bár szeptemberben visszavonta a projekt támogatási kérelmét, de egészen idén tavaszig finanszírozta azt a magyar büdzsé teljes kockázatára - többek között ez a cifra kép rajzolódik ki azokból a brüsszeli dokumentumokból, amelyek tegnap láttak napvilágot. Az Abony-Fegyvernek közötti 29 kilométeres szakasz sorsáról, az építkezés folytatásának irányáról várhatóan napokon belül tisztábban láthatunk, hiszen a kormány május végéig adott magának határidőt, hogy döntsön az alternatívákról.

Elkapkodják az életbiztosításokat: 5 éve nem pipáltunk ilyet

Öt éve nem látott, 16 milliárd forintos nyereséget és csaknem szintén öt éve nem látott, 25 milliárdos életbiztosítási (nettó) pénzbeáramlást ért el az első negyedévben a magyar biztosítási szektor. Megállt az életbiztosítási szerződések számának meredek esése, és ahogy egy hete írtunk róla, a díjbevételek sem alakultak rosszul.

Elárulta a kormány, hogy mi vár a gazdaságra 2019-ig

A gazdasági növekedés 2016-ban az EU-forráslehívás jelentős lassulása miatt csak átmenetileg torpan meg, majd 2017-től beáll a 3% körüli éves ütemre és hasonló pálya olvasható ki a beruházások terén is - többek között ezt tartalmazza a 2016-os költségvetési törvényhez a minap csatolt középtávú makrogazdasági kitekintő. A nemzetgazdasági tárca úgy látja, hogy a potenciális növekedési ütemünk mindhárom fő tényezője szépen lendületesen bővül az előttünk álló években, a lakosság pedig mérsékelten elkezd fogyasztani, beruházási rátája pedig intenzíven emelkedik.

Kihátrál a nagy adócsökkentési ígéreteiből a kormány!

Benyújtotta a 2016-os költségvetési törvényjavaslathoz tartozó középtávú, 2019-ig terjedő költségvetési kitekintőt a kormány, amelyből két világos irány kirajzolódik: a társaságokra kirótt különadók lényegében velünk maradnak (a bankokkal kötött megállapodás megsértésének veszélye mellett), a belengetett jelentős társasági és személyi jövedelemadó csökkentéseknek pedig nyoma sincs a bevételi számokban. Sőt az egy évvel ezelőtt tervezettnek csak közel a harmadát szánja majd az adócsökkentésre is fordítható "alapban" a kormány. Arra, hogy mégis mire mehetnek az eddig adócsökkentésre szánt százmilliárdok, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 2017-ről 2019-re bekövetkező csaknem háromszorozódása adja meg a választ.

Hogyan lehet milliárdokat csalni devizakereskedéssel?

Mi magyarok sem vagyunk híján a pénzügyi csalásoknak, de a világ legnagyobb piacán, a devizapiacon sokunk számára teljesen elképzelhetetlen mértékű trükközést folytattak egyes bankok. Méghozzá egészen egy évtizedig. Vizsgálatok és jogi procedúrák sorát követően az érintett bankok szerdán 5,6 milliárd dolláros bírságot kaptak. De hogyan is csinálták ezt a devizapiaci csalást? Egyáltalán hogyan lehet manipulálni a devizaárfolyamokat? Elmagyarázzuk.

De mit adtak nekünk a románok és a szlovákok?

Az OTP kisebb bankjai a jó években sem sokat tettek hozzá a bankcsoport eredményéhez, rossz években pedig nagy veszteségeket okoztak. Bár a horvát bank tartósan nyereségesen működik, a szlovák bank pedig nagyjából nullás volt 2002 óta, a román, a szerb és a montenegrói bank komoly veszteségeket ért el, a mérleg az 5 kisebb leánybanknál 47 milliárd forint mínusz.

Jézusom, így olt tüzet a kormány?!

Primitív és értelmetlen szabályt szült az a kapkodás, amivel a kormány az utolsó pillanatban oldotta fel az adósságképlet alkalmazásából fakadó feszültséget. Ezzel elkerülhető lesz, hogy jövőre ne lépjen életbe egy 700 milliárd forintos megszorítás, ám ennek ára van: még a korábbinál is rosszabb szabályrendszer született.

A napenergia a jövő? - Csak hiszed

Egyre népszerűbb a napenergia a világon, a napelemek iránti kereslet évről évre emelkedik, az energetikát sokak szerint átalakító technológiából sok cég akart profitálni, ez azonban nem mindenkinek sikerült. A piac túlkínálatos lett, a napelemek árai a töredékükre estek, a gigantikus hitelekből végrehajtott beruházások sok esetben nem térülnek meg. A világ egyik legnagyobb napelemgyártója, a Yingli is szenved, a bajba jutott cég árfolyama a hét elején a felére esett, a befektetők lassan már csődöt áraznak. A technológia továbbra is ígéretes, de nem sokan tudnak ezen pénzt keresni.

Ezt jól összehozták a leendő nyugdíjasok és az autósok

Lassú, de egészséges növekedést mutatott az év első három hónapjában a magyar biztosítási piac. A díjbevételek 2,1%-os emelkedése legnagyobb mértékben a kötelező biztosítások drágulásának köszönhető. Az egyszeri díjas életbiztosítások visszaesését pedig kompenzálták a folyamatos díjas termékek és a vagyonbiztosítások. Kiderült, hogy Magyarország három legnagyobb magán nyugdíjbiztosítója jelen pillanatban a Generali, az NN és az Allianz. Az alábbiakban 10 ábrán mutatjuk a biztosítási piac friss díjbevételi helyzetét.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility