• Megjelenítés

Elemzés

2010. október 28. 12:18 | Kovács Krisztina

A siker titka a szoliditás - Interjú az Ifo elnökével

Görögország, Írország és Portugália nem lesz abban a helyzetben, hogy visszafizethesse adósságát - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Hans-Werner Sinn, a müncheni székhelyű Ifo Gazdaságkutató Intézet elnöke. A szakértő hangsúlyozta, hogy miközben más országok gátlástalanul eladósodtak, Németország törvénybe iktatta az adósságféket és a bankok - ha csak tehetik - nem vásárolnak görög, spanyol vagy amerikai eszközöket. A német gazdaság sikerének titka a pénzügyi szoliditás - mondta. A magyar kilátásokkal kapcsolatban ugyanakkor optimizmusának adott hangot, bízik abban, hogy Magyarországnak sikerül jó útra térnie.

2010. október 27. 13:05 | Portfolio

Kiszámoltuk, tényleg a németeket sújtja leginkább a magyar különadó

Számtalan kritika érte az elmúlt időszakban a több szektort is érintő magyar különadót. Elsősorban az adó diszkriminatív jellege aggasztó a külföldi megfigyelők szerint, hiszen az extra adó oroszlánrészét külföldi tulajdonosi hátterű vállalatok fizetik. A számok alapján ez nehezen vitatható, inkább annak próbáltunk utána járni, hogyan néz ki a különadót fizető távközlési, kiskereskedelmi és energiaipari vállalatok rangsora a többségi tulajdonosi háttér alapján, vagyis mely nemzeteket bünteti leginkább a különadó.

Számításaink szerint a nemzetek rangsora alapján a német többségi tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalatok a legnagyobb befizetők, őket követi a MOL-on keresztül Magyarország, majd Nagy-Britannia és Norvégia következnek a sorban.

A kalkulációnk alapján egyértelmű a külföldi hátterű vállalatok különadó befizetésben látható túlsúlya, amit nyilván ezen cégek adott szektorban betöltött meghatározó szerepe is magyaráz. Az extra adót külföldről kritizálók érvrendszerében azonban nem ez, hanem a multikkal szemben a magyar kereskedelmi láncokat pártoló kiskereskedelmi különadó lehet a legerősebb kártya.

2010. október 27. 07:50 | Palkó István

Lakáshitelek százmilliárdjai: hol késik a Nemzeti Eszközkezelő?

Orbán Viktor emlékezetes nyár eleji beszédében hangzott el először a kifejezés: Nemzeti Eszközkezelő Társaság. Bizonyos, hogy a miniszterelnök június 8-ai bejelentése anélkül történt, hogy a kormánynak határozott elképzelése lett volna a leginkább megszorult hiteladósok megsegítésének módjáról. Egyet lehetett tudni biztosan: erre lenne hivatott a Nemzeti Eszközkezelő, mely nagyon sokba fog kerülni. Október 15-éig kellett (volna) elkészítenie a terveket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de hogy ez megtörtént-e, arról a nyilvánosság semmit sem tud. Bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter többször is sejttette, hogy az intézmény felállítása már csak hetek kérdése, a miniszterelnök beszéde óta csaknem öt hónap telt el érdemi fejlemény nélkül. A kérdőjelek szaporodtak, válasz pedig alig érkezett. Mindeközben megszorult családok tízezrei és a bedőlő hiteleiken ülő bankok egyaránt fokozott érdeklődéssel várják a bejelentést. Míg a kormány ezt meg nem teszi, megpróbálunk választ adni a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, saját értesüléseinket is felhasználva. Megtudtuk: hétfőn az IMF is megszólalt az ügyben.

2010. október 26. 14:13 | Portfolio

Mit tanulhat Európa az Egyesült Államoktól?

A jelenlegi válság letesztelte az európai integráció egységét, és nyilvánvalóvá tette, hogy a jelenlegi intézményi felépítés - és annak alkalmazása - nem megfelelő a tagállami problémák kezelésére. Az európai közösségben szükség lenne egy nagy generálozásra, de válaszút elé érkezett a fiskális unió kérdésével is. Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója arra kereste a választ, miért került súlyosabb válságba és kérdőjeleződött meg inkább az eurózóna egysége, mint a "dollárzóna", vagyis az Egyesült Államok, miközben az államok fiskális helyzete ugyancsak elég változó. Illetve vizsgálta azt is, mit tanulhatnánk Európa döntéshozói az amerikai államok több száz éves föderatív igazgatási rendszeréből.

2010. október 26. 13:05 | Szalai Ákos

Mi végre a lakossági hitelezés szabályozása?

"Másfél éve tart a különböző magyar kormányzok (a bankárkormány 2.0-s verziója, a szakértői bankárkormány, a nemzeti együttműködés kormánya) hitelezés-szabályozási dühe. Újabb és újabb, egyre durvább és durvább eszközökkel akarják szabályozni azt, hogy bankjaink milyen hiteleket is kínálhatnak az ügyfeleiknek. Ha jól számolom, a most elfogadott Kósa-Rogán-Németh-Harrach-Tarnai-törvény tavaly tavasz óta ez az ötödik vagy hatodik módosítás ezen a területen. És akkor ehhez nem árt hozzászámolni a GVH, illetve az MNB (időnként a PSZÁF) azon javaslatait, ötleteit is, amelyek el sem jutottak a törvényi szintig. Mire fel ez a nagy ügybuzgalom?" - teszi fel a kérdést Szalai Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, akinek írását alább közöljük.

2010. október 25. 11:10 | Portfolio

Amit még nem tudtál az új szja-ról - mekkora béremelés kell, hogy jól járj?

A gyermektelenek egész magas jövedelemhatárig rosszabbul járnak a jövő évi adótáblával, mint az idén. Ezt a kormány szándékai szerint majd a piaci béremelések fogják kompenzálni, ám ennek kívánatos mértékét elnézve ez aligha lehet teljes körű. Reálértékben rosszul járnak a minimálbéresek is, a marginális adókulcsok szerkezete viszont egész jó irányba mozdult el.

2010. október 22. 15:59 | Portfolio

Hogyan tovább a magyar nyugdíjrendszerben?

A kormány a miniszterelnök szavai szerint rövid időn, akár heteken, belül is megteremtheti az átlépés jogi lehetőségét a magánnyugdíjpénztárak felől az állami rendszerbe és nem kérdés, hogy a kabinetnek az a célja: minél többen éljenek is ezzel a lehetőséggel. Ezt feltehetően egy megadott határidőig lehetne majd megtenni. Kívánatos lenne, ha ezt jóval megelőzően ismertté válna az a törvénycsomag, amely a magánnyugdíjpénztári és az állami rendszer további működését, illetve a kompenzáció kérdését szabályozná. Az alábbiakban azt a forgatókönyvet boncolgatjuk, amelynek kapcsán a legtöbb piaci típusú kérdés vetődik fel.

2010. október 21. 08:04 | Portfolio

Tényleg olyan vonzó a legfejlettebb latin-amerikai ország?

A riói karneválról, a kiváló labdarúgóiról vagy a vadregényes őserdőiről is híres Brazília egyre népszerűbb a befektetők körében, ami nem csoda, hiszen a legnagyobb feltörekvő országok oszlopos tagja. A kedvező megítélésben hosszú távon lenyűgöző növekedési potenciál mellett az erős makrogazdasági fundamentumoknak és a stabil politikai környezetnek is szerepe van. A biztos alapokon felül számos sztori, például a hatalmas olajkészletek feltárása, lendületes infrastruktúra fejlesztési tervek (különös tekintettel az olimpiára és a labdarúgó világbajnokságra), egyaránt vonzó lehetőségeket jelentenek a befektetők számára. Másik oldalról viszont számos kockázatot jelent az állam magatartása, amely túlzott kontrollt érvényesít a gazdaság felett, valamint az országra jellemző súlyos társadalmi egyenlőtlenség, amely akár szociális összeomlással is fenyeget a gazdasági növekedés megtorpanása esetén.

2010. október 20. 15:55 | Portfolio

Bomba hozam, alacsony kockázat - Megtaláltuk!

Töretlenül hódítanak a részvények mellett kötvényeket, nyersanyagokat és egyéb alternatív befektetési eszközöket is vásárló úgynevezett diverzifikált növekedési alapok, amelyek célja, hogy a széleskörű befektetési portfólióval a részvénypiacoknál alacsonyabb kockázat mellett legyenek képesek magas hozamok elérésére. A diverzifikált növekedési alapok (DGF) hasonlítanak az abszolút hozamú alapokhoz, ám ezek nagyobb figyelmet fordítanak a kockázatok csökkentésére. Emiatt kedvelt célpontjai lettek a nyugdíjalapoknak, és alapítványoknak egyaránt.

2010. október 20. 14:07 | Madár István

Hogyan tömjünk be 700 milliárdos lyukat? - Mire kell a nyugdíjunk?

Óriási feladatra vállalkozott a kormány, amikor egyszerre nyúlt bele az adó-, illetve a nyugdíjrendszerbe. Több száz, vagy akár több ezermilliárd forintos jövedelmek, vagyonok cserélhetnek gazdát, eközben pedig az állami költségvetés 700 milliárd forintos lyukkal számolhat 2013-ra. Az alábbiakban röviden áttekintjük, milyen megoldásokkal lehet ezt a feszültséget oldani, és ehhez hogyan járulhat hozzá a nyugdíjrendszer átalakítása. Nem mindegyik megoldás szívderítő.

2010. október 18. 09:55 | Kovács Krisztina

Orbán Gábor: a Fednek már nincs más eszköze

A Fed szinte biztosan újabb eszközvásárlásokat (bankóprést) jelent be, hiszen most már semmi más eszköze nincs - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Orbán Gábor, az Aegon kötvényportfolió-menedzsere. A szakértő szerint az amerikai jegybankárok keveslik a gazdasági javulás és az infláció mértékét, nagyobb javulásra számítottak a korábbi igen agresszív monetáris élénkítés után. A piacok jelenleg azt a forgatókönyvet árazzák, amely szerint további nagyon erőteljes beavatkozás következik, a piac számára most már nagyon nehezen lenne megemészthető, ha ez mégsem történne meg.

2010. október 15. 13:20 | Portfolio

Mire kell a kormánynak ez a sok pénz?

A válságadókkal és a magán-nyugdíjpénztári járulékok "lenyúlásával" látványosan sok pénzt von ki a gazdaságból a kormány. Olyannyira sokat, hogy az jócskán túl is mutat az adócsökkentés mértékén.

2010. október 14. 14:59 | Portfolio

Autóhitel, autólízing: újabb drámai változások?

Hosszú évek óta általánosan bevett gyakorlat Magyarországon, hogy az autókereskedők hitelközvetítést is végeznek. Várhatóan ez így is marad, ám egy október elején életbe lépett jogszabály olyan választás elé állítja a kereskedőket, amely jelentősen átrendezi a hitelközvetítést is, miután a válság hatására az autófinanszírozás volumene drámaian visszaesett. A közvélekedéssel ellenétben azonban ez nem jár az autófinanszírozás drágulásával - állítja Bohács Zoltán, a Lombard Lízing autófinanszírozási üzletágának vezetője, akivel a hitelközvetítőket érintő új szabályozásról beszélgettünk.

2010. október 14. 14:10 | Sándor Dávid

Megfeledkezett a piac a Danubius értékes ingatlanvagyonáról

Bár augusztus végén felcsillant a remény, hogy a sokáig elfeledett Danubius részvények árfolyama végre felzárkózhat az európai szektortársakhoz, a papírok csillogása mégsem tartott sokáig. A társaság eredményessége alapján azt lehet mondani, hogy ennél több nincs is a papírokban, hiszen azok az európai szektortársakhoz képest EV/EBITDA alapon inkább drágának mondhatók.

A befektetők viszont tudomást sem vesznek arról, hogy a szektorban nem megszokott módon a Danubius igen jelentős mértékű saját tulajdonban levő szállodaállománnyal bír. Számításaink szerint 80%-os súllyal figyelembe véve a 9%-os hotelpiaci hozammal kalkulált 5,185 forintos, és 20%-os súllyal figyelembe véve az európai egy szobára eső tranzakciós árak alapján kalkulált 10,321 forintos részvényenkénti fair értéket, az ingatlanvagyona alapján 6,212 forintos reális ár adódik a Danubius papírokra.

Ez jelentős, 63%-os felértékelődési potenciált jelent, azonban elérése hosszabb időt vehet igénybe. Az ingatlanvagyon a Danubius eredményességének javulásával párhuzamosan árazódhat majd be, várhatóan még a következő egy évben. A társaság nagyfokú eladósodottsága a csődöktől hangos szektorban, a nagytulajdonos 75% feletti befolyása, valamint az alacsony likviditás és méret azonban olyan tényezők, melyek árnyékot vetnek a Danubius papírjaira.

2010. október 13. 11:05 | Portfolio

Mennyit nyerhetsz az új adótáblával? - Így adózol jövőre

Alaposan felforgatja a jövedelmi viszonyokat a kormány, ha a jövő évi adóelképzelései valóban a kiszivárgott formában valósulnak meg. Rosszul csak a gyermektelen, átlagjövedelem alatt keresők járnak, ők sem nagyon, a háromgyermekesek viszont hatalmasat nyernek a változáson. A Portfolio.hu kiszámolta, kit hogyan érinthetnek a változások.

2010. október 12. 08:11 | Palkó István

Ér-e 938 forintot a CIG Pannónia részvénye?

Tegnap vette kezdetét a CIG Pannónia részvényeinek nyilvános jegyzése. Két héten át a kisbefektetőké a pálya, október 25-én pedig az intézményi befektetők vásárolhatnak be a maradékból. Bár az életbiztosító vérmes reményekkel és látványos kampánykörúttal készült a nagy eseményre, sokan érezhetik úgy, hogy zsákbamacskát vennének a beharangozott 938 forintos normál, de akár a 750 forintos kedvezményezetti áron is. A befektetői bizonytalanság jogos: nehéz értékelhető támpontokat találni ehhez az árazáshoz. Igaz, nem lehetetlen.

Következtetésünk, hogy formálódó biztosítóként a CIG Pannónia fundamentumai egyelőre gyenge lábakon állnak ahhoz, hogy 10-15%-os éves árfolyamemelkedést várjunk el a papíroktól. Még szerény hozam mellett is a magyar életbiztosítási piac egyik, ha nem a legnagyobb szereplőjévé kellene kinőnie magát (lásd a mai ING-t) a következő öt évben ahhoz, hogy árazása normál szintre kerüljön. Ez nem elképzelhetetlen, hisz a biztosító élén erős menedzsment áll, ráadásul új üzletágak és piacok felé is kacsingat a cég, konzervatív attitűd mellett egyelőre mégis kevés ebben bízni egy kellően megalapozott befektetői döntés meghozatalához.

2010. október 11. 15:04 | Johannes Hahn

Állandósuló kínai dugók - Hogyan profitálhatunk belőle?

Emlékezhetünk még arra, hogy a korábbi években milyen slágertermék volt a kínai részvénypiac, amikor az olimpiától ittas befektetők egymást túllicitálva nyomták egyre magasabbra és magasabbra a papírok árfolyamát. A kínai háztartások pedig tízezerszámra nyitották az értékpapírszámláikat, és ezt követően hamarosan átéltek saját "orosz válságukat". Napjainkra azonban ez a túlfűtöttség sokat enyhült, így már a kínai részvénypiac is nyújt pár jó beszállási lehetőséget. A mi választásunk az infrastruktúra fejlesztő vállalatokra esett, hiszen nem oly régen a 100 km-es dugóról szóló híradások is rávilágítottak arra, hogy van még mit tennie a kínai vezetésnek ezen a téren.

2010. október 11. 09:45 | Benczúr Péter, Kátay Gábor, Scharle Ágota, Váradi Balázs

Olcsóbban is növelhető a hatékonyság - vélemény az adóreformról

A magyar gazdaság lassulásáról folyó vitákban a 2000-es évek közepe óta sokan és sokféle javaslatot tettek az egyik lehetséges gyógymód, az adóreform kívánatos irányára. A globális válság egyfelől rövidtávon tovább szűkítette egy ilyen reform mozgásterét, másfelől viszont még sürgetőbbé is tette a magyar gazdaság szabályozási környezetének átalakítását, a versenyképesség javítását. Az adórendszer átalakítása önmagában nem elegendő a növekedés beindításához, de egy jó reformnak jelentős hatása lehet, és felerősítheti a más téren elindított változások jótékony hatásait - írják a Portfolio.hu-hoz eljuttatott véleményükben az adórendszer neves hazai szakértői. Scharle Ágota és Váradi Balázs (Budapest Intézet), Benczúr Péter és Kátay Gábor (MNB) magánvéleménye szerint a kormány drágán és kellemetlen mellékhatásokkal kívánja az adórendszer átalakításától remélt céljait elérni.

2010. október 08. 16:20 | Madár István

Nyugdíjügyben egeret szültek az uniós bürokratahegyek

Meglehetősen furcsa eredményre vezetett az unió egyezkedése a nyugdíjreform-elszámolásról. A döntés alapján könnyen elképzelhető, hogy jövőre a kormány folyamatosan kapja a tockosokat az Európai Uniótól az ígértnél lazább költségvetési politikáért, majd a következő tavasszal ugyanezért a teljesítményért már pajzsra emeli. Erre akár rá is játszhat a kormány - ha elég vakmerő.

2010. október 08. 15:04 | Portfolio

"A kitörési pontokra akarunk rámutatni"

Újra eltelt egy év, napokon belül sor kerül a Stabilitás Pénztárszövetség kétnapos konferenciájára, ami a pénztári szektort érintő legfontosabb kérdések sorra vételén kívül nemzetközi kitekintésre is alkalmat ad. A konferencia mottója "Van-e, kell-e magyar modell?", ami arra utal, hogy meg kell állnunk és el kell gondolkoznunk azon, hogy hol tartunk most és hova, milyen módon akarunk eljutni. A cél, hogy a szektor be tudja mutatni, hogy milyen kitörési lehetőségekkel rendelkezik. Mi készen állunk, most már a politikusokon a sor - mondta el Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, aki azt is hozzátette, hogy kényesen ügyeltek arra, hogy az egyes pénztári ágazatok között meglegyen az egyensúly a konferencián, hiszen mindannyian egy közös célért küzdenek.

Gazdaság

Befektetés

Bank

Üzlet

Ingatlan

Deviza

Címlapról ajánljuk

Portfolio Blogger

Holdblog

Pénzgyáros AI

Az AI az új vasút - írtuk nemrég egy posztunkban. Beruházási oldalról tényleg lehet így tekinteni, de vagyongyarapítási oldalról inkább a kriptóra hasonlít: egyetlen szektor ilyen... Th

RSM Blog

Két éves a bejelentővédelmi törvény

2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővéd

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility