Rövid időtávra vonatkozóan a forint árfolyamának gyengülését váró alapkezelők arányának növekedését figyelhetjük meg október elejéhez képest. A 271 forint/eurós szintről már a megkérdezettek fele prognosztizál 2-5%-kal gyengébb szinteket január végére (vagyis még a jelenlegi 274-es szintekhez képest is lehet tere további gyengülésnek). A kötvénypiaci hozamszintekkel kapcsolatban is pesszimistább álláspontra helyezkedtek a profik, bár a saját benchmarkhoz képest ezen eszközkategóriát felülsúlyozók aránya 20%-ra emelkedett.
Külföldi leánybankjai közül a válságban végig jól teljesítő Ceska sporitelna szállítja a legtöbb profitot az Erste Groupnak. A cseh leánybank rövidesen Bécsbe távozó elnök-vezérigazgatójával a bank prágai sajtóútján találkoztunk. Gernot Mittendorfer elmondta: egyes magyarországi jelenségek Csehországban ismeretlenek, a csehek hitelfelvétel helyett inkább megtakarítanak, frankhitelezést pedig korábban sem végeztek az ottani bankok. Jana Krajcova, a bank makroelemzője szerint a cseh gazdaság mérsékelt, ám stabil növekedése tartós erősödést jelenthet a cseh korona számára.
Nem is olyan régen nagy visszhangot kapott az Aviva Életbiztosító által közzétett tanulmány, amely szerint, ha Magyarországon a nyugdíjhiányt meg akarnánk szüntetni, akkor az embereknek havonta átlagosan 45 ezer forintot kellene megtakarítaniuk. A tanulmány kapcsán Bartók Jánossal, az Aviva Életbiztosító Zrt. elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk, aki elmondta, hogy a legfontosabb tanulság, hogy a kormányoknak be kell avatkozniuk a nyugdíjrendszerekbe. Bartók János szerint egyelőre nagyon bizonytalan, hogy milyen hatással járhatnak a kormány járulékbefagyasztással és a visszalépések megnyitásával kapcsolatos intézkedései, azonban az öngondoskodás szerepe felértékelődhet, hiszen az emberek már nem hisznek abban, hogy az állam minden problémájukra megoldást tud találni.
Az egy hónappal ezelőtt készített felmérésünkhöz képest emelkedést mutat a pesszimistább hazai részvénypiaci kilátásokat megfogalmazó alapkezelők aránya, bár még így is többségben vannak azok, akik szerint a BUX index a 23,147 pontos érték +/-5%-os környezetében tartózkodhat három és tizenkét hónap múlva. Rendkívül kevés olyan alapkezelő van, aki a hazai piacról kedvencként nevezett meg részvényeket, talán ennek is köszönhető, hogy a Magyar Telekom már három említésszámmal el tudta foglalni a leginkább kedvelt részvénynek járó helyet.
Alaposan meglepte az elemzőket az a tény, hogy a kormányzat jövőre úgy kívánja teljesíteni a költségvetési hiánycélt, hogy ehhez a visszaállamosított nyugdíjvagyonból is felhasznál 530 milliárd forintot. Akár az is lehet, hogy ezzel az összes puskapor elfogy, de az biztos, hogy az államháztartás strukturális egyenlege elképesztő mértékben romlik. Milyen is a költségvetési helyzet ma Magyarországon? Az alábbiakban ezt kívánjuk áttekinteni.
A Magyar Telekom az elemzői várakozásoknál minden eredménysoron jobb negyedéves számokat tett ma közzé harmadik negyedéves gyorsjelentésében. A főbb szegmensekben továbbra is csökkenő árbevételről számolt be a vállalat, kevés kivétellel minden résszegmens hozzájárult az árbevétel csökkenéséhez. Üde színfolt a TV szegmens bővülése, és a macedón és montenegrói leányvállalatok is relatíve jól teljesítettek, de az árbevétel stabilizálásán túl továbbra sem látszik, hogyan és mikor nőhet majd a csoportszintű árbevétel a következő negyedévekben.
A gyorsjelentés főbb pontjai az alábbiakban foglalhatók össze:
Minden eredménysoron a vártnál jobb negyedéves eredmény
A főbb szegmensek továbbra is csökkenő árbevételről számoltak be
A TV alszegmens dinamikusan bővül
A külföldi leányvállalatok eredménye stabil (árfolyamhatással)
Továbbra is erős költségkontroll
Nettó adósság a célsáv alján
A kormányzati megtakarítások kisebb hatással járnak a korábban vártnál, de befolyásolják a következő évek eredményét
Bár az elmúlt két napban relatíve magas forgalom mellett közel 8,5 százalékot emelkedtek a Magyar Telekom papírjai, a vártnál jobb számok hatására további vevők érkezhetnek a vállalat részvényeiben, nem tartjuk kizártnak a további árfolyam-emelkedést. Ehhez pedig jelenleg a jó nemzetközi hangulat is adott.
A Magyar Telekom menedzsmentje ma 11:30-kor sajtótájékoztatót tart, ahonnan a Portfolio.hu élőben tudósít.
Nem sok jót jelent a magyar biztosítók számára, ha a román Astra megveti a lábát a piacon - mondta a Portfolio.hu-nak a díjhirdetést megelőző napokban a romániai biztosítási piac jó ismerője. Forrásunk a biztosító rendkívül alacsony kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjaival indokolta álláspontját, mondván, Romániában agresszív és szerinte veszélyes árképzéssel utasította maga mögé versenytársait az Astra. A hazai biztosítók október végén közzétett tarifái úgy tűnik, igazolják véleményét: magyarországi indulásának első évében máris a legalacsonyabb díjakat kínáló piaci szereplők közé lépett a román biztosító. Akár már az idén jól megbolygathatja a kgfb-piacot a cég, amire az elmúlt években nem volt példa.
A tél végével lejár a monetáris tanács négy tagjának mandátuma, akik helyett 2-4 tag kinevezése lenne aktuális. A jelenlegi kormány-jegybank viszony alapján viszont borítékolható egy jó kis csörte ez ügyben, ami akár idegessé is teheti a piacokat.
A piaci szereplők szeptember közepe óta arra várnak, hogy az amerikai jegybankárok találnak-e elég nyomós érvet ahhoz, hogy kétnapos kamatmeghatározó ülésük záró akkordjaként tovább lazítsák a monetáris kondíciókat, és egy újabb eszközvásárlási programot (quantitative easinget) hirdessenek meg. A kedvezőtlen ingatlanpiaci fejleményekre, a magas munkanélküliségre és az erősödő deflációs kockázatokra való tekintettel, a válasz valószínűleg igen. A kérdés nem is annyira az, hogy lesz-e újabb quantitative easing, hanem inkább az, hogy mekkora és milyen hatásokkal jár majd. Kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a költségek nagyobbak lesznek, mint a hasznok, és a program még nem is lesz hatásos. Egyesek szerint minden eddiginél extrémebb monetáris lazítás jöhet.
Az elmúlt egy-másfél hónapban igen kedvező volt a "csillagok állása" a frankalapú magyar devizahiteleseknek, hiszen a forint határozott erősödést mutatott a főbb devizákkal szemben, míg a svájci frank (az euróval szemben) ennek éppen az ellenkezőjét produkálta. Mindez oda vezetett, hogy a szeptember eleji 225 körüli frank/forint árfolyam az elmúlt napokban a 200-as szint alá süllyedt. Június közepén és augusztus elején is vissza tudta magát küzdeni eddig a szintig a forint, de aztán jött a sokak számára csak rémálomnak nevezhető frankszárnyalás. Most vajon újra erre kell számolnunk, vagy öt hónapnyi várakozás után végre ismét tartósan 200 alatti árfolyamot látunk majd? És mi lesz egy, sőt öt év múlva? Alábbi elemzésünkben a frank/forint árfolyam, illetve hangsúlyosan a frank rövid-, közép- és hosszabb távú világpiaci kilátásait vizsgáljuk.
Hétfőn nagyon könnyedén ment át a parlamenten a nyugdíjrendszerünket megváltoztató két törvény, elviekben a kihirdetést követően már vissza is lehetne lépni az állami pillérbe, azonban olyan sok kérdés nem tisztázott még, hogy a legjobb megoldás, ha kivárást választjuk. Egyelőre nem látjuk, hogy miként kapunk ellenszolgáltatást a 14 havi kiesett nyugdíjjárulék miatt az államtól, miközben azt sem lehet tudni, hogy ha visszatérünk az államhoz, akkor onnan milyen nyugdíjra számíthatunk. Az egyéni számlás rendszer nem hangzik rosszul, azonban az ígéretekre nem építhetünk, látnunk kell a pontos szabályozást, hogy véleményt lehessen formálni egyik vagy másik rendszer mellett.
Továbbra sem javul a Zwack működése, a harmadik negyedév úgy hozott nagy visszaesést, hogy már a bázis sem volt túl izmos. A kedvezőtlen folyamatokat látva ráadásul a menedzsment egy durva profitwarninggal lepte meg a befektetőket, mely a következő időszakban kisebb-nagyobb eséseket generálhat majd a papírok piacán.
A gyorsjelentés főbb pontjai:
- már a bázisban is negatívan hatott a válság, de a Zwack bevételei 22%-kal tovább estek ebben a negyedévben 10 éve nem látott szintekre, - az exportbevételek is csökkennek, de kisebb mértékben mint a hazai eladások, - mindezt a költségcsökkentésekkel csak részben tudja ellensúlyozni a vállalat, így csökken a fedezeti hányad, - ami oda vezet, hogy adózott soron 73%-os zuhanás látszik, - így az éves tervnek mindössze 34%-a teljesült eddig a szokásos 55%-os arány helyett, - a menedzsment warningolt, az adózott eredménycél 75%-a lehet csak meg, ha nem javul a környezet.
Görögország, Írország és Portugália nem lesz abban a helyzetben, hogy visszafizethesse adósságát - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Hans-Werner Sinn, a müncheni székhelyű Ifo Gazdaságkutató Intézet elnöke. A szakértő hangsúlyozta, hogy miközben más országok gátlástalanul eladósodtak, Németország törvénybe iktatta az adósságféket és a bankok - ha csak tehetik - nem vásárolnak görög, spanyol vagy amerikai eszközöket. A német gazdaság sikerének titka a pénzügyi szoliditás - mondta. A magyar kilátásokkal kapcsolatban ugyanakkor optimizmusának adott hangot, bízik abban, hogy Magyarországnak sikerül jó útra térnie.
Számtalan kritika érte az elmúlt időszakban a több szektort is érintő magyar különadót. Elsősorban az adó diszkriminatív jellege aggasztó a külföldi megfigyelők szerint, hiszen az extra adó oroszlánrészét külföldi tulajdonosi hátterű vállalatok fizetik. A számok alapján ez nehezen vitatható, inkább annak próbáltunk utána járni, hogyan néz ki a különadót fizető távközlési, kiskereskedelmi és energiaipari vállalatok rangsora a többségi tulajdonosi háttér alapján, vagyis mely nemzeteket bünteti leginkább a különadó.
Számításaink szerint a nemzetek rangsora alapján a német többségi tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalatok a legnagyobb befizetők, őket követi a MOL-on keresztül Magyarország, majd Nagy-Britannia és Norvégia következnek a sorban.
A kalkulációnk alapján egyértelmű a külföldi hátterű vállalatok különadó befizetésben látható túlsúlya, amit nyilván ezen cégek adott szektorban betöltött meghatározó szerepe is magyaráz. Az extra adót külföldről kritizálók érvrendszerében azonban nem ez, hanem a multikkal szemben a magyar kereskedelmi láncokat pártoló kiskereskedelmi különadó lehet a legerősebb kártya.
Orbán Viktor emlékezetes nyár eleji beszédében hangzott el először a kifejezés: Nemzeti Eszközkezelő Társaság. Bizonyos, hogy a miniszterelnök június 8-ai bejelentése anélkül történt, hogy a kormánynak határozott elképzelése lett volna a leginkább megszorult hiteladósok megsegítésének módjáról. Egyet lehetett tudni biztosan: erre lenne hivatott a Nemzeti Eszközkezelő, mely nagyon sokba fog kerülni. Október 15-éig kellett (volna) elkészítenie a terveket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de hogy ez megtörtént-e, arról a nyilvánosság semmit sem tud. Bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter többször is sejttette, hogy az intézmény felállítása már csak hetek kérdése, a miniszterelnök beszéde óta csaknem öt hónap telt el érdemi fejlemény nélkül. A kérdőjelek szaporodtak, válasz pedig alig érkezett. Mindeközben megszorult családok tízezrei és a bedőlő hiteleiken ülő bankok egyaránt fokozott érdeklődéssel várják a bejelentést. Míg a kormány ezt meg nem teszi, megpróbálunk választ adni a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, saját értesüléseinket is felhasználva. Megtudtuk: hétfőn az IMF is megszólalt az ügyben.
A jelenlegi válság letesztelte az európai integráció egységét, és nyilvánvalóvá tette, hogy a jelenlegi intézményi felépítés - és annak alkalmazása - nem megfelelő a tagállami problémák kezelésére. Az európai közösségben szükség lenne egy nagy generálozásra, de válaszút elé érkezett a fiskális unió kérdésével is. Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet kutatója arra kereste a választ, miért került súlyosabb válságba és kérdőjeleződött meg inkább az eurózóna egysége, mint a "dollárzóna", vagyis az Egyesült Államok, miközben az államok fiskális helyzete ugyancsak elég változó. Illetve vizsgálta azt is, mit tanulhatnánk Európa döntéshozói az amerikai államok több száz éves föderatív igazgatási rendszeréből.
"Másfél éve tart a különböző magyar kormányzok (a bankárkormány 2.0-s verziója, a szakértői bankárkormány, a nemzeti együttműködés kormánya) hitelezés-szabályozási dühe. Újabb és újabb, egyre durvább és durvább eszközökkel akarják szabályozni azt, hogy bankjaink milyen hiteleket is kínálhatnak az ügyfeleiknek. Ha jól számolom, a most elfogadott Kósa-Rogán-Németh-Harrach-Tarnai-törvény tavaly tavasz óta ez az ötödik vagy hatodik módosítás ezen a területen. És akkor ehhez nem árt hozzászámolni a GVH, illetve az MNB (időnként a PSZÁF) azon javaslatait, ötleteit is, amelyek el sem jutottak a törvényi szintig. Mire fel ez a nagy ügybuzgalom?" - teszi fel a kérdést Szalai Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, akinek írását alább közöljük.
A gyermektelenek egész magas jövedelemhatárig rosszabbul járnak a jövő évi adótáblával, mint az idén. Ezt a kormány szándékai szerint majd a piaci béremelések fogják kompenzálni, ám ennek kívánatos mértékét elnézve ez aligha lehet teljes körű. Reálértékben rosszul járnak a minimálbéresek is, a marginális adókulcsok szerkezete viszont egész jó irányba mozdult el.
A kormány a miniszterelnök szavai szerint rövid időn, akár heteken, belül is megteremtheti az átlépés jogi lehetőségét a magánnyugdíjpénztárak felől az állami rendszerbe és nem kérdés, hogy a kabinetnek az a célja: minél többen éljenek is ezzel a lehetőséggel. Ezt feltehetően egy megadott határidőig lehetne majd megtenni. Kívánatos lenne, ha ezt jóval megelőzően ismertté válna az a törvénycsomag, amely a magánnyugdíjpénztári és az állami rendszer további működését, illetve a kompenzáció kérdését szabályozná. Az alábbiakban azt a forgatókönyvet boncolgatjuk, amelynek kapcsán a legtöbb piaci típusú kérdés vetődik fel.
A riói karneválról, a kiváló labdarúgóiról vagy a vadregényes őserdőiről is híres Brazília egyre népszerűbb a befektetők körében, ami nem csoda, hiszen a legnagyobb feltörekvő országok oszlopos tagja. A kedvező megítélésben hosszú távon lenyűgöző növekedési potenciál mellett az erős makrogazdasági fundamentumoknak és a stabil politikai környezetnek is szerepe van. A biztos alapokon felül számos sztori, például a hatalmas olajkészletek feltárása, lendületes infrastruktúra fejlesztési tervek (különös tekintettel az olimpiára és a labdarúgó világbajnokságra), egyaránt vonzó lehetőségeket jelentenek a befektetők számára. Másik oldalról viszont számos kockázatot jelent az állam magatartása, amely túlzott kontrollt érvényesít a gazdaság felett, valamint az országra jellemző súlyos társadalmi egyenlőtlenség, amely akár szociális összeomlással is fenyeget a gazdasági növekedés megtorpanása esetén.
