Itt van a fordulat az iráni háborúban, rendkívüli bejelentést tett Donald Trump – Híreink a közel-keleti háborúról hétfőn

Bezalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter hétfőn nyíltan kijelentette, hogy Izraelnek a Litáni folyóig kell kitolnia északi határát. Eközben az izraeli hadsereg fokozta dél-libanoni hadműveleteit: hidakat bombázott és lakóházakat rombolt le a térségben.

A Dávid Parittyája nevű rakétavédelmi rendszer hibája miatt csapódott be két iráni rakéta Izrael déli részén a minap és okozott sebesülést több tucatnyi embernek, valamint jelentős anyagi kárt - közölte hétfőn az izraeli hadsereg.

Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem szabad olyan illúziót táplálni, hogy az iráni konfliktus rövid időn belül véget ér. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia továbbra sem kíván részt venni a hadműveletekben.

Az izraeli jegybank 2025-ös éves jelentése szerint az ország a gázai háború két éve alatt a bruttó hazai termék (GDP) 8,6 százalékát veszítette el. Ez mintegy 57 milliárd dollárnyi gazdasági teljesítmény kiesését jelenti - írta meg a Bloomberg.

Belgium katonákat vezényelt Brüsszel és Antwerpen utcáira, hogy megerősítse a zsidó közösség biztonságát, írja a Times of Israel. Erre azután került sor, hogy több antiszemita támadás történt az országban, illetve a szomszédos Hollandiában.

Bahrein határozattervezetet nyújtott be az ENSZ Biztonsági Tanácsának, amely felhatalmazná a tagállamokat a katonai erő alkalmazására a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajózás védelme érdekében. A tervezetet az Öböl menti arab államok és az Egyesült Államok is támogatja, elfogadására azonban aligha van esély a Reuters szerint, hiszen Oroszország és Kína minden bizonnyal megvétózná a tervezetet.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn bejelentette, hogy egyeztetett Donald Trumppal. A miniszterelnök elmondása szerint Trump elnök lehetőséget lát egy Iránnal kötendő megállapodásra, Izrael azonban folytatni fogja a csapásméréseket Irán és Libanon ellen - írta meg a The Guardian.

Alig 48 órával az Irán elleni amerikai–izraeli csapás megkezdése előtt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök telefonon győzködte Donald Trump amerikai elnököt a támadás szükségességéről, derül ki a Reuters által megszerzett információkból. A hívás kulcsszerepet játszhatott Trump végső döntésében.

Két iraki biztonsági forrás beszámolója szerint hétfőn legalább hét rakétát lőttek ki egy iraki kisvárosból egy északkelet-szíriai amerikai katonai támaszpont irányába, írja a Reuters.

Az Egyesült Államok és Irán között intenzív tárgyalások zajlanak. Donald Trump amerikai elnök szerint a felek számos alapvető kérdésben egyetértésre jutottak, így akár öt napon belül megállapodás születhet.

Az izraeli légierő csapást mért az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) fő biztonsági parancsnokságára Teheránban – közölte az izraeli hadsereg a Times of Israel beszámolója szerint.

Zelenszkij szerint Ukrajna "megcáfolhatatlan" bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy Oroszország továbbra is hírszerzési információkat oszt meg Iránnal.

Mohammad Báger Gálibáf, az iráni parlament elnöke cáfolta, hogy bármilyen tárgyalás zajlott volna az Egyesült Államokkal - írja a Times of Israel. Korábbi izraeli sajtóértesülések szerint ugyanis ő volt az a tisztségviselő, akivel Donald Trump küldöttei az elmúlt napokban egyeztettek.

A brit miniszterelnök megerősítette, hogy Nagy-Britannia is tud arról, hogy Irán és az Egyesült Államok elkezdtek tárgyalni a háború lezárásáról.

Az izraeli haderő ma délután közölte: Irán 470 rakétaindítójából 330-at semmisítettek eddig meg, ami azt jelenti, hogy 140 indítórendszerrel még minimum rendelkezik a síita nagyhatalom.

A Hormuzi-szoros azonnal újra fog nyitni, amint Irán és az Egyesült Államok megállapodást köt a harcok lezárásáról – jelentette be Donald Trump amerikai elnök Floridában.

Donald Trump amerikai elnök nem árulta el nyilvánosan, kivel tárgyalt az iráni vezetők közül a háború lezárásól, annyit mondott csak, hogy nem Irán hivatalos legfőbb vezére, Modzstaba Hámenei az illető. Amerikai és izraeli lapok egy-egy névről írnak.

Donald Trump új részleteket osztott meg az amerikai sajtónak az Iránnal való állítólagos tárgyalásról ma délután Floridában.

Elképesztő mozgásokat láthattunk ma a tőkepiacokon, a részvények, a devizák, nyersanyagok is masszív pesszimizmust áraztak a nap elején, aztán jött Donald Trump bejelentése arról, hogy tárgyalásokat folytatnak Iránnal, és egyelőre elhalasztja az iráni energetikai infrastruktúra elleni katonai csapásokat, amire hirtelen nagyot emelkedtek a részvénypiacok, és zuhant az olaj ára. Ezzel még nem lett vége a háborúnak, ami vélhetően még hosszú ideig eltarthat, de az is látszik, hogy Trump bejelentései, visszakozása masszív mozgásokat hoz a piacokon. Felsejlik a TACO trade. De mi mozgatja Trumpot? Mit figyel? Mi miatt hátrál meg?

Az Egyesült Államok feltett szándéka, hogy megállapodjon Iránnal – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a CNBC-nek.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy öt napra felfüggesztette az iráni energialétesítmények ellen tervezett katonai csapásokat, mivel az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott az Egyesült Államok és Irán között. Az iráni külügyminisztérium azonban közleményben cáfolta, hogy egyeztetés zajlana a felek között - írja az Iran International.

Donald Trump elnök nemrég bejelentette, hogy elkezdtek tárgyalni Teheránnal az iráni háború de-eszkalációjáról, Iránból több forrás is arról értekezett egymástól függetlenül, hogy nem volt semmilyen kapcsolatfelvétel.

Donald Trump bejelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Irán az elmúlt két napban nagyon jó és eredményes tárgyalásokat folytatott.

A harmadik öbölháború a negyedik hetébe lépett. Minden egyes nap, amikor a hajókat érő iráni támadások miatt zárva tart a Hormuzi-szoros, a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáztermelésének körülbelül egyötöde nem jut ki a térségből. A kereskedők ezért az idén várható ellátáskiesésre vonatkozóan naponta állnak elő új becsléssel. Ahogy az ő számaik nőnek, úgy emelkednek az energiaárak is. A hordónként 112 dollárba kerülő Brent-nyersolaj 54%-kal drágább, mint a háborús események kezdete előtt. Európában a gázárak 85%-kal emelkedtek.

Szkeptikusan fogadta egy volt magas rangú izraeli biztonsági szakértő és a brit kormányfő is az izraeli hadsereg azon hétvégi állítását, miszerint Irán már európai fővárosokat is elérő rakétákkal rendelkezik - tudósít a Sky News.

Az iráni állami média jelentése szerint az ország védelmi tanácsa hétfőn közölte: tengeri aknákkal zárják le a Perzsa-öböl hajózási útvonalait, amennyiben bármilyen támadás éri Irán déli partvidékét vagy szigeteit - írja a Reuters.

Bár Donald Trump szerint az Egyesült Államok már legalább kétszer megnyerte a háborút, úgy tűnik, a történések nem hallgatnak az amerikai elnökre, és inkább az eszkaláció irányába mozog. Az iráni fejlemények nem tesznek jót az amúgy is igen ingadozóvá vált forintárfolyamnak sem, de a reggeli 395 közeli szinthez képest úgy létszik képes lehet korrigálni a magyar deviza.

Ebrahim Zolfaghari, Irán Hatam al-Anbija központi parancsnokságának szóvivője vasárnapi nyilatkozatában Donald Trumpon gúnyolódott, és angol nyelven üzent az amerikai elnöknek - írja a Jerusalem Post.

Az iráni konfliktus nyomán kialakuló ellátási bizonytalanság alapjaiban rendezi át a globális üzemanyagpiacot, és egyre több európai és amerikai benzin jut el az ázsiai piacokra. A szűkülő regionális kínálat és a megugró finomítói árrések új kereskedelmi útvonalakat nyitnak meg, miközben tovább emelik az energiaárakat világszerte - írja a Reuters.

Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (CENTCOM) vezetője, Brad Cooper a londoni székhelyű, rezsimmel szemben kritikus Iran Internationalnek adott interjút, melyben elmondta: Irán katonai képességei erősen meggyengültek a háború negyedik hetére. Teherán "kétségbeesését" szerinte az jelzi, hogy az iszlám köztársaság egyre inkább a polgári célpontok ellen fordul, miközben az amerikai haderő "a tervezett tempóban vagy annál is gyorsabban" halad Irán erőkivetítésre alkalmas fegyvereinek felszámolásával.

A hétvégén sem enyhültek az iráni feszültségek, miután Donald Trump vasárnap virradóra 48 órás ultimátumot adott Iránnak a Hormuzi-szoros megnyitására. Ennek hatására nagy esést láthattunk ma reggel ázsiában és Európában is lefelé vehetik az irányt a tőzsdék. Emellett ismét nyomás alá került a forint, emelkedik az olajár, illetve alaposan elbánnak a nemesfémekke.

Miközben ketyeg az óra Irán számára, a piacokon is egyre nő a feszültség. A háború már közel egy hónapja tart, és a hatása már messze túlmutat az energiaárakon, mostanra pedig már egy olyan tényező is megjelent, amely nagyobb fenyegetést jelent a magas olajárnál.

Bár Donald Trump szerint az Egyesült Államok már legalább kétszer megnyerte a háborút, úgy tűnik, a háború nem hallgat az amerikai elnökre, és inkább az eszkaláció irányába mozog. Az iráni fejlemények nem tesznek jót az amúgy is igen ingadozóvá vált forintárfolyamnak sem: az euróval szemben a 395-ös szintet közelíti.

Hétfőre virradóra egy zsidó önkéntes szervezethez tartozó mentőautókat gyújtottak fel London északi részén. A Scotland Yard antiszemita gyűlölet-bűncselekményként kezeli az ügyet - számol be a Reuters.

Az iráni Forradalmi Gárda hétfői közleményében arra figyelmeztetett: ha az iráni elektromos hálózatot amerikai támadás éri, válaszcsapást mérnek Izrael erőműveire, valamint azon további létesítményekre a régióban, amelyek az Egyesült Államok katonai bázisait látják el - írja a Reuters.

A mögöttünk álló héten a közel-keleti konfliktus és a 112 dollár fölé pattanó olajár határozta meg a tőkepiaci hangulatot, ami a globális jegybankok kamatcsökkentési terveit is érdemben átírhatja. Donald Trump ellentmondásos kommunikációja és a de-eszkaláció körüli bizonytalanság csak fokozták a részvénypiacokon a stagflációs félelmeket. A most induló héten a feszült geopolitikai helyzet mellett a keddi hazai MNB kamatdöntés, valamint a kulcsfontosságú nemzetközi inflációs és beszerzésimenedzser-adatok adják majd meg az irányt a befektetőknek.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője hétfőn, a sydney-i Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében az iráni háború következményei kapcsán.

Februárban közel másfél év után csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, azóta viszont sok víz átfolyt a Hormuzi-szoroson. A közel-keleti háború a forint intenzív gyengülését, illetve az elszálló energiaárak miatt az inflációs kockázatok fokozódását hozta a világra, így most még jobban felértékelődik, hogy a jegybank nem kötelezte el magát lazítási ciklus mellett. Az elemzők szerint ugyanis a mostani helyzetben életveszélyes lenne tovább csökkenteni a kamatot, sőt már megjelentek az első kamatemelésről szóló várakozások is.