• Megjelenítés

Portfolio Signature

Már csak ez hiányzott: az atomfegyver-mentesség felmondásáról tartanak népszavazást Ukrajna szomszédjában

Már csak ez hiányzott: az atomfegyver-mentesség felmondásáról tartanak népszavazást Ukrajna szomszédjában

Miközben Ukrajnában háború dúl, Fehéroroszországban éppen arról tartanak népszavazást, hogy az alkotmányból kikerüljön az ország semlegességére és atomfegyver-mentességére való utalás. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor elvileg úgy tette lehetővé az országában hadgyakorlatozó orosz hadsereg számára Ukrajna Fehéroroszország felőli megtámadását, hogy az ország alkotmányában még szerepelt a semlegességre vonatkozó kitétel. Ami pedig az atomfegyver-mentességre vonatkozó alkotmányos előírást illeti, Lukasenka már az ősszel tett arra utalást, hogy orosz nukleáris fegyvereket fogadhatnak be. A fehérorosz elnök Kreml melletti ilyen erős kiállása annak fényében meglepőnek tűnhet, hogy sok évnyi ellenkezés után csak pár hónapja ismerte el a Krím Oroszország általi 2014-es annektálását, ami egyfajta szimbolikus lépésnek is tekinthető abban a folyamatban, hogy a 2020-as elcsalt elnökválasztást kísérő, korábban nem látott mértékű tüntetéssorozat után orosz pénzügyi és politikai támogatással tudta stabilizálni hatalmát.

A földgáz miatt is törhetett ki az orosz-ukrán háború

A földgáz miatt is törhetett ki az orosz-ukrán háború

Az Északi Áramlat gázvezetékek története szinte a kezdetektől szorosan összefügg az orosz-ukrán politikai-gazdasági kapcsolatok alakulásával. Oroszország számára a mai napig az energiaexport jelenti a legfontosabb bevételi forrást, Ukrajna pedig jól keresett a rajta áthaladó szállítmányokon, e téren folytatott együttműködésük tehát kölcsönösen előnyösnek tűnt. A két ország közötti politikai összhang megbomlásával azonban új korszak kezdődött az egész európai energiaellátást alapjaiban meghatározó történetben, az elmúlt napok történései pedig a jövő kilátásait is bizonytalanná teszik.

Bejelzett a mutató, amely szerint nagyon hamar odaverhet az orosz gazdaságnak a háború

Bejelzett a mutató, amely szerint nagyon hamar odaverhet az orosz gazdaságnak a háború

Meredeken inverz az orosz hozamgörbe, és egyes lejáratokon még csütörtökhöz képest is komoly emelkedést láthatunk. A befektetők nem nyugodtak, valósággal menekülnek a legrövidebb lejáratú kötvényekből, de az 5 és 15 év közötti lejáratokon is jelentősen emelkedtek a hozamok. Az inverz hozamgörbe egyes értelmezések szerint recessziót vetíthet előre: azt jelenti, hogy a befektetők rövid távon túl kockázatosnak ítélik meg az adott országot. 15 és 30 éves lejáratokon viszont nem látunk jelentős emelkedést, és mivel itt a hozamok is sokkal alacsonyabbak, mint az 1 év alatti lejáratokon, tartós gazdasági problémákra - legalábbis egyelőre - úgy látszik, nem számít a piac. Az amerikai kötvénypiacon csak átmeneti és enyhe hatása volt a háborúnak, a mi régiónk picit jobban megérzi azt.

Mennyire fáj a magyar vállalatoknak az ukrajnai háború?

Mennyire fáj a magyar vállalatoknak az ukrajnai háború?

Tegnap nagy ütést kaptak azoknak a vállalatoknak a részvényei, amelyeknek van közvetlen vagy közvetett kitettségük Ukrajna vagy Oroszország felé. A magyar részvénypiacon is heves volt az esés, nagyot esett az OTP, a Waberer's és a Masterplast árfolyama is, de az orosz és ukrán kitettség nélküli vállalatok részvényárfolyama is alaposan lejjebb került. Megnéztük, hogy milyen csatornákon keresztül hat az érintett vállalatokra az ukrajnai háború.

Mennyire sínylik meg a magyar befektetések az orosz-ukrán háborút? Megszólalnak a hazai szakértők

Mennyire sínylik meg a magyar befektetések az orosz-ukrán háborút? Megszólalnak a hazai szakértők

A tegnapi nap sajnos történelmi nappá lépett elő azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a harcok azóta is hevesen folynak a két ország között. A támadás nem hagyta hidegen a nemzetközi, régiós és hazai tőkepiacokat sem, elképesztő volatilitást, esést lehetett és lehet látni néhány eszközben. A magyar befektetési alapok körében is találni jó párat, amelyek a régióban, Kelet-Európában vagy éppen Oroszországban rendelkeznek kitettséggel, így körbekérdeztünk a hazai portfóliómenedzserek körében, ők hogyan látják az elmúlt napok fejleményeit. A jó hír, hogy a magyar befektetők egyelőre nem reagáltak pánikszerűen az eseményekre az alapkezelők közlése szerint, de van olyan szolgáltató, amely a befektetők védelme érdekében ideiglenesen befagyasztotta bizonyos alapok forgalmazását.

A Fekete Hattyú napja, amelyre egy kicsit mégis mindenki számított

A Fekete Hattyú napja, amelyre egy kicsit mégis mindenki számított

Tegnap megtörtént a legrosszabb, ami megtörténhetett az ukrán-orosz válság forgatókönyvei közül. Oroszország nemcsak támadást indított Ukrajna ellen, de még csak nem is a szakadár megyékben elsősorban, hanem egy teljes pályás letámadást indított el. Innentől fogva a borzalmas emberi következmények mellett immáron biztos, hogy nagyon súlyos gazdasági következményekkel is számolni kell. A hajnali híreket az európai időben nyitva tartó piacok nap közben elképesztően nagy volatilitás és összességében súlyos veszteségek jellemezték. Jó esély van rá, hogy ez a Fekete Hattyú jelenségre emlékeztető, soha nem látott nap nem volt az utolsó egy csökkenő trendben. A napon belüli grafikonokra pillantva azonban egészen más képet kapunk

Már most nagyon fáj Oroszországnak a háború, de tönkretenni csak szívós, hosszú szankciókkal lehetne

Már most nagyon fáj Oroszországnak a háború, de tönkretenni csak szívós, hosszú szankciókkal lehetne

Menekülnek a befektetők az orosz eszközökből, a részvények és a rubel mellett a kötvénypiac is megérzi a háborút. Legnagyobb mértékben a rövid lejáratú eszközöket ütik, a hosszú hozamok emelkedése kifejezetten korlátozott. A hozamgörbe már eddig is a recessziót jelzett előre, de tegnapról mára egészen eldeformálódott a görbe, a befektetők a következő 3 évre várnak igazán komoly gondokat az orosz gazdaságban. A recesszió valószerű forgatókönyv, de az ország csekély sérülékenységét látva az államcsőd közeli helyzet nagyon messze van. A szankciókkal lehetne súlyosbítani az orosz gazdaság kilátásait, de az igazán komoly fellépés a Nyugatnak, főleg Európának, szintén nagyon fájna.

Kitört a háború Magyarország szomszédjában – Mi lesz most a forinttal?

Kitört a háború Magyarország szomszédjában – Mi lesz most a forinttal?

Csütörtökön a forint is megérezte az orosz-ukrán háború kirobbanását, hiszen hirtelen 365 fölé ugrott az euró jegyzése. Az első reakció még inkább a globális kockázatkerülésnek szól, a régiós devizák is hasonló mértékben gyengültek. A legnagyobb kérdés az lesz, meddig tart a háború és mi jön utána, ez döntheti el a forint sorsát is. Ha nem húzódik el nagyon a konfliktus, akkor akár összességében még jó éve is lehet a magyar fizetőeszköznek, főleg, ha menetközben az inflációt is sikerül megszelídíteni.

Brutálisan drágulhat a kenyér az ukrán háború miatt

Brutálisan drágulhat a kenyér az ukrán háború miatt

Alaposan megrázta a tőzsdéket a nemrég kitört ukrán háború, menekülnek a befektetők a tőkepiacokról. A nyersanyagok piacán azonban több eszköz árfolyama is valósággal felrobbant, rég nem látott szinten van például az olaj és a gáz ára, de a kínálati bizonytalanságok miatt kilőtt a búza és az alumínium is, illetve működni látszanak a klasszikus menekülőeszközök, a nemesfémek árfolyamai ugyanis komoly pluszban vannak a széleskörű tőkepiaci esés közepette.

Itt van minden idők egyik legnagyobb zuhanása az OTP-nél – Miért büntetik a bankot?

Itt van minden idők egyik legnagyobb zuhanása az OTP-nél – Miért büntetik a bankot?

A tegnapi BÉT Legek gálán Csányi Sándor már beszélt arról, hogyan érintheti a bankcsoportot az orosz-ukrán konfliktus, ma az OTP kiegészítve, megismételte azokat a gondolatokat, kiemelve, hogy ha az egész ukrán bankot elveszítené a bankcsoport, vagyis az elméleti legrosszabb forgatókönyv valósulna meg, az sem jelentene drámai tőkehelyzet-problémát. Az OTP árfolyama ma mégis akkorát esett, amekkoránál nagyobbra az OTP történetében csak háromszor volt példa, a befektetők mindent adnak, amin rajta van az ukrán és az orosz címke, az OTP-n pedig mindkettő rajta van.

Érdemes belevenni a piacba, miközben a kapuknál ordít az orosz medve?

Érdemes belevenni a piacba, miközben a kapuknál ordít az orosz medve?

Hevesen és egyben vegyesen reagáltak a főbb piacok az orosz-ukrán válsághelyzet eszkalálódására, amelynek során az előbbi lényegében deklarálta, hogy az utóbbi területeit nem ismeri el. A medve így minden szinten megmutatta magát, így érdemes a fontosabb tőzsdéket, illetve eszközöket a technikai elemzés segítségével megvizsgálni, hogy a piaci reakciók milyen hangulatra utalnak és ez milyen indikációval szolgál a következő hetekre nézve.

Ami most Ukrajnában történik, ahhoz láttunk már valami kísértetiesen hasonlót

Ami most Ukrajnában történik, ahhoz láttunk már valami kísértetiesen hasonlót

A jelenlegi ukrajnai konfliktus kapcsán rendre előkerül Grúzia (Georgia) példája. Mindkét ország a Szovjetunió szétesésével nyerte el függetlenségét, és az 1990-es évek Moszkva-barátabb irányvonala után mindketten egyre távolabb kerültek Oroszországtól, és egyre jobban törekedtek a nyugati integrációra. A két színes forradalom – a 2003-as grúz rózsás és a 2004-es ukrán narancsos forradalom – vészjelzést adott le Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, és azóta dolgozik azon, hogy megakassza a két ország NATO-hoz való közeledését, ha már az orosz érdekszférába nem is tudja visszaterelni őket. Grúzia két szakadár régiója – Dél-Oszétia és Abházia – miatt ötnapos háborút viselt Oroszországgal, amely számára totális vereséggel zárult, a két terület kikiáltotta függetlenségét, amit Moszkva elismert. Grúzia továbbra is törekszik a NATO-csatlakozásra, ami viszont Ukrajnáéhoz hasonlóan vörös vonal lenne Oroszország számára. Dél-Oszétia és Abházia példája mostanában egyre többször került elő a két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság kapcsán: ahogy a grúziai, úgy az ukrajnai szakadár területeket is független országként ismerte el Moszkva.

Ítéletet mondott a sztárközgazdász a techóriásokról és elárulta, hogy milyen részvényeket vesz most

Ítéletet mondott a sztárközgazdász a techóriásokról és elárulta, hogy milyen részvényeket vesz most

Rázós volt az idei év eddig a részvénypiacokon, a befektetők bíznak a fellendülésben, de közben aggódnak az infláció miatt is. Az elmúlt évtizedben az amerikai tőzsdék emelkedésében nagy szerepet játszott hat részvény, a Facebook (Meta), az Amazon, a Netflix, a Google (Alphabet), az Apple és a Microsoft, vagyis a FANGAM-papírok. De a legutóbbi, jelenleg is zajló gyorsjelentési szezonban nagy turbulenciákat váltottak ki a negyedéves számaik, a Netflix és a Facebook piaci kapitalizációja például több mint az ötödével csökkent az eredményekre. Aswath Damodaran, a New York-i Egyetem professzora legfrissebb blogposztjában ezeket a vállalatokat értékeli, hogy befektetői szemmel mennyire vonzók most a részvényeik.

Fiának adja át a hatalmat a meghökkentő szerepléseiről ismert közép-ázsiai diktátor

Fiának adja át a hatalmat a meghökkentő szerepléseiről ismert közép-ázsiai diktátor

Egy újabb volt szovjet tagköztársaságban – Azerbajdzsán után Türkmenisztánban – valósul meg, hogy apáról fiúra száll át hatalom. A közép-ázsiai országban ugyanis az eddigi államfő, Gurbanguly Berdimuhamedov egy hete bejelentette, hogy átadja a hatalmat a „fiatalabb generációnak”. A március 12-re kiírt előrehozott elnökválasztáson pedig a kormányzó párt az államfő fiát, Serdar Berdimuhamedovot indítja jelöltként. A választás természetesen csak formalitás lesz a diktatórikus módszerekkel működtetett országban, amely a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik.

A városi ember is fektethet a mezőgazdaságba, és most úgy néz ki, hogy érdemes is

A városi ember is fektethet a mezőgazdaságba, és most úgy néz ki, hogy érdemes is

Az agrárágazatot kiszolgáló, vagy abban résztvevő cégek nagyon szépen teljesítettek az elmúlt hetekben. Annak ellenére, hogy a főbb indexek 10% felett veszítettek az értékükből az év legelején beállított csúcsok után, az ágazat ETF-e és jó néhány részvénye pár napja új maximumokra szökött. Bár a fundamentális elemzők nem igazán számítanak szép eredményekre idén, a nagyobb befektetők mostanában örömmel csipegettek ezekből a papírokból.

Lélektani határ fölött az amerikai hozamok - és ez még csak a kezdet?

Lélektani határ fölött az amerikai hozamok - és ez még csak a kezdet?

Átlépte a két százalékot az amerikai tízéves államkötvény hozama, ilyenre 2019 óta nem volt példa. A kétéves hozam még meredekebben emelkedik, és szűkül a különbség a két lejáraton. A hozamgörbe látványosan laposodik, márpedig az elmúlt évtizedekben során az inverzzé válás nagyon pontosan jósolta meg a recessziót. Az amerikai hozamok mozgását a magas infláció és a Fed monetáris politikája, valamint az azzal kapcsolatos várakozás váltotta ki. De meddig emelkedhetnek még a hozamok, és ennek milyen reálgazdasági hatásai lehetnek? Ezeket járjuk körbe a cikkben.

Pattanásig feszülnek a globális konfliktusok - kinek áll ez érdekében?

Pattanásig feszülnek a globális konfliktusok - kinek áll ez érdekében?

A koronavírus-járvány berobbanásának köszönhetően a nemzetek világszerte elsősorban a pandémiához kapcsolódó belső egészségügyi és társadalmi problémák kezelésére összpontosítottak, így kevesebb tér és idő maradt a nemzetközi konfliktusokra, legalábbis a mainstream média kevésbé foglalkozott ezekkel a témákkal. Sok, eddig nyugvó konfliktust hozott azonban a felszín közelébe a pandémia miatti általános idegesség, az idei évvel pedig mondhatni "beérett" a frusztráció. Számos jelentős geopolitikai konfliktus hevült fel a mögöttünk álló másfél hónapban, lehet itt gondolni akár a jelenleg is forró ukrán-orosz helyzetre, vagy akár Kína és az USA közti, hidegháborús időket idéző feszültségre, de a kazahsztáni tüntetések sem voltak régen. Egy szó mint száz, a fokozódó nemzetközi konfliktusok visszatérése olyan környezetet hozhat létre, amely közvetlenül kihat a hadiipari cégek megítélésére, ennek következtében egyre több befektető fordulhat a szektor felé 2022-ben. Ennek apropóján elemzésünkben megnéztük, hogy mit érdemes tudni az öt legfontosabb amerikai, tőzsdén jegyzett hadiipari vállalatról.

31%-kal száguldott ez az ágazat idén, és ki tudja hol a vége

31%-kal száguldott ez az ágazat idén, és ki tudja hol a vége

Nem akar megállni az olajár emelkedése, és bár egy-két enyhe csökkenő nap előfordul a nagy menetelés közben, a technikai elemzés által értelmezhetőnek tartott korrekció lassan két hónapja nem volt a piacon, miközben a WTI 34%-kal, a Brent jegyzése pedig 30%-kal került feljebb. Így az sem számít csodának, hogy mostanra a nemzetközi részvénypiacot is jórészt az energia szektor mentette meg a komolyabb visszarendeződéstől, immáron ellentmondást nem tűrően átvéve a vezető szerepet. Ezen szegmensen belül a legtöbb befektető elsősorban a nagy, akár teljes vertikumot lefedő olajcégekre koncentrál, esetleg előveszi a közepes méretű kitermelésre fókuszáló vállalatok papírjait. Azonban van a piacon egy ágazat, amelyik egy darabig ugyan lemaradó volt, de mostanra elég komoly relatív erőt tud felmutatni, és nagyon is profitál az olaj hosszútávúnak tűnő emelkedéséből. Olyannyira, hogy az idén 31%-os, egészen szédítő teljesítményt mutat a piac ezen része.

Ki későn kel, aranyat lel

Ki későn kel, aranyat lel

Ki korán kel, aranyat lel - tartja a közmondás, utalva a szorgalmas munka által elérhető eredményekre. Nagyon úgy fest azonban, hogy az arany piacának kereskedői egyáltalán nem állították be az ébresztőóráikat, sőt a félelmetesen magas inflációs adatokra sem ugrottak ki az ágyból. Helyette még mindig csak dörzsölgetik a szemeiket, hiszen a nemesfém árfolyama eddig egyáltalán nem ugrott meg a pénzromlás ellenére sem, és a befektetők többsége mostanáig nem ide menekült. Azonban mind a történelmi tapasztalatok, mind az utóbbi napok mozgolódása arra utal, hogy az arany még korántsem biztos, hogy elvesztette - olykor mégis jól működő - menekülőeszköz jellegét.

Brutális újévi rezsiár-emelés volt Európában – Itthon egyre kirívóbban olcsó az áram- és gázár

Brutális újévi rezsiár-emelés volt Európában – Itthon egyre kirívóbban olcsó az áram- és gázár

Az újév elején Bukarestben 45%-kal drágult mind a lakossági gáz-, mind az árammár, és míg Bécsben 40%-kal, Berlinben 133%-kal (!) ugrott a gázár - derült ki az elképesztő változás a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) januári európai körképéből. A vizsgálat egyúttal arra is rámutatott, hogy a piaci árak elszállása miatti drasztikus lakossági áremelések mellett a magyar rezsicsökkentés fenntartása oda vezetett, hogy egyre inkább kirívóan olcsó Magyarországon a lakossági gáz- és áramár, igaz ez várhatóan egyre komolyabb pénzébe kerül az adófizetőknek.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility