Több mint egy éve várjuk, hogy a budapesti irodaállomány mérete elérje a 4 millió négyzetmétert. Bár sokan számíthattak arra, hogy 2021-ben sor kerül erre, végül nem így lett, sőt, az irodafejlesztők olyan mértékben húzták be a kéziféket, hogy 2021 második felében egyetlen négyzetméternyi új irodaterület sem került a piacra. Az alábbiakban annak néztünk utána, hogy mit jelentett ez a visszaesés éves szinten a bérbeadási volumen és mit az új kínálat tekintetében.
Még nem tudni, mikor tartják az elvileg a líbiai polgárháború végleges lezárására hivatott, mintegy egy hónapja elhalasztott líbiai elnökválasztást, azonban annak egyik fő esélyese, a Kelet-Líbiát ellenőrző Halifa Haftár tábornok izraeli sajtóértesülések szerint a napokban ismét a zsidó állam képviselőivel tárgyalt arról, hogy az elnökválasztás esetleges megnyerése után a vezetésével felálló líbiai kormányzat milyen feltételekkel tudná elismerni Izraelt. Ezzel Líbia a hetedik arab állam lenne, amely diplomáciai kapcsolatot létesít Izraellel, amely csendben már évek óta támogatja képzésekkel, fegyverbeszerzésekkel Haftár hadseregét. Úgy tűnik, Tel-Aviv jó lóra tett, mert bármi is lesz az elnökválasztás eredménye, Haftár hadserege révén – amely 2020-ban nyolc hónapon át blokkolni tudta az ország olajexportját – továbbra is megkerülhetetlen figura lesz a Líbia jövőjét eldöntő, számos külföldi ország (egyik oldalon Törökország, a másik oldalon Oroszország, Egyiptom, Emírségek) közvetett vagy közvetlen katonai támogatásával zajló hatalmi játszmában.
Egyre több olyan szektor és azokon belül is ágazat van, amelyeknél véget ért az emelkedő trend, de a többség egyelőre még nem indult el egyértelműen az ellenkező irányba. Vannak azonban olyan cégek is, ahol a befektetők már a szakadék szélén táncoltatják a részvényeket, és már csak egy-egy fontos támasz tartja őket fent, de az alacsonyabb növekedési várakozások és a magas árazás mind abba az irányba hatnak, hogy a nagyobb befektetési alapok is kiszórják ezeket. Ide tartoznak a vállalati szoftvereket fejlesztő nagyvállalatok, amelyeket a nagyközönség alig ismer, mégis a legnagyobbak közé tartoznak, magas intézményi tulajdoni arányuk miatt pedig komoly veszély van rá, hogy tartósan eladói nyomás alá kerülnek.
Az elektromos autók terjedése megállíthatatlannak tűnik. Egyes elemzések szerint a globális személyautó eladásoknak több mint 7%-át is ez a szegmens adhatja idén, miközben az éllovasnak számító Norvégiában már az értékesítések 94%-a kívülről tölthető járműveket takar, miközben a tisztán elektromos autók részaránya is meghaladja a 60%-ot. Ráadásul az ellátási láncok akadozása, a chiphiány, az akkumulátorgyártás korlátozott kapacitása is hátráltatja a növekedést. Ennek tükrében még inkább lehengerlőnek tűnik a villanyautók felfutása. Ám a befektetők az utóbbi hetekben, hónapokban nem igazán veszik az ide tartozó részvényeket, sőt: mostanában már inkább az eladói oldal tűnik erősebbnek. Ennek fő oka az, hogy a korábbi várakozások nagyon magasak voltak, főleg azokkal a vállalatokkal kapcsolatban, amelyek trónkövetelő szerepben kizárólag belső égésű motoroktól mentes járműveket gyártanak. A piaci szereplők most úgy viselkednek, mint egy kicsit tapasztalatlan, kezdő villanyautós, akinek most esik le, hogy például a téli hatótáv általában lényegesen kisebb, mint a nyári a legtöbb elektromos jármű esetén, és most kétségbeesetten keresik a legközelebbi villámtöltőt.
A tegnapi napon az európai kereskedésben a Brent olaj árfolyama egy klasszikus kitöréssel hét éves csúcsra emelkedett, utoljára 2014-ben volt egy hordó olyan drága, mint most. Bár a hazai fogyasztókat egyelőre még védi az ellentmondásos megítélésű árplafon, ennek a költségei így is számos formában beszivároghatnak a pénztárcákba, és értelemszerűen az inflációba is. Az emelkedő energiaárak azonban a kapcsolódó szektor és azon belül is a kiemelt ágazatok számára is érdekes lehetőségeket mutatnak befektetői oldalról. Ezekből mutatunk meg néhány olyat a technikai elemzés eszköztárának segítségével, ahol az intézmények rendszeresen zsákolják a részvényeket, illetve amelyeknél ezt éppen az utóbbi időszakban kezdték el.
A technikai elemzésben gyakori, hogy olyan elnevezéssel látnak el egy-egy alakzatot, formációt, indikátort, vagy bármilyen egyéb jelzésre alkalmas tényezőt, ami önmagáért beszél. Mivel a pénzügyi piacokon a buborékfújás egy sokszor felbukkanó jelenség, ezért talán nem is lehetne tökéletesebb egy indikátor-együttes jelzésének a titulusára, mint egy olyan lufi, ami szó szerint kipukkant. A hirdogénnel teletömött léghajó, a Hindenburg így egy szinte tökéletes hasonlat, ha valaki arra akar utalni, hogy az emelkedő trend hamarosan véget ér. Azonban nem árt óvatosnak lenni: ahogyan nincs veszélytelen léghajó, úgy nincs tökéletes technikai indikátor sem.
A BNPL-cégek megállíthatatlanul törnek előre, és 2021 után úgy gondoljuk, idén is top sztori lesz ez a fintech területen. 2021 őszén sorra érték egymást a bejelentések, hogy melyik nagy szereplő tette be a lábát a BNPL-piacra, illetve hogy milyen nagy befektetéseket gyűjtöttek a BNPL-startupok. Összeszedtük, kikre érdemes figyelni 2022-ben.
Fokozott katonai jelenlét mellett zajlik Kamerunban a múlt héten kezdődött, február 6-ig tartó Afrika-kupa, a kontinens futballválogatottjainak tornája. Az ország két anglofón régiójának elszakadásáért öt éve küzdő szeparatista milíciák ugyanis azzal fenyegetnek, hogy kihasználva az Afrika-kupa miatt az országra irányuló nemzetközi érdeklődést, ügyük melletti figyelemfelhívásként támadásokat hajtanak végre a futballtorna megzavarására. Kísértetiesen hasonlít a helyzet a 2010-es, Angolában megrendezett Afrika-kupa körüli helyzethez, amikor a cabindai szeparatisták a togói futballválogatott buszát támadták meg három ember halálát, több játékos megsebesülését okozva. A mostani Afrika-kupa meccseinek helyet adó stadionok közül egy található Kamerun anglofón területén, Limbe városában, ahol összesen nyolc mérkőzést rendeznek. Eddig két meccset játszottak le a városban, amelyek napján a szeparatisták már egy támadást végrehajtottak egy katona halálát okozva.
Sem Donald Trump, sem Joe Biden kormánya nem sajnálta a pénzt válságkezelésre, amelynek a gyors gazdasági visszapattanás mellett 10% feletti költségvetési hiány lett az eredménye az Egyesült Államokban. A válság éveinek fiskális politikája nyilvánvalóan fenntarthatatlan, de nagy kérdés, hogy a költekezésre egyébként is hajlamosabb demokrata vezetés mellett milyen ütemű mérséklődésre számíthatunk az amerikai fiskális politikában. A Fitch Solutions elemzésében a kilátásokat és az eddigi fejleményeket figyelembe véve tett előrejelzést az amerikai költségvetési- és államadósság-pályáról.
Sokáig a technológiai szektor, azon belül is a legnagyobb, Big Tech vállalatok részvényei voltak a legfontosabb vezető réteg az amerikai és a globális részvénypiacon. Bár a legszélesebb körben figyelt indexek még az idei év elején is képesek voltak új mindenkori csúcsokra mászni, nagyon sok ismert papír a szektorból erre nem volt képes. Pedig közép- és pláne hosszútávon nélkülük nehezen elképzelhető a trend folytatódása. Már csak azért is, mert a világ tíz legnagyobb értékű vállalatából hét (megítéléstől függően a Tesla-val együtt akár nyolc) közülük kerül ki. Ezeket néztük meg a technikai elemzés szemszögéből.
Idén még nem emelt kamatot az MNB, de a bankok csúszásban vannak a jegybankhoz képest, vagyis a lakáshitelek kamata még nem követte le a jegybanki és a bankközi kamatok emelkedését. És akkor az inflációs mutatók legújabb elszállása alapján valószínűsíthető újabb emelésekről még nem is beszéltünk. Érdemes tehát előre hoznia a tervbe vett lakáshitel-felvételt annak, aki nem jogosult a fixen alacsony kamatozású CSOK-hitelre vagy a Zöld Otthon Programra. Hogy mely bankot válasszuk, abban ez a cikkünk segít, egyedi hitelkalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Szédítően jól vette idén a rajtot a magyar tőzsde, elsősorban a hazai blue chipek remek teljesítményének köszönhetően szűk két hét leforgása alatt komolyat tudott ralizni a BUX. De milyen körülmények együttállása kellett a szárnyalás kialakulásához, mely szereplők álltak az emelkedés mögött, és ami talán a legfontosabb: meddig tarthat még ki ez a lendület?
Tavaly sem lehetett panasz a hazai befektetési alapok teljesítményére, a legjobb hozamok 30% felett kezdődtek. Három kategóriával lehetett sok pénzt keresni 2021-ben, de az sem panaszkodhatott, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat.
Bár az év első napját új mindenkori csúccsal köszöntötték az amerikai részvénypiacok, azóta az emelkedés megtorpant, és eső, majd emelkedő napok követték egymást. Ahogy az lenni szokott, vannak azért olyan szektorok, amelynek a lendülete nem akadt meg, sőt: továbbra is új csúcsokra tudtak menni. Ezek közé tartozik a pénzügyi szektor, amely már az ősz folyamán nagymértékben felülteljesítette a részvénypiac legszélesebb körben figyelt és vezető indexeit. A jó teljesítmény mögött a befektetők kockázatkerülése, valamint a pandémiából való kilábalás fundamentumokra gyakorolt hatásai vannak. A kérdés azonban az, hogy a szektor képes lesz-e egy állandóan napirenden lévő komolyabb piaci korrekció esetén is az árral szemben úszni. A választ a technikai elemzés segítségével keressük a szegmens néhány fontosabb tengerentúli részvényének segítségével.
A tavalyi év utolsó hónapjaiban rájárt a rúd a török lírára, a deviza rohamosan veszítette el értékét. A legnagyobb gyengülést az őszi-téli hónapok hozták, amikor a jegybank ismét kamatcsökkentésbe kezdett, hogy megfeleljen Erdogan elnök elvárásainak. A török elnök meggyőződése, hogy a magas inflációt a magas kamatok okozzák, de a valóság rácáfolt az unortodox elképzelésre: a kamatcsökkentések hatására gyengült a líra és elszállt az infláció. A Fitch Solutions szerint azonban 2022 a török líra számára további gyengülés után mélypont körüli stabilizálódást hozhat, az év második felében pedig mérséklődhet az infláció. Ez pedig akár jól is jöhet Erdogan elnöknek, aki alighanem előrehozott választásra készül.
Nagy lendülettel kezdte a 2022-es évet a forint, alig egy hét alatt 3 százalékkal erősödött az euróval szemben, amivel ledolgozta tavaly összeszedett hátrányát. A néhány hete látott 370 feletti szintek után sokaknak meglepő lehet a magyar deviza száguldása. De meddig tarthat ez? Milyen forintárfolyammal számolhatunk idén?
Egyre kaotikusabb a helyzet Haitin. Mintegy fél évvel azután, hogy meggyilkolták az ország államfőjét, újév napján az ügyvivő államfő, vagyis a kormányfő ellen követtek el merényletet, igaz, ez most sikertelen volt. Az igen bizonytalan politikai helyzetű országban azonban egy valami biztos: az ország mintegy 60 százalékát ellenőrző, sok tucatnyi fegyveres banda befolyása egyre erősebb, ami a váltságdíjért elkövetett emberrablások számában is látszik. A legnagyobb befolyással bíró bandavezér, Jimmy Cherizier fél éve egyenesen forradalmat hirdetett az ország politikai, gazdasági elitjével szemben. Bár még nem tudni, mikor tartják az új elnökről döntő választást, jelenleg úgy tűnik, csak olyan politikusnak van esélye a győzelemre, aki élvezi a főváros nagy részét ellenőrző Cherizier támogatását is.
Amíg az év vége, sőt még az első januári nap is jól sikerült a fejlett piacokon, addig a feltörekvő országok tőzsdéin már sokkal inkább vegyes a kép. Az nem újdonság, hogy tavaly, főleg az év második felében a kockázatot csökkenteni igyekvő befektetési alapok egyre több tőkét csoportosítottak át kisebb vélt, illetve valós rizikóval rendelkező részvénypiacokra. Azonban a feltörekvő piacok között is elképesztően nagy eltérések vannak, még akkor is, ha csak a technikai elemzés által mutatott képet vizsgáljuk meg.
Az utóbbi hetekben naponta fél százalék körüli mértékben apadt a magyarországi gáztárolók összesített készletszintje és mostanra 49% közelébe bukott, ami sokkal alacsonyabb, mint az előző két év 82%-os, illetve 96%-os kiugró aránya, és elmarad az elmúlt tízévi 54,5%-os átlagtól is, miközben a következő napokra komoly mínuszokat mondanak az időjárás jelentések. Megnéztük tehát, hogy kell-e aggódni az apadó magyarországi gáztárolói készletek miatt és a rövid válaszunk az, hogy nem. A bővebb válaszunk pedig az, hogy attól függ, milyen fogyasztókról van szó, de alapesetben senkinek sem kell gázhiánytól és az emiatti korlátozásoktól tartani Magyarországon még akkor sem, ha huzamosabb ideig hideg maradna az idő. Inkább az árak tartósan extrém magasságokban ragadása a nagyobb kockázat azoknak, akik a szabadpiacról kénytelenek mostanában gázt vásárolni. A régiós országokban, például Ukrajnában és Ausztriában viszont igenis van ok az aggodalomra, mert soha nem látott mélyponton vannak a tárolói készletszintek.
Jól indult az év a tőzsdéken, ami alól a hazai részvénypiac sem kivétel, a BUX emelkedéssel kezdte 2022-őt. Rendszeres havi felmérésünkben ismét megkérdeztük a hazai alapkezelőket a magyar piac kilátásairól, arról, hogy merre mehet a BUX index és a forint, és hogy melyek a kedvenc részvényeik.
