Szerdán is folytatódott a forint szárnyalása az euróval szemben, így az idei első három kereskedési nap alatt 9 egységgel, azaz kb. 2,4%-kal ugrott a magyar fizetőeszköz, hiszen délután a 361-es szintet is megjárta az árfolyam. Ezzel egy szeptember óta megfigyelhető forintgyengülési trendvonal is látványosan megtört.
Lassan két hónapja megtört a legtöbb ismert kriptodeviza trendje, sőt: kifejezetten egy rövid távú csökkenő tendencia zajlik le november eleje óta a legtöbbjük esetén. Történt mindez úgy, hogy idő közben a legtöbb részvény jól teljesített, nem egy index mindenkori csúcsára ért az elmúlt hetekben is. Eközben azonban a még a stabilabb kriptoeszközöknél is 10-30%-os lemaradás van a korábbi maximumokhoz képest. Sok az eszközosztályban érdekelt spekuláns érezheti most úgy, hogy a korábban éllovas, elképesztő emelkedéseket produkáló kriptók gyatra teljesítménye a többi pénzügyi piaccal szemben szégyen. A rettenetes relatív erő valóban egy fontos intő jel a teljes piacra nézve, de egy kicsit hátrébb lépve azért látszik, hogy még egyáltalán nincs veszve minden.
Bár az utóbbi kereskedési napok optimizmusa átragadt az európai részvénypiacokra is, az öreg kontinens a nyáron és ősszel felszedett relatív gyengeségét azóta sem tudta ledolgozni, aminek komoly következményei lettek. A vártnál rosszabb járványhelyzet, a lassabb kilábalás, az energiaárak miatti nyomás és természetesen az itt is jelenlévő megugrott infláció mind elvették a befektetők kedvét attól hogy zsákolják a földrész papírjait. Így a Nyugat-Európában lévő tőzsdék többségének vezető indexei nem tudtak új csúcsra menni, és a tengerentúli piacok immáron sokadszorra főzik le megfáradt, kevéssé az értékpapírpiacokra épülő, állami szabályozás alatt roskadozó társaikat. A középtávú trendek a legtöbb helyen már régen megkoptak és lassan a hosszútávú tendenciák kapcsán is az útkeresés lesz a jellemző. Technikai elemzésünkben az öt legnagyobb, fejlett EU-s ország vezető tőzsdeindexét vizsgáljuk meg, sallangok nélkül.
Rekordokkal indult az év a tőzsdéken, az év első kereskedési napján a világon elsőként az Apple piaci kapitalizációja meghaladta egy időre a 3000 milliárd dollárt. Megnéztük, hogy mi hajtja az árfolyamot, milyenek a cég kilátásai, hogy mit gondolnak az elemzők a részvényről és hogy olcsó-e még a papír a szárnyalás után.
Hétvégén lezárult a 2021-es év, így most itt az ideje kihirdetni az elmúlt esztendő tőkepiaci nyerteseit és veszteseit. Ahogy azt már több alkalommal is megírtuk, a nyersanyagok árfolyamának emelkedése volt idén az egyik legmeghatározóbb trend, de a részvénypiacra sem lehetett panasz, a kriptovalutákról már nem is beszélve. Nagy vonalakban az látszik, hogy a fontosabb tőkepiaci eszközök közül nagyjából mindennek feljebb került az árfolyama 2021-ben, leszámítva például a defenzívnek számító aranyat és ezüstöt, illetve a hosszú amerikai állampapírokat.
Az ünnepi időszak jó része a szinte féktelen emelkedésről szólt az amerikai részvénytőzsdéken, a befektetők örömünnepet ültek és vígan habzsolták a pezsgőt. Ez az évnek az az időszaka, amikor bár mindenki újévi fogadalmakat tesz, valójában senki sem gondol a jövőre, és vígan tivornyázik. Van azonban az az alkoholmennyiség, ami már komoly problémákat okozhat másnap: fejfájást, hányingert, leküzdhetetlen fáradékonyságot, emlékezetkiesést: egy szóval másnaposságot. Ez különösen akkor fordul elő, ha valaki túl sokat vedel túl rövid idő alatt, nem evett eleget, dehidratálja a rengeteg szesz, esetleg keveri az italokat: egy szóval a szervezete nincs felkészülve ekkora mennyiségű alkoholra. A tengerentúli piac részvényeinek viszonylag nagy ünnepek alatti felfutása mögött is gyengének tűnik a belső teljesítmény, és néhány fényesen csillogó index mögött felsejlik egy negatívabb, másnaposság veszélyét rejtő jövőkép. Erre számos, a technikai elemzés eszköztára által alkalmazott indikátor figyelmeztet.
2022 egyik nagy kérdése, mekkora lassulást vagy visszaesést hoz az emelkedő kamatkörnyezet a magyar hitelpiacon, egyelőre azonban ennek jelei nem látszódnak a hitelfelvételi statisztikákon. A Zöld Otthon Program az első igazi hónapjában még lefelé szorította a lakáshitelek átlagkamatát, erős hónapot zártak a fogyasztási és a céges hitelek, a moratórium kivezetése pedig lassította a hiteltartozások növekedését, miközben a betéteknél alig látható valami a kamatok emelkedéséből. Az MNB friss, novemberi adataiból szemezgettünk.
A tegnapi naptól fél éven keresztül Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, ez pedig kiváló alkalom lehet Emmanuel Macron számára, hogy megvalósítsa régóta hangoztatott elképzeléseit az integrációs projekt mélyítésére vonatkozóan. A franciák többek közt a gazdasági együttműködés, a bevándorlás, valamint a stratégiai autonómia kérdésében szeretnének átütő reformokat elindítani. Az elnökség eredményessége azonban nagyban függ attól, hogy ki nyeri majd az áprilisban esedékes francia elnökválasztást, illetve, hogy mi lesz a másik legfontosabb uniós tagállam, Németország válasza az átalakítás ötletére. Berlinben ugyanis pár hete új kormány alakult, amely nagy mértékben rajzolhatja át az európai erőviszonyokat.
Ősszel sorozatosan emelte a kamatot az MNB, ennek ellenére az év végén is 370 körül járt a forint az euróval szemben. A jegybank már beígérte, hogy 2022-ben is folytatja a szigorítást, a várakozások szerint akár 5 százalék feletti irányadó kamat is jöhet az új évben.
Ha 2020-at húzós évnek aposztrofáltuk, akkor 2021 sem volt sokkal másabb befektetési szempontból. Bár a koronavírus elleni vakcinák megjelenésével kezdetben mindenki azt gondolta, hogy visszaáll a normális a kerékvágásba a világ, az újabb és újabb vírusvariánsok, év végén pedig az omikron ismét megrengették ezt a hitet és rá kellett döbbenni, hogy két oltás felvétele már nem elegendő a járvány leküzdéséhez. Mindemellett 2021-ben megjelent a világban az infláció, a kötvénypiaci hozamok emelkedésnek indultak, a jegybankok pedig elindultak a monetáris szigorítás útján. Ilyen év után különösen izgalmas, mit tartogathat a 2022-es év, így megnéztük, mibe érdemes fektetni a következő 12 hónapban.
Kíváncsi vagy, milyen befektetési tippeket osztanak meg a magyar szakemberek 2022-re? Akkor már most jegyezd fel magadnak a 2022. február 24-ei dátumot, mert jön a Portfolio idei első befektetési rendezvénye, a Private Investor Day 2022! Részletek hamarosan!
Az omikron megjelenése, az inflációtól való félelem és a kötvénypiacokon látható hozamemelkedés sem tett jót a nyugdíjpénztári hozamok év végi feltornázásának. Az inkább biztonságra hajtó és leginkább kötvénytúlsúlyos portfóliót tartó nyugdíjpénztári tagoknak idén szerényebb, sok esetben negatív hozamokkal kell megbarátkozniuk, de a nagyobb kockázatot vállalók közül néhányan szép hozamokkal tudják zárni a 2021-es évet.
Általánosságban elmondható, hogy a koronavírus-járvány terjedése mellett idén is a klímaváltozás volt az a terület, amely leginkább befolyásolta a közbeszédet. Ugyanis évről évre egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem tartható fent sokáig a fosszilis üzemanyagokra épülő működés, amely a világgazdaság klímabarát átalakítását teszi szükségessé. Ennek elérését már számos klímakonferencia próbálta elősegíteni, áttörő eredményt azonban 2021-ben sem sikerült elérni. Ennek ellenére számolni kell azzal, hogy a klímaváltozás pár éven belül a világ geopolitikai berendezkedését is alaposan átformálhatja.
Magyarországon novemberben tizennégy éves csúcsra emelkedett az infláció, de még ezzel is viszonylag „olcsón” megúsztuk, legalábbis ha a történelmi rekordokat nézzük. Amerikában ugyanis majdnem negyven éve nem látott áremelkedést mértek, de Németországban is több évtizedes csúcson van az infláció. A fő kérdés most az, hogy 2022-ben is velünk marad-e a kiugró áremelkedés, mára szinte senki nem gondolja azt, hogy átmeneti megugrással megússzuk.
Ki gondolta volna, hogy a 2021 elején még csak 20 euró körül mozgó gázár őszre 160 euró fölé, azaz nyolcszorosára drágul és még az év végén is 100 euró körül hullámzik? És azt ki gondolta volna, hogy a német zsinór áramár az év eleji 40-50 euró körülről csaknem a tízszeresére drágul karácsony körülre? Egészen extrém mértékű áremelkedések tarkították tehát a mögöttünk hagyott évet és ez bizonyára rengeteg kormányzati és vállalati döntéshozó idegeit is borzolta. De az év lezárásával ezeknek a problémáknak bizonyára nincs vége: rengeteg iparágba begyűrűzik mindez 2022-ben és végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül.
A tavalyi év végén szinte mindenki azt várta, hogy 2021-ben megszelídül a koronavírus-járvány, hiszen a világ kezébe végre olyan dolog kerül, amivel már sok halálos betegséget leküzdött a történelem során. Ez pedig nem más, mint az oltás, ami képes győzelmet aratni a koronavírus-járvány felett. Az élet azonban rácáfolt a pozitív várakozásokra és az előrejelzésekre, hiszen az idei járványhullámok kifejezetten súlyosak voltak, amelyek drasztikus korlátozásokhoz vezettek Európában; sőt, számos országban még most is érvényben vannak ezek az intézkedések. De nem azért jutottunk ide, mert az oltás ne működne, hanem azért, mert sokan voltak, akik nem oltatták be magukat. Az idei év nem a vakcináktól remélt felszabadulást, hanem egyértelműen az oltásellenesek győzelmét hozta.
Ma a világon egyedül a japán uralkodó viseli a császári címet, miközben alig több mint száz éve csak Európában három államfő is ezzel a ranggal uralkodott. Míg a Távol-Keleten Kína teremtette meg a császárság fogalmát, amely aztán Japánban is meghonosodott, addig Európában Augustus római császártól ered a rang, és később minden európai császár és cár Augustus és a római császárok örökösének tartotta magát. A császári cím egyfajta szakrális uralmi forma, ugyanis mind az európai, mind a távol-keleti kultúrkörben magában foglalja, hogy a cím birtokosa közvetlenül a legfelsőbb hatalomtól (az Égtől vagy Istentől) kapta uralkodói jogát, és nemcsak egy ország, hanem elviekben az egész földkerekség ura. Európában egészen az I. világháború végéig tartották magukat a császárok, bukásuk után azonban a Nyugaton már senki sem tartott igényt a császári címre.
Egy éve karácsonykor a magyar-lengyel uniós költségvetési vétó elhárítása volt kiemelt hír, most pedig éppen ez az a két ország, amely bár fél éve benyújtotta a helyreállítási tervét Brüsszelnek, mégsem sikerült egyelőre elfogadtatni azokat a jogállamisági viták miatt, így egyetlen eurócentet sem tudtak még lehívni belőlük. A magyar esetben biztos, hogy ez a beragadt helyzet legalább a 2022-es tavaszi parlamenti választásokig így is marad, a lengyel eset viszont kiszámíthatatlanabb, mert ott mélyebb a viták tartalma, de a választások nem annyira zavarnak bele a képbe, így elvileg nagyobb a kormánypártok mozgástere is a megállapodásra.
Oroszország jelentős csapatösszevonásokat hajt végre az ukrán határ közelében. Sokan attól tartanak, hogy lerohanja délnyugati szomszédját, mások szerint Putyin csak fenyegetőzik, hogy világossá tegye: Ukrajna nem lehet a NATO tagja. De miért olyan fontos Moszkva számára, hogy Ukrajna ne legyen a nyugati szövetségi rendszer része? És milyen érvek és ellenérvek járhatnak Putyin fejében, amikor Ukrajna megtámadását mérlegeli? A földrajz és a történelem adhatja meg a választ.
Gyökeresen megváltoztatott életek, középosztályból egyenesen az utcára kerülés vagy akár egy extravagáns penthouse-ba költözés - mindkét forgatókönyv reális volt azon befektetők számára idén, akik nagyobb összegekkel foglalkoztak kriptovalutákkal. Elképesztő sztorikból 2021-ben sem volt hiány, gondolhatunk itt akár az egyre elfogadóbb intézményi közösség megnyilvánulásaira, Kína atomtámadásszerű lépéseire a kriptovilág ellen, Elon Musk Twitteres tevékenysége okán felrobbanó mémkriptókra, többmilliárd forintba kerülő digitális képekre és egészen szemtelen csalásokra is, amik számos hiszékeny kereskedőt tehettek földönfutóvá. Mindezekre visszatekintve egy dolgot biztosra vehetünk: borzasztóan izgalmas évet tudhatunk magunk mögött a kriptovilágban, a 2022-es év pedig újabb és még vadabb izgalmakat tartogathat.
Év végéhez közeledve újra összeállítottuk a hazai bankok mobilbankjának rangsorát az alkalmazás-piacterek értékelése alapján. A piacon fontos változás is történt: a Takarékbank legutóbbi összeállításunk óta élesítette új mobilbanki alkalmazását, mely értékelése az előző verzióhoz képest nagyot ugrott.
Az Egyesült Államok fizetőeszköze manapság egyértelműen a világgazdaság első számú devizája. A dollár központi... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Ne vásárolj ingatlant úgy, mint egy zsák krumplit! Az ingatlanvásárlás...
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük...
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza volt a vendégünk.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
