A CSOK-támogatásoknak jellemzően mintegy 70%-át veszik igénybe azok a családok, amelyek egy hétvégi bejelentés alapján visszaigényelhetik a 2021. január 1-jétől csökkentett, 5%-os áfát is, szám szerinti arányuk azonban csak 35-40% – mutatják a Portfolio számításai.
A KSH közzétette a GDP-növekedésről szóló 2. nagy becslését, ami részletes képet ad a magyar gazdaság helyzetéről. A leginkább szembeötlő változás az utóbbi két évet érinti. 2018-ban a GDP-növekedésünk 5,4% volt, 0,3 százalékponttal magasabb annál, mint az eddigi hivatalos növekedési szám. 2019-ben viszont épp ellentétes változás történt, 4,9%-ról 4,6%-ra mérsékelte növekedési adatát a statisztikai hivatal. A jelentés nem csak ezért érdekes. Megtudhatjuk belőle, hogyan alakult a magyar nemzeti jövedelem, illetve képet kapunk a gazdaság szerkezeti változásairól is.
Nagyon jelentős változások jöhetnek a hazai újlakáspiacon, miután Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy ismét 5 százalékra csökken a jövőben épülő lakások áfakulcsa. A kedvezményes áfa ráadásul várhatóan nem az egyetlen kedvezmény lesz, hanem a lakásfelújítást segítő és egyéb, a családokat támogató kedvezmények is jöhetnek. Vajon mit fog okozni ez a most épülő lakások árában? Megmutatjuk, és azt is, hogy miért lenne fontos, hogy az új építések mellett a felújításokra is kiterjedjen a kedvezmény.
Hiába próbálta meg az Egyesült Államok hermetikusan leválasztani Észak-Koreát a világgazdaság vérkeringéséről, a renegát ország mára valószínűleg több tucat olyan nukleáris robbanófejet fejlesztett, melyet ballisztikus rakéták segítségével akár tőlük több ezer kilométerre lévő célpontokra is ki tudnak lőni. Az atomfegyverek jelentős diplomáciai súlyt adnak Észak-Koreának, de attól nem kell félnünk, hogy offenzív háborúba kezdenek velük. Könnyen lehet viszont, hogy a rezsim az amerikai elnökválasztás után az országot megbénító szankciókkal veszi majd fel a diplomáciai harcot úgy, hogy akár 100 atombomba fenyegetésével tudnak leülni a tárgyalóasztalhoz.
Minden szervezet a bőrén tapasztalja meg, hogy milyen hatalmas változásokat hozott a digitális világban a COVID-járvány, hogy mennyire nehéz folytatni a normális működést, és hogy az exponenciális technológiai változások világában élünk. A régi és az új normalitás kialakulásáról beszélgettek a Sibos nemzetközi tech-konferencián pénzintézeti szakértői. A témával november 12-ei Banking Technology konferenciánkon kiemelten foglalkozunk banki informatikai- és felsővezetőkkel.
Az amerikai elnökválasztás a hajrára fordult, Joe Biden előnye jelentős. A SEB Bank friss elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy Biden győzelme amellett, hogy tőzsdei korrekciót is hozhat, nagyobb hiányt eredményezhet az amerikai költségvetésben. A Brexit-vitában pedig jövő héten eldőlhet, hogy Boris Johnson fenyegetése igaz volt-e, vagy csak egyszerű blöff.
Két fontos és talán történelmi jelentőségű üzenete is van a parlament által a héten megszavazott radikális orvosi béremelésnek. Egyrészt, hogy a koronavírus-válság okozta rendkívüli helyzetben mindezt a költségvetési hiány elengedésének árán is végre kell hajtani, másrészt elindulhat egy fordulat, az évtizedes mélyponton lévő állami finanszírozás (a GDP arányában) újra növekedhet, változhat az ágazat megítélése, megbecsültsége. 2019-ben ugyanis eljutottunk oda, hogy az egészségügy finanszírozásában a lakosság soha nem látott mértékben finanszírozta az egészségügyet közvetlenül, közel minden harmadik forint már a lakosság pénztárcájából ment. Megmutatjuk, honnan hová kellene most látványosan javítani ahhoz, hogy stratégiai ágazattá váljon az egészségügy.
Nagy meglepetésre idén augusztus közepén kiderült, hogy a világ egyik legismertebb és leggazdagabb befektetője, Warren Buffett aranybánya társaság részvényeibe fektetett, az omahai bölcsnek ugyanis ritkán vannak nyersanyagkapcsolt befektetései, de úgy tűnik, hogy az arany árfolyamának emelkedése és a szektorban látható relatíve vonzó árazások a gurut sem hagyták hidegen. Megnéztük, hogy mi történik a szektorban, és melyik bányatársaság papírja vonzó.
Hányan dolgoznak ma Magyarországon? És hányan vannak munka nélkül? Erre az egyszerűnek tűnő kérdésre egyáltalán nem könnyű választ adni. Attól függ, hogy melyik statisztikát nézzük, ki számít foglalkoztatottnak és ki munkanélkülinek. Az biztos, hogy továbbra is érdemben gyengébb és több kihívással küzd a hazai munkaerőpiac, a munkavállalók pedig általánosságban kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a válság előtt. De mit hoz a jövő?
Összességében nem fest jól a magyar blue chipek technikai képe, a Richtert leszámítva mindegyik hazai nagypapír csökkenő trendben mozog, a gyógyszergyártó eddig vonzónak tűnő grafikonján pedig a héten szintén elromlott a technikai kép, miután az árfolyam letörte a mostanáig tartó emelkedő trendvonalat.
Pozitívan vagy negatívan fog hatni a lakáshitelek hazai piacára, ha Orbán Viktor miniszterelnök tegnap esti bejelentésének megfelelően átmenetileg, 2022-ig visszavezeti a kormány az új lakások 5%-os áfáját? A válasz egyáltalán nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk.
A koronavírus-járvány alakulása és a közelgő amerikai elnökválasztás hozhat izgalmakat a világ tőzsdéire a következő hetekben és minden bizonnyal a magyar piac sem tudja majd kivonni magát az általános nemzetközi befektetői hangulat alól. Havi felmérésünkben megkérdeztük a hazai alapkezelőket a magyar részvénypiac és a forint kilátásairól, és összegyűjtöttük, hogy melyek most a profi befektetők kedvenc részvényei.
Hiába mutatott rekord keresletet idén eddig a lakosság a részvénybefektetések iránt, a részvényekben lévő háztartási vagyon még mindig kevesebb, mint tavaly év végén volt. Ez azt mutatja, hogy nem nagyon tudták jól elkapni a tőzsdei hullámokat a magyarok. A befektetési alapok a visszatérő kereslet ellenére is nyögik még a koronavírus tavaszi hatásait, az állampapír-vásárlás viszont visszatért a koronavírus előtti szintekhez.
25 éve van a tőzsdén az OTP, ebből az alkalomból ma Csányi Sándor végezte el az ünnepélyes csengetést a Budapesti Értéktőzsdén. A bankvezér még idén május közepén, 9 200 forintos árfolyamnál azt nyilatkozta, hogy annál sokkal többet ér az OTP részvénye, az év eleji 15 ezres ár egyáltalán nem volt túlzó, és kétsége sincs abban, hogy az az ár vissza fog térni. A mai eseményen többek között azt kérdeztük a bankvezértől, hogy mit tükröz a mostani, 10 ezer forintos részvényárfolyam, és mikor állhat újra 15 ezer forint felett a kurzus, Patai Mihálytól és Végh Richárdól pedig azt kérdeztük, hogy mikor nőhet fel vagy érkezhet a tőzsdére egy újabb blue chip méretű vállalat a BÉT-en.
Az elmúlt öt nap alapján úgy tűnik, hogy érdemi visszhang nélkül maradt a múlt csütörtöki EU-csúcs reggelén taktikai okokból bedobott, hatalmas anyagi következményekkel járó magyar kormányzati javaslat az uniós helyreállítási alapról. A legfrissebb jelek szerint erős jogállami feltételrendszert akar az Európai Parlament hozzákötni a 2021 utáni uniós pénzek kifizetéséhez és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez valami hasonlót el kell fogadnia az ez ellen minden követ megmozgató magyar és lengyel kormánynak is. Óriási kötélhúzás zajlik részben a színfalak mögött, részben a nyilvánosság előtt, aminek a tétje az, hogy a magyarországi uniós projektekre ki, mikor és hogyan oszthat majd pénzt.
Általában négy alkalommal tesznek közzé gyorsjelentést a tőzsdén jegyzett vállalatok egy év során, vagyis ennyi alkalmuk van a befektetőknek bepillantást nyerni a cégek pénzügyi eredményeibe és megismerni a menedzsment várakozásait, de a gazdaság egészéről is képet alkothatunk a vállalatok legfrissebb számai alapján, a befektetőknek akkor érdemes résen lenniük, amikor kezdődik a gyorsjelentési szezon. A részvények és a piac korrelációját egy bétának nevezett mérőszámmal tudjuk monitorozni, és ez alapján értékelhetjük egy-egy részvény kockázatosságát, várható hozamát, és szórását. Egy új kutatás alapján a magas és alacsony kockázatú eszközök aktív kereskedésével jobb hozamot tudunk elérni, mint a sima „vedd meg és tartsd” stratégiával.
Az építőipar sem maradhatott ki abból a durva átalakulásból, amit a járvány indított el ebben az évben. A munkák befejeztével már egyáltalán nem azzal a napi rutinnal jönnek létre az építőipari szerződések, mint korábban, az árak is másfelé vették az irányt és a leterheltség is jelentősen csökkent. Jutott idő viszont olyan hatékonyságnövelő és hosszú távon költségcsökkentő intézkedésekre, mint például az összegyűjtött adatok elemzése, ami ugye az "új arany". A Market meghívására az épülő, és már most, betonváz formájában is tekintélyt parancsoló MOL Campus bejárásán jártunk, majd azt követően Scheer Sándor osztotta meg tapasztalatait a cége és az építőipar jelenlegi helyzetéről és jövőjéről egy sajtótájékoztató keretében.
Az elmúlt félév egyik legkomolyabb eredménye, hogy éveket ugrottunk előre az online világ szélesebb körben való elterjedésében és a digitalizációs fejlődésben. Olyanok vették igénybe az áruházak, márkaboltok online rendelési lehetőségeit, akik eddig sosem rendeltek élelmiszert, vagy ruhát házhoz, sosem vettek részt videós beszélgetésekben vagy konferenciákon. A biciklis és robogós futárok elözönlötték a várost az applikációkon keresztül megrendelt ebédeket fuvarozva, miközben voltak olyan hetek, sőt hónapok, amikor az eddig forgalmas plázák, tömegközlekedési csomópontok és éttermek pangtak az ürességtől, vagy konkrétan zárva voltak. De mi lesz ezután? Mi lesz az irodaházak melletti menzákkal és a kiskereskedelmi ingatlanokkal? Mit látnak a legnagyobb rendelési növekedést tapasztaló ételszállító cégek, a Bolt Food, a Wolt és a NetPincér? A pozitív tapasztalatok mellett, arra az érdekes kérdésre is választ kaptunk, hogy mit rendelnek és esznek most a magyarok.
A hazai lakásárak alakulásával nagyon gyakran foglalkozunk, az MNB, a KSH és a Takarék Csoport is negyedéves rendszerességgel közöl adatokat erről. Emellett az OTP Jelzálogbank is rendszeresen – féléves gyakorisággal – készíti el Lakóingatlan Értéktérképét, amiben a lakásárindex helyett az aktuális négyzetméterárakra helyezi a hangsúlyt. A kétféle megközelítést együtt vizsgálva ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy az árindexek mögött milyen tényleges négyzetméterárak húzódtak meg az ezredforduló óta az ország különböző részein.
Több hónappal a koronavírus-járvány kirobbanása után sem sikerült a hazai befektetési alapoknak ledolgozniuk a főként márciusban elszenvedett veszteségeket. A kereslet valamelyest visszatért, köszönhetően elsősorban a lakosságnak, de a hozamok terén nem sok javulást látni. Az adatok alapján úgy tűnik, pont az tulajdonosi kör szenvedte el a legnagyobb hozamcsökkenést, amely továbbra is bizalmat szavaz a szektornak: a lakosság.
A PM csomagom bekerülési ára kb. 75 dollár, most 150 dollár felett van az árfolyama, van rajta 100% haszon. Ez a legnagyobb...
Csillan a hideg a hajnali aszfalton. Kászálódom be a taxiba, TV-stúdióba megyek. Hirtelen háromba is, egy inflációs... 
Felfordult világban élünk. Hozzászokhattunk az elmúlt hat évben, hogy a körülmények egyik pillanatról a másikra...
A részvényértékelés egyik legismertebb mutatója a P/E ráta, vagyis a részvény ára osztva az éves egy részvényre...
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2025-ös ellenőrzési terve meghatározza azokat a területeket, amelyekre az adóhatóság... 
ChatGPT, Gemini, DeepSeek - gyakorlatilag heti szinten lát napvilágot egy-két mesterséges intelligenciára (AI) alapozott...
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
Csicsmann László egyetemi tanár értékelte a helyzetet a Checklistben.
