Az OTP a magyar tőzsde legkönnyebben kereskedhető részvénye volt az elmúlt hetekben, gyakorlatilag mértani pontossággal mozog, tőzsdei tankönyvekbe illő precizitással esik és emelkedik. De mi jöhet most?
A vagyon nemcsak örömmel jár, hanem kihívásokkal is, a vagyonos emberek számos olyan problémával küzdenek, amelyeket értelemszerűen kevesen éreznek át – hangzott el a Grémium az Utódlásért Egyesület budapesti konferenciáján. Az egyik ilyen problémaegyüttes lehet az is, hogy a vagyont felépítő „úttörők” miként vonuljanak vissza, és adják át a stafétát a fiatalabb generációnak. És az még a jobbik eset, ha van kinek átadni, hiszen az is előfordulhat, hogy a leszármazottak nem éreznek indíttatást arra, hogy tovább vigyék a családi vállalkozást. Ilyenkor az üzletrész értékesítése és a pénzügyi vagyon átörökítése lehet az egyik kézenfekvő, bár lelkileg megterhelő megoldás.
Megjelent Magyarország Negyedik Klímasemlegességi Jelentése, amelyből többek között kiderül, hogy 2022 és 2023 között milyen "munkát" végzett Magyarország az ÜHG-kibocsátások csökkentése terén. Az ország 2023-ban 9%-kal csökkentette üvegházhatású gázkibocsátását, amivel túlteljesítette a korábbi bruttó 40%-os kitűzött csökkentési célt, bár ebben olyan egyszeri hatások is szerepet játszottak, mint a gazdasági visszaesés vagy az enyhe tél. A kibocsátásaink változásait összegezte és elemezte a Green Policy Center, 11 dimenzió 81 indikátorának vizsgálatával.
Történelmi csúcsközelben áll a világ egyik legszélesebb részvényindexe, amely a globális részvénypiacok több mint négyötödét fedi le. Az elmúlt években számos válság csak átmenetileg tudta megakasztani az emelkedését, a hosszú távú trend azonban továbbra is felfelé mutat. Most pedig egy olyan technikai jelenség tűnt fel a grafikonon, ami a múltban nagy emelkedést vetített előre, aki erre figyelt, szép hozamot érhetett el. Mutatjuk a részleteket.
A háborúk és geopolitikai konfliktusok nemcsak az érintett országok életét forgatják fel, hanem mély nyomot hagynak a globális gazdaságban és a tőkepiacokon is. Egy-egy rakéta vagy váratlan katonai lépés nemcsak frontvonalakat, de tőzsdei árfolyamokat is átrajzol: emelkedő olajár, menekülés az aranyba, pánikszerű részvénypiaci eladások – mindezek visszatérő mintázatok a történelem hasonló pillanataiban. Cikkünkben az elmúlt évtizedekből hat fegyveres konfliktust vizsgálunk meg abból a szempontból, hogyan reagáltak a globális tőkepiacok a válságokra.
Az Irán és Izrael között kirobbant háború azonnali és markáns következményekkel járt az olajpiacon, a Brent ára ugyanis öt éve nem látott mértékben, egy nap alatt 12%-kal ugrott meg pénteken. A konfliktus hatása már a magyar kutakon is érezhető: elindult a drágulás, különösen a dízel esetében. Ráadásul a szakértők szerint lehet, hogy ez csak a kezdet lehet – egyes forgatókönyvek akár 100 forintos áremelkedést is valószínűsítenek, ha a Hormuzi-szoros lezárása bekövetkezik. Felmerül a kérdés: jöhet-e ismét üzemanyagárstop, vagy bírja még a régiós összevetés alapján a magyar árstruktúra a nyomást?
Sajtóértesülések alapján Donald Trump amerikai idő szerint kedd este már jóváhagyta az Egyesült Államok esetleges Irán elleni katonai támadásának terveit, de jelenleg arra vár, hogy az Izrael által megtámadott és amerikai fenyegetés alatt álló Teherán esetleg önkéntesen felhagyhat-e a nukleáris programjával. Az amerikaiak legvalószínűbb célpontjának a legalább 300 méter mélyre temetett Fordó urándúsító bunkerlétesítmény tűnik, mely kapcsán Trump kijelentette: "Mi vagyunk az egyetlenek, akik képesek vagyunk [ennek az elpusztítására], de ez nem jelenti azt, hogy meg is fogom tenni." Az Egyesült Államok az elmúlt napokban tehát látszólag közelebb került egy nyílt katonai beavatkozáshoz Iránban, miközben a Republikánus Párt "héja" szárnya – mely Izraelre kiemelt szövetségesként, Iránra pedig elsőszámú ellenségként tekint – ezzel párhuzamosan egy perzsa rezsimváltás pedzegetésébe kezdett. Trump saját MAGA-táborát viszont kettévágta a kérdés: egy részük eltökélten állítja, az eszkalációt reszkírozó intervenció erősen szembemenne az elnök eddig hirdetett, "America First" elvre épülő külpolitikájával, ami a béke elősegítésére tett ígéretet mind az orosz-ukrán fronton, mind a Közel-Keleten.
A megnövekedett geopolitikai feszültségek és gazdasági bizonytalanságok ellenére 2025-ben rekord értékű, 3300 milliárd dollárnyi beruházás valósulhat meg a globális energiaszektorban. Bár első pillantásra egyértelműnek tűnhet, hogy hová áramlik ez a hatalmas összeg, a beruházási folyamatok mögött számos meglepő tendencia rajzolódik ki.
Donald Trump visszatérése a Fehéz Házba, a vámháború, az egyre feszültebb geopolitikai helyzet alaposan átrajzolták befektetéseinket. Ennek eredményeként az eddigi nyertesekből előfordult, hogy lemaradók, de olyan is, hogy vesztesek lettek. De kikerültek új győztesek is: több új izgalmas befektetési sztori is kerekedett már az eseményekből: legyen szó nemesfémekről, kriptopiacról, vagy akár egyedi részvényekről. Most azonban fordulhat jöhet az év egyik legjobb befektetésénél.
Az idei év egyik legnagyobb eseménye befektetési szempontból a dollárban látott óriási trendforduló, ami számos már befektetésben komoly mozgásokat indított el, vagy éppen meglévő trendeket erősített fel. Az utóbbi időben azonban mintha kezdene stabilizálódni a dollár. De ez biztos így van, vagy csak nyaralni mentek a befektetők? A Bank of America éppen most kérdezte meg a profikat (igen, őket) a dollárról, és kontextusba helyezve bemutatjuk, hogy mik a dollár mozgásában a legfontosabb kapaszkodók most.
A nemzetközi befektetők júniusban látványosan optimistábbá váltak – legalábbis ez derül ki a Bank of America legfrissebb alapkezelői felméréséből. A 222 nagybefektető válaszain alapuló kutatás bepillantást enged abba, hogyan változik a kockázatvállalási hajlandóság, milyen eszközöket favorizálnak jelenleg a profik, és mi az, amitől inkább szabadulnak. A felmérés eredményei alapján úgy tűnik, hogy a globális gazdasági recesszióval kapcsolatos félelmek enyhülnek, miközben az arany és a feltörekvő piacok iránti érdeklődés tovább nő, elsősorban az amerikai eszközök, beleértve a dollár kárára.
Vannak olyan szakmák, ahol nem 5-10%-kal nőnek a bérek, hanem 20-30-40%-kal. Összegyűjtöttük, hogy a hivatalos bérstatisztikák alapján hol nőnek a legnagyobb mértékben a fizetések és hol látható a legkisebb növekedés. Vannak olyan munkakörök, ahol könnyen lehet, hogy nem érdemes sok időt elvesztegetni, mert stagnálnak a bérek Magyarországon.
Bámulatos menetelésen vannak túl a közép-európai részvényalapok, a tíz legnagyobb vagyonnal rendelkező alap idén átlagosan már 20%-os hozamot termelt a befektetőknek. Mindeközben a Nyugat-Európát célzó alapok valamivel szerényebb, de több esetben ugyancsak kétszámjegyű teljesítményt produkáltak az év első szűk felében. Amerika viszont szenved, az USA-részvénykitettségű alapok hozamai a 2025-ös év elejétől nézve még mindig mínuszban vannak. Körképünkben a különböző földrajzi fókuszú alapok múltbeli teljesítményét vizsgáljuk.
A magyar gazdaság fejlettségi szintje az európai uniós átlag 77 százaléka volt 2024-ben – derült ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból az országok vásárlóerő paritáson számolt GDP-jéről. Ezzel párhuzamosan a magyar végső lakossági fogyasztás az uniós átlag 72 százalékára zárkózott 2024-ben, amely 2 százalékpontos javulást jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. Az európai uniós rangsorban elfoglalt helyünk mindkét mutatóban változatlan: míg a GDP tekintetében hazánk öt államot előz meg, addig a fogyasztás mértéke ismételten a legalacsonyabb volt, de most már egyedül, mert Bulgária előrébb lépett.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta közel megduplázódott az arany árfolyama, a történelmi csúcsról csúcsra járó nemesfém szárnyalása mögött számos ok meghúzódik, de ezek közül talán a jegybankok fokozott aranyvásárlásai a legfontosabbak. Az aranyipar nemzetközi kereskedelmi szövetsége, a World Gold Council a napokban közölte legfrissebb elemzését, ahol többek között arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi motiválja a világ jegybankjait a grandiózus vásárlásokra, és ami talán ennél is fontosabb: a következő években is kitarthat ez a megatrend?
Történelmi fordulóponthoz ért az Európai Unió: a kedden bemutatott rendelettervezete alapján három éven belül teljesen megszünteti az orosz földgáz és kőolaj importját. A terv kötelező intézkedéseket és feszes menetrendet ír elő minden tagállamnak a leválásra. Noha Magyarország sajátos helyzete miatt részleges haladékot kap, a végső határidő alól azonban nem mentesül: 2027. december 31-én mindenkinek véget ér az orosz energia időszaka.
Egymás után érkeznek az egyre magasabb célárak az OTP részvényeire, most az egyik vezető elemzőház, a Goldman Sachs lépett, ezzel ők is bent vannak a 30 ezres klubban. Van egy fontos információ is az elemzésben a részvényesi javadalmazással, vagyis az osztalékkal és a saját részvény visszavásárlással kapcsolatban.
Hatalmas lendületben van a forint: az utóbbi hetekben sorra döntötte a csúcsokat az euróval és a dollárral szemben is a hazai fizetőeszköz, ráadásul még a közel-keleti konfliktus sem tudta tartósan kibillentetni a hónapok óta tartó erősödő trendből a magyar devizát. Egy ekkora erősödés láttán ugyanakkor már felmerül a kérdés, hogy mégis meddig tarthat ez a lendület, ennek jártunk most utána.
Kereskedelmi háború, közel-keleti konfliktus, csúcson lévő részvénypiacok, romló költségvetési kilátások. Ilyen bonyolult helyzetben ritkán tart kamatdöntő ülést az amerikai jegybank. Ráadásul mindezt Donald Trump elnök sorozatos Fed elleni támadásai övezik, egy olyan helyzetben, amikor a piacok is már foggal-körömmel árazzák a kamatcsökkentéseket. Ráadásul a piacok számára most különösen érdekes a holnapi ülés, ugyanis olyan divergencia kezdett kialakulni a dollárban, amire ritkán van példa. Ezért lesz fontos a holnapi ülés.