Az ENTSO-E javaslata szerint Németország árampiacát öt zónára bontanák, hogy a regionális költségkülönbségek jobban érvényesüljenek – ez gazdaságilag hatékonyabb lenne, de több szereplő szerint áremelkedést hozhat, különösen Dél-Németországban és a közép-európai térségben - köztük Magyarországon is.
A világ feltörekvő országainak akár kétharmadában is visszavetheti a gazdasági növekedést a világkereskedelmi háború - írja a Financial Times. A globalizálódó világgazdaság ugyanis megnövelte a feltörekvő országok fejlettekkel szembeni kitettségét, így a közelmúlt sokkjai (koronavírus-járvány, inflációs válság és kereskedelmi háború) a világon mindenhol éreztették negatív hatásukat. Bár a feltörekvő devizák és kötvénypiacok erősödtek 2025-ben, a most elszenvedett reálgazdasági károk helyreállítása akár évtizedekig is eltarthat.
Ambiciózus új stratégiát mutatott be az Európai Bizottság, amellyel megerősítené az Európai Unió vizeinek és vízgazdálkodásának ellenálló képességét, hiszen egyre nagyobb problémával áll szemben a régió - ami akár vízhiányhoz is vezethet.
A német–lengyel viszony minősége kulcsfontosságú Európa számára, hiszen a két szomszédos ország népességszáma, gazdasági és katonai ereje révén jelentős szerepet játszik mind a NATO-n, mind az EU-n belül. Különösen abban a helyzetben, amikor Donald Trump alatt az Egyesült Államok egyre inkább „magára hagyja” Európát, amelynek így mind jobban saját erejéből kell megoldani az olyan súlyos kihívásokat, mind az ukrajnai háború. Friedrich Merz és Donald Tusk révén jelenleg mindkét országnak néppárti vezetője van, akik hasonlóan gondolkoznak az európai integráció és Ukrajna támogatásának kérdésében is, ami a kapcsolatok szorosabbá válását vetíti előre. A kedvező képbe azonban „belezavart” a lengyel ellenzék által támogatott Karol Nawrocki elnökké választása, aki több, Németországgal szemben kritikus kijelentést is tett, valamint a két ország határán kialakuló migrációs válság, amit az új német kormány szigorúbb bevándorláspolitikája idézett elő.
Új rekordra emelkedett a külföldi dolgozók száma Magyarországon, miközben a hazai foglalkoztatás már nem annyira acélos, mint korábban. A legtöbben most is a Fülöp-szigetekről és Vietnamból jöttek hozzánk, miközben nagyon sok ukrán munkavállaló hagyja el az országot. Ma már a román dolgozók száma is csökken, ami jelzi, hogy a magyarországi bérviszonyos közel sem olyan vonzóak, mint korábban.
Donald Trump amerikai elnöknek a kritikus ásványkincsek megszerzésére irányuló törekvése úgy tűnik, hogy megnyithatja az utat a következő nagy "aranyláz" előtt – azonban most a kincset nem a hegyoldalakban, hanem az óceán fenekén kell keresni. Az amerikai vezetés célja, hogy ellensúlyozza Kína ásványi erőforrások terén szerzett elsöprő fölényét, ezért Trump áprilisban aláírt egy átfogó elnöki rendeletet, amely felgyorsítja a mélytengeri bányászatot az Egyesült Államokban és a nemzetközi vizeken egyaránt. Ami a legizgalmasabb: a mélytengeri bányászatot végző vállalatok részvényével lehet kereskedni az amerikai tőzsdéken, ezzel a hazai befektetők számára is megnyílik a lehetőség, hogy kivegyék a részüket a következő aranylázból.
Olcsón venni és drágán eladni, vagy alacsony áron venni és magas áron eladni, vagy magas áron venni és még magasabb áron eladni, mindegy hogy hogyan fogalmazzuk meg, de ez minden (longos) tőzsdei befektető álma. Drágán venni viszont senki sem szeret, most pedig jó magasan vannak az árak, közel a csúcsokhoz. Ki száll itt be? Akinek elment az esze? Összeraktunk néhány meglepő ábrát arról, hogy mennyit lehetett keresni a magyar tőzsdén, ha valaki rekordszinten vett.
Az éjjel leple alatt Izrael légicsapást indított Irán ellen, ami felrobbantotta reggelre a fontosabb piacokat. Egy tartósan emelkedő olajár teljesen felboríthatja a gazdasági kilátásokat is, amin keresztül áttolódhatnak a befektetési hangsúlyok is. Noha még nagy a bizonytalanság és korai ítéletet mondani, hogy mi fog történni, érdemes megnézni a fontosabb várható hatásokat, hogy befektetési oldalról se fussunk bele meglepetésekbe.
Több mint 45 év után hamarosan újra lesz űrhajósa Magyarországnak. A gépészmérnök végzettségű Kapu Tibort 240 jelentkező közül választották ki a hazánk szempontjából történelminek számító feladatra, amelynek keretében két hetet tölthet el a Nemzetközi Űrállomáson, ahol számos kísérletet, többek között magyar vállalatok és egyetemek által kért tudományos vizsgálatot fog majd elvégezni. A missziót az egyre inkább a magáncégekre építő modern űrkutatás két rendkívül fontos vállalata, az Axiom Space és a SpaceX bonyolítja majd le a NASA-val együttműködve, akik korábban három, legénységgel ellátott kereskedelmi repülést is végeztek már az állomásra. A magyar űrhajóst is szállító Axiom Mission 4 küldetésnek többszöri halasztást követően a hét közepén kellett volna elindulnia a floridai Kennedy űrközpontból, azonban kezdetben a SpaceX Falcon 9-es rakéta üzemanyagtartályával, majd pedig a Nemzetközi Űrállomásnál jelentkező technikai problémák miatt egyelőre határozatlan ideig tovább csúszik a kilövés.
Donald Trump amerikai elnök már hónapok óta ostorozza az amerikai jegybank elnökét, hogy itt lenne ideje kamatot csökkenteni. A tét nem kicsi, hiszen a vita kimenetele az amerikai kamatpályára és ezáltal számos befektetésre is nagy hatással lehet. Megnézzük, hogy Trump vagy a Fed érvei erősebbek-e és megpróbáljuk eldönteni kinek van igaza. Elsőre talán sejtjük a választ, de hogy lehet az, hogy az EKB már kilencszer csökkentett már kamatot, miközben a Fed huzamosabb ideje egy helyben toporog? A Trump-Fed háborúnak nem mindegy, hogy ki lesz a nyertese, árgus szemekkel figyel a dollár és a kötvénypiac is.
A Parlament április végén elfogadta az Energiahatékonysági törvény módosítását, amely jelentősen emeli az energiahatékonysági kötelezettség mértékét. A változás lendületet adhat a hitelesített energiamegtakarítások piacának - annak a piacnak, ami az ingyenes padlásfödém-szigetelésről vált híressé. Lássuk, milyen változásokat hozhat a módosított szabályozás, és milyen HEM-árakra lehet számítani a következő EKR-aukción.
Nehéz éve volt a nagy magyar autógyáraknak tavaly: a győri Audi utoljára 2009-ben gyártott a tavalyinál kevesebb motort, míg a kecskeméti Mercedes-Benz az elmúlt évtized második legalacsonyabb gyártási volumenét produkálta, a Magyar Suzuki autógyártása pedig a 2021-es évet leszámítva két évtizedes mélypontra csökkent. A gyártási teljesítmény visszaesése tükrözi a hazai gyárak legfontosabb piacának számító európai autópiac megtorpanását, a romló gazdasági környezetet, valamint az iparági átalakulást övező kihívásokat. Ugyanakkor nemcsak ezek magyarázzák a hazai gyárak teljesítményének romlását, egyedi sztorik is állnak a háttérben. Most, hogy a mai napon a Magyar Suzuki eredményeit is publikálták, megnéztük, hogyan teljesítettek tavaly a legnagyobb hazai autógyárak.
Dübörög az új építésű lakások értékesítése Budapesten, a tartósan magas keresletért továbbra is elsősorban a befektetők a felelősek. A legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riport szerint összesen 2485 új építésű lakást értékesítettek február és május között a fejlesztők, ez az ez előző negyedévi rekordszinthez képest jelent 10%-os csökkenést. A szabad lakások nagyobb része (37%) most már olyan projektekben épül, amelynek átadása 2027-re várható. A kétszobás lakások számítanak a legkelendőbbeknek a piacon, de csökkenőben van a részesedésük. Az átlagos négyzetméterárak áttörték az 1,75 millió forintos szintet, ami 4 százalékkal magasabb, mint az első negyedéves érték.
Az elmúlt években a tőzsdéken a nagy kapitalizációjú részvények dominanciája volt megkérdőjelezhetetlen, de 2025-re fordult a kocka: a globális részvénypiacokon – különösen Európában – egyre látványosabb a small cap cégek felülteljesítése. Miközben az amerikai nagyvállalatok részvényei még mindig jobban teljesítenek, Európában már a kisebb, lokális fókuszú vállalatok kerülnek reflektorfénybe. Mutatjuk, hogy mi mozgatja most a kispapírokat.
Eladná hadiipari érdekeltségei nagy részét a magyar állam, a vevő pedig a 4iG lehet – tette közzé tegnap a vállalat. A tranzakció tárgya kilenc hazai védelmi vállalat a tervek szerint, megnéztük, hogy mivel foglalkoznak pontosan ezek a cégek, milyen bevételt és eredményt termelnek, és hogy mit jelenthetnek a 4iG Csoportnak.
A magyar babakötvényhez hasonlóan működő, 1000 dolláros kormányzati támogatással induló megtakarítási lehetőséget biztosítana minden újszülöttnek Donald Trump új kezdeményezése. Az amerikai elnök önmagáról nevezte el a bevezetni kívánt Trump-számlát, melynek keretein belül a megszületett gyermek felnőttkoráig lehet majd kedvező feltételekkel befektetni. A fő eltérés a magyar babakötvénytől, hogy nem állampapírba, hanem indexkövető befektetési alapokba lesznek irányítva a Trump-számlán elhelyezett megtakarítások.
Úgy tűnik, megszületett a nagy kínai-amerikai kereskedelmi megállapodás, amely évekre meghatározhatja a két ország gazdasági kapcsolatait, miközben fontos üzeneteket hordoz azon országok számára is, akik most kényszerülnek megállapodni a világ legnagyobb gazdaságával. Megnézzük a várható makrogazdasági és piaci hatásokat is, de ami talán még ennél is érdekesebb, hogy találtunk néhány rejtett üzenetet a sorok között, amire érdemes lesz figyelni a jövőben.
Három hete figyelmeztettünk arra, hogy olyan túlvett az OTP részvénye, amire nagyon ritkán van példa, és ami után rendre korrekciók jönnek a bankrészvényél. Az esés meg is jött, most mutatjuk, hogy milyen fontosabb árfolyamszinteket érdemes figyelni.
Egyre több fiatal szembesül azzal Európa-szerte, hogy a saját otthonhoz jutás csak egy távoli álom. Sokaknak pedig azt kell számolgatnia, hogy hogyan fogják kifizetni a bérleti díjat a következő hónapban. A problémát az Európai Bizottság is érzékeli – friss jelentésében számot vet, hogy hogyan jutottunk ide, és konkrét javaslatokkal szolgál, hogy mit lehetne tenni. Néhány, Magyarországon is ismerős politikáról kiderül, hogy a nemes célok ellenére csak súlyosbítja a helyzetet.