A görög népszavazás hivatalosan "csak" arról dönt, hogy Görögország elfogadja-e az EU/IMF mentőcsomaghoz támasztott feltételeket. Valójában azonban a mai szavazás - és a szereplők ez után következő reakciói - azt is meghatározhatják, hogy Görögország fejest ugrik-e egy pénzügyi krízisbe, egy politikai válságba, illetve, hogy megtörik-e az eurózóna feltörhetetlenségének illúziója.
A májusi igen jelentős, 233 milliárd forintos uniós támogatás-kifizetés után a június nem sikerült túl jól, hiszen "csak" 128 milliárd forintnyi támogatás érkezett a kedvezményezettek számláira nettó értelemben - derül ki a Portfolio szokásos havi körképéből. Az éves kifizetési cél azonban még így is tartható jelenleg. Bár júniusban újra lassult a támogatás-kifizetés, de közben jelentősen csökkent májusról júniusra a késedelmes állami projektek listájának hosszúsága, illetve a késedelemmel érintett összeg. A legnagyobb elmaradások (összegszerűen) továbbra is a közlekedési projekteknél láthatók. A budai közlekedést már hónapok óta jelentősen zavaró fonódó villamos projekt egyes szakaszainál például még összesen 8,2 milliárddal voltak elmaradva június végén ahhoz képest, mint ahol március végén tartani kellett volna.
Nem növekedésorientált bank, mégis folyamatosan nő, így már a középbankok közé tartozik a MagNet Bank, amelynek igazgatósági elnökével, Fáy Zsolttal beszélgettünk. Az interjúból kiderül, milyen kihívásokkal néz szembe egy közösségi bank, hogy sikerült a Banco Popolare beolvasztása és hogy mikor indítják újra a lakossági hitelezést.
A nyugdíjasok szerdai rohamához képest egy sokkal fenyegetőbb veszély leselkedik most a görög bankokra: egyszerűen a létük forog kockán. A kiáramlott betétek, az elértéktelenedő állampapírok és a nem fizető hitelek egyszerre tartják rettegésben a szektort. Cikkünkben 8 ábrán foglaljuk össze, hogy álltak eddig pénzügyileg, mi a helyzet balkáni piacaikon, és mi vár a bankokra, ha Görögország tényleg csődöt mond.
Feltetted már magadban azt a kérdést, hogy vajon mekkora vagyonnal mehetnél el az életed hátralévő részében szabadságra? Talán meglepő, de ez nem pusztán a gazdagok álma lehet, ha szigorú megtakarítási szabályokat követünk és kedvező lesz a jövőbeli reálkamatpálya. Mi kiszámoltuk, hogy akár 21 évnyi munkával is elérhető mindez, amennyiben a jövedelmed negyedét félreteszed havonta, és nem vársz el emelkedő életszínvonalat a továbbiakban. Ez utóbbi talán kemény feltétel, de egy budapesti átlagos fizetésével számolva, és az egyensúlyi reálkamatok mellett, néhány évnyi "ráhúzással" már akár egészen kényelmes korai nyugdíjazásban is részesíthetjük magunkat.
Az új uniós pályázatokhoz szinte nevetségesen alacsony kamatszint mellett automatikusan igényelhetővé váltak a Széchenyi Kártya Program önerő, illetve támogatást megelőlegező hitelei, ami nagy öröm és eredmény - jelentette ki a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A kártyaprogramot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint helyes, hogy a kormány ennyire fókuszáltan tervezi kiírni a pályázatokat és felveti azt, hogy miért ne lehetne a pénzeket a hét éves uniós ciklus helyett a már két év alatt "kitolni". Egyúttal hatalmas veszélynek látja, hogy a közép-magyarországi régiónak csak kevés EU-forrás áll majd rendelkezésre, ami így el fogja sorvasztani a fejlődést. Emiatt a pest-megyei határok átszabását is felveti. Krisán kedvezőnek nevezte azt a döntést, hogy az új kapacitásbővítő pályázatok csak a létszám megtartását várják el a cégektől, és üdvözölte azt a friss és gyors döntést, hogy a mérlegfőösszegre vonatkozó megkötést kivették a feltételek közül. Úgy látja, hogy a visszatérítendő uniós források "azért jók és hasznosak, mert néha saját maguktól is meg kell védeni a vállalkozókat"; a piac megmaradó szerepét pedig a pályázatírói szakmában is szorgalmazza.
Szép lassan beindul a rossz minőségű vállalati hitelek, különösen a projekthitelek és a hozzájuk tartozó ingatlanok eddig alig létező piaca Magyarországon. Az MKB már meghirdette portfóliója egy részét, de úgy hírlik, a CIB, a Raiffeisen és az Erste is szívesen megválna összesen több százmilliárd forintnyi projekthitelétől. Úgy tudni, egyre több külföldi befektető érdeklődik náluk, de a piac katalizátora és egyúttal a követelésvásárlók legnagyobb versenytársa az MNB által alapított eszközkezelő, a MARK Zrt. lehet, amely az év második felében indíthatja meg vásárlási tevékenységét. Négy szakértőt kérdeztünk meg, mi várható ezen a gyakorlatilag most induló piacon.
Rohamtempóban halad az MKB Bank átalakítása, mégpedig úgy, hogy akár önmagában, a Budapest Bank beolvasztása nélkül is megálljon a lábán - mondja interjúnkban Hetényi Márk vezérigazgató-helyettes. Megkezdődött a bank bedőlt projekthiteleinek értékesítési folyamata is: sorra érkeznek az ajánlatok, az első tranzakciókra már ebben a hónapban sor kerülhet. Az elmúlt fél évtized csaknem négyszázmilliárdos bukója után az idei évet (a bankadó figyelembe vétele nélkül) már nullszaldó körül szeretné zárni a bank, jövőre pedig már a bankadóval együtt is enyhén pozitív számokkal kalkulálnak. Hetényi a bank balatonfüredi ingatlanegyüttesének titkaiba is beavatott minket, és kiderült, nem feltétlenül ragaszkodnak patinás székházukhoz.
Az utóbbi időben többször is magyarok tízezreinek okozott bosszúságot, hogy leállt valamelyik nagybank rendszere. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, az MNB-nek tavaly 169 kisebb-nagyobb üzemzavarról jelentettek a bankok. A leggyakrabban a netbankok fagytak le, átlagosan 4 órán keresztül voltak elérhetetlenek, de az átutalásoknál és a számlavezető rendszereknél is akadtak gondok. Eközben külföldön olyan esetre is volt már példa, amikor ügyfelek milliói nem tudtak bankolni egy egész hónapon keresztül. Pedig a bankszektor költ a világon mindenütt a legtöbbet informatikára, csak éppen főleg karbantartásra és üzemeltetésre megy el a pénz, mert általában elavult és túlságosan bonyolult rendszerekkel dolgoznak. Magyarországon ezt tetézi, hogy az informatikára szánt büdzsék nagy része a szabályozói változásokra megy el.
Nem kellett volna nagy erőfeszítéseket tenni, de nem kellett volna felelőtlen dolgok sorozatát se végigvinni - meglátásom szerint így foglalható össze legrövidebben az a görög válság, ami az elmúlt fél év alatt kiterebélyesedett és végül sokkal rosszabb állapotba navigálta Görögországot, mint ahonnan elrugaszkodni szeretett volna.
A görög csőd látszólag nem nagy ügy: a görög állam nem fogja kifizetni a júniusban lejáró hiteleit az EU-nak és az IMF-nek. A görögöknek ez könnyebbség, a hitelezők meg kibírják. A görög csőd mégis nagy ügy.
Miért küszködnek ennyire az európai vezetők azért, hogy a makacs görögöket bent tartsák az euróövezetben? Egyáltalán miért ugrálhat ebben a helyzetben egy olyan ország, amely az eurózónás GDP-nek alig a két százalékát teszi ki? A választ az Európai Unió ideájában kell keresnünk, amelynek túl drága volna az euró sérthetetlen imázsának elvesztése.
Három fontos gazdaságfehérítő intézkedésre készül a kormány - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Orbán Gábor, aki azt is elmondta, nem bánta meg döntését, hogy bő két évvel ezelőtt elvállalta az államtitkári munkát. Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár várakozása szerint még az idén legalább egy hitelminősítő átsorol minket a befektetési kategóriába. A Quaestor-ügy még nincs lezárva, a kötvényesek kártalanításáról szóló törvényt még összhangba kell hozni az EBRD-megállapodással az államtitkár szerint. A bankok és az ügyfelek számára egyaránt önkéntes, de központi jellegű forintosítást szeretne a kormány az autóhitelesek számára. Orbán a vasárnapi boltzárról és a bankokkal kötött békéről is kifejti álláspontját az interjúban.
Nagyot fordult a világ a biztosítók körül az elmúlt években. A magyar Generali például 2,2 milliárd forinttal alacsonyabb fix költség szinttel és radikálisan átalakult portfólióval vág neki az anyacég friss stratégiájának, amelyet májusban hirdetett meg az olasz cégcsoport. Luciano Cirinával, a Prágában dolgozó régiós vezérigazgatóval és Erdős Mihállyal, a magyar leánybiztosító első emberével beszélgettünk Budapesten a régiós és a magyar biztosítási piac aktualitásairól.
Látszólag javult a tőkevonzó képességünk tavaly, ám ha az adatok mélyére nézünk, elszomorító kép tárul elénk. Valójában annyira kevés működőtőke jött be az országba, ami a válság legsötétebb éveiben volt csak jellemző. A be- és kiáramlások egyenlege ( a kényszerű banki tőkepótlásokat leszámítva) egyenesen apasztja a Magyarországon működő tőkeállományt.
Az elmúlt években a világ számos gazdaságában az infláció jelentős csökkenését figyelhettük meg, aminek következtében az inflációs ráták általában a jegybanki célok alatt, gyakran negatív tartományban is alakultak. A jegybankok ezen makrogazdasági helyzetre a monetáris kondíciók fokozatos lazításával reagáltak. Tekintve, hogy nyitott gazdaságokban - mint amilyen Magyarország is - az alacsonyabb kamatkörnyezet a nominális árfolyamokon keresztül emelheti az inflációt, ezért a jegybankok számára kiemelten fontos az árfolyam és infláció közötti kapcsolat minél pontosabb és naprakészebb megértése. Alábbi elemzésünk e tekintetben mutatja be a legfrissebb hazai eredményeket.
Ahhoz, hogy mobilozni tudjunk, a telefonunkon kívül még két nagyon fontos dolog kell: hálózat és frekvencia. Ez utóbbi megszerzéséért ölre mennek a mobilcégek, az akár hetekig is eltartó birkózás alatt sokszor a külvilágtól elzárt "ajánlattevők", a háttérben pedig a játékelméletben jártas, híres matematikusok és fizikusok dolgoznak a legjobb kimeneteleken. Van arra példa, hogy az állam csak a bevételek maximalizálását tűzi ki célul, akkor elképesztő áron adják a frekvenciákat. Mutatjuk, hogyan értékesítették az értékes frekvenciablokkokat Németországban, Ausztriában és Magyarországon.
A parlament ma a 2016-os költségvetés zárószavazásával rendkívül korán jóváhagyhatja a kormány terveit. A kedvező nemzetközi hátszél ehhez a kísérlethez jó alapot biztosít, azonban a 2012-es és 2013-as csúf emlékek miatt nem árt az óvatosság. Mostani elemzésünkben azt mutatjuk be, hogy mennyire megalapozott a jövő évi büdzsé, melyek a legfőbb kockázatok és milyen tartalékokkal vág neki a következő évnek a kormány. Folytatás következik!
Lényegében sehova sem jutott a forint árfolyama az elmúlt egy hétben, pedig több piacbefolyásoló esemény is borzolhatta a befektetői kedélyeket. A makrofolyamatokat elnézve az látszik jelenleg, hogy a szeptemberi időszaktól kezdve várhatunk csak igazán további izgalmakat. Az alábbiakban rövid forintpiaci áttekintés következik.
Ki ne szeretné, hogy olcsóbban fialtassák a vagyonát magas hozamok mellett, úgy, hogy kevesebb adót kell fizetnie? Elég sokan vannak ezzel így, ezért egyáltalán nem véletlen, hogy a technológiai precíziós atombombákkal dolgozó online vagyonkezelő cégek jelentős piacot hódítanak el a hagyományos szereplőktől. Persze a piac hatalmas, és a hűséges régi ügyfelek nem ugrálnak egyik szolgáltatótól a másikhoz. Ugyanakkor a digitális világ vívmányaihoz szokott felnövekvő, egyre gazdagabb generációt a technológia csodái már jóval könnyebben elbűvölik. A patinás vagyonkezelőknek rémálmokat okozó cégekből négyet mutatunk be, illetve azt is megnézzük, mi a helyzet Magyarországon a vagyonkezelési innovációk területén.
Az Egyesült Államok fizetőeszköze manapság egyértelműen a világgazdaság első számú devizája. A dollár központi... 
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A Dél-kaliforniai Egyetem új kezdeményezése Kalifornia állam közel 6,5 kilométernyi csatornarendszerét tiszta energiaforrássá...
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük...
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza volt a vendégünk.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
