Elemzés

Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet

2024. július 23. 06:10 | Csiki Gergely

Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet

A 28. héten 21 új szamárköhögés-gyanús esetet azonosítottak Magyarországon, ami új heti rekordnak felel meg. A fertőzés terjedési sebessége tehát nem csillapodik még július közepén sem, és ami a legaggasztóbb, hogy eddig még nem látott számban azonosították a fertőzést a csecsemők esetében. Gyűjtésünkből az is kiderül: az idei évben eddig azonosított 153 eset 18 megyéből és Budapestről került ki, vagyis már csak egyetlen megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg) "érintetlen" a járványügy szerint. Közben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ - bár megkereséseinkre nem válaszol - hivatalosan is beismerte hétfő esti közleményében, hogy történt két haláleset a fertőzéssel összefüggésben, és cáfolja azt, hogy szamárköhögés-járvány lenne, egyúttal azonban új ajánlásokat fogalmazott meg minden érintett felé.

Kötelező biztosítás: a biztosítónak fizeted, de nehogy azt hidd, hogy ő keres rajta a legtöbbet

2024. július 20. 10:00 | Palkó István

Kötelező biztosítás: a biztosítónak fizeted, de nehogy azt hidd, hogy ő keres rajta a legtöbbet

Tíz év alatt a másfélszeresére nőtt a kötelező biztosítással közlekedő gépjárművek száma Magyarországon, csak személygépkocsiból 4,3 millió biztosított jármű fut az útjainkon. A károk gyakorisága egyre kedvezőbb: tavaly a gépjárművek 2,2 százalékát érte olyan kár, amit bejelentettek a biztosítónak, ez a Covid legkevésbé forgalmas időszakához hasonló alacsony szám. A kárinfláció viszont tombol: az átlagos kár nagysága csaknem megduplázódott tíz év alatt, miközben a biztosítási díjak a 23%-os adó megjelenésével együtt is „csak” másfélszeresükre, az utóbbi időben az infláció alatt emelkedtek. Nem a biztosítók szedték meg tehát magukat a kedvező baleseti statisztikákon: tavaly mindössze 4 milliárdot kerestek a kgfb-n, és 123 milliárd ment a károkra, miközben az állam több mint 50 milliárd forintot szedhetett be adóként a kötelező biztosításokból.

A Skynet-teszt

2024. július 19. 16:00 | Sebestyén Géza

A Skynet-teszt

Az informatika hajnalán még az volt a kérdés, hogy mikor jön el az a pillanat, hogy a gépi intelligencia el tudja hitetni velünk, hogy ő egy ember. Ma már sokkal inkább az a kérdés, hogy nekünk embereknek meddig lesz még esélyünk közel egyenrangú felekként beszélgetni a mesterséges intelligenciával.

Kiderült: valójában még nagyobb az adóemelés, mint eddig hittük

2024. július 13. 12:30 | Csiki Gergely

Kiderült: valójában még nagyobb az adóemelés, mint eddig hittük

Fontos, de cserébe nem éppen népszerű döntéseket hozott meg a kormány a héten. A különadóemelések hatásai előbb-utóbb be fognak épülni az árakba, vagyis végső soron a költségvetési nadrágszíjhúzás hatása a lakosságon is le fog csapódni. Az államkassza szempontjából további jó hír (cserébe a háztartásoknak és cégeknek kevésbé), hogy a kormány az új intézkedéseivel a 2025-ös büdzsé sebeit is foltozza.

Elsütötte különleges adófegyverét a kormány, ki fizeti a súlyos árat valójában?

2024. július 11. 11:31 | Turzó Ádám Pál

Elsütötte különleges adófegyverét a kormány, ki fizeti a súlyos árat valójában?

Csak idő kérdése volt, hogy mikor jelenti be a kormány a kiigazító csomagját, ugyanis a jövő évi és az idei költségvetésen is lyuk tátong. A megoldás egy részét az egyik legkíméletlenebb adózási csodafegyver hozta, amely mindig óramű pontosággal hozza az elvárásokat: alaposan megemelték a tranzakciós illetéket. Az idén közel 100, jövőre majdnem 250 milliárd forinttal megemelt adót a bankok szedik be, ám nem mindegy, hogy ebből kire és mennyit hárítanak tovább.

Így néz ki a kormány nyári adóemelő csomagja

2024. július 09. 17:00 | Csiki Gergely

Így néz ki a kormány nyári adóemelő csomagja

Ismét módosítja a 2022-ben kihirdetett extraprofitadó-rendeletet a kormány, a hétfői adóemeléssel kapcsolatos bejelentésekkel összefüggésben. Hasonlóan a többi friss kormánydöntéshez, ez is a Magyar Közlöny hétfő esti számában jelent meg, így megtudhatjuk, hogyan változik a tranzakciós illeték, mi is az a kiegészítő tranzakciós illeték és hogy a bankok hogyan felezhetik a 2024-es extraprofitadó-befizetéseiket. Ezen túlmenően még az energetikai extraprofitadó felülvizsgált szabályai is kiderülnek belőle.

Megtudtuk, mi van még a csomagban: 100 milliárd feletti osztalékot fizethet be az MVM

2024. július 09. 15:30 | Csiki Gergely, Weinhardt Attila

Megtudtuk, mi van még a csomagban: 100 milliárd feletti osztalékot fizethet be az MVM

Elcsúszásban van a 2024-es költségvetés, amit a kormány a hétfőn ismertetett adóemelési intézkedéstervével kezel. Önmagában az eddig megismert adóemelések nem adják ki a bejelentett 400 milliárd forintos bevételnövelő hatást. Ami nem véletlen, ugyanis az idei büdzsén információink szerint egy rendkívüli MVM-osztalékbefizetés is segít.

Megjelentek a nagy beruházáselhalasztás részletei

2024. július 09. 10:31 | Portfolio

Megjelentek a nagy beruházáselhalasztás részletei

A hétfő esti közlönyből kiderült: a kormány 369 milliárd forinttal csökkentette az idei költségvetés kiadási oldalát. Főként beruházásokat vág vissza a kormány, és a kiadáslefaragás teljes összegét egy bizonyos tartalékalapba helyezte. Cikkünk eredeti verziójában ezt a kiadáslefaragást úgy értelmeztük, mintha új intézkedés lenne, viszont később kiderült: valójában időben összecsúsztak a kormányzati bejelentések, és ez a mostani kormányrendelet az áprilisban már bejelentett 675 milliárd forintos beruházáselhalasztás részleteinek a kibontása.

Ezért kellett lépnie sürgősen az Orbán-kormánynak

2024. július 08. 17:00 | Csiki Gergely

Ezért kellett lépnie sürgősen az Orbán-kormánynak

Ahogyan az a levegőben lógott a költségvetés komoly elcsúszása miatt, a kormány ismét adóemeléssel foltozza be a büdzsét és ezzel közvetve elismerte, hogy az idei megemelt hiánycélt sem tudná tartani. A bejelentés pozitív olvasata, hogy a kormány felismerte a költségvetés felborulásából fakadó kockázatokat és kezeli azokat. Az érem másik oldala, hogy ezúttal sem piackonform lépésekről döntött, ezúttal sem tartós, kiadásoldali intézkedésekről van szó, ami miatt minden ilyen csomag tűzoltásjelleget ölt. Az elszálló költségvetési hiányt toldozgatással és ideiglenesnek ígért adókkal igyekszik menteni a kormány, az ördögi körnek nevezhető kiigazítási spirálból úgy tűnik, nincs kiút, mivel strukturális intézkedéseket nem találunk az akciótervben. Ennek pedig megfizetjük az árát, az ország befektetői megítélésében, a forint árfolyamának változékonyságában, valamint az esetleges későbbi hitelminősítői lépésekben. Időközben frissebb részletek láttak napvilágot, amelyek átírhatják számításainkat.

Hivatalos: Magyarországon is megjelent az új Covid-variáns

2024. július 07. 06:52 | Portfolio

Hivatalos: Magyarországon is megjelent az új Covid-variáns

Eddig csak feltételezések voltak arról, hogy Magyarországon is megjelent a legújabb Covid-variáns, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jelentéséből viszont hivatalossá vált: idehaza is kimutatták az újonnan terjedő KP.2 (FLiRT) koronavírus variánst. Nem kizárt, hogy a fertőzőképesebb variáns nyári felfutást hoz a járványban, főleg az európai sport- és tömegrendezvények miatt.

Hogy lesz ebből újra ingatlanmánia? Gyenge számok jöttek a magyarok egykori kedvenceitől

2024. július 06. 10:30 | Árgyelán Ágnes

Hogy lesz ebből újra ingatlanmánia? Gyenge számok jöttek a magyarok egykori kedvenceitől

Változást reméltek tőle, de átütő sikert egyelőre nem hozott az ingatlanalapok keresletében a kormány legújabb intézkedése. Nem segít a helyzeten, hogy az első félévben az ingatlanalapok nem tudtak meggyőző hozamokat felmutatni, csupán egy lakossági, forintos alap tudott 5% felett teljesíteni. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 750 milliárd forintos vagyonával, de gyakorlatilag a legnagyobb sorozatok kezében koncentrálódik a kategória teljes, 2000 milliárd feletti vagyona.

Kezdenek rákattanni a magyarok egy befektetésre, amellyel 10% felett lehetett keresni idén

2024. július 05. 10:00 | Árgyelán Ágnes

Kezdenek rákattanni a magyarok egy befektetésre, amellyel 10% felett lehetett keresni idén

Két évet kellett várni rá, de visszatért az élet a vegyes alapok piacára: a tavalyi jó teljesítmények után elindultak végre a megtakarítások ebbe a kategóriába. Az év első felében folytatódott a vegyes alapok jó teljesítménye, a legjobban teljesítő alapok bőven 10% felett hoztak féléves szinten. Azonban úgy tűnik, a befektetők nem azokban az alapokban tartják a legtöbb pénzt, amelyek a legjobb hozamokat mutatták fel.

Mi történik? Lejöttek erről a befektetésről a magyarok, pedig a lakossági állampapírokat is lekörözte

2024. július 04. 10:00 | Árgyelán Ágnes

Mi történik? Lejöttek erről a befektetésről a magyarok, pedig a lakossági állampapírokat is lekörözte

Miközben a részvénypiacok szekere idén is jól megy, az általánosságban emelkedő kötvénypiaci hozamok nem segítenek a hazai kötvényalapoknak. Az erős ellenszél ellenére vannak olyan kötvény- és pénzpiaci alapok, amelyeknek féléves teljesítménye veri az ugyanezen időtávon lakossági állampapírokkal elérhető kamatokat. Az viszont kijelenthető: az idei év slágerei minden bizonnyal nem a kötvényalapok lesznek, amit a visszaeső hozamok és kereslet mellett az alapkezelők értékesítési súlypontjának áthelyezése is magyarázhat.

2024-ben és 2025-ben sem fog teljesülni a költségvetési hiánycél

2024. július 04. 06:58 | Csiki Gergely

2024-ben és 2025-ben sem fog teljesülni a költségvetési hiánycél

A frissen megjelent kormányzati szektor adatok is azt a várakozást támasztják alá, hogy a kormány elvétheti az idei megemelt hiánycélját, ez pedig szintén kedvezőtlen fejlemény a 2025-ös büdzsé szempontjából. Érdekes kérdés lesz azt látni, hogy a kiigazítási igényre hogyan reagál a kormány a közeljövőben.

Közel 50%-ot is kaszálhatott az az élelmes magyar, aki ide tette idén a pénzét

2024. július 03. 10:00 | Árgyelán Ágnes

Közel 50%-ot is kaszálhatott az az élelmes magyar, aki ide tette idén a pénzét

2024 első félévében is kitartott a jó hangulat a hazai és globális részvénypiacon, ennek köszönhetően remek féléven vannak túl a hazai forintos, lakossági részvényalapok. Alig volt alap, amelyik negatív hozamot mutatott fel, még a „legrosszabb” teljesítmények között is 10% körüli hozamokkal találkozhatunk. A legjobban teljesítő alapok közé 18% feletti hozammal lehetett bekerülni, de volt olyan alap, amellyel közel 50%-ot lehetett nyerni. Nincs egyértelmű recept a sikerre: sok pénzt lehetett kaszálni egy török, román, amerikai vagy magyar részvényalappal is idén.

Ritka jó félévet zárt egy maroknyi befektetés Magyarországon, röpködtek a 10% feletti hozamok

2024. július 02. 13:00 | Árgyelán Ágnes

Ritka jó félévet zárt egy maroknyi befektetés Magyarországon, röpködtek a 10% feletti hozamok

Robognak tovább a jó piaci környezetben az abszolút hozamú alapok, a legjobbak közé csak 10% feletti féléves hozammal lehetett bekerülni idén, a lista legtetején 40% körüli teljesítményt láthatunk. Jól megy a szekere a Hold Alapkezelő alapjainak, más alapkezelő alapjaival csak elvétve találkozhatunk a legjobbak között. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, az első félévet pozitív hozammal zárta, de lenne még hova javulni.

NGM-államtitkár: a bankok az állampapír-portfólió átrendezésével további extra profitra tettek szert

2024. július 02. 07:00 | Lóga Máté

NGM-államtitkár: a bankok az állampapír-portfólió átrendezésével további extra profitra tettek szert

A kormány 2023-ban az önfinanszírozás megerősítése és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése érdekében négy terelőintézkedésből álló programot hirdetett meg. A négy elemből álló intézkedéscsomag három eleménél teljesültek a kormány elvárásai és a kitűzött célok. Ezek közül mindenképen kiemelendő a kormányzati beavatkozás következtében a befektetési alapoknál látott állampapír-állománybővülés. A terelőintézkedések negyedik elemével kapcsolatban azonban a hazai hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadó fizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségével szembeni kormányzati elvárás - vagyis, hogy 1 300 milliárd forinttal növeljék állampapír-állományukat - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez idáig csak részlegesen teljesült.

Járványügyi figyelmeztetés érkezett: a tavaly decemberi magyarországi többlethalálozás megelőzhető lett volna

2024. július 01. 06:17 | Csiki Gergely

Járványügyi figyelmeztetés érkezett: a tavaly decemberi magyarországi többlethalálozás megelőzhető lett volna

A tudomány képes megmutatni a kiutat a pandémiákból, a tudás és információ hiánya sérülékenyebbé tesz bennünket, ezért mindig megéri pandémiás készültségbe befektetni. Ha csak gazdasági oldalról közelítjük meg, akkor azért, mert a gazdasági fejlődéshez egészséges munkaerőre van szükség - fejtette ki Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában, melyben az intézet működését és jelentőségét is érintettük. Beszéltünk az Egyesült Államokban a tejelő szarvasmarhák között terjedő madárinfluenzáról, az idehaza járvánnyá fejlődő szamárköhögésről, valamint természetesen a Sars-Cov-2 koronavírusról, amely elfoglalta a helyét a légúti kórokozók között és emiatt a fertőzési szezon korábban indul minden évben. Időben fel kell készülni a koronavírus-fertőzésre leginkább kiszolgáltatottak megvédésére, a megfelelő vakcinák beszerzésével és a kampány elindításával. Szerinte a 65 éveseknél idősebbek körében tavaly decemberben tapasztalható 10%-os többlethalálozást el lehetett volna kerülni. Az epidemiológus azt is hangsúlyozta: az oltásokkal kapcsolatos bizalomvesztés a tíz legjelentősebb népegészségügyi probléma egyike jelenleg a világon, ezért a vakcinaellenes, -szkeptikus hangokra reagálni kell. Ezt a kesztyűt Magyarországon az egészségügy nem vette fel.

Kutya nehéz évek várnak az alapkezelőkre, a korábbi recepteket ki lehet dobni a kukába

2024. június 29. 12:00 | Portfolio

Kutya nehéz évek várnak az alapkezelőkre, a korábbi recepteket ki lehet dobni a kukába

Felemás éve volt tavaly a globális alapkezelői piacnak: bár a kezelt vagyon 12%-kal közel 120 000 milliárd dollárra nőtt, a nyereség 8,1%-kal csökkent – derül ki a Boston Consulting Group által közzétett Global Asset Management jelentésből. Nincs könnyű dolguk a vagyonkezelőknek, mivel a korábbi receptek már nem működnek: a piaci teljesítmény húzóerejére alapozni édeskevés lesz, közben egyre nagyobb teret nyernek az alacsony díjakkal operáló passzívan kezelt alapok, és hiába vannak innovációs ötletek, ezeknek csak töredéke bizonyul életképesnek. Lehet azért megoldás az egyre sokasodó problémákra: egy jó AI-stratégia sokat segíthet a profitnövelésben.