Idén januártól új élet indult a magyarországi áfabevallások területén. A kormány ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtásában az áfa digitalizációjának is nekilátott. Erről a különleges adóhatósági eszközről is szó volt többek között az RSM Hungary legutóbbi eseményén.
A külkereskedelmi mérlegünk egyetlen év alatt történelmi mélypontról történelmi csúcsra javult. Az óriási változás legfontosabb tényezőjének az energiaárak visszaesését szokták tekinteni. Vizsgálódásunk alapján azonban ez nem igaz: az egyensúlyjavulás ennél is fontosabb oka a recesszió.
Tavaly ismét lendületet vett a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon bővülése, december végével meghaladta a 9500 milliárd forintot. Kevésbé derűlátóak azonban a privátbanki vagyonra ható kockázatok kapcsán a hazai szolgáltatók, a Portfolio friss, Privátbanki Felmérésében a szabályozói és piaci környezet miatt aggódnak leginkább, de a hazai gazdaságpolitika és a magyar gazdaság helyzete is fejtörést okoz. A legnagyobb vagyont továbbra is az OTP Private Banking kezeli, de a többiek sem maradtak tétlenek: az OTP és az MBH mellett már a K&H és az Erste privátbankja is több mint 1000 milliárdos ügyfélállományt kezel.
Az utóbbi hetekben számos cikk jelent meg a magyar költségvetés helyzetéről. Mondhatjuk: újra „sláger lett” e téma és bizony nem jó értelemben. A cikkek a költségvetési hiány elfutásáról, a középtávú költségvetési pozíció feszültségeiről szólnak, vagy egyenesen a 2010 előtti helyzettel vonnak párhuzamot. Mit tehet az olvasó, ha maga is részese a költségvetés alakításának, sőt felelősséget is visel azért? Megvonhatja a vállát, hiszen „minden csoda három napig tart”, majd letűnnek ezek a cikkek, ahogy a gazdaság bővülésével a „költségvetési hullámok is kisimulnak”. Vagy reagálhat a véleményekre. Ez utóbbit tartom helyes választásnak: a kritikákra figyelni kell, ha pedig szükséges, nem maradhat el a reakció.
Kijött a KSH friss, decemberi inflációs adata, ezzel pedig eldőlt az inflációkövető állampapírok számára kulcsfontosságú adat is, a tavalyi éves átlagos infláció. A friss számok alapján a tavaly november 28-áig elérhető, az utolsó pillanatban még sokak által választott 2033/I sorozat kamata a 25 bázispontos kamatprémium miatt 17,85% lesz. Mutatunk egy állampapírt is, amely 20,6%-ot fog fizetni.
Nemrég látott napvilágot egy érdekes ábra, ami azt mutatja, hogy az Európai Unión belül a magyar állam fizette ki 2023-ban a legnagyobb kamatterhet az államadósság után. Ez is azt mutatja, hogy mostanra Magyarországon is véget ért a fiskális fegyelem időszaka: a magas deficitszámokra jött rá a tavalyi 18%-os kamatszint, az egekbe szökő finanszírozási költségek, idén pedig a lakossági állampapírok inflációhoz igazított kamatkiadásai fognak igazán fájni. Az MNB számai alapján évente mintegy 2000 milliárd forinttal több megy el csak arra, hogy a korábbi gazdaságpolitika következményeit fizessük.
Az enyhe időjárás, a rezsicsökkentési rendszer átalakítása és a reálbér-csökkenés együtt kilencéves mélypontra, 3 milliárd köbméterre süllyesztette a magyar lakossági gázfogyasztást 2023-ban – derült ki az előzetes 2023-as adatokból. Eközben a nem-lakossági gázfogyasztás az elmúlt évtized egyik legmagasabb szintjére, 5,5 milliárd köbméterre ugrott, a magyar gázkitermelés trendje pedig ismét emelkedést mutat az új gáztalálatok nyomán. Az is érdekes, hogy miközben a lakossági spórolás miatt a teljes magyar gázfogyasztás 8,5 milliárd köbméterre, sokéves mélypontra bukott, addig a magyar gázimport magas szinten, 10 milliárd köbméternél stagnált, és így a tárolók „csurig” töltése mellett a magyar gázexport is megugrott.
Tavaly magukhoz tértek a kötvény- és részvénypiacok is, ez pedig meglátszott a hazai befektetési alapok teljesítményén is. A legjobb éves hozamok 35% felett kezdődtek, de igazából két kategóriával lehetett sok pénzt keresni tavaly. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat 2023-ból.
Nagy roham volt novemberben a prémium állampapír iránt, és ez a lakosság állampapír-állományában is meglátszott: egy hónap alatt 237 milliárddal 12 422 milliárdra nőtt a háztartások állománya, így november végégig már közel 2300 milliárdos a bővülés. Mindeközben a DKJ iránti kereslet folyamatosan csökken, bő egy éve volt utoljára ilyen alacsony szinten. Mozgolódik a külföld és az alapkezelők is az állampapír-piacon, a bankok viszont nem mutatnak nagy érdeklődést, de idén ez már változhat az extraprofitadó szabályozása miatt. A kormány júniusi várakozásai szerint a bankoktól 1300 milliárd forint plusz kereshet jelentkezhet.
Változást hozhat idén az ingatlanalapok évek óta látott állóvizében a kormány legújabb intézkedése. De nemcsak ez, hanem az egyre meggyőzőbb hozamok is felkelthetik a befektetők figyelmét, ugyanis tavaly bőven 10% felett lehetett ingatlanalappal keresni. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 700 milliárd forintos vagyonával, de gyakorlatilag a legnagyobb sorozatok kezében koncentrálódik a kategória teljes, 2000 milliárdos vagyona.
Rég volt olyan év, mint 2023, amikor a kötvények közel annyit hoztak, mint a részvények. Köszönhetően az egész évet végig kísérő piaci hozamcsökkenésnek itthon, látványosan feltámadtak a kötvény- és pénzpiaci alapok, a legjobban teljesítő sorozatok 24% felett hoztak, messze lekörözve a PMÁP 2023-ban kínált kamatát. Több oka is volt annak, hogy a kötvényalapok voltak a tavalyi év nagy slágerei. Főleg rövid kötvényalapokba mentek a nagy pénzek, pedig az igazán jó hozamokat ezúttal a hosszú kötvényalapokkal lehetett leakasztani.
Az önkéntes THM-plafon és a CSOK-változások miatt előrehozott lakáskereslet mellett mintha az általános gazdasági környezet javulása is látszana már a novemberi hitel- és betéti statisztikákon. 18 hónap után először fordult elő, hogy év/év alapon nőtt a lakáshitelek új kihelyezése, masszívan pozitív volt a nettó vállalati hitelfelvétel, és még a lakossági betétek is rég látott mértékben bővültek. Az MNB pénteken reggel közzétett adataiból szemezgettünk.
A szokásostól eltérő adatközlés keretében ismerhettük meg csütörtökön a 2023-as költségvetés végleges pénzforgalmi hiányadatát. Ezek szerint tavaly 4593 milliárd forintos mínusszal zárt a büdzsé, amit a 2022-es deficitadathoz képest akár kedvezőként is lehetne értékelni, de ez a viszonyítás nem ad valós képet a folyamatokról. Három hivatalos hiánycélt sikerült a kormánynak tavaly túlszárnyalnia és a december 30-án kiadott prognózisában szereplő 2023-as deficitszámnál is magasabb lett a hiányadat. Nem véletlen, hogy egyesek kongatják a vészharangot: a gazdaságpolitika alacsony költségvetési hiányra törekvő szándéka kiveszőben van.
Új lakossági állampapírt dobott a piacra az ÁKK, a jövő hétfőtől vásárolható Fix Magyar Állampapír 7%-os éves hozamot ad, a konstrukcióval lényegében az inflációs- és kamatvárakozásokra lehet játszani. Az már most kijelenthető: annak, aki az infláció elleni küzdelem sikerében hisz, a FixMÁP, annak pedig, aki az infláció elleni harc kudarcát várja, a PMÁP lehet a jobb választás a következő 3 évre. Mutatjuk, miért és hány forint a tét.
Lassan harmadik évébe fordul az orosz–ukrán háború, de a megoldás továbbra sem körvonalazódik. Év végi beszédében Vlagyimir Putyin ismét visszatért a „nácitlanítás és demilitarizálás” követeléséhez, ami reálisan Ukrajna szuverenitásának, végső soron önálló létének felszámolását jelenti. Volodimir Zelenszkij továbbra is valamennyi megszállt ukrán terület visszafoglalásáról beszél. A két cél, természetesen, alapvetően más természetű: Putyin az agresszió eredményeinek elfogadtatásáról, sőt, annak kiterjesztéséről, egy szuverén ország önállóságának de facto megszüntetéséről beszél, míg Zelenszkij hazája – és áttételesen – Európa védelméről, az agresszió felszámolásáról. A két követelésben egy dolog közös: egyik sem reális célkitűzés a jelen körülmények között.
Teljesítették a bankok a kormánynak decemberben tett vállalásukat, ráadásul nem csak ímmel-ámmal: bőven az új, január 1-jével életbe lépett 7,3%-os önkéntes THM-plafon alatt húzták meg friss lakáshitel-ajánlataik hiteldíját. Egy új hitelfelvevőnek így egy 20 milliós, 20 éves lakáshitelre 7 millió forinttal kell kevesebbet visszafizetnie a mai kilátások szerint, mint a THM-plafon októberi bevezetése előtt, és 9 millióval kevesebbet, mint az egy évvel ezelőtti csúcson. Húzhat még váratlant egy-egy bank a következő hetekben, de a referenciahozamok alakulása egyelőre nem indokolja a törlesztőrészletek további jelentős mérséklését, most lehet érdemes hitelt felvenni. Hó eleje lévén ismét megnéztük, mit ajánlanak az egyes bankok az új lakáshitel-felvevőknek.
Remekeltek a jó piaci környezetben az abszolút hozamú alapok, a forintos, lakossági sorozatok között alig volt negatív teljesítmény, a többség bőven 10% felett hozott a befektetőknek. A legjobbak közé így is csak 24% feletti éves hozammal lehetett bekerülni, a lista legtetején 40% körüli teljesítményt láthatunk. Jól ment tavaly a Hold Alapkezelő alapjainak, de az OTP, az MBH és a VIG alapjai is ott voltak az élmezőnyben. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, bár tavaly csökkent a vagyona.
Az RSM Hungary adószakértői összefoglalták a 2023. évi elfogadott adócsomagok - 2024. január 1-jével hatályba lépő - legfontosabb rendelkezéseit. Nézzük melyek azok a TAO-t, áfát, SZJA-t és egyéb adónemeket érintő változások, amivel minden társaságnak érdemes tisztába lenni.
Európa 20 legértékesebb startup unikornisának egyike, már 8 milliárd eurónál is többet ér, növekszik és nyereséges úgy, hogy a bankok által hátrahagyottakat szolgálja ki. Ez a SumUp, a készpénzgyilkos startup, amely segít, hogy egy csomag retket is megvehess a termelői piacon kártyával úgy, hogy nem néznek rád csúnyán az eladók.
2023-ban 5,9% lehetett a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis az eredeti deficitcélját 2 százalékponttal, októberben megemelt tervét pedig 0,7 százalékponttal múlta felül a kormány idén. Mindez úgy jött össze, hogy a Rezsivédelmi Alapban idén bent maradhatott 520 milliárd forint. Összességében idén 0,4%-os lehet a gazdasági visszaesés és a következő években - az eddig prognosztizálthoz képest - lassabb kilábalás vár a magyar gazdaságra. Így lehet néhány címszóban jellemezni a december 30-án, vagyis szombat késő este megjelent legfrissebb kormányzati prognózist, amely ezúttal nem is a következő évekre vonatkozóan tartalmaz érdekes számokat.
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket...
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi történik...
Mivel nagyon sokaknak célja, álma, hogy saját ingatlanban lakhassanak, összeszedtem pár tipikus módszert, amivel próbálkozni...
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben....
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
