A magyar beruházások nem azért vannak olyan magas szinten európai összevetésben, mert kimagasló a fejlesztési aktivitás, hanem azért, mert nagyon drágák – ez derül ki a GDP-arányos beruházási ráta vizsgálatából. Ráadásul az árváltozást kiszűrve a mutató nem csak az utóbbi néhány negyedévben, hanem 2020 óta lejtmenetben van, ami egyedülálló a régióban.
Nem lassul a befektetési alapokban elhelyezett vagyon növekedése: szeptemberben 438 milliárd forinttal, azaz 3,6%-kal nőtt a befektetési alapokban elhelyezett vagyon, amely ezzel megközelítette a 13 ezer milliárd forintot is – derül ki a BAMOSZ szeptemberre vonatkozó statisztikáiból. Az egyes alapokat nézve eltérő a kép, az azonban még mindig érdekes, hogy a kamatadóval és szociális hozzájárulási adóval terhelt befektetési alapok értékesítése az új adónem bevezetése előtti adatokat szinte mindenhol eléri, gyakran pedig meg is haladja azokat.
Hét év után először lett pozitív a visszatekintő reálkamat Magyarországon, hiszen a friss 12,2 százalékos szeptemberi inflációs adat már alacsonyabb, mint a 13 százalékos irányadó kamatszint. A fejlemény a következő időszakban támogathatja a forint árfolyamát, azonban továbbra is vannak olyan kockázatok, melyek a magyar deviza komolyabb erősödését fékezhetik.
Az egész világon gyors ütemben terjednek az azonnali fizetési rendszerek, melyek különösen azokban a régiókban tarolnak, ahol a kártyás fizetés, az örökölt infrastruktúra fejletlen volt: nem véletlen, hogy 2027-re már az elektronikus tranzakciók több mint fele várhatóan az ázsiai régióban zajlik majd. Ugyanakkor Európa, az európai szabályozási szervek még mindig iránymutatást adnak a világ többi részének, amely kapkodva veszi át a kemény munka árán kidolgozott szabályokat. A Capgemini World Payments Reportja alapján megnéztük, hogyan alakulnak a globális payment trendek.
Még jelentős a bizalmatlanság a mesterséges intelligencia alkalmazását illetően, ezen igyekszünk változtatni. Az AI felelős használata nélkül ugyanis nem fogjuk meglépni a szükséges mérföldköveket, amelyek elé az egészségügy átalakulása állít minket - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Földvári Jutas Szvilen, a GE HealthCare Közép- és Kelet-Európáért felelős ügyvezető igazgatója, aki szólt arról is, hogy a különválásnak milyen előnyei vannak a nemzetközi cégcsoport szempontjából. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy az átalakulás miként befolyásolja a magyar vállalat működését, amely egyébként a globális társaságcsoport egyik stratégiai központja.
Idén a költségvetés megborulása okozza a legnagyobb fejtörést és a legtöbb feladatot a kormányzati gazdaságpolitika számára. A helyzet odáig fajult, hogy ismét emelni kellett a hiánycélt, de még távolról sem biztos, hogy ez elegendő lesz. A büdzsé elcsúszásában a legnagyobb szerepet az általános forgalmi adóból származó bevételek játszották. Most bemutatjuk, mennyire jelentős ez a tényező a deficit elszállásában, és ezzel együtt rámutatunk a magyar gazdaság egyik legnagyobb rejtélyére.
2019-ben láttunk utoljára hasonló hozamadatokat, mint az idei első három negyedévben, sőt, ha így megy tovább, rekord évet zárhatunk. Az önkéntes- és a magán-nyugdíjpénztári portfóliók is szárnyalnak: általánosak a 11-13% körüli hozamok, de vannak olyan szolgáltatók is, ahol a 15% feletti teljesítmény sem ritka. Kérdés, kitart-e ez a hozamkörnyezet év végéig, és vajon a jó hozamok meghozzák-e végre a kedvet a nyugdíjcélú megtakarításokhoz, mivel az eddigi adatok sajnos folyamatosan csökkenő taglétszámot mutatnak.
Meglepő kormányzati fordulat, trollkodás vagy csak gumicsont – sokféleképpen értelmezhető a kormány egyes vezető politikusainak készpénz melletti kiállása. Ám a szokatlan kommunikáció könnyen okozhat károkat, ugyanis nem kérdés, hogy egy versenyképes, minél inkább fehér gazdaság működésének alapja a hatékonyan működő elektronikus pénzforgalom. Pedig a készpénzmentesítésért a kormány és a jegybank is sokat tett az elmúlt években, az elért eredményeket és a belőlük származó fejlődési lehetőségeket kár lenne veszni hagyni.
Az üzleti élet nyári szezonja idén a bizalmi vagyonkezelések alapításáról szólt. Aki tudta, az még a szeptember 11-éig nyitva álló határidőbe belesűrítette a családi vagyonkezelés létrehozatalát. Ezzel együtt nem kevés – legtöbbször tárgyilagos, de olykor cinikus – sajtóvisszhang vette körül a jelenséget. Most, a folyamat végén érdemes lehet felmérni, hogy hova is jutottunk.
Egyértelműen az ingatlanalapok versenyhelyzetének javítását célozza az az új kormányrendelet, amely kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben. Gyakorlatilag egy kiskaput ad a magyar kormány az MNB korábbi ajánlásának megkerülésére: az az ingatlanalap, amely jelentősebb T+180 napos visszaváltású állománnyal bír, újfent értékesítheti a magyarok egykori kedvenc, gyors visszaváltású befektetését. Kérdés, mennyire felel meg ez a lépés annak a sokat szajkózott mantrának, miszerint növelni kellene a tudatos befektetői magatartást.
A lakossági és a vállalati hitelpiac is nagyon gyengén muzsikált augusztusban az MNB friss adatai szerint. A hitelállományok stagnálásközeli állapotban kerültek, az új lakáshitel-kihelyezés 7 éves mélyponton van, és kétséges, hogy a kormány friss kamatplafon-elvárása gyors áttörést hozna. Ami a betéti oldalt illeti, most már nem csak a lakosság, hanem a vállalatok számlaállománya is csökken. A lakossági bankszámlákról és betétekből 1828 milliárd forint párolgott el tavaly február óta.
Egyre tudatosabb ügyfelek, jelentősen emelkedő magánklinika árak, az időponton meg nem jelenő egészségbiztosított paciensek, hogy csak egy párat említsek meg az egészségbiztosítási piac veszteségei mögött meghúzódó okokról. Cikkemben a hazai egészségbiztosítási piac meghatározó trendjeit hoztam el, arra fókuszálva, hogy merre tartanak a szolgáltatók és mi ennek az oka.
A Portfolio múlt heti értesülésének megfelelően kamatplafont vezet be a kormány egyes új hitelekre. Igaz, csak „önkéntes alapon”: a jövő héttől a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket pedig legfeljebb 12%-os kamattal kínálják azok a bankok, amelyek (például egy adóemeléstől való félelmükben) meg akarnak felelni a kormány elvárásának. A Gazdasági Versenyhivatal üdvözölte, a Magyar Bankszövetség támogatja az elképzelést, mi pedig megnéztük, mennyire kell megerőltetniük magukat a hitelintézeteknek a lakáshitelek területén. Mindössze három banknál találtunk olyan hitelt, amely már most „csont nélkül” megfelel a 8,5%-os elvárásnak.
Kedd reggel közleménnyel jelentkezett a Pénzügyminisztérium, melyben bejelentette, hogy a 2023-as hiánycélt 5,2%-ra módosították. A közleményben azt hangoztatja a tárca, hogy ez 1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi deficitnél, ugyanakkor azt nem említi meg a minisztérium, hogy ez 1,3 százalékponttal magasabb az eredeti idei célnál.
Az elmúlt időszakban inkább a magánellátók felé áramlottak az orvosok, ezért kérdés, hogy a korábbi kapacitások rendelkezésre állnak-e a közfinanszírozott kórházakban - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában az állami egészségügy kilátásaival kapcsolatban Babai László, a Príma Medica Egészségközpontok alapítója, aki szerint eközben a magánegészségügyi szolgáltatások iránti kereslet éppen platózik, és egy ilyen időszakban felerősödnek a konszolidációs törekvések. Az igazgatóval beszélgettünk a jövőre 20 éves társaságcsoport növekedéséről, annak hatteréről, a legutóbbi pénzügyi eredményeiről, a legnagyobb kihívásokról és a tervekről is.
Tegnap tette közzé friss inflációs jelentését az MNB, amelyben a jegybank az idei és a jövő évi inflációs várakozását is megemelte. Ha igaza lesz az MNB-nek, emelkedhet a PMÁP-pal elérhető kamat is. Megnéztük, mennyit hozhat jövőre a papír, és hogyan jön ki sok esetben 19% feletti hozam. Tippet adunk arra is, hogy idő előtti visszaváltás esetén melyik PMÁP-hoz érdemes hozzányúlni.
Hatalmas várakozás közepette csütörtökön kiderült, hogy a kormány novemberben pontosan mennyivel is egészíti ki a nyugdíjakat. Az államnak idén összesen legalább 190 milliárd forintjába kerülő 3,1%-os nyugdíjkorrekcióban 2,5 millió ember részesül, akik közül 2 millióan nyugdíjasok. Farkas András nyugdíjszakértő ennél valamivel magasabb kiegészítést várt előzetesen, szerinte a jelenlegi költségvetési helyzetben örülni lehet annak is, hogy az állami büdzsé ezt az összeget előteremtette. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugdíjemelés rendszere továbbra sem méltányos. A kormány új döntése nem segít érdemben a kisnyugdíjasoknak.
Érdekes játékba fogott a kormány az utóbbi napokban a magyar bankok két nagy állami terhével: a különadóval és a kamatstoppal. Miközben felvillantotta egy harmadik banki különadó ultimátumszerű feltételhez kötött lehetséges bevezetését (egyszerre próbálva stimulálni az állampapír-, illetve a hitelpiacot), a lakossági hitelek kamatstopjának a várható kivezetését szép csendben tovább halasztotta, és két lépcsőssé tervezte át. Kormánydöntés még sem a különadóról, sem a kamatstopról nincs, de azért érdemes kontextusba helyezni mindkettőt.
A meddőségi kezelések támogatásával javítani nem, de talán stabilizálni tudjuk a romló demográfiai folyamatokat és mérsékelni a természetes népességfogyást - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Igazgatóság igazgatója, aki azt vallja, hogy mindenkinek meg kell adni a hitének, meggyőződésének megfelelő kezelést és ezáltal azt a lehetőséget, hogy gyermeke születhessen. A szakemberrel arról is beszélgettünk, hogy a meddőség a világon és idehaza mekkora probléma, milyen aktuális trendeket lehet érzékelni, mi indokolta az ellátórendszer teljes átalakítását és államosítását, és hogy jelenleg hol tart ez a folyamat és milyen számokat tud felmutatni, valamint hogy miként változik a jogszabályi háttér. Az Országos Kórházi Főigazgatósághoz tartozó intézet vezetője kiemelte: a tulajdonosváltás után most áll össze egy strukturális változás, céljuk, hogy a következő 3 évben minden vármegyei kórházban legyen egy meddőségi szakambulancia, valamint a következő 5 évben még három lombikcentrumot terveznek nyitni a kelet-magyarországi régióban.
Ahogy csökken a magyar kamatelőny az európai, és főleg az amerikai kamatszintekhez képest, és közben minél tovább tart a magyar gazdaság visszaesése, úgy nő az esélye a növekedésösztönzés felé való elmozdulásnak és a gyengébb forint árfolyamnak. Tiszta vizet öntünk a pohárba: sorra vesszük, melyek most a magyar gazdaság legégetőbb kérdései, mik lehetnek az arra adott válaszok, reakciók és mi lesz a forinttal.
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket...
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi történik...
Mivel nagyon sokaknak célja, álma, hogy saját ingatlanban lakhassanak, összeszedtem pár tipikus módszert, amivel próbálkozni...
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben....
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
