A pártok egészségügyi programjai alapján megállapíthatjuk, hogy közel azonos diagnózist állítottak fel a különböző politikai erők, azonban eltérő kezelést javasolnak a beteg magyar egészségügy meggyógyítására. Egyes pártok homályosan és kevésbé homályosan nagy műtétet ígérnek, míg mások a fokozatos infúzió adagolás hívei.
Az energiaipari szakértők kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a közműszolgáltatások jövője az okos mérőkben (és az áram esetében) az intelligens hálózatokban rejlik. Ezen eszközök, illetve rendszerek a kulcsai a megújuló energiák terjedésének, a jobb minőségű és költséghatékonyabb szolgáltatásoknak, az energiával való spórolásnak. Nem mellékesen, a differenciált, személyre szabott szolgáltatások/termékek kialakulása is az okos mérők elterjedésén alapul. Olaszországban például már a lakosság jelentős része okos mérőt használ, ami által minden hónapban csak a tényleges fogyasztás után érkezik a számla, míg a szolgáltató hatalmas költségeket takarít meg az áramlopások egyszerűbb felderítésével. Hazánkban éppen jelenleg készül egy tanulmány az okos mérők bevezetésének feltételeiről, bár vannak, akik úgy vélik, hogy ezen eszközök széleskörű alkalmazásának támogatása helyett - jelen pillanatban - hasznosabb intézkedéseket is végre lehetne hajtani a hazai energiapiacon.
Hiába szárnyalt újabb csúcsokra a BUX márciusban, a Portfolio.hu által havi rendszerességgel megkérdezett alapkezelők rövid távon nem számítanak jelentősebb lefele irányuló korrekcióra a hazai piacon. Három hónap múlva a BUX index a nagytöbbség szerint a 24,246 pontos szint +/-5%-os környezetében tartózkodhat, az egy éves kilátásokat illetően viszont már nagyobb megosztottság mutatkozik úgy, hogy egy hónap alatt gyarapodott a pesszimistább profi befektetők tábora. Majdnem mindegyik hazai papír esetében nőtt a kedvencként való említés száma, a favoritoknak az MTelekom és Egis számítanak.
A lakossági szegmens felé kíván nyitni a Random Capital, mely elsősorban a minőségi szolgáltatásainak és termékeinek köszönhetően a következő 2-3 évben már a legnagyobb három hazai, lakossági brókercég közé szeretne tartozni. A Random Capital terveiről, szolgáltatásairól dr. Tóth Nándorral, a társaság frissen kinevezett vezérigazgatójával beszélgettünk.
Nem járul hozzá a "vadkeleti kapitalizmus" kezdeteitől kiemelt kockázatot jelentő oroszországi beruházások biztonságosabbá válásához, hogy az ezredfordulón az orosz nemzeti -- elsősorban energetikai és hadiipari -- vagyon újrafelosztásáért a Kreml akkor hatalomra került új urai által kirobbantott háború még mindig nem ért véget. Sőt, a jelek szerint 2010-ben újabb frontjai nyílnak.
Egymástól eltérő adóreform elképzelésekkel állnak rajthoz a pártok az áprilisban megrendezésre kerülő országgyűlési választáson. A legtöbb párt a munkára rakódó közterheket csökkentené, egyesek a forgalmi adók szintjét is mérsékelnék, mások pedig éppen a fogyasztási és a környezetterhelési adókat növelnék. Némelyek a jelenlegi személyi jövedelemadó-rendszer keretein belül gondolkodnak, mások családi adózásra váltanának. Egy azonban biztos, bármelyik párt is szerezze meg a kormányalakításhoz szükséges többséget, az adóztatás adminisztrációjának csökkentése és a szabályok egyszerűsítése számon kérhető lesz a következő kormányzati ciklus végén, ugyanis utóbbiakat valamennyi párt megígérte programjában. A bizonytalanságot növeli ugyanakkor, hogy egyetlen párt sem tett le olyan programot az asztalra, amelyik az adórendszer egészére vonatkozó átalakítási elképzeléseiket részletesen tartalmazta volna, illetve a legtöbb esetben az sem igazán derül ki, hogy az adócsökkentésnek mi lenne a fedezete.
A magas magyarországi devizaalapú eladósodás a szerteágazó gazdasági és pénzügyi hatások miatt oda vezetne, hogy egy jelentősebb (10% feletti) forintgyengülés lenullázhatná, sőt akár visszájára is fordíthatná az árfolyamgyengülés önmagában gazdaságélénkítő hatását - olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank két szakértőjének tegnap megjelent elemzéséből. Ennek alapján tehát fontos tudni, hogy egy határon túl a gyengébb forint már nem feltétlenül ösztönözné a gazdasági kilábalást, igaz az sem véletlen, hogy az utóbbi időszak lendületes forinterősödése nyomán már a Nemzetközi Valutaalap is a kilábalást fékező mellékhatásra hívta fel a figyelmet.
Teljes a csend a korábban nagy intenzitással dübörgő magyar ellentőzsde indítása körül, a pénzügyminisztérium pedig már egy éve csak ül a babérjain és nem hajlandó tartalommal feltölteni a tpt. 2008 végi módosítása során beemelt tőzsdei átvezetés/kivezetés fogalmakat. Mivel a brókerpiacon történt változások miatt az ellentőzsde alakításának valószínűsége rendkívül alacsony szintre csökkent, talán nem túl elrugaszkodott azt feltételezni, hogy ha végre megszületik a szükséges szabályozás, a BÉT-ről történő átvezetés/kivezetés továbbra is ajánlat adási kötelezettséggel járhat majd együtt. Ebben az esetben viszont ismét érdemes lehet szorosabban követni a Danubius részvényeket, melyek az egy részvényre eső saját tőke értékének közel felén forognak a 80%-on álló nagytulajdonos egy éve ismét igen erőteljesen újraindult vásárlásainak közepette.
Idénre, és 2011-re az OTP részvényeket követő elemzők 30, illetve 40%-kal várnak magasabb profitot a banktól, mint egy évvel ezelőtt, a válság legsötétebb napjaiban - derült ki a Portfolio.hu által összeállított konszenzusból. Az Egis-szel és a Telekommal kapcsolatos várakozások csökkentek, a MOL-ról és a Richterről alkotott kép azonban nem változott érdemben az elmúlt három hónap alatt.
Immár sokadik alkalommal publikáljuk a magyar blue chipek legfontosabb régiós szektortársaival kapcsolatos profitvárakozásokat is, azonban csak a BÉT-en forgó részvényekre gyűjtöttük össze mi magunk a becsléseket, egyéb társaságok vonatkozásában a Datastream adatait jelenítettük meg.
A botrányokkal teli elnökválasztás óta keveset hallani északkeleti szomszédunkról, amely pedig változatlanul az európai kontinens válságövezete. Miközben a világ Görögországra, sőt mostanában már Portugáliára figyel, a számunkra stratégiailag kulcsfontosságú Ukrajnában gőzerővel tart, és a jelek szerint a napokban fontos fordulópontjához érkezett a politikai és a gazdasági hatalomért folyó küzdelem.
Ebben a háborúban a Moszkva vagy Brüsszel kérdése még nem dőlt el. Viktor Janukovics államfő konokul tartja magát ahhoz az európai gondolkodás számára racionálisnak látszó, mégis életidegen elképzeléshez, amellyel a megválasztása előtti napokban - némileg váratlanul -- előállt. Azt javasolta akkor, hogy Ukrajna, Oroszország és az Európai Unió közösen hozzon létre egy konzorciumot a Kijev felségterületéhez tartozó földgázvezetékek működtetésére.
A magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban egyre gyakrabban merülnek fel hosszabb távra szóló, már-már filozofikus kérdések. Min múlik a sikerességünk és mit tehetünk azért, hogy esélyeink növekedjenek? Van-e egyáltalán felzárkózási lehetősége Magyarországnak, vagy tartósan újratermelődő válságok mellett Európa perifériáján maradunk? Utóbbira valahogy nem nagyon szeretünk gondolni, pedig egy nemrégiben megjelent érdekes tanulmány épp ezt a kérdést körbejárva azt találta, hogy az ország számára már a rendezett félperiféria állapotába jutás is nagy erőfeszítéseket igényel, ennél több pedig már maga a csoda lenne. Az alábbiakban az írás főbb kiindulópontjait, megállapításait és következtetéseit idézzük röviden. A hosszabb írás - Farkas Beáta intézetvezető egyetemi docens munkája, Új tagállamok, új modell? címmel - letölthető a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi karának honlapjáról.
Az általunk elvégzett hangsúlyozottan elméleti számítások szerint további 16%-ot emelkedhetnek a Magyar Telekom részvényei 2010. április 27-ig. Az optimista forgatókönyv szerint a felértékelődés 25, a pesszimista szcenárió szerint viszont csak 3%-os lehet.
Mindez persze csak játék a számokkal, de összességében arra a következtetésre juttatott bennünket, hogy a távközlési papírok még a tegnapi 750 forintos záró árfolyamon is kedvező kockázat/hozam arányt képviselő befektetési lehetőséget nyújtanak.
Bár tavaly nyáron voltak erre utaló jelek, a "csúnya bankok" egyelőre nem váltak a választási kampány központi témájává hazánkban. Ez persze a szinte napra pontosan a választásokig tartó kilakoltatási moratóriumnak, a szektor összefogásának (magatartási kódex) és a szabályozói intézkedéseknek (körültekintő lakossági hitelezés) is köszönhető. Amerika és Nyugat-Európa annál hangosabb: előbbiben Volcker, Dodd és Obama, utóbbiban Brown, Cameron és Merkel nevétől hemzsegnek a bankszektor hírei.
A Bear Stearns két éve, a Lehman Brothers másfél éve omlott össze - lássuk, hol tart most a bankszabályozási reformfolyamat a világban! Kiderül: Bázel III-nak drámai következményei lehetnek, Európa megosztottsága már-már végzetes. A szabályozóknak nagyon szűk mezsgyén kell járniuk az egész világon, hogy se túlbuzgóságukat, se lanyhaságukat ne szenvedje meg a bankszektor, s rajta keresztül a reálgazdaság.
Komoly demográfiai átalakuláson megy keresztül Írország a következő 50 évben, például 2061-ben már csak 1.8 munkaképes korú fog eltartani egy nyugdíjast, ellenben a mostani 5.6-tal. Már ez is elegendő lenne a nyugdíjrendszer átalakításához, azonban a kormány szerint ezen felül nagyon súlyos problémát jelent a munkavállalók alacsony megtakarítási hajlandósága. Jelenleg a 30 év alatti munkavállalók 63 százaléka nem vesz részt a nyugdíjrendszer önkéntes pillérében, ami azt jelenti, hogy az emberek mindössze az állami pillérből számíthatnak időskori járandóságra, ez pedig csak a létminimumra elegendő. Az állam a katasztrófa elkerülése végett arra vállalkozik, hogy átmenetileg kötelezze a magánpillérből kimaradó tagokat járulékfizetésre, a fiatalabb és alacsonyabb jövedelmű tagokat pedig magasabb adókedvezménnyel próbálják a tartós részvételre rábírni.
Jelenleg úgy tűnik, hogy akármilyen kormány is alakul majd az áprilisi választásokat követően, az komoly hangsúlyt kíván fektetni a zöld energiák promotálására, az energiahatékonyság javítására és a lakó- és középületek zöldebbé tételére. Jobboldal, baloldal? Egy fenét! Csak "zöldpártok" vannak a magyar politikában.
Az alábbiakban egy szokatlanul hosszú, ám véleményünk szerint nagyon tanulságos beszédet közlünk. A beszédet Alice Rivlin, az egyesült államokbeli Congressional Budget Office első igazgatója tartotta a független költségvetési intézményekkel foglalkozó konferencia mai díszebédjén. Rivlin az Egyesült Államok egyik legnagyobb pártoktól független szaktekintélye, akinek véleménye a tengerentúli folyamatokról és annak magyarországi párhuzamairól igen érdekes és végiggondolásra érdemes.
A Putyin-csoport által ellenőrzött orosz energetikának -- a Gazpromot nem számítva - legfontosabb cége a Szergej Bogdancsikov szakmai és Igor Szecsin miniszterelnök helyettes politikai irányítása alatt működő Rosznyefty, valamint az elképesztően átláthatatlan Szurgutnyeftyegaz, amely se tulajdonosi struktúrájáról, se gazdálkodásáról nem közöl nemzetközileg elfogadott adatokat.
A Rosznyefty szerdán rendkívül súlyos helyzetbe került, amelynek gazdasági, sőt politikai következményei ma még beláthatatlanok. Egy amerikai bíróság ugyanis helyt adott annak a keresetnek, amelyet a Rosznyefty által durva módszerekkel bekebelezett egykori Jukosz-vagyon volt részvényesei nyújtottak be, követelve a szerintük 2004 óta elmaradt részesedésüket az olajvállalat évi mintegy 20 millió tonna kőolajexportjának profitjából.
Surányi György Téves diagnózis, téves terápia címmel megjelent írásában "a jegybankot" tette felelőssé a hazai gazdaság 2008 őszén megtapasztalt sebezhetőségéért, a nemzetközi válság következményeinek félreértéséért és félrekezeléséért. A vitairattal szemben többen, több oldalról fejtették ki ellenvetéseiket (lásd Karvalits Ferenc, Felcsuti Péter, Pete Péter és Róna Péter reakcióját). Észrevételeimben nem foglalkozom az írás szélesebb (nem szakmai) kontextusával, és mondandómat néhány olyan kérdésre korlátozom, amely az eszmecserében az indokoltnál csekélyebb figyelemben részesült, vagy amelyről az írást vitató kollégákétól eltér a véleményem.
Kiváló évet zárt tavaly a világ szélenergia-ipara, rekordok sora született, és a jövő még reményteljesebbnek látszik az iparág számára. 2009-ben összesen 38,312 MW új szélerőművi kapacitás épült be a világ villamos energia hálózataiba, amellyel minden korábbi várakozást felülmúlva 159,213 MW-ra növekedett az üzemben lévő szélerőművek teljesítménye - derül ki a Szélenergia Világszervezet által készített évértékelő tanulmányból.
A harmadik orosz—ukrán földgázháború után, 2009 elején kártérítési perekkel fenyegetőztek az orosz földgázvállalattal szerződéses kapcsolatban álló, a fogcsikorgató hidegben mégis fűtés nélkül maradt európai országok vezetői. Miután azonban január 19-én az orosz és az azóta megbukott ukrán miniszterelnök Moszkvában egy birodalmi--geopolitikai szempontoknak alárendelt energetikai megállapodást kötött, mintegy varázsütésre, elcsitult a felháborodás. A kulisszák mögött azonban a hatóságok az Európai Unió különböző intézményeitől az egyes országok partnervállalatain át a különböző kormányokig nagy valószínűséggel számos óvintézkedést tettek, hogy elkerüljék az őket saját hazájukban súlyos belpolitikai következményekkel is fenyegető "gázcsap elzárás" megismétlődését. A Gazprom-vezérkar vélhetőleg azzal is a saját felelősségét igyekszik csökkenteni, hogy mostanában többnyire mélyen hallgat a szerződésekben évekre előre lekötött, ám a csökkenő kereslet miatt át nem vett földgáz kifizetése iránt korábban oly sokszor hangoztatott igényéről. A geopolitikailag kiemelten fontos országok, például Ukrajna vonatkozásában maga Vlagyimir Putyin miniszterelnök jelentette be, hogy Oroszország nagylelkűen eltekint a büntetéstől.
Új lendületet kaphatnak a hazai kkv-k fejlesztési törekvései - végre elindult a régóta várt támogatási lehetőség....
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan változtatja meg az Önazonossági törvény (2025. évi XLVIII.)...
Az egészségügyi alkalmatlanság, a keresőképtelenség és a munkavállalói juttatások kérdése az elmúlt években... 
A bankszektor hagyományosan a magas kamatkörnyezet egyik legnagyobb nyertese. Bár a kamatszintek tetőzése már mögöttünk...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthonfelújítás: Ezek a támogatások elérhetőek most - gyermektől függetlenül...
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
