A csütörtök éjszakába nyúló EU-csúcs első napján nem sikerült a tagállami vezetőknek megegyezniük Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről, így egyelőre továbbra is bizonytalan, hogy mikor kaphatja meg a két nyugat-balkáni állam a zöld jelzést Brüsszeltől. Közben Törökország erős kritikát kapott az EU vezetőitől.
Az új Brexit-megállapodás szakított az ír-északír határprobléma kezelési módjával, mert az EU (némiképp váratlanul) rugalmasságot mutatott Boris Johnson megoldásával szemben. A részleteket megismerve választ kaphatunk arra a logikus kérdésre, hogy miért nem merült fel ez a megoldás korábban. Azért, mert az új megállapodás legalább annyira rázós, mint az előző. Ettől persze még a Brexitbe belefáradt felek elfogadhatják az új rendezési tervet.
Az MFB csoportszinten gondolkodik, ami azt jelenti, hogy összehangoljuk a tőke- és hitelági segítséget is, és ennek jegyében ma elindítottunk egy új kombinált hitelterméket – jelentette be a HiVentures-Portfolio közös mai konferenciáján Sipos-Tompa Levente. Az MFB elnök-vezérigazgatója rámutatott, hogy ennek az új terméknek a keretében azok a cégek, amelyek a HiVentures-től már tőkeági segítséget kapnak, ennek a ma bejelentett programnak a keretében legalább 100 millió, legfeljebb 10 milliárd forintnyi hitelt is kaphatnak hosszú futamidőre, fix kamattal euró és forint alapon is.
Egy kompromisszumra törekvő tervet tett le a finn soros elnökség az asztalra a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatban, de ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még az eddig kalkulált 24%-nál is több felzárkóztatási és agrárforrást bukhat reál értelemben Magyarország a következő büdzsével – tudta meg a Bruxinfo.
A francia és a holland vétó miatt immár harmadszorra is elhalasztották az EU-tagállamok illetékesei azt, hogy végre megkezdődhetnek-e Észak-Macedóniával és Albániával a csatlakozási tárgyalások, ezzel sokak szerint újra csorba esett az EU „becsületén”. A Bruxinfo helyzetösszefoglalója szerint még van remény arra, hogy az e hét csütörtök-pénteki EU-csúcson az állam- és kormányfők mégis megadják a felhatalmazást a tárgyalások megkezdésére és ezzel a nyugat-balkáni térségnek fontos üzenetet tudnak küldeni.
Euró-százmilliárdokkal támogatja a következő évtizedben a klímaváltozással szembeni küzdelmet az Európai Beruházási Bank (EIB) – hangzott el a Portfolio mai konferenciáján.
Újabb dokumentumokat juttatott el a brit kormány a saját Brexit-terveiről az Európai Bizottságnak, de még ezek sem elegendőek és működőképesek ahhoz, hogy összejöhessen egy módosított brit kilépési megállapodás és már csak ma estig van ideje a briteknek a terveik módosítására ahhoz, hogy a csütörtök-pénteki EU-csúcson még megszülethessen az alku – rajzolódik ki a keddi intenzív Brexit-híráramlásból. A finn miniszterelnök most érzi először azt, hogy a britek tényleg nagyon meg akarnak állapodni, és az EU Brexit-ügyi főtárgyalója is óvatosan bizakodó.
Számos jel arra utal, hogy Ursula von der Leyen megválasztott uniós bizottsági elnök a magyar miniszterelnöktől is vár még egy női uniós biztosjelölti nevet, azaz nem tekinthető még lezártnak a magyar jelölés folyamata – hívja fel a figyelmet a Bruxinfo.
A héten még összejöhet a módosított feltételek szerinti brit kilépésről a megállapodás az EU-val, ha a brit fél végre a szándékait írásba foglalja és az megfelel minden érintett félnek – mondta a keddi miniszteri találkozóra érkezve Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló a sajtónak.
Fontos fejlemény történt október 14-én Brüsszelben, hiszen Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban. Ez tehát azt jelentené, hogy az Európai Bizottság javaslatában szereplő durva, 17-26%-os forrásvágásnál sokkal jobban is kijöhet a dologból Magyarország, amely ráadásul most is azt mondja, hogy végülis a Brexit által indokolt agrárügyi forrásvágást még elfogadná, ha az lenne a végső kimenet.
Mivel a beérkezett kölcsönök forrásigénye meghaladta a rendelkezésre álló 12,41 milliárd forintos keretösszeget, ezért arra figyelmeztet a Pest megyei lakossági energiahatékonysági pályázat kiírója, hogy a hitelkérelmek befogadását 2019. október 17. 16:00 órától szüneteltetni fogja.
Megjelentek a Magyar Multi Program II. és III. pályázati felhívásai a hivatalos pályázati oldalon, a programok több mint 14 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással járulnak hozzá a vállalkozásfejlesztési célok eléréséhez - tájékoztatott Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.
E hét szerdán, azaz október 16-án indul a Magyar Államkincstáron (MÁK) keresztül a mezőgazdasági termelőknek nyújtott agrártámogatások előlegfizetése, amely és az első héten mintegy 50 ezer gazdálkodó 50 milliárd forintot kaphat, év végéig pedig az összeg 242 milliárd forintra emelkedhet.
A pénteken elkezdett intenzív Brexit-tárgyalások vasárnapig nem hoztak áttörést, és mind a londoni kormány, mind az Európai Bizottság egybehangzóan azt kommunikálta vasárnap kora este, hogy sokat kell még dolgozni azért, hogy új/módosított megállapodást lehessen elérni a brit kilépés kapcsán, miközben az idő szorít.
Bár egy főre vetítve az egyik legtöbb EU-forrást kapja Magyarország a mostani fejlesztési ciklusban is, mégis évek óta állítja azt a magyarok nagyjából egyharmada, hogy még mindig nem hallott a környezetében megvalósult EU-s fejlesztésről - derül ki a minap közzétett Eurobarométer felmérésből. Közben az, hogy a magyaroknak csak a kétharmada tud megnevezni a környezetében ilyen projektet, az uniós tagállamok rangsorában csak a nyolcadik legmagasabbnak számít. Európai szinten egyébként 5%-ponttal 40%-ra nőtt az EU-s fejlesztésekkel kapcsolatos tudatosság, és az emberek döntő többsége mind az EU-ban, mind Magyarországon egyértelműen kedvezőnek mondja a megvalósuló fejlesztések hatásait. A magyarok körében egyébként kiugróan nőtt azok aránya, akik a saját életükben is érzik a megvalósuló uniós fejlesztések kedvező hatását és a magyarok 97%-a támogatja azt, hogy uniós pénzből oktatási, egészségügyi és szociális fejlesztések jöjjenek létre.
Kétéves alkudozás után bejelentette csütörtökön az Eurócsoport elnöke (képünkön), hogy megszületett a megállapodás a közös eurózóna költségvetés főbb paramétereiről, amelynek kialakításában a jelek szerint a magyar érdekek egy részét is figyelembe vették. Összességében azonban felemásak a most megszületett alku következményei hazánknak, így talán nem véletlen, hogy most elmaradt a Pénzügyminisztérium közleménye, noha korábban sorozatosan adott ki ilyeneket az egyeztetések különböző fázisaiban a magyar tárca.
Elfogadták a britek, hogy az északír-ír határon tényleg nem jöhet létre vámhatár, és ezért módosítottak a javaslatukon – jelezte egy névtelenséget kérő uniós forrás a Reutersnek. Ez afelé mutat, hogy Észak-Írország mégsem lépne ki az Egyesült Királyság többi részével együtt a vámunióból, mint ahogy azt többször is megígérte Boris Johnson brit kormányfő; a módosított brit javaslat viszont elvezethet a Brüsszellel való alkuhoz. Egy másik EU-s forrás azonban arra figyelmeztetett: nem sok az esély arra, hogy a hónap végéig összejön az alku a módosított kilépési megállapodásról.
Miután konstruktív volt a brit és az EU Brexit-ügyi főtárgyalójának ma reggeli egyeztetése, utóbbi megkapta péntek délután az intenzív tárgyalások folytatására a mandátumot a 27 EU-tagállam nagykövetétől – jelezte a Reuters. Ez azt jelenti, hogy nőtt az új Brexit-megállapodás esélye és ennek reményében háromhavi csúcsra tépték az angol fontot.
Bár biztató híreket kaptam az ír miniszterelnöktől a brit miniszterelnökkel folytatott tegnapi egyeztetés után, ezidáig London nem nyújtott be reális és működőképes új Brexit-javaslatot – hűtötte le a kedélyeket az Európai Tanács elnöke a Reuters tudósítása szerint.
Súlyos csapás volt mind Emmanuel Macron francia államfőre, mind Ursula von der Leyen leendő bizottsági elnökre az, ami csütörtökön történt az Európai Parlamentben, amikor megtorpedózták a francia uniós biztosjelöltet is, mindez pedig oda vezet, hogy legalább egy hónappal december elejére csúszik az új Európai Bizottság felállása – foglalja össze a helyzetet a Politico.