Uniós források

Nem kell tartanunk, hogy most EU-pénzt bukunk

Minden bizonnyal veszteségek nélkül fogja átvészelni Magyarország a 2014 2020 közötti pénzügyi ciklus idén májusban esedékes technikai kiigazítását - írja a Bruxinfo, igaz megjegyzi, hogy a tényleges GDP növekedési adatokkal összefüggő korrekciónak lesznek nyertesei, és vesztesei is.

Itthon gáncsolhatják el Lázár rendkívüli tervét

"Közlik veled, hogy indulsz a lóversenyen, de a futam előtt levágják a lábad" - érzékeltette az államapparátus zavarát a Figyelő egyik beszélgetőpartnere a Lázár János miniszter által minap bejelentett 2048 milliárdos uniós támogatás kifizetési cél kapcsán, amelyről múlt héten kormányhatározat is született. A hetilap körképe több példát említve rámutat, hogy nem Brüsszel, hanem sokkal inkább az itthoni folyamatok jelenthetik akadályát a felpörgetett uniós támogatás-kifizetési célnak.

Lesz-e Magyarországon igazi fejlődés EU-pénzből?

2015 végén megjelentek, majd a múlt héten kiegészítésre kerültek az új, hazai pályázati időszak meghirdetett forrásai. Ezekkel szinte egy időben megjelentette az Európai Unió a kis- és középvállalkozások eredményességével foglalkozó időszakos kiadványát. Mindez a hazai célok és az eddigi eredmények összevetésére kínál remek lehetőséget.

41 milliárdos turizmusfejlesztési uniós pályázat nyílt meg

Turizmusfejlesztést támogató pályázati felhívás jelent meg csütörtökön a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében 41 milliárd forint keretösszeggel - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t.

Ilyen korrupciós módszerrel működtek az EU-pályázatok?

A szekszárdi önkormányzat képviselői az egyik óvodaberuházás kapcsán arról beszéltek egy 2012-es, ma közzétett hangfelvételen, hogy az uniós pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzéseken természetes a túlárazás, mert így még a 15 százalékos önrészt sem kell végül kifizetniük az önkormányzatoknak.

Tényleg kaphat a lakosság ingyen EU-pénzt energiahatékonyságra

A magyar lakosság tényleg kaphat vissza nem térítendő uniós támogatást az ingatlanok energetikai felújítására, de ez nem tényleges pénzbeli juttatásban nyilvánul meg, hanem a megkapott hitelhez kapcsolódó kamattámogatás formájában - ez körvonalazódik abból, amit a friss brüsszeli fejlemény alapján Csepreghy Nándor az ATV műsorában mondott.

Vállalkozz itthon, fiatal!

Elindult a fiatalok vállalkozóvá válását segítő program a közép-magyarországi régióban (KMR) az Ifjúsági Garancia Rendszer keretében - jelentette be Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára. A program keretében 3 millió vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a pályázók. A projekt célja az új egyéni vagy mikrovállalkozások indítását tervező, vállalkozói szemléletű 25 év alatti fiatalok felkészítése saját vállalkozásuk indítására, valamint pénzügyi támogatás nyújtása a vállalkozás induló költségeihez.

Végignézi Brüsszel, hogy eltérítjük az energiahatékonysági pénzeket (2.)

Egyértelműen benne van a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Brüsszel által is elfogadott verziójában az, hogy 2023-ig bő 50 ezer lakossági ingatlanon tervezünk energiahatékonysági felújítást, de menetközben nincs jogi eszköze az Európai Bizottságnak az ettől való esetleges eltérés megakadályozására - többek között ez derül ki abból a keddi levélből, amelyet Corina Cretu írt Jávor Benedeknek. Az Európai Bizottság regionális támogatásokért felelős biztosa lényegében elismerte, hogy bár nem tetszik a Bizottságnak, hogy a magyar hatóságok a lakosság helyett állami ingatlanokra szánják a vissza nem térítendő uniós támogatást, de nem tudja kikényszeríteni a vállalt indikátor elérését, és a Népszabadság cikkével ellentétben szó sincs arról, hogy emiatt vissza kellene támogatást fizetnünk.

Ők is izgulhatnak, hogy megkapják-e a 8 milliárdos EU-s támogatást

A hivatalos pályázati oldalon megjelent három pályázati felhívás, melynek keretösszege 8 milliárd forint. A pályázati felhívások kedvezményezettjei azok az intézmények, melyek aggódhatnak, hogy megkapják-e a nekik szánt EU-s támogatási összeget, hiszen a napokban megjelent "halállistán" szerepelnek.

Ezért is siet a kormány kifizetni az összes EU-támogatást?

A 2014-2020 ciklusbeli fejlesztési programok "meggyőző és hiteles startja, a sikeres végrehajtással együtt a leghatásosabb érvünk lehet egy erős kohéziós politika 2020 utáni fenntartása mellett" - szögezte le a visegrádi négyek és további négy térségi uniós ország fejlesztéspolitikai vezetői előtt Prágában mondott beszédében Corina Cretu.

Ennyit segítenek Európán a K+F milliárdok

Rekordszámú kkv-résztvevőt vonzott és vele együtt rekordszámú támogatott projekt valósult meg Európa-szerte a hetedik uniós kutatási és technológiai keretprogram hatására, amelyek így jelentős mértékben hozzájárultak a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez - többek között ezt állapítja meg az az átfogó jelentés, amelyet hétfőn fogadott el az Európai Bizottság.

Ez forog kockán Lázár halállistája miatt

A Portfolio számításai alapján mintegy 180 milliárd forinttal kevesebb uniós támogatást tudna kifizetni a kormány 2016-ban akkor, ha a minap kiszivárgott listán szereplő összes állami intézményt valóban megszüntetné, vagy beolvasztaná/leépítené idén a kormány. Összesítésünk szerint ugyanis 8 olyan állami intézmény is szerepel a Lázár János stábja által összeállított listán, amelyeknek a minap megjelent uniós pályázati menetrendekben 24 nevesített projekt formájában ennyi pénzt szántak volna. Ez a 180 milliárd az idénre rögzített teljes uniós kifizetési célnak közel 10 százalékát jelentené, így tehát ebből a szempontból sem mindegy, hogy mi lesz a "halállista" sorsa, ráadásul a 180 milliárd még jócskán nőhet is. Arra, hogy az idei uniós támogatás kifizetési célt jócskán nehezítheti a lista tartalma, egy hétvégi elemzésünkben már szintén felhívtuk a figyelmet.

Áttörés Prágában, aminek Magyarország is örülhet

Sikerült ma Prágában a visegrádi négyeknek és négy másik térségi uniós tagállamnak egységes álláspontot kialakítania a 2020 utáni uniós kohéziós politikáról, sőt ezt az álláspontot a jelek szerint az Európai Bizottság is felkarolja - tudta meg a Portfolio.

Vargát is érdekli, miért nem tudott a NAV-nyomozásról a NAV vezetője

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasította Gondos Judit közigazgatási államtitkárt, hogy haladéktalanul indítson vizsgálatot annak kiderítésére, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal miért nem tájékoztatta a NAV-ot vezető Tállai András államtitkárt arról, hogy nyomozás indult az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata nyomán.

A 7 milliárdos K+F pályázatok részletei

A közép-magyarországi régióban kutatás - fejlesztésre 7 milliárd forint áll rendelkezésre a múlt héten megjelent két pályázati kiírás keretében. Cikkünkben összefoglaljuk a pályázat részleteit és a fontosabb tudnivalókat a kiírássokkal kapcsolatban. Mindkét pályázat beadható konzorciumi formában. Az egyik pályázat a vállalkozásokat célozza meg, míg a másik esetében a költségvetési szervek, felsőoktatási intézmények vannak előnyben. A további lényeges információ, hogy kizárólag a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló projektek támogathatóak.

Brutálisan túligényelték a népszerű EU-s pályázatot

Az 50 milliárd forintos keretösszegű, GINOP 2.1.1-15 kódszámú vállalati K+F+I pályázatra összesen mintegy 370 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett 1103 darab pályázat formájában - tudta meg a Portfolio. A 370 milliárdos szám sokkal nagyobb, mint a piacon, illetve az intézményrendszerben keringő tippek legtöbbje, amelyek jellemzően 200-250 milliárdos volument vázoltak. A 7,5 szeres "túljegyzés" alapján fel van adva a lecke a felhívás bírálóinak, miközben a támogatásra várók még jó ideig bizonytalanságban maradhatnak, hogy vajon nyernek-e, illetve ha igen, mennyit és milyen formában.

Lenyúltuk a korrupció elleni küzdelemre adott EU-s pénzeket?

Fennáll a gyanú, hogy "a magyar ellenőrök megcsapolták a közbeszerzések szabályosságának kontrolljára adott uniós pénzeket"- írja a hvg.hu az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF) hivatkozva. Az abszurd ügyet fokozza, hogy bár a Nemzeti Adó és Vámhivatal folytat nyomozást az ügyben, de erről Tállai András államtitkár nem tud, miközben Polt Péter legfőbb ügyész igen.

Itt a rangsor: ezekre költöttük el a legtöbb uniós pénzt

A Portfolio nem hagyta ki és elkészítette a környezet- és energetikai beruházások top 10-es listáját Magyarországra vetítve. A 10 legnagyobb beruházás kifizetett összege majdnem megegyezik a 4-es metró vonalának kiépítésére kifizetett összeggel. A legnagyobb környezet- és energetikai beruházás a Békés Megyei Ivóvízminőség-javító Program volt. A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása projektnél, ha nem a megítélt támogatást vettük volna figyelembe a rangsornál, akkor nem is szerepelne a ranglistán.

Családi házad van? Már nyáron pályázhatsz az energetikai felújításra

Most készül a családi házak komplex energetikai korszerűsítését lehetővé tevő pályázatcsomag, a tulajdonosok várhatóan augusztustól pályázhatnak hitelre - válaszolta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára Tóth Bertalan MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hatalmas adóváltozások jönnek 2026-ban, és ez még nem minden
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.