Ezer hektárnyi területen új ipari park lesz Miskolcon, a borsodi megyeszékhely önkormányzata legutóbbi ülésén döntött a park helyéről, amely a város külső részén, Martinkertváros, Hejőcsaba és Szirma térségében épül ki - írta az Észak-Magyarország szombaton. Augusztusban már arról jelent meg hír, hogy a gigantikus új ipari park kialakítása miatt el kell költöztetni a miskolci repteret is.
A 2007-2013-as uniós ciklus zárásához közeledve a Portfolio elkészítette azt a listát, amely a tíz legnagyobb gazdaságfejlesztési (GOP) és közép-magyarországi (KMOP) EU-s projektet tartalmazza. Ezekre a beruházásokra közel 120 milliárd forint uniós támogatás ment el. Az adatbázisunk alapján elmondhatjuk, hogy a vizsgált időszakban Magyarországon a két Operatív Program tekintetében a legtöbb uniós támogatást a szegedi ELI lézerkutató központ kapta, hiszen közel 37 milliárd forintról beszélhetünk.
Jelenleg 698 millió eurónyi, elszámolásba már betett EU-támogatási számla kifizetését tartja vissza Magyarországtól az Európai Bizottság és a 2007-2013-as forrásokról szóló elszámolási viták összesen 9 Operatív Programot érintenek - tudta meg a Portfolio egy magasrangú brüsszeli bizottsági forrásból. Azt is megtudtuk, hogy jelenleg a Magyarországnak 7 évre járó uniós támogatásoknak már a 88,5%-át elszámoltuk Brüsszellel, ami csak minimálisan marad el a 88,9%-os uniós átlagtól, igaz abban nagy szórások vannak. További információ, hogy jelenleg 200 millió eurót tesz ki az a számlaállomány, amelyet a magyar hatóságok már kiküldtek Brüsszelben, de a bürokraták még "ülnek rajta", mert 60 napjuk van kifizetni.
Ma jelent meg újabb 3 pályázati kiírás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP), amelyek együttes keretösszege közel 61 milliárd forint. A mai hárommal együtt 2016-ban összesen már hét pályázati felhívás jelent meg közel 152, 5 milliárdnyi keretösszeggel. A friss pályázati felhívások a megyék, megyei jogú városok saját fejlesztési elképzeléseit támogatják a legfontosabb szempontokat szem előtt tartva: a munkahelyteremtést, a helyi gazdaság élénkítését és erősítését - tájékoztatta Rákossy Balázs az MTI-t.
Közleményt adott ki a Miniszterelnökség ma, miszerint jövő kedden Brüsszelbe látogat Lázár János, a tárca vezetője, ahol uniós biztosokkal és magyar diplomatákkal fog tárgyalni. Tekintettel a tárgyalópartnerek körére, jó eséllyel szóba kerül majd a paksi bővítés ügye is, amely kapcsán Brüsszel három vizsgálatot is végez jelenleg, és amely kapcsán az állami támogatás témájáról szóló bizottsági levél épp a minap került nyilvánosságra.
Azzal, hogy az uniós támogatások kifizetési számlálója tavaly év végén 9194 milliárd forinton állt meg, és így a 7 évre járó keret mintegy 106 százalékát fizettük ki, Magyarország kiugró teljesítménnyel vág neki a következő bő egy évben zajló pénzügyi zárási folyamatnak. Ez amellett, hogy nagy esélyt ad nekünk a 2007-2013-ra járó források 100%-ának lekötésére, egyúttal nem jár érdemi államháztartási hiánykockázattal sem. Ehhez képest régiós versenytársainknál olykor megdöbbentő méretű és csaknem biztos uniós forrásvesztés mutatkozik. Bár a napokban meglepő magyar államháztartási számokat is megtudtunk, azt kijelenthetjük: távolról sem beszélhetünk év végi pénzszórásról.
Az elfogadott új közbeszerzési törvény többek között azt írja elő, hogy az adott építőipari cégeknek minimum 50 százalékban saját alkalmazottai és nem alvállalkozói révén kell teljesítenie a beruházást. Ez tehát azt jelenti, hogy az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő saját teljesítésének arányát - hívja fel a figyelmet a Szecskay Ügyvédi Iroda. Könnyen lehet, hogy a magyar ember leleményességéből fakadóan az építőipar megtalálja a kibúvókat a szabályozás alól.
Megjelent a logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat támogató pályázati felhívás. Nem csak KKV-k, hanem nagyvállalatok is pályázhatnak. A támogatási kérelmek benyújtására 2016. február 29-től lesz lehetőség. Két hónapjuk van a pályázóknak a pályázat beadásáig. Kötelező vállalásként a létszámtartás és az éves nettó árbevétel növekedés került meghatározásra. A keretösszeg négy milliárd forint.
Az év második munkanapján egyszerre jelent meg négy pályázati felhívás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP), amelyek együttes keretösszege 91,5 milliárd forint. Bár a négy pályázat nagyon eltérő fejlesztési irányt támogat, ezért érdemes a felhívások mellékleteit alaposan megnézni, de abban közösek a felhívások, hogy mindegyik lehetővé teszi a konzorciumban való pályázást.
A Széchenyi Kártya Program egy új termékkel bővül, ugyanis a múlt évben jégkárt szenvedett gazdák számára létrehoztak egy alterméket, az Agrár Széchenyi Kártya jégkár terméket - mondta el az M1 aktuális csatorna mai adásában Krisán László.
Miután kifutott egy 2 éve zajló, 850 millió forintos energetikai korszerűsítési projektje az ELTE-nek, egy december 28-i kormányhatározat még gyorsan megtoldotta a fejlesztési terveit 5 milliárd forinttal a 2014-2020-as uniós ciklus terhére - derül ki az egyetem által küldött közleményből, amelyet a Portfolio a saját összesítésével kiegészített.
Megjelentek a napokban a monitoring útmutatók a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében támogatott öt pályázathoz kapcsolódóan. Ezek a tájékoztató anyagok a projekt fenntartási időszakára vonatkozó fontos információkat, illetve a pályázati kiírásra vonatkozó specifikus követelményeket tartalmazzák. Mivel a hivatalos adatok szerint jelenleg már 1151 nyertes céget mutat a támogatott projektkereső a GINOP-pályázatok kapcsán, így ezeknek a cégeknek az alábbi információkkal mindenképpen érdemes tisztában lenniük.
Az Európai Bizottság kedden elfogadta az új egységes európai közbeszerzési iratot, ami a közbeszerzéseken induló kis- és középvállalkozások adminisztratív terheit hivatott csökkenteni. Az egységes okmány a közbeszerzési reform része. - mutat rá a BruxInfo.
Négy ponton érdemes tovább finomítani azt a számítást, hogy a hivatalos kormányzati tervekhez képest végül mekkora keretösszegű pályázatok jelentek meg 2015-ben és ezek alapján a Portfolio ma hajnalban megjelent összegzéséhez képest sokkal kisebb tényleges eltérés látszik.
A vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása című pályázat felfüggesztésével egy időben megjelent egy újabb innovációs pályázati lehetőség a vállalatok számára. Cél a mikro-, kis- és közepes vállalkozások bevonása az innovációs láncba, valamint a vállalkozások K+F+I tevékenységének intenzitásának fokozása. A rendelkezésre álló keretösszeg 3 milliárd Ft. Konzorciumi formában nincs lehetőség pályázat benyújtására. A megszokott 30 nap helyett most több mint két hónap áll a pályázók rendelkezésére, hogy felkészüljenek a pályázat benyújtására.
Minden idők harmadik legnagyobb havi uniós pályázati kifizetését teljesítette 2015 decemberében a magyarországi intézményrendszer - derül ki a Portfolio szokásos hónap eleji összesítéséből. A 284 milliárd forintos összeg azt jelenti, hogy az egész tavalyi év során 2329 milliárdos nettó kifizetés teljesült, ami még a rendkívül magas hivatalos célt is közel 100 milliárddal meghaladta és természetesen új éves történelmi csúcsnak számít. Könnyen lehet, hogy az év végén nagyon meglódult kifizetési számlálónak köze volt ahhoz, hogy extrém jól alakultak a harmadik negyedévben az államháztartási folyamatok, így volt költségvetési mozgástér arra, hogy elvileg az EU, gyakorlatilag a magyar kassza terhére költsük a pénzt. Mindezek alapján nagyon valószínű, hogy akiket érint, a maximális bónusz kapják meg a bizonyára megfeszített második félévi munkájuk alapján.
A magyar kormány által 2015-re hivatalosan közzétett uniós pályázati menetrendektől összesen 1553 milliárd forinttal és 210 pályázat megjelentetésével maradt el az intézményrendszer a 2014-2020-as uniós ciklus terhére - derül ki a Portfolio év elején frissített pályázati adatbázisából. Jól látszott tehát a tavalyi év során, hogy a fókusz még erőteljesebben a 2007-2013-as ciklus pénzkifizetésére irányult, és az új periódusbeli csúszások ezzel is összefüggtek. Az összképet persze jelentősen javítja, hogy egyrészt még december elején 1105 milliárd forintnyi keretösszeggel "tolt ki" nagy, 2014-2020-as időszakbeli közlekedési pályázatokat a kormány, másrészt az év utolsó hetében több százmilliárdnyi pályázat ömlött a piacra. Utóbbi nem feltétlenül javítja azoknak az éves pályázati menetrendeknek a hitelességét, amelyeket egyébként kifejezetten jó kezdeményezésnek tartunk. Mindenesetre 2015 végéig számításaink szerint már 3358 milliárdnyi EU-pályázat nyílt meg, ami a teljes, 7 évre szóló keretnek a 40%-át jelenti. Másfél év van tehát még arra, hogy a fennmaradó rész is megjelenjen, ami így óriási pályázati dömpinget vetít előre.
A beérkezett támogatási kérelmek nagy számára és a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret valószínűsíthető kimerülésére tekintettel ma délután azt közölte az illetékes hatóság, hogy 2016. január 11-i határnappal felfüggeszti a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása" című (GINOP-2.1.1-15 kódszámú) felhívást. Közben lényeges, hogy megjelent az innovációs voucher névre keresztelt uniós pályázat is.
A 2016-os év nagy kihívása az, hogy meg lehet-e ismételni a tavalyi rendkívül magas uniós forráskifizetést, miközben a jegybank Növekedési Hitelprogramja már a kivezetési fázisba lép - mutatott rá a Portfolio-nak adott évértékelő interjújában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint kulcsfontosságú a nagyfokú kifizetés-lassulás elkerülésében az, hogy az uniós pályázatokat, illetve azok menetrendjét minél gyorsabban hirdessék meg, illetve utóbbihoz ragaszkodjon is az intézményrendszer. Sok múlik meglátása szerint a sikerben azon, hogy a pályázati bürokráciát mennyire lehet visszanyesni, illetve azon, hogy a bő 700 milliárdnyi visszatérítendő EU-pénzek elosztási hálózata mikorra tud felállni. Krisán ezen források kiközvetítésében felajánlotta az intézmény széleskörű tapasztalatait, és felvetette azt is, hogy a nagy keretösszeg miatt érdemes lenne megfontolni a pénz egy részének átcsoportosítását és azt már most kezdeményezni Brüsszelben. A vezérigazgató számos további fejlesztéspolitikai javaslatot is megfogalmazott, illetve úgy látja, hogy kidobott EU-pénzt jelent a Szabad Vállalkozási Zónákbeli fejlesztések támogatása.
December 31-ével lezárult a régi uniós ciklus számlabenyújtási szakasza, így a pályázók és az intézményrendszer is egyre jobban az új ciklusra koncentrálhat. A Portfolio összefoglalta a legfontosabb változásokat, amelyek közül számos lépés jelentős fejlesztésre, előrelépésnek számít, de egyúttal iparágakat is átrendez. Az egyik ilyen például az, hogy a kormány erőteljesen korlátozta az új ciklusban az elszámolható költségek mértékét, ami így tehát a pályázatírók díjazási rendszerét alakítja át. Az elszámolható költségek között például a projektmenedzsmentre csak legfeljebb 2,5 %-os költségkeret áll rendelkezésre a pályázati kiírások többségénél. Mindez persze azt a célt is szolgálja, hogy az EU-tól megkapott forrásokat minél inkább hatékonyan és a tényleges projektekre fordítsuk. Néhány év múlva majd meglátjuk, hogy ez mennyire sikerül.
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat...
A házasság felbomlása után a vagyonmegosztás nem csak jogi, hanem érzelmi kihívás is. A családjogi kérdések területén... 
A mai fiúk tényleg cukik (they are so cute!), minden érdekli őket, de valójában semmi se. Legkevésbé, hogy feleségük... 
Szabályozó előírás, fogyasztói elvárás, marketingeszköz: a fogyasztói termékek egyre nagyobb részénél kerül...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így kerüld el a leggyakoribb hitel-elutasításokat - legális kiskapuk banki...
A kérdés és a blog témája alapján úgy tűnhet, hogy a válasz egyértelműen nem lesz. Meglepú módon jobb a helyzet...
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
