Egy minapi jelzéssel összhangban nem ősszel, hanem már egy hónapon belül kiírják a 2014-2020 közötti új uniós fejlesztési időszak első pályázatait - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) uniós források felhasználásáért felelős államtitkára Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden.
A napokban lezárt társadalmi egyeztetés után megjelent a palyazat.gov.hu oldalon a Széchenyi 2020 keretében a "Fotovoltaikus rendszerek kialakítása" című (KEOP-2014-4.10.0/N kódszámú) pályázati kiírás. A pályázaton a közép-magyarországi régión (Budapest és Pest-megye) kívüli helyi önkormányzatok, helyi önkormányzati költségvetési szervek és 100%-ban állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló nonprofit kft.-k indulhatnak 20-50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatásért 100 százalékos támogatási intenzitás mellett.
Egy élelmiszeripari, egy egészségügyi és egy alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelési projektet választott ki ma az Európai Bizottság abból a 166 magyar kis- és középvállalkozásból, amelyek az Európai Unió Horizont 2020 keretprogram kkv-kat támogató eszközére nyújtottak be pályázatot - derül ki a Bizottság közleményéből. Ez volt az első eredményhirdetés ebből az összesen 3 milliárd eurós pályázati keretből, így a kiválasztott magyar projektek egyenként 50 ezer eurót kapnak az innovációs stratégiájukhoz kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány finanszírozására. A nyertes kkv-k emellett egy maximum három napos üzletvezetési tréningen is részt vehetnek.
Két irányból is vizsgálja az Európai Bizottság azt, hogy az uniós támogatások lebonyolításáért felelős magyar intézményrendszer idén év eleji átalakítása után minden rendben van-e és az ezekből születő négy auditori jelentés eredményén múlik majd, hogy a magyar hatóságok által benyújtandó számlák kifizethetők-e vagy sem - értesült a Bruxinfo megbízható forrásból.
Taktikát váltott az EU-források nagy részének elosztása felett "őrködő" Miniszterelnökség, mivel egy tegnapi sajtójelentés kapcsán Lázár János utasította a Magyar Államkincstárt, hogy küldjék ki az elmúlt negyedév uniós támogatással kapcsolatos számláit - írja a 444.hu. A portál információi szerint Brüsszel mérlegeli, hogy ezeket kifizeti-e.
A Magyarország által az elmúlt (2007-2013-as) időszakban elérhető felzárkóztatási keret 66,57 százalékát fizette ki július közepéig az Európai Bizottság - értesült a BruxInfo. Az uniós átlag ugyanekkor 70,33 százalék volt. Ez a teljesítmény az abszorpciós képesség szempontjából a 20-ik helyet jelenti a pillanatfelvétel tanúsága szerint a 28 tagú Európai Unióban. Az EU-források lehívása szempontjából izgalmas volt a tegnapi nap, ennek részletei:
Az Európai Bizottság 2014. április 15. óta, azaz a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításának második ütemét követően 30 alkalommal utalt át Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1300 millió euró értékben - reagált a 444.hu reggeli cikkére délben a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya.
Bár április végén az volt a kormányzati ígéret, hogy "június-július fordulóján" születhet döntés az EU-támogatások folyósításának folytatásáról, de a 444. cikke szerint április óta továbbra sem küldtünk egyetlen számlát sem Brüsszelnek a támogatás kifizetését kérve. Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki. A portál szerint ha nem lenne baj, akkor legkésőbb július közepén le kellett volna adnia Magyarországnak az elmúlt hónapokban összegyűlt kifizetési kérelmeket. A nyári szünet miatt lehet, hogy Brüsszel csal ősszel bólint rá a pályázati rendszer átalakítására, így támogatások utalása akár még hónapokig állhat. Jórészt ezzel függhet össze a költségvetésben múlt héten bejelentett, óvatossági alapúnak mondott 110 milliárd forintos zárolás is.
Az ősztől induló új hétéves (2014-2020) uniós költségvetési ciklus keretében egy 29 milliárd forintos szociális program indul, amelyből 16 milliárd forint a gyermekszegénység elleni küzdelmet szolgálja - tudta meg a Magyar Nemzet a ma bejelentésre kerülő tervet. A lap információi szerint a teljes keretből még idén 2,3 milliárd forintot költenek majd el.
Lezárulóban van az Európai Bizottság és Magyarország között a következő 7 éves uniós költségvetési ciklussal összefüggő Partnerségi Megállapodás megtárgyalása, így nincs akadálya annak, hogy a dokumentumot a következő egy hónapban alá tudjuk írni - jelentette be a mai, elsősorban agrárjellegű és belpolitikai témákat taglaló sajtótájékoztatón Lázár János.
Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ) kidolgozta és már működteti a szakma önszabályozásaként a "Megbízható tanácsadó" tanúsító rendszert - közölte Maróczi Imre, a szövetség elnöke az MTI-vel. A PÁTOSZ a napokban adta át az első 25 szakértőnek a "Megbízható tanácsadó" névre szóló plasztik kártyát és oklevelet.
A tesztüzem már zajlik és október elsejével élesben is elindul a Hulladékgazdálkodási Navigáció Országos Rendszere (HUNOR), amelyet az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) csaknem 900 millió forintnyi európai uniós támogatási forrásból valósít meg - derül ki a szervezet közleményéből.
Stabilabb és kiszámíthatóbb lesz az adókörnyezet az adóügyi helyettes államtitkár ígérete szerint. Pankucsi Zoltán a közrádióban kedden azt nyilatkozta, hogy indokolatlan kiengedések nem lesznek, de a társasági adót sem kell emelni.
Megint dúl a vita a magyarországi különadókról. Az Európai Bizottság továbbra is kivezettetné az ágazatspecifikus terheket, a kormány viszont nem is hajlandó erről vitatkozni, sőt már új sarcok bevezetése is felmerült. A különadókról lemondani nem tud az állam, átfogó gyűjtésünkből ugyanis kiderül, hogy már rendkívüli mértékben függ ezektől a bevételektől a költségvetés. És ha a leszokás nem megy, akkor - a sorozatosan bevezetett új adók fényében - felmerül a kérdés: lesz-e ebből túladagolás?
A vártnál korábban, október helyett nyár végén, ősz legelején kiírhatunk új pályázatokat, ez első lépésben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Programot érintheti - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Rákossy Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára szerint az új pályázatok elsősorban kisebb forrásigénnyel bíró beruházásokat támogatnak majd, így főként a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, illetve a foglalkoztatás bővítésére irányulnak.
Egy jövő nyári adminisztratív határidő és a projektek lassú előrehaladása miatt jelentős az esély arra, hogy Magyarország százmilliárd forintnyi nagyságrendben bukik majd uniós támogatásokat - hívja fel a figyelmet iparági szakértők információira hivatkozva az atlatszo.hu.
2014. július 11-től "Széchenyi 2020" néven új arculatot kapnak az európai uniós támogatásból megvalósuló programok. Ezzel egyidejűleg a projektekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek is módosulnak - hívja fel pénteki dátumú közleményében a figyelmet a palyazat.gov.hu. Mindez azt jelenti, hogy azon projektek esetén, amelyeknél a támogatási szerződést július 11. után kötik meg, már az új arculati előírásokat kell használni és egyúttal a kedvezményezettekre az új tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak.
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint az uniós támogatásból megvalósult útépítések ügyében az európai bizottsági (EB) döntést követően lehet szó a konkrét tehermegosztásról, a kormány eszerint fog továbblépni.
Az adózás szempontjából jó irányba megy az ország, a kormány társadalompolitikai beavatkozása kifejezetten előnyös - értékelte a kormány eddigi gazdaságpolitikáját Heim Péter az InfoRádió Aréna című műsorában szerdán. A Századvég Gazdaságkutató elnöke azonban hozzátette: hiányolja az oktatási rendszerbe történő hatékonyabb beavatkozást és ezzel kapcsolatban javaslatot is megfogalmazott a műsorban. A jegybank növekedési hitelprogramjának kiterjesztését is javasolja a közgazdász és komoly átalakulásra számít a magyar bankszektorban. A 2014-es költségvetés szerinte rendben van, sőt még 150 milliárdos mozgástere is lehet a kormánynak idén, amit akár el is tud költeni.
Sikeresen lezárta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) 699,5 millió forintos támogatásával Magyarországon megvalósult "Zöld fényforrás programot" a GE Hungary Kft. A június 30-án lezárult kutatás-fejlesztési (K+F) program célja a beltéri és kültéri világítási rendszerek, valamint elsősorban ezen rendszerekben alkalmazható fényforrások fejlesztése volt.
Újragondolt márka: így lett virális siker a Stanley kulacs.
Május másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, de én szabin voltam, ezért csak most...
Az ipari termelés önmagában nem érték, a rozsdaövezeti kétkezi munkások támogatása politikailag fontos, de gazdaságilag... 
Bulgária 2025-ben is jelentős mértékben támaszkodik az Európai Unió strukturális és beruházási alapjaira, hogy...
Sötét napra ébredt ma az ország, a már nem létező demokrácia egy újabb hatalmas szöget kapott a koporsójába...
Az SAP az egyik legelterjedtebb vállalati szoftvercsomag a világon, amelyet a vállalkozások különböző folyamataik... 
Az elmúlt napokban óriási figyelem övezte az új pápa megválasztását és természetesen ez a figyelem kiterjed arra...
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
