A májusi forint erősödést követően a Portfolio.hu által megkérdezett profi befektetők közül hajszálnyival többen vannak, akik a következő hónapok tekintetében a gyengülésnek adnak nagyobb esélyt. A kockázatvállalási kedv megtorpanása egyértelműen kedvezőtlenül hatna a magyar befektetési eszközök piacán, így talán ezen várakozásoknak is szerepük van abban, hogy több alapkezelő is mérsékelte a hazai állampapírpiaci hozamcsökkenésre vonatkozó várakozását.
A BUX index májusi 16%-os emelkedését követően már pesszimistább álláspontra helyezkedtek a Portfolio.hu által havi rendszerességgel megkérdezett befektetési alapkezelők. A többség 3 és 12 hónapos időtáv esetében is +/-5%-os BUX elmozdulást tart elképzelhetőnek. Megint alacsony szinten van a saját benchmarkhoz képest a részvényeket felülsúlyozók tábora, a többség azonban még nem súlyozza azokat alul. Egy hónap alatt a defenzívebb Richter és Telekom vonzalma nőtt a legtöbbet, miközben a kicsik közül a jó befektetési sztorival kecsegtető PannErgy már 5 alapkezelő érdeklődését is felkeltette.
Megint az 1,000 dolláros csúcsszintek felé közelít az arany árfolyama, ahonnan korábban már többször is lefordult a nemesfém ára. A rövid távon gondolkozóknak érdemes lehet óvatosan eljárni, azonban az arany hosszabb távú kilátásai kedvezőnek tűnnek. Vételi szándékkal a piacon akkor lehet érdemes megjelenni, ha a korábbi 1,010 dolláros csúcsértéket sikerült áttörnie az árfolyamnak.
Az európai összehasonlításban rendkívül alacsony magyar munkaerőpiaci aktivitás hátterében elsősorban a nagy ellátórendszerek - azaz a nyugdíj- és a gyermektámogatási rendszer - által megcélzott csoportok állnak. A Magyar Nemzeti Bank tanulmányának fent idézett megállapításáról néhány napja bővebben is megemlékeztünk, most azt a részt ismertetjük, ahol az aktivitás növelésének lehetőségeit taglalja az írás. (Kátay Gábor (szerk.): Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei Magyarországon)
Újabb veszélyforrás jelent meg az elmúlt időszakban az Egyesült Államok partjainál, egyre többen ugyanis aggódva figyelik a világ első számú gazdaságának egyensúlyi folyamatait. Ennek következtében a leminősítéssel kapcsolatos félelmek is felerősödtek és elképzelhető, hogy az USA elveszítheti közel egy évszázada érvényben lévő tripla A minősítését. A rendkívüli lépés esetleges bekövetkezésének következményeiről csak találgatni lehet, Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója úgy véli, hogy nem a leminősítés borítaná meg a világot. Ugyanakkor meglátása szerint van reális esélye annak, hogy leminősítik az USA-t.
Miközben a rendkívül nehéz gazdasági környezet közepette csaknem minden eszköztípus esetén csökkentek a kockázati tőkés és magántőkés befektetések a tavalyi évben, addig a tiszta energia szektorban 21%-os növekedés volt tapasztalható. Az idei évben azonban nem kerülhető el a visszaesés a finanszírozási források beszűkülése és a kilépési lehetőségek romlása következtében, de a csökkenés csak átmeneti lesz - írja a New Energy Finance a zöldenergia befektetésekről szóló tanulmányában.
Meglepő számokat közölt honlapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a minap: a szervezet által összesített, de a bankok által szolgáltatott adatok szerint a magyar bankok eredménye nem hogy nem csökkent az egy évvel korábbiakhoz képest, de 30 százalékkal nőtt is az idei év első negyedévében, s a nagybankok csoportja - amelybe a tavalyi évhez hasonlóan nyolc pénzintézet tartozik - 39 százalékkal növelte mérleg szerinti eredményét. 2008 utolsó negyedévének 87 milliárd forintos vesztesége után három hónap alatt visszatért a magyar bankrendszer a nyereséges működéshez, és immár 102 milliárd forint mérleg szerinti eredményt volt képes elérni. Ez a fejlemény váratlanul kedvezőnek tekinthető, de a válság kellős közepén miért is következett be ekkora javulás? A kiváló értékek természetesen nem tükrözik a bankrendszer valós folyamatait.
Magyarországon súlyos és régóta tartó probléma van a munkakínálattal - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya, amelyben a szerzők ennek tényezőit vizsgálják. (Kátay Gábor (szerk.): Az alacsony aktivitás és foglalkoztatottság okai és következményei Magyarországon) Az alábbiakban az inaktivitással kapcsolatos jegybanki kutatások eredményeit ismertetjük.
Szárazság tizedeli az idei tea terméseket a legfontosabbnak számító exportáló térségekben, melynek megfelelően mostanra már az árak is emelkedésbe kezdtek. A közelmúltban több piaci szakértő is aggodalmának adott hangot a teaárak új, soha nem látott magasságba emelkedését prognosztizálva. Mindez befektetési szempontból a nagyobb, tőzsdén is megtalálható tea termesztő társaságok miatt lehet érdekes, melyek iránt minden bizonnyal megnő majd az érdeklődés a tea árának emelkedésével párhuzamosan. Bár egy esetleges tőzsdei zuhanást ezen indiai társaságok sem tudnák elkerülni, a piac egészéhez képest még egy ilyen kedvezőtlen jövő esetén is felülteljesítők maradhatnak.
Alapvetően a középosztályt támogatja, de senki nem jár rosszul a jövőre életbe lépő személyi jövedelemadó szabályokkal. Miután kiszivárogtak a rendszer fontos elemét képező adójóváírás paraméterei, pontosabban tudunk számolni a hatásokkal. Ami adópolitikai szempontból örvendetes: ha döccenőkkel is, de javul az szja-rendszer minősége - igaz, van honnan.
Hangsúlyosan megjegyezzük, hogy számításaink abban az esetben érvényesek, amennyiben a ma és tegnap kiszivárgott szja-paraméterek lépnek életbe.
A paradicsomból való kiűzetés óta válság válságot ér a világban, újabban pedig bálványozott közgazdaságtani paradigmák dőlnek le sorra a nyomukban, hogy átadják helyüket a talán sikeresebb új elméleteknek. A jelenlegi válság nem likviditási, sokkal inkább bizalmi, megértése pedig a "Nagy Fogyasztó" USA és más világrészek kapcsolatának megértésétől függ - véli Zsadányi István Zsolt közgazdász. Szerinte a Fed egykori kamatemelése éppúgy közrejátszott a válság kialakulásában, mint a CDS-ek világhódítása, vagy épp az építőipar szükségszerű felfutása. Gresham törvényétől a Self elméletig, Keynestől a CDO-kig, Káintól a rendszerközpontok technikai mínuszáig: új megközelítés, szokatlan álláspont. A pénzügyi válság okait és megoldási lehetőségeit boncolgató írás reményeink szerint gondolatébresztő lesz, a hozzászólásokat a portfolio@portfolio.hu címre várjuk.
Az elmúlt években igen sok vita folyt arról, hogy magasak-e a magyar állam kiadásai, illetve pontosan mi az, amire sokat költünk. A válasz nem is olyan egyszerű, hiszen az egyes országok költségvetései magukon viselik az állami gazdálkodás sajátosságait, így számos korrekció kell ahhoz, hogy elfogadható mértékben összehasonlítható adatokat kapjunk. Ezt a munkát végezték el P. Kiss Gábor és Szemere Róbert, a jegybank szakértői, akik az eredményeket az "Almát körtével? Mérlegen a visegrádi országok állami kiadása" című írásukban közölték. Az alábbiakban ebből idézünk.
Rendhagyó módon nem tárgyilagosan, hanem személyes hangvételben kezdünk. Eredetileg egy pozitív OTP gyorsjelentés értékelést akartam írni. Az elemzői várakozásokat magasan felülmúló, a válság dacára jól menedzselt teljesítmény, kiváló hatékonyság, a kiugró adók ellenére jó nominális eredmény, hiteles válságkezelés. Elsiklottam a felett, hogy módosították a stratégiai nyitott devizapozíciót, így a bukó zömét már saját tőkével szemben számolják, nem számított, hogy a nemzetközi standardokhoz közeledve módosították (lazították) az NPL kimutatást, de volt egy pont, ami annyira felidegesített, hogy a hajnali kelés ellenére ki tudtam hagyni a kávét. A tárgyidőszakban az OTP Bank 90 millió euró névértékben vásárolt vissza saját járulékos kölcsöntőke kötvényeiből (Upper Tier 2 Capital) a másodpiacon. A visszavásárláson elért adó előtti árfolyameredmény mintegy 19,6 milliárd forint volt (nettó egyéb bevételek soron elszámolva). A tétellel természetesen nem korrigálták a rendkívüli tételektől tisztított eredményt, valóban sokkal fontosabb volt a 380 millió forintos osztalék korrekció. Ezért ez a nagy felülteljesítés. Mindenki ítélje meg saját belátása szerint, hogy ezzel kellett volna korrigálni, vagy sem. Szerintem ez rombolja a hitelességet és a transzparenciát, egy olyan értéket, amelyet tőzsdére lépésétől 2008-ig épített a menedzsment. Egyszer ennek az árát egyszer még meg kell fizetni.
2009 eleje már jobb volt, mint a tavalyi év utolsó hónapja, legalábbis a magyar pénzintézetek anyabankjainak eredményessége szempontjából - derül ki a Portfolio.hu számításaiból. A külföldi anyabankok többsége a múlt héten tette közzét első negyedéves gyorsjelentését, így lehetővé vált az adatok összevetése. Öt külföldi anyabank, az osztrák Erste, a CIB-anyabank olasz Intesa, a K&H-tulajdonos belga KBC, az osztrák Raiffeisen International és az UniCredit összehasonlításából az Erste került ki győztesen, ugyanis az osztrák bank eredményessége csökkent legkevésbé egy év alatt.