On the other hand

Jöttek a meglepetések a járvány után – Mi történik a boltokban?

Jöttek a meglepetések a járvány után – Mi történik a boltokban?

A koronavírus-járvány kitörésével a mindennapjaink részévé vált az online vásárlás. Még azok is rákényszerültek, akik azelőtt nem éltek a webshopok és appok adta „otthon, a kanapém kényelméből bevásárolok” lehetőségével. A trendforduló hatására a kiskereskedelmi értékesítés online térben bonyolított aránya jelentősen megugrott (amit természetesen a fizikai boltok bezárása is „segített”), és felmerült a nagy kérdés, hogy a pandémia utáni világban milyen szinten fog ez stabilizálódni. A járvány lecsillapodása és a karantén vége óta eltelt időben az ezzel kapcsolatos vélemények folyamatosan formálódtak, de talán most már tisztábban látszanak a trendek.

Tényleg legyőzte Magyarország az inflációt?

Tényleg legyőzte Magyarország az inflációt?

Nagyot ment a magyar dezinfláció a tavalyi év második felében. Bár 2023 első hónapjaiban még 20 százalék feletti éves indexeket regisztrált a KSH, októberben már egyszámjegyű volt az infláció, decemberre pedig 5,5 százalékra csökkent. A kedvező tendencia januárban is folytatódott: az év elején az infláció visszakerült a jegybanki célsávba. Ez egyelőre azonban még csak átmeneti győzelmet jelent, a megemelkedett árak tartósan velünk maradtak. Cikkemben egyrészt bemutatom, hogy az elmúlt időszakban a bérek emelkedése miként alakult az inflációhoz képest, másrészt kitérek arra, hogy melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek az inflációt leginkább befolyásolják az év további részében.

Közel a 400 forintos euró - Mit tehet a kormány és az MNB?

Közel a 400 forintos euró - Mit tehet a kormány és az MNB?

Közel egy éve nem volt olyan gyenge a forint, mint most. Ezért érdemes áttekinteni, hogy milyen külső és belső tényezők mozgatják az árfolyamot. A következő időszakban kulcsfontosságúak lesznek a kormányzati gazdaságpolitikai lépések, a jegybanki kamatpolitikája, illetve a jegybank és a kormány közötti, valamint a kormány és az EU intézményei közötti kapcsolat minősége.

Fontos szintek estek el - Mi lesz a forinttal?

Fontos szintek estek el - Mi lesz a forinttal?

Fontos technikai szintet vitt át a forint árfolyama azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank az eddigi 75 bázispontról 100 bázispontra gyorsította a kamatcsökkentési tempót. Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy jól időzített a jegybank a kamatcsökkentés felgyorsításávál? Esetleg ez már egy új monetáris politikának az előszele? Hogyan teljesíthet ebben a helyzetben a forint a következő időszakban?

El-Erian: Mi lesz az Egyesült Államokkal?

El-Erian: Mi lesz az Egyesült Államokkal?

Ami az Egyesült Államokban történik, az kihat a világ többi részére. A világgazdaság függ attól, hogy Amerika képes-e a növekedés fő motorjává válni, valamint a globális pénzügyi piacok is függnek az amerikai befektetők kockázatvállalási hajlandóságától. Ez különösen nyilvánvalóvá vált 2023-ban, amikor olyan nagyobb gazdaságokban, mint Japán és az Egyesült Királyság recesszió alakult ki, míg Németország éppen elkerülte a visszaesést, Kína pedig a növekedést akadályozó tényezőkkel és magas adósságszinttel küzdött.

Mekkorát csökkenhet még a kamat Magyarországon?

Mekkorát csökkenhet még a kamat Magyarországon?

Az MNB januári és februári döntésének konkrét mértéke (75, vagy 100 bázispontos csökkentés) valószínűleg jóval kevésbé fontos, mint amit a piac ezeknek a lépéseknek tulajdonítani látszik. Sokkal fontosabbnak tűnik a következő néhány hónap inflációs adata, és az, hogy a tengerentúli és az euróövezeti kamatok mikor indulhatnak csökkenésnek, és hogy ennek mekkora a tere. A nyár elejére várhatóan kialakuló, 6-7 százalék közötti kamatszintig vezető utat (főleg a forint árfolyamában) az aktuális lépések mértéke azonban döcögőssé teheti.

Hiába a pénzeső a nyugdíjasoknak: szétszakad az idős társadalom

Hiába a pénzeső a nyugdíjasoknak: szétszakad az idős társadalom

A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első része annak bemutatásáról szólt, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását. Ebben a második részben pedig azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj, illetve a nyugdíjemelés egységes százalékos mértéke miként növeli a szegényebb és gazdagabb nyugdíjasok közötti szakadékot.

Münchauseni trükkel zárkóztatnák fel az országot a magasnyomású gazdaság propagálói

Münchauseni trükkel zárkóztatnák fel az országot a magasnyomású gazdaság propagálói

Nagy vitát váltott ki közgazdász berkekben Nagy Márton elképzelése a magasnyomású gazdaság kialakításáról. Engedtessék meg, hogy kívülálló létemre – de mint a gazdasággal szorosan összefüggő terület, a közoktatás reformjával foglalkozó személy – én is bekapcsolódjak ebbe. A vita tárgya, hogy a magasnyomású gazdaság megteremtése biztosíthatja-e azt a mértékű növekedést, amely által elérhető életszínvonalunk felzárkózása az Európai Unió átlagához, vagy – ahogy a merészebbek remélik – a legfejlettebb országok életszínvonalához. Röviden fogalmazva: az csodaszámba menne, különösen az utóbbi.

Minden tojás ugyanabba a kosárba? Olyan nagyhatalommá válik Magyarország, aminek csúnya vége lehet

Minden tojás ugyanabba a kosárba? Olyan nagyhatalommá válik Magyarország, aminek csúnya vége lehet

A napokban elérhetővé váltak a széleskörű külkereskedelmi adatok a 2022-es évre vonatkozóan, amely lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk, hol tart Magyarország az "akkumulátor-nagyhatalommá válás" folyamatában, és mi változott az előző évhez képest. Az elemzésekből kiderül, hogy az akkumulátorok szerepe tovább erősödött a magyar kivitelben, és hazánk magasabb növekedést tudott felmutatni ezen a téren a többi országhoz képest. Ennek köszönhetően 2022-ben Magyarország már a világ 5. legnagyobb exportőre lett, egy helyet javítva, ezzel megelőzve Japánt.

Meddig kerülheti el elődje sorsát az új 13. havi nyugdíj?

Meddig kerülheti el elődje sorsát az új 13. havi nyugdíj?

A fenntarthatóság kihívásaival egyre jobban küszködő hazai nyugdíjrendszer kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy meddig tartható meg a 2021-2022-ben visszahozott 13. havi nyugdíj. Ki lehet-e fizetni minden év februárjában egyhavi olyan plusz nyugellátást, amelynek nincs járulékfedezete? Még aggasztóbb a helyzet, ha a teljes képhez hozzávesszük azt is, hogy a nyugdíjrendszerben létezik egy rejtett 14. havi nyugdíj is, de ezt csak a hölgyek kaphatják meg a nők kedvezményes nyugdíja révén. A 2011-ben bevezetett Nők40 finanszírozási igénye ugyanis idén nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint a 13. havi nyugdíj. A plusz egyhavi nyugellátást övező problematikus kérdésekről szóló kétrészes cikkem első részében azt mutatom be, hogy a 13. havi nyugdíj és a Nők40 lényegében miként nullázta le a nyugdíjrendszerben 2010 és 2013 között bevezetett szigorítások stabilizáló hatását.

A monetáris politikáról folytatott szakmai viták jobb minőségű döntésekhez vezetnek

A monetáris politikáról folytatott szakmai viták jobb minőségű döntésekhez vezetnek

Az MNB egyoldalúan értelmezi úgy a jegybanki függetlenség intézményét, hogy ő bárkit és bármit kritizálhat, ugyanakkor az ő döntéseit nem szabad a nyilvánosság előtt elemezni, esetleg kifogásolni. A szakmai viták gyakran elősegítik egyes aktuális gazdasági kérdések mélyebb megértését. Nincs ez másként a világ nagy jegybankjai esetében sem. Meggyőződésem, hogy ezeknek a vitáknak az elnyomása az intézményi tudás megkopásához vezet, ami az optimálisnál gyengébb döntéseket eredményezhet. Személyesen tehát örülök annak, hogy írásomat az MNB szakértői válaszra méltatták és ennek szellemében válaszolok néhány állításukra.

Benéztük a lakáspiaci fordulatot? - Nem az vár a magyarokra, amire sokan számítanak

Benéztük a lakáspiaci fordulatot? - Nem az vár a magyarokra, amire sokan számítanak

Csökkentek a hitelkamatok, újra emelkednek a reálbérek, idén lesz magyar GDP-növekedés, a CSOK Plusz elindult, a lakossági állampapírkamat feleződött. Mi következhetne ebből, ha nem az, hogy újra beindul az ingatlanpiac? Hétről hétre egyre több ilyen előrejelzéssel találkozunk, melyekből talán a legmarkánsabb Balásy Zsolt (Hold Alapkezelő) véleménye. Minőségét tekintve ez a „beindulás” sokkal szürkébb lesz, mint arra nagyon sokan számítanak: 15-20%-kal nőhet az adásvételek száma idén, de az árak emelkedése vékonyka marad, nagy átlagban akár 2-3 éven keresztül sem lesz nagyobb az ingatlanárak emelkedése, mint az infláció. Mindeközben a saját lakhatási célra ingatlant vásárlók nem lesznek jobb helyzetben: a lakáshitelkamatok csökkenésének nincs érdemi valószínűsége, a nominális árak nem lesznek alacsonyabbak, így a kivárás nem tűnik reális alternatívának.

A tartós árstabilitás alapozza meg a gazdasági növekedést és a piaci hitelezést

A tartós árstabilitás alapozza meg a gazdasági növekedést és a piaci hitelezést

A Magyar Nemzeti Bank függetlenségét és önállóságát alaptalanul támadó kritikák cikkek ellentétesek közös érdekünkkel, az árstabilitás megteremtésével. Ezek a megnyilvánulások éppen azt a jegybanki hitelességet próbálják aláásni, amely nélkülözhetetlen az inflációs várakozások horgonyzásához, így az árstabilitás gyorsabb eléréséhez. A kontraproduktív megszólalások nem segítik az árstabilitás elérését és ezzel a növekedés beindulását, hanem az árfolyam gyengítésén, illetve a közbizalom és a gazdaságpolitika hitelességének rombolásán keresztül éppen gátolják azokat.

Vissza 1995-be: az időgép megmondhatja, mi fog most történni a piacokon!

Vissza 1995-be: az időgép megmondhatja, mi fog most történni a piacokon!

Jelenleg a befektetők a puha landolás (soft landing) forgatókönyvet árazzák Amerikában, amikor az infláció recesszió nélkül marad kordában. Ez viszonylag ritka: legtökéletesebb formájában 1995-ben valósult meg Amerikában, és az akkori jegybankelnököt Alan Greenspant a „halhatatlanok”, de legalábbis a „legendák”  közé emelte. Az akkori és a mai helyzet között több hasonlóság is látszik, így érdemes - persze kitérve a különbségekre is – párhuzamot vonni és megvizsgálni, hogy az egyes eszközosztályok akkor hogyan teljesítettek, és mi lehet ebből releváns a jelenre nézve is.

Éppen két éve zajlik a háború, és az idő az oroszoknak dolgozik – Mik a tanulságok, és mi lehet a kiút?

Éppen két éve zajlik a háború, és az idő az oroszoknak dolgozik – Mik a tanulságok, és mi lehet a kiút?

Ma éppen két éve, 2022. február 24-én támadta meg Oroszország Ukrajnát. Ebből az alkalomból külsős szerzőink tekintik át a háború eddigi menetét, a jelenlegi politikai és katonai helyzetet, és arra is választ adnak, „mi a teendő” annak érdekében, hogy pontot lehessen rakni a konfliktus végére.

Lomborg: Egy métert emelkedhet a tengerszint, meg kell menteni az embereket

Lomborg: Egy métert emelkedhet a tengerszint, meg kell menteni az embereket

A híreket figyelve olyan érzésünk lehet, mintha a klímaváltozás élhetetlenné tenné a bolygót. Folyamatosan árvizekről, szárazságról, viharokról és erdőtüzekről szóló képsorokkal bombáznak minket. Nemcsak közeli szörnyű eseményekről számolnak be nekünk, hanem távoli katasztrófákról is, ha az azokról szóló képsorok elég ijesztőek. Ez a fajta katasztrófaáradat azonban rendkívül félrevezető, és megnehezíti a klímaváltozással kapcsolatos megfelelő politika kialakítását.

Ökológiai katasztrófát is okozott az ukrajnai háború - Felmérhetetlenek a károk

Ökológiai katasztrófát is okozott az ukrajnai háború - Felmérhetetlenek a károk

Az orosz-ukrán háború kirobbanásának második évfordulója körül sorra születnek azok a biztonságpolitikai elemzések, amelyek azt feszegetik, milyen irányba mozdulhat el a jelenleg befagyottnak látszó, már eddig is hatalmas emberi és anyagi áldozattal járó háború, illetve milyen forgatókönyvek képzelhetők el, amelyek hozzájárulhatnak a fegyverszünethez, esetleg egy békekötéshez. A kétéves évforduló kapcsán cikkünkben mi a háború által kiváltott ökocídium, vagyis a természet végzetes pusztításának, az ökológiai katasztrófának a hatásait mutatjuk be.

Hosszú a lejtő az élelmiszerboltok előtt

Hosszú a lejtő az élelmiszerboltok előtt

Békeidőben a napi sajtóban ritkán esik szó a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról, azonban a 2023-ban ez nem volt igaz, ugyanis nagy problémákat jelző számok láttak napvilágot: nemcsak a kiskereskedelmi értékesítés volumene esett, hanem ezen belül az élelmiszer-értékesítés volumene is zuhant. Gyakorlatilag olyan mértékben emelkedtek az árak és csökkentek a reálbérek, hogy a fogyasztók az élelmiszer vásárlás mennyiségét is csökkentették, ami egyébként az utolsó termékkategória, melynek a fogyasztását korrigáljuk az ínséges időkben.

Hogy lesz ebből földet érés  az Egyesült Államokban?

Hogy lesz ebből földet érés az Egyesült Államokban?

A tőkepiacokon gyakran fordul elő, hogy amire a legtöbben számítanak, az végül nem következik be. 2023-ban szinte mindenki úgy gondolta, hogy a jelentős fejlett piaci kamatemelések recesszióba döntik a gazdaságot, majd nagy meglepetésre ez egyelőre nem következett be. Az elemzők folyamatosan egyre távolabbi időpontra tolták a recessziós előrejelzéseik kezdetét. Az eurozóna ugyan közel került a gazdasági zsugorodáshoz, de az USA-ban nyoma sem volt a lassulásnak, sőt, 2022 első felét követően, nem várt módon gyorsult a gazdaság. A nagy elemzőházak az év vége felé egymás után dobták be a törülközőt, és a piaci várakozásokból teljesen eltűnt a recessziós forgatókönyv.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármikor beleroppanhat Oroszország a háborúba, ha a Nyugat enged a riválisának
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.