Már több mint egy hónapja él az árrésstop; a március havi élelmiszer-inflációs adatok megjelentek, annak havi változása pedig rendkívül alacsony volt. Felmerül a kérdés, hogy ez a korai siker fenntartható-e?
A magyar gazdaság idei teljesítménye és a hosszabb távú növekedési kilátások szempontjából is az egyik kulcskérdés, hogy hogyan alakul a magyarországi beruházások, különösen a céges fejlesztések dinamikája. Ezen a téren megkerülhetetlen tényező a vállalatok beruházási kedve, amellyel több konjunktúrafelmérés is foglalkozik. A várható beruházási folyamatok mélyebb megértését az is segíti, hogy egyes adatfelvételekből a beruházások várható iránya, a fejlesztések mögött álló tényezők és korlátok is kirajzolódnak. A legfrissebb felmérések szerint élénkülés várható a hazai vállalati fejlesztésekben, amelyek – a nemzetközi trendet követve – eltolódnak a költségoptimalizálás irányába.
Az elmúlt években folyamatos zavarok érik a világgazdaságot, amelyek Magyarországot sem hagyják érintetlenül. A gazdaság működésének stabil fenntartásához éppen emiatt szükség van annak felmérésére, hogy a külföldön történő értékesítések (export) és a külföldről történő beszerzések (import) esetében mekkora kockázattal rendelkezik a gazdaság, főként egy olyan országban, ahol a külkereskedelem meghatározó tényező.
Na, kapaszkodj meg! Azt hitted, a 10%-os általános vám már durva volt? Trump most kapcsolt igazán ötödikbe: 100% vámot vetett ki minden nem amerikai filmre.
Egy olyan nagy üzemzavar és nagy területre kiterjedő tartós áramkimaradás után, mint ami 2025. április 28-án hétfőn történt az Ibériai-félszigeten, teljesen jogos a kérdés, hogy nálunk ilyen megtörténhet-e, illetve mit tanulhatunk a spanyolok és portugálok problémáiból. Úgy is megfogalmazhatjuk ezt a kérdést, hogy nálunk jobb vagy rosszabb a helyzet? A kérdést részben már érintettem 2025. április 30-i, a Portfolio-n megjelent írásomban, de szeretnék most kicsit a magyar villamosenergia-rendszerre koncentrálni. Ehhez pedig egy közelmúltbeli magyar eseményre érdemes visszatérni.
A minden várakozásnál rosszabb magyar GDP-adat tudatosította a többször beígért növekedési fordulat újbóli késlekedését, akár teljes elmaradását. Az újraiparosítás jegyében kifejlesztett gazdasági szerkezetben a GDP fenntartható, természetes növekedési üteme immár valahol a másfél és kettő százalék közé esik. Az idei növekedés azonban talán még ezt a szintet sem éri majd el.
A Covid19-világjárvány és az orosz–ukrán háború hatására egyre több nagyvállalat helyezi át termelőegységeit Európához közel eső régiókba, többek közt az észak-afrikai országokba és Törökországba, a kedvező jogszabályi környezetnek és az alacsony munkabéreknek köszönhetően. Az Észak-Afrikába és Kelet-Közép-Európába érkező nearshoring befektetések éves összege 2023-ra elérte a 82 milliárd dollárt, 62%-os emelkedést elérve a járvány előtti szinthez képest. Törökország, Egyiptom, Marokkó és Tunézia gazdaságai nagymértékben integrálódtak az európai gazdaságba, ezért az ott működő vállalatok az Európai Unió vámjait is ki tudják kerülni. Az Energiastratégia Intézet nearshoring sorozatának 4. része.
Ferenc pápa halálával a világ egy rendkívüli vezetőt veszített el. Öröksége azonban megmarad nemcsak az általa inspirált emberek szívében, hanem azokban a konkrét kezdeményezésekben is, amelyeket egy igazságosabb, humánusabb és fenntarthatóbb világgazdaság megteremtése érdekében indított el.
Az USA–Kína kereskedelmi feszültség növekedésével Latin-Amerika szerepe felértékelődik a kínai vállalatok számára, azok ugyanis a régió nélkül nem tudják termékeiket versenyképes áron az amerikai piacra eljuttatni. A nearshoring várhatóan jelentős előnyökkel jár a térség országai számára, beleértve a gazdasági növekedést és az infláció lassulását. Egyes várakozások szerint 30-50 milliárd dollár befektetés érkezhet Latin-Amerikába Ázsia helyett. Az Amerika-közi Fejlesztési Bank becslései alapján a nearshoringnak köszönhetően Latin-Amerika és a karibi térség éves áru- és szolgáltatásexportja középtávon akár 78 milliárd dollárral is nőhet. Az Energiastratégia Intézet nearshoring sorozatának 3. része.
Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy meg akarja őrizni a dollár tartalék- és fizetési valutaként betöltött nemzetközi szerepét. Ha ez igaz, akkor a font történelme azt mutatja, hogy a pénzügyi stabilitást kellene elősegítenie, korlátoznia kellene a vámok alkalmazását, és erősítenie Amerika geopolitikai szövetségeit.
Donald Trump rövid idő alatt a történelem legnagyobb adóparadicsomává változtatja az Egyesült Államokat. Elég csak azt megjegyezni, hogy a pénzügyminisztérium megbízást adott a cégtulajdonosok valós személyazonosságát megosztó átláthatósági rendszerből való kilépésre, és a Trump-kormányzat visszalépett a nemzetközi adóügyi együttműködésről szóló ENSZ-keretegyezmény létrehozásáról szóló tárgyalásoktól. Továbbá az is kiemelhető, hogy a Trump-adminisztárció elutasítja a külföldi korrupciós gyakorlatokról szóló törvény végrehajtását, valamint a kriptodevizák terén jelentős deregulációt hajt végre.
Riasztóan sok cikk szól manapság a budapesti ingatlanpiacon zajló áremelkedésről, miközben a megfizethetőség alakulása relevánsabb mutatója a piaci állapotoknak, mint önmagában az árviszonyok. Negyedszázados lakóingatlanfejlesztési és -hasznosítási tapasztalattal rendelkező vendégszerzőnk meglepő felfedezésre hívja fel a figyelmet, miközben azt is elmagyarázza, milyen használtautós analógia érvényesül a lakáspiacon.
Egészen biztosan bekerül az európai energiastratégiákkal és a villamosenergia-rendszer fejlődésével foglalkozó történelemkönyvekbe mindaz, ami 2025. április 28., hétfőn Spanyolországban és Portugáliában történt. A mintegy 60 millió érintett lakos, a civilizált társadalom alapvető működéséhez szükséges infrastruktúra teljes leállása hatalmas földrajzi területen nem csak a spanyol és a portugál lakosság, hanem az egész Európai Unió lakosságának és döntéshozóinak érdeklődését kiváltotta.
A geomérnöki beavatkozások két fő típusa a szén-dioxid eltávolítása (CDR) és a napsugárzás módosítása (SRM). A CDR technikák – például erdősítés vagy közvetlen szén-dioxid-leválasztás – jelenleg kis mennyiségű szén-dioxid kivonására képesek a globális kibocsátásokhoz képest. Az SRM módszerek, mint például a sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés, a beérkező napsugárzás csökkentésével hűtenék a bolygót, de veszélyes mellékhatásokkal járhatnak, például a csapadékmintázatok átalakulásával, savas esőkkel és ózonréteg-károsodással. Bár a geomérnökség csökkentheti az éghajlatváltozás hatásait, nem helyettesíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Emellett súlyos etikai, ökológiai és geopolitikai kérdéseket vet fel, miközben a hosszú távú hatásai továbbra is bizonytalanok.
Miközben az Egyesült Államok kínai közvetlentőke-befektetés tranzakciói 10 milliárd dollár alá csökkentek, 2022-ben Latin-Amerikába rekordmennyiségű, összesen több mint 224 milliárd dollárnyi amerikai FDI áramlott be. A geopolitikai bizonytalanság és a Kínával való kereskedelmi feszültség fokozódása révén még inkább felértékelődik a régió, különösen Közép-Amerika, az Egyesült Államok számára, ami a nearshoringtrendek folytatódását és erősödését predesztinálja. Az Energiastratégia Intézet nearshoring sorozatának 2. része.
A Föld Napját (április 22.) ünnepelve csábító dolog lenne azt hinni, hogy a világ a környezeti összeomlás szélén áll. Folyamatosan elárasztanak bennünket a klímakatasztrófára vonatkozó szörnyű előrejelzések és a bolygó közelgő pusztulásáról szóló figyelmeztetések. Ez azonban félrevezető. Ahelyett, hogy pánikba esnénk, egy pillanatra meg kellene állnunk, és elismerni azt a figyelemre méltó haladást, amelyet a környezetvédelem terén elértünk – és be kellene látnunk, hogy ezen folyamat kulcsfontosságú tényező a jólét.
A 20. század elején Henry Ford futószalagos gyártása forradalmasította a termelést, amikor az ismétlődő, könnyen másolható és reprodukálható emberi munkát gépekre és folyamatokra szervezte ki. A 21. század elején valami hasonló történik – csak most nem a fizikai termelésben, hanem a tudásalapú munkában. Az AI-ügynökök a digitális gazdaság futószalagjain dolgoznak: automatizálnak, rendszereznek, önállóan cselekszenek. A bankszektorban is zajló AI-forradalomról szó lesz a Portfolio május 27-ei Financial IT konferenciáján, érdemes eljönni!
Donald Trump vámháborúja nyomán Kína felvette a kesztyűt, viszontválaszként jelentős vámokat vetett ki az amerikai termékekre. Kína azonban nem olcsó termékekkel árasztja el az Egyesült Államokat; az USA kínai importjának csaknem felét ma már elektronikai és gépipari cikkek teszik ki. Peking a helyzetre fogyasztásélénkítő és beruházásösztönző programokkal reagál, a technológiai fejlesztéseket, valamint a nemzetközi együttműködéseket helyezve gazdasági stratégiája középpontjába.
A generatív mesterséges intelligencia kiszámíthatatlan kockázatokat rejt magában, az adatsértéstől kezdve a manipulált kimenetelekig, ami elavulttá teszi a hagyományos biztonsági modelleket. Ahogyan a légiközlekedési ipar is szigorú biztonsági protokollok bevezetésével nyerte el a közbizalmat, az AI-vállalatoknak is azonosítaniuk és kezelniük kell a kritikus sebezhető pontokat, mielőtt azok valós károkat okoznának.
A globális pénzügyi rendszer átalakulás előtt áll. Amint arra a Bretton Woods-i Bizottság nemrégiben megjelent tanulmánya rámutat, a stablecoinok – olyan digitális eszközök, amelyeket általában egy fiat valutával, egy árucikkel (commodity) vagy egy másik kriptovalutával fedeznek (backed by) a volatilitás minimalizálása érdekében – gyorsabbá, olcsóbbá és átláthatóbbá tehetik a fizetési tranzakciókat, átutalásokat, miközben a pénzügyi inklúziót is erősítik. Éppen ezért számos állam, köztük az Európai Unió és Japán már igyekszik kihasználni az ebben rejlő potenciált azáltal, hogy egyértelmű szabályozási keretet biztosít az iparág számára. Végső soron azonban az Egyesült Államok van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy az élére álljon ennek a folyamatnak, mivel a ma forgalomban lévő 200 milliárd dollárnyi stablecoin túlnyomórészt dollárban denominált.
A lehullott falevelek is tartalmazzák a papírgyártás legfontosabb alapanyagát a cellulózt.
2025. június 19-én hirdették ki az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi történik, ha nem tudod fizetni a hiteledet? Félelem a hiteltől Az egyik...
Szombaton hatalmas részvétel mellett lezajlott a "Budapest Büszkeség" menete, amelyet az előzetes kormányzati tiltási...
A QS World University Rankings 2026-os friss kiadása ismét rangsorba állította a világ egyetemeit. Az élen változatlanul...
A TIME magazin "Top 100 legbefolyásosabb vállalat 2025-ben" listáját böngészve örömmel konstatáltam, hogy többek... 
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
