A héten tartja a Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntő ülését, de ezen kívül is számtalan esemény lesz a héten. Érkeznek például a beszerzésimenedzser-index adatok Európából és az Egyesült Államokból is. Emellett az EU-ban a Bizottság közli a fogyasztói hangulatindexét, az Egyesült Államokban pedig a Michigani Egyetem közli a hasonló hangulatindexet - azaz kétségkívül a hét végén már sokkal pontosabb képünk lesz a nyugati gazdaság novemberi állapotáról.
Jelentős mértékben, összességében mintegy 160 MW-tal tovább nőtt a hazai naperőmű-kapacitás az elmúlt hónapban, így már meghaladta a 3837 MW-ot november elején. Bár 2022-nek még nincs vége, már most megdőlt az eddigi éves növekedési rekord.
A Magyar Nemzeti Bank már elküldte az idei és jövő évi gazdasági várakozásait a bértárgyalásokon érdekelt munkáltatói és munkavállalói szervezetek felé, de a kormány még nem közölte a saját előrejelzéseit. Ettől függetlenül úgy tűnik, hogy jövő héten tárgyalóasztalhoz ülnek a munkaadók és a munkavállalók, de a korábbi évekkel szemben jóval nehezebb tárgyalások várhatók. Már csak azért is nehéz lehet majd a béralku, mert az infláció magas – októberben már 21,1 százalékos volt –, viszont a cégek teherviselőképessége a többszöröződő energiaárak miatt igencsak véges. A munkaadói oldal így nem éves, hanem ennél rövidebb távú béregyezségnek örülne. Ezt azonban a szakszervezetek egyelőre elutasítják.
Sam Bankman-Fried múlt héten csődbe ment kriptotőzsdéjének belső ügyeiről kezdetben csak kevés részletet lehetett tudni, viszont számos információra derült fény a héten. Csütörtökön John Ray III, a csődbe ment FTX kriptotőzsde új vezérigazgatója régóta várt nyilatkozatot tett az amerikai csődbíróságon, amelyben józanul értékelte Sam Bankman-Fried kriptoimbirodalmának összeomlását - írja a MarketWatch. Ray nem köntörfalazott, kijelentette, hogy 40 éves jogi és szerkezetátalakítási pályafutása során még soha nem látta a vállalati irányítás olyan mértékű kudarcát, és a megbízható pénzügyi információk olyan szintű hiányát, mint ami az FTX-nél tapasztalt. Íme, 10 pont, amelyet az új vezérigazgató hozott nyilvánosságra a szövetségi csődbíróságon Bankman-Friedről és az FTX-botrányról.
A legfrissebb ingatlanpiaci és főként irodapiaci trendekről volt szó a JLL csütörtöki beszélgetésén. Egyre inkább bebizonyosodni látszik, hogy a home office nem tudta maga alá teríteni az irodapiacot, sőt, a gazdasági változások egyes vállalatok esetében még újabb ösztönzőt adtak a magyar irodapiaci területfoglalásokhoz. Közben az eneriaárak kérdése új igényeket indított el, beleilleszkedve az ESG és a fenntarthatósági megfelelések világába. Mutatjuk a legfontosabb számokat és a legfrissebb tapasztalatokat a hazai irodapiacról!
Sokan már a koronavírus-pandémia alatt temették az autógyártókat, az ellátási láncok szétszakadtak, az autóipar szempontjából fontos nyersanyagok ára már akkor meredeken emelkedett, a járvány miatt Kína durván lezárt, többen 2022-re várták az autógyártók, köztük az európai cégek haláltusáját. Pedig akkor még szó sem volt az ukrajnai háborúról, ami mostanra több csatornán keresztül érezteti a hatását, hiszen elszálltak az energiaárak, részben ez okozza a meredeken emelkedő inflációt, de az európai autógyártás szempontjából fontos kábelkötegek sem érkeznek úgy az egyik legnagyobb gyártótól, Ukrajnától, mint békeidőben, a jegybankok kamatot emelnek, ami az autóvásárlók finanszírozási lehetőségeit is szűkíti, a chiphiány továbbra is fennáll, és ha ez nem lenne elég, vannak közép/hosszútávú témák is, mint a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy az elektromobilitásra való átállás, ami mind költséggel jár az autógyártóknak. A számok azt mutatják, hogy ezek együttesen nem idén fogják kivégezni az autógyártókat.
A szeptember 30-i energiatanácsi ülésen elfogadták a rendeletet, aminek értelmében a nem fosszilis alapú áramtermelőkre, illetve az olaj- és gázcégekre jóváhagyták EU-s szinten az extraprofitadót. Az energiacégek a meredeken emelkedő gáz-, olaj- és áramár miatt valóban hatalmas extraprofitra tesznek szert, de pontosan hogyan alakultak a számok a brutális második negyedév utáni három hónapban, a harmadik negyedévben? Megnéztük, hogy mi a helyzet a legnagyobb európai olaj- és gázipari vállalatoknál, mekkora profitot érnek el, a cégek vezetői hogyan értékelik az energiapiaci kilátásokat, illetve azt is megnézzük, hogy a profitjukat mire használják fel a cégek.
A magyar kormány még október közepén úgy döntött, hogy jelentősen támogatni fogja a hazai geotermikus energia térnyerését, ami a friss tervek szerint az évtized végére akár évi 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltásával tudja csökkenteni az ország kiszolgáltatottságát. Többek között a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) lett megbízva a jogszabályi környezet kialakítására és a fejlesztések és beruházások lehetőségeinek mérlegelésére, az új akcióterv keretében meghirdetett pályázat során pedig most be is jelentettek egy nagyszabású támogatási kört, a TIM ugyanis közel egymilliárd forint összegű támogatásban részesítheti a PannErgy tagvállalatát, magát a PannErgy-t pedig 1,6 milliárd forinttal támogatják, a két bejelentett projekt során Miskolcon és Budapesten mélyíthetnek le geotermikus termelőkutakat.
120 nappal meghosszabbítják az ENSZ által közvetített megállapodást, amely lehetővé teszi az ukrán gabona exportját a Fekete-tengerről. A megállapodás megkötése előtt mind az oroszok, mind az ukránok módosítani akartak a keretrendszeren, azonban a hivatalosan elfogadott, oroszok által publikált szerződés alapján úgy tűnik, sem Kijev, sem Moszkva változtatási javaslatai nem kerültek bele az egyezménybe.
Kormányzati és piaci körökben is hónapok óta téma, hogy a kormány a pénzügyi folyamatok digitalizációja érdekében a szektorral közösen szabálymódosításokra készül, az ehhez kapcsolódó javaslatok egy szűkebb köre jelent meg a minap benyújtott pénzügyi salátatörvényben. Így például az állam adatváltozás-bejelentési rendszeréhez a közműszolgáltatók, távközlési szolgáltatók mellett kapcsolódhatnak a pénzintézetek is, és az önkéntes nyugdíjpénztárak adminisztrációs feladatai is tovább digitalizálódhatnak.
Elon Musk a múlt héten találkozóra hívta a Twitter vezetőit, és felvázolta nekik a terveit a közösségi platform fintech-ké alakítására vonatkozóan. A The Verge által megszerzett hangfelvétel szerint Musk nagy értéket láthat a Twitter közel 400 milliós felhasználói bázisában, amely megfelelő alapot jelenthet egy jövedelmező fintech szolgáltatás kiépítéséhez. Musk először a platformon belüli szabad pénzküldést valósítaná meg, majd a hitelezéssel bővítené a kínálatot. Az elhangzottak alapján a Tesla-vezér végső célja viszont egy, a mindennapokat megkönnyítő szuperalkalmazás létrehozása lenne.
Magyarországon szakmai körökben régóta szó van arról, hogy a bitcoint működtető technológia, a kriptovilág alapját megteremtő blokklánc (blockchain) mi mindenre lehet alkalmas, mely területeken hozhat hatékonyságjavulást a hagyományos pénzintézeteknél. Az egyik ilyen terület, ahol nemzetközi szinten is láthatók eredményes tesztek és pilotok, az értékpapírok tokenizációja. A nemrégiben benyújtott pénzügyi salátatörvény pedig ezt a lehetőséget nevesíti Magyarországon.
A kormány kedd este beterjesztette - több más tervezet mellett - az egészségügy átalakítását célzó törvénymódosítását is. Bemutatjuk az indoklásokkal együtt is igen rövidnek tűnő javaslat főbb pontjait és azt is, hogy a szakmai szervezetek milyen kritikákat fogalmaztak meg a tervezzettel szemben.
Még a félidős választások előtt, október végi cikkünkben írtunk két felmérésről, amelyben a latinó, vagyis a spanyolajkú és/vagy latin-amerikai országokból származó amerikai állampolgárok pártpreferenciáit mutattuk be. Bár a november 8-i félidős választások alapos kiértékelése még várat magára, exit pollokból és más vizsgálatokból már most levonhatunk néhány következtetést annak a választói csoportnak a választási viselkedésére nézve, amely a fehérek után már a második legnagyobb származási csoportot alkotja az Egyesült Államokban, és amely a legdinamikusabban növekszik, s ezzel arányaiban a legtöbb fiatal szavazót adja. Bár a latinók a mostani felmérések alapján még mindig egyértelműen a demokraták felé húznak, és nagy szerepük lehetett abban, hogy nem jött a „vörös hullám”, vagyis nagyarányú republikánus győzelem, van egy állam, ahol mára látványosan a republikánusok mellé álltak. Ez az állam pedig Florida, amelynek régi-új kormányzóját, Ron DeSantist a republikánus elnökjelölti, s ezzel az elnöki posztra is esélyesnek tartják.
A Walmart után a világ egyik legnagyobb kiskereskedőjének számító Target is közzétette legfrissebb, harmadik negyedéves gyorsjelentését és az utolsó negyedévre vonatkozó várakozásokat, a vállalat profitja a készletoptimalizálást követően és a bolti lopások felfutásának is köszönhetően mintegy 50 százalékkal csökkent a harmadik pénzügyi negyedévben. Az ünnepek előtt jelentősen romlottak az értékesítési számok a vállalatnál, ami arra késztette a Targetet, hogy csökkentse a kiskereskedők legfontosabb évszakára vonatkozó várakozásait.
Sokan kiemelten figyelik hogy, hogyan rendezi át időről időre portfólióját a világ egyik leggazdagabb embere, az Omahai Orákulum néven is emlegetett Warren Buffett és a befektetői csapata a Berkshire Hathaway-nél. Most megérkezett a friss lista az új befektetésekről, amik között egy tipikusan "Buffettes" vásárlás mellett van egy komoly meglepetés is.
A magyar külügyminiszter már a délelőtti videójában is elmondta, hogy maga a Barátság vezeték nem sérült meg a tegnap esti orosz rakétatámadás során, csak az azt működtető infrastruktúra, aminek a javítása könnyebb, mint ha magát a vezetéket érte volna támadás, így valószínűleg hamarabb is lehet számítani a probléma megoldására. A legfrissebb fejlemények tükrében véget is ért a művelet, Szijjártó Péter elmondása szerint újraindult a szállítás a Barátság-vezetéken.
Mind a négy hazai blue chip közzétette mostanra harmadik negyedéves gyorsjelentését, amelyekben brutálisan erős számokat közöltek, több rekord született. Az eredmények publikálását követően rendszerint frissítik modelljeiket a cégeket követő elemzők, új célárakkal jelennek meg és felülvizsgálják ajánlásaikat is. Összegyűjtöttük, hogy a hazai nagyvállalatokra milyen ajánlások vannak érvényben jelenleg, hogy milyen célárak láttak napvilágot a gyorsjelentéseket követően, és hogy a medián és átlagos célárak milyen felértékelődési potenciált jelentenek a jelenlegi árfolyamhoz viszonyítva.
Sok minden történt azóta, hogy a Facebookot tavaly október végén átnevezték Metává, hogy ezzel is hangsúlyozzák a nagy metaverzum fejlesztési terveket, például elszállt az infláció, a világ jegybankjai meredeken emelik a kamatokat, kitört az ukrajnai háború, a tőzsdék meredek esésbe kapcsoltak, a befektetők pedig fedezékbe vonultak, ez mind eliminálta a nagy metaverzum őrületet, a sztorihoz kapcsolódó eszközök durván át/leárazódtak. Miközben még idén év elején is arról szóltak a hírek, hogy több százezer vagy akár millió dollárért cserélnek gazdát virtuális földek, hajók, műalkotások, és egyre többen használják a virtuális világokat, mostanra komoly visszarendeződés történt, mert bár a Meta gőzerővel megy előre, és költ el több tízmilliárd dollárt a saját virtuális világának a fejlesztésére, a metaverzum-eszközök, tokenek, telkek ára zuhanórepülésben van. Az árfolyamok alakulás alapján azt lehet mondani, hogy a metaverzum-sztoriról még nem lehetett lemaradni, ez egy olyan társasjáték, ahol az elmúlt hónapokban mindenkit visszaküldtek a startmezőre. Aki kimaradt, nem maradt le.
A Walmart ma tette közzé legfrissebb, harmadik negyedéves gyorsjelentését, ezzel párhuzamosan a kisker-óriás megemelte éves értékesítési és profit előrejelzését, mivel az élelmiszeripari termékek iránti kereslet az egekbe szökő árak ellenére is magasan maradhat, míg a ruházati és elektronikai cikkekre vonatkozó kedvezmények segítettek csökkenteni a felesleges készleteket a forgalmas ünnepi szezon előtt.
