Tavaly rájárt a rúd a vegyes alapokra, idén azonban a kedvező kötvény- és részvénypiaci folyamatok már szép hozamokat jelentettek a befektetőknek. A legjobban teljesítő sorozatok között 13% felett volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye minden esetben 10% felett alakult féléves időtávon. Ennek ellenére a kategóriáért valamiért nem kapkodnak a befektetők.
A Magyarországon működő bankok mobilalkalmazásai egytől-egyig képesek push-üzenetet küldeni, azaz technikailag minden adott lenne ahhoz, hogy mobilértesítésekkel kövessük nyomon akár a legkisebb egyenlegváltozást is a számlánkon. Ám a körképünkben szereplő tíz mobilbanki appból négyben a bankok továbbra sem tették elérhetővé ezt a funkciót az egyenlegkövetésre, helyette maradnak az MNB szerint éves szinten ügyfelenként akár 20 ezer forintba is kerülő sms-értesítések. Olyan bankok is vannak, ahol a push-üzenetekért egy kisebb havi díjat kell fizetni. Az utóbbi időszakban látott csalási-boom miatt sem lenne rossz, ha az ügyfelek folyamatosan figyelemmel kísérhetnék a számlamozgásaikat.
Június közepén elfogadta az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, a munkaerőközvetítők és a jogászok azonban még ma is arról vitáznak, hogy milyen hatásokkal jár az új szabályozás. Van, aki szerint szigorítás a korábbiakhoz képest, és van, aki szerint számos esetben lazítás és könnyítés lesz, ráadásul ez egy új lehetőség, és nem a korábbiak lecserélése. Megkérdeztük a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot a jogszabályt érintő legfőbb kérdés kapcsán, vagyis arról, hogy hány évig lehet Magyarországon egy vendégmunkás, de a válaszuk szerint még őszig tarthat a bizonytalanság. Szakértők arról beszélnek, hogy a nagyberuházásokat (Paks II., Budapest-Belgrád vasút, gyárépítések) már csak a vendégmunkásokkal lehet megvalósítani, ráadásul az akkumulátorgyárak is leginkább velük tudnak majd működni. Olyan nagyságrendben érkezhetnek vendégmunkások egy-egy településre, amely összemérhető az adott város lakónépességével. Hamarosan épülhetnek a konténervárosok is, és ezzel kérdésessé válik például az orvosi, a víz, illetve az áremellátás is.
A magyar állam jóléti kiadásokra, a gazdasági funkciók betöltésére, valamint a saját működtetésére (közszolgáltatások fenntartása) költ a legtöbbet arányaiban, és az elmúlt időszakban nagyon érdekes trendek bontakoztak ki - derül ki a Portfolio vizsgálódásaiból. A közkiadások alakulása azok után került a figyelem középpontjába, hogy egy kedd éjszaka megjelent határozatában a kormány meghirdette az állami költések felülvizsgálatát, amit az Európai Bizottságnak tett ígéretében az egészségügy, a lakástámogatások, a családtámogatások és adókedvezmények terén kezd meg. Nagyon érdekes, hogy az elmúlt 10 évben pont nem ezek a típusú kiadások fúvódtak fel, és elemzésünkben arra is kitérünk, hogy a magyar állam hogyan költi el másképp a beérkező költségvetési bevételeket, mint a többi visegrádi ország.
Az Európai Innovációs Eredménytábla 2023 és a Regionális Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az uniós tagállamok és régióik a közelmúlt válságai ellenére jelentősen javították innovációs teljesítményüket. Az EIS rangsorban Magyarország eddig is a mezőny hátsófelében volt, de az elmúlt időszakban csak nőtt a lemaradása, egyre messzebb kerül az uniós átlagtól a hazai teljesítmény, pedig itthon enyhe javulást mérték több területen is.
Nem volt különösebb oka a forint elmúlt napokban látott meredek esésének, igazából „most került a helyére” a magyar deviza – mondták devizapiaci szakemberek a Portfolio kérdésére. Persze a mélyben több ok is van, amik már eddig is a forint gyengülését indokolták volna, csak az extrém magas kamat ellensúlyozta azokat.
Holnap mindkét finomított olajtermék árában kisebb emelkedésre lehet számítani a benzinkutakon - május vége óta relatíve nyugodtak a kedélyek a hazai üzemanyagpiacon, ez azonban megváltozhat a napokban, ha a nemzetközi folyamatokra tekintünk, egyre nagyobbak ugyanis a kérdőjelek az európai dízelpiacon.
Az elmúlt napokban a 12 000 forintos zóna körül elfogyott a lendület az OTP március óta tartó emelkedésében. A technikai kép mellett azonban van fundamentális oka is a mostani esésnek, a profitrealizálási kör kezdetét követően pedig egyből fontos szintek közelébe esett a jegyzés, így megnéztük, hogy melyek lehetnek azok a legfontosabb technikai szintek, melyekre érdemes figyelnie a befektetőknek.
Az utóbbi évek viszontagságai nem kímélték az ingatlanpiacot, így az ingatlanalapokat sem: bár 2023 félévében viszonylag jól teljesítettek, kevés tudott egy év alatt infláció feletti hozamot nyújtani a befektetőinek. Éppen ezért is lehet meglepő a január óta tartó vagyonnövekedési trend, amely főleg a nagyobb alapokat érintette, de a többi alapkategóriához hasonlóan a kormány döntése itt is átrajzolta a környezetet.
Hétfő óta már több mint 10 egységet gyengült a forint az euróval és a dollárral szemben is. A hirtelen bekövetkezett gyengülés mögött elsősorban a hazai költségvetés helyzete és ebből adódóan a fiskális problémákkal kapcsolatos vélekedések állnak. Emellett pedig az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentése, valamint a Standard & Poor's péntek esti hitelminősítői felülvizsgálata is aggasztja a piaci szereplőket. Az események kapcsán sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mégis meddig gyengülhet a hazai fizetőeszköz az előttünk álló időszakban. Éppen ezért megnéztük, hogy technikai szempontból milyenek a hazai fizetőeszköz kilátásai, és hogy valósak lehetnek e a 400 forintos euróval kapcsolatos félelmek?
Évente 60 ezer fővel nőhet az Európai Unión kívüli országokból érkező szakképzett bevándorlók száma Németországban – legalábbis ezt reméli a berlini kormány attól a napokban elfogadott jogszabálytól, amely a németországi munkavállast könnyíti meg a nem uniós tagállamokból érkezők számára. A reform célja, hogy enyhüljön a szakemberhiány Németországban. Tavaly közel kétmillió üres állást tartottak nyilván Európa legnagyobb, elöregedő gazdaságában.
Egyre több jel utal arra, hogy az idei költségvetés még a legutóbbi, idén tavaszi alapos újraírása ellenére is bajban van, a módosított tervszámokat sem képes hozni. Egyes elemzői számítások szerint a 2023-as deficit 6 százalék is lehet a GDP arányában, szemben a 3,9 százalékos céllal, ami 1600 milliárd forintos elcsúszást jelent. Mindezek fényében mára már inkább az lenne a meglepő, ha az óriási elcsúszást teljes egészében kiigazító lépésekkel kezelné a kormányzat - jóval valószínűbbnek látszik, hogy a hiánycél beáldozása is a megoldás részét képezi majd. Az új cél attól is függ, hogy mennyire marad elkötelezett időközben a jövő évi célok teljesítése mellett és annak érdekében mit hajlandó bevállalni.
Magyarországon a munkavállalók alig 20 százaléka használ digitális eszközt munkája nagyobb részében – derül ki az Eurostat felméréséből. A 19,2%-os hazai adat az ötödik legalacsonyabb rátának számít az EU-ban, ahol az átlag mutató közelíti a 30%-ot. Európa keleti és nyugati fele közötti törés megmutatkozik a digitális eszközöket használók arányában, amit azt is jelzi, hogy az alacsonyabb fejlettségű országokban ez komoly problémát jelent.
Talán nem túlzást az állítani, hogy Magyarország az akkumulátorgyártásra tette fel a jövőjét, mint az autóipari értéklánc új, megkerülhetetlen elemére. Ennek megfelelően sorban jönnek a bejelentések a különböző beruházásokról: csak az idei évben 6 hónap alatt 8 ilyen volt, a korábbi években pedig ennél is jóval több. Persze érdemes megkülönböztetni ezeket, hiszen nem minden esetben a közbeszédben gyakran emlegetett akkumulátorgyárakról van szó, hanem sokszor az iparág beszállítóiról, amelyek adott esetben az autóipari elektromos átállásra reagálnak az akkumulátoripar kiszolgálásával. Mivel a puszta mennyiségüknél fogva is nehezen követhető a magyarországi beruházások alakulása, így összegyűjtöttük az elmúlt évek összes releváns akkumulátoripari bejelentést, azok pontos helyét az értékláncban, valamint a vizualizáció érdekében egy interaktív térképre is feltettük őket.
A töretlenül laza monetáris politikának és a rég nem látott béremelési hullámnak köszönhetően egyre több elemző bizakodik a japán tőzsdei vállalatok kilátásaival kapcsolatban - már csak az a kérdés, hogy a legfrissebb pozitív fejleményekre támaszkodva érdemes lehet-e most beszállni a japán tőzsdébe, vagy a mögöttünk álló bő hat hónap raliját látva már lekéshettük ezt a vonatot? Elemzésünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy van-e még keresnivalója az egyszeri befektetőnek ezen a piacon - tesszük mindezt úgy, hogy közelebbről megvizsgáljuk az általunk legígéretesebbnek ítélt három japán óriásvállalatot, amelyek részvényeivel az amerikai tőzsdéken is lehet kereskedni.
Értekezletet tartott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Építőipari Osztálya, abból a célból, hogy a budapesti tervező, kivitelező vállalkozások részére tájékoztatást adjanak a Nemzeti Építészeti Törvény előkészületeiről, a tervezett jogszabály súlypontjairól, különös tekintettel az építésgazdasági intézkedésekre. Az eseményen az Építési és Közlekedési Minisztérium két helyettes államtitkára beszélt az építészeti törvény részleteiről, többek között arról, hogy milyen adatbázisokat terveznek az építőipar jobb átláthatósága érdekében, valamint, hogy az egyszerű bejelentéseknél milyen új hatósági és tervtanácsi megfeleltetések várnak majd a családi ház építőkre.
Rekord értékesítési számokat hozott a június a kötvény- és pénzpiaci alapok számára, láthatóan sokan igyekeztek még az utolsó pillanatban mentesülni a szocho-fizetési kötelezettség alól. Mindeközben az első félévben látott csökkenő hozamszintek pozitívan hatottak a kötvényalapok teljesítményére, különösen a hosszú kötvényalapok mentek nagyot, 15-16%-os hozamokat is elérve egyetlen félév alatt. A megmaradt pénzpiaci alapok is jól teljesítettek az első félévben, a legnagyobb kötvényalapok pedig elképesztő ugrást mutattak fel a kezelt vagyonukban.
Több szempontból is érdekes kormányhatározat jelent meg kedd éjszaka a Magyar Közlönyben. A kormány, a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy teljesen újfajta munkacsoport felállításával készíti elő az állam kiadásainak és adókedvezményeinek felülvizsgálatát. Szembeötlő az is, hogy reformtervnek is nevezhető munka során a korábban szent tehén típusú területek (érzékeny tabutémák, amelyek a lakosság jövedelmi helyzetét javítják) is az asztalra kerültek.
Elkezdtek fellazulni a munkahelyi öltözködési szabályok a koronavírus-járvány nyomán. Főként a fiatalok mozdultak el a kevésbé formális és konvencionális stílus felé. A jelek szerint a sokkal kényelmesebb, önkifejezésre teret adó ruhadarabok boldogabb munkavállalókhoz vezetnek.
A siralmas 2022-es évvel szemben idén jól teljesítettek a részvényalapok az év első hat hónapjában, számos sorozat 10% feletti hozamot is el tudott érni. Tavaly óta sokat változott a világ: a 2022-ben jobban teljesítő régiók idén visszaestek, helyükre pedig gyakran éppen az elmúlt esztendőben rosszul teljesítő piacok kerültek. A viszonylag magas hozam ellenére idén nem eddig nem volt nagy érdeklődés a részvényalapok iránt, a január óta tartó vagyoncsökkenést azonban alaposan átrajzolta a június a szocho bevezetése miatt.
A tudományos közösség rá van kényszerítve arra, hogy a kiadók által működtetett szakfolyóiratokban publikáljon....
A Credit Management Group, az egyik legjelentősebb hazai független ESG tanácsadó cég és az RSM közös cégben egyesíti... 
Trump a külkereskedelmi hiányra mutogat, amikor arról beszél, hogy üzleti partnerei kihasználják. De önmagában... 
A klímaváltozás tényét a tudósok ma már nem vitatják, annak üteméről, esetleges gyorsulásának mértékéről...
Az elmúlt időszakban eleget szidtam már az UEFA-FIFA párost. Ezekben a hetekben nem meglepő módon több esetben ki...
2025 elején Latin-Amerika kötvénypiaca rendkívül aktív volt. A térség országai kihasználták a kedvező nemzetközi...
Mi történik Törökországban?
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
