Kimerültség, cinizmus, eredménytelenség érzés. Közöny, apátia, rutinszerű, unott munkavégzés. Egyre több konfliktus, kiüresedő kapcsolatok - a Covid óta világszerte egyre drasztikusabb méreteket ölt a kiégés (burnout) problémája. De hogyan jutottunk el a csupán néhány managert érintő millió dolláros antarktiszi sabbaticalektől a magukba forduló home officerek tömegéig?
A Covid-sokk, és a háború következtében nem mindennapi kihívásokkal kellett szembe néznie a légitársaságoknak az elmúlt 3 évben, és jelenleg is igencsak megosztóan vélekednek az elemzők a szektor kilátásaival kapcsolatban. Ennek ellenére azonban a technikai kép igencsak ígéretesnek mutatkozik a Wizz Air esetében, az elmúlt hónapok oldalázását követően pedig hamarosan megtörténhet a kitörés, ami további teret nyithat meg az emelkedés előtt, ezért megnéztük, hogy melyek lehetnek azok a fontos szintek, amelyekre érdemes figyelniük a befektetőknek.
Az idei első negyedévben kismértékben nőtt az eurózóna gazdasága az előző év utolsó negyedévének stagnálása után. Ezzel kijelenthető, hogy a valutaövezetben az energiaválság nem okozott recessziót, Európa megúszta az energiaárak emelkedését a gazdaság lassulásával. Az eurózóna gazdaságának teljesítménye persze így sem jó, az év második felében pedig az EKB kamatemelései miatt ismét nyomás alá kerülhet a gazdaság.
Közzétette első negyedéves gyorsjelentését az Erste Group, az osztrák bankcsoport 594 millió eurós eredményről jelentett, amely meghaladta a Reuters elemzői konszenzusában szereplő 543 millió eurós várakozást. A bank az emelkedő kamatkörnyezetben több mint negyedével 1,77 milliárd euróra növelte nettó kamatbevételét, és nőtt a díj- és jutalékbevétele is, miközben az NPL-rátája továbbra is a történelmi mélypont közelében, 2,1 százalékon volt. A bankcsoport Magyarországon 89,5 millió euró bankadót fizetett be az első negyedévben, ebből 53,4 millió euró volt az "extraprofitadó" összege, ám így is nyereséges volt.
Az idei szezonban is számos nehézséggel néz szembe a vendéglátóipar. Elsősorban azoknak van nehéz dolguk, akik télre bezártak, mert nem könnyű új csapatot toborozni, illetve ez igencsak drága. Az energiaválság hatásai mostanra valamelyest csillapodtak: azok jártak jól, akik nem fixálták a rezsiszámlájukat. A költségek emelkedése azonban az árakon is meglátszik majd, a lángos például 2000-3000 forint is lehet a frekventált nyaralóhelyeken.
A múlt héten közzétett elemzésünkben mi is megemlítettük, hogy igencsak fontos szintekhez érkeztek a hazai blue chipek, a Richter kitörését követően pedig úgy tűnik, hogy nem kell sokat várnunk, miután ma a Mol és az OTP részvényei is nagy lendülettel emelkednek azt követően, hogy a kormány bejelentette, hogy 2023. július 1-től a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok portfóliójában legalább 60 százaléknak kell lennie az értékpapírok súlyának. A bejelentés azonnal felkeltette a befektetők érdeklődését, ezért megnéztük, hogy hol lehetnek a fontos támaszok és ellenállások.
A Mol csoport közgyűlésén a részvényesek jóváhagyták a 2022-es év pénzügyi teljesítményéről szóló jelentést, és közel 280 milliárd forintos rekord osztalékfizetésről döntöttek. Elsősorban a megugró energiaáraknak és a relatíve olcsón érkező orosz olajnak köszönhetően tavaly minden tekintetben rekord évet zárt a társaság, ezután lehetett számítani arra, hogy a 2022-es év után fizetett osztalék rendkívül magas lesz.
Ma tartja közgyűlését a Mol, az eseményt Hernádi Zsolt, a vállalat elnök-vezérigazgatója nyitotta meg. A Mol-vezér többek között a tavalyi energiaválságos év kihívásairól és nehézségeiről, továbbá a diverzifikáció fontosságáról beszélt, illetve a vállalat fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseit fejtette ki a beszéde során. Hernádi arra is kitért, hogy szerinte az energiaválságból való kiút csak piaci alapon történhet meg, a kormányoknak és nemzetközi intézményeknek előbb vagy utóbb vissza kell térniük a piaci normákhoz.
A jelenleg is tapasztalható gazdasági bizonytalanság idején a befektetők szemében felértékelődnek azok a befektetések, amelyek megbízható hozamot kínálnak. A minőségi, stabil üzletmenettel rendelkező, és rendszeres osztalékot fizető vállalatok ilyenkor jó megoldást jelenthetnek, főleg, ha évtizedek óta forgatják vissza a profitot a részvényesek számára, sőt, még a válságok és a nehéz gazdasági körülmények ellenére is növelik a kifizetéseket. Ilyen részvényekből néztünk meg néhány olyat, amelyek különböző okok miatt izgalmasak lehetnek hosszabb távon.
Egyre többen használják a Facebookot, az Instagramot és a Meta más alkalmazásait, ami elsősorban azért van, mert a cég egyre aktívabban használja a mesterséges intelligencia alapú ajánlásokat, amivel gyakorlatilag odaköti a netezőket az alkalmazásaihoz. Részben emiatt nőnek a Meta bevételei, aminek örülnek a befektetők, száguld a cég részvényárfolyama.
A Corvinus egyetem “Változásvezetés gyakorlata: vállalatvezetői tapasztalatok” előadássorozata keretein belül beszélt tegnap délután Hernádi Zsolt. A Mol elnök-vezérigazgatója előadása elején feltette a kérdést, hogy vajon mi lehet a jelenlegi makrogazdasági környezetben az olajvállalat legnagyobb kihívása?
Az év első hónapjaiban több mint 20 százalékot esett a Richter, miután a tavaly decemberben kivetett különadó alaposan belerondított a vállalat tavalyi negyedik negyedéves eredményébe, az HSBC pedig leminősítette a gyógyszergyártó részvényeit. Március vége óta azonban gyakorlatilag megállás nélkül érkeznek a kedvező hírek a vállalattól, a csökkenő trendből való kitörés után pedig sorra töri át a fontos szinteket a cég részvényárfolyama, sokszor ellentétesen mozogva az általános magyar tőzsdei hangulattal. Az eddig látottak alapján igencsak izgalmasnak ígérkezhet a következő időszak a Richter részvényeinél, megnéztük, mit mutat a technikai kép.
Most már öt hónapja alig mozdul a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR), az MNB tegnapi kamatcsökkentésére is csak minimálisan rezdült. A változó kamatozású hitellel rendelkezők számára ez azt jelenti, hogy ma is 17-19 százalék körüli kamatot kellene fizetniük, ha nem lenne érvényben a kormányzati kamatstop, amely jelen állás szerint június 30-áig tart. Megnéztük, mennyivel ugranának meg a törlesztőrészletek, ha a mostani piaci kamatszintek mellett eltörölnék az intézkedést.
Újra gondokkal küszködik a First Republic Bank, bár az első negyedévben a vártnál jobb eredményt ért el, ügyfelei mégis 100 milliárd dollárt vontak ki a pénzintézetből három hónap alatt. Most több módszerrel javítaná saját helyzetét a bank, azonban az elmúlt egy hónap tapasztalataiból kiindulva kérdéses, hogy ezek milyen eredménnyel fognak zárulni.
A tavalyinál rosszabbnak ítélik meg a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és kilátásait a német cégek, ugyanakkor ez a romlás csak átmeneti lehet, a vállalkozások többsége továbbra is foglalkoztatásnövekedésre és újabb beruházásokra készül – hangzott el a Német-Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (DUIHK) friss konjunktúra felmérésének bemutatásakor. A német vállalkozások egyre nagyobb problémának érzik a jogbiztonságot, a gazdaságpolitika kiszámíthatatlan döntéseit, és már kongatják a vészharangot a forint erősödése miatt is.
Februárban 16% körüli mértékben nőtt a bruttó átlagkereset a fegyverpénz hatásaitól megtisztított adatok alapján a Portfolio számításai szerint. A versenyszférában ennél gyorsabb a bérek növekedése, ám a keresetek vásárlóereje így is zuhant.
A jegybank ma jelzés értékkel csökkentette az egyik, nem igazán jelentős kamatát, de ennél sokkal fontosabb, hogy az óvatosság hangsúlyozása mellett tulajdonképen megjelölt egy lehetséges kamatcsökkentési pályát. Vagyis hamarosan beköszönthet a kamatcsökkentések kora Magyarországon.
A Magyar Nemzeti Bank az irányadó 18%-os kamatát változatlanul hagyta, ám a kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitel kamatát 25%-ról 20,5%-ra mérsékelte. A bejelentés után egy órával megjelent közleményében a jegybank azt írja, hogy "folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait", illetve "a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról." Bár a "csökkentés" kifejezést a szöveg nem tartalmazza, a fenti, új előretekintő üzenet a korábbiaknál egyértelműbben utal a monetáris lazítás elindítására. Ez alapján továbbra is valószínűnek látszik, hogy májusban vagy júniusban kerülhet sor az első érdemi lazításra. A márciusi közleményhez képest érdekes változás, hogy a globális bankrendszer kockázatairól szóló rész kikerült, ami arra utal, hogy a jegybank a elmúlt hetek nyugodtabb időszaka után ezt már nem tartotta fontosnak kiemelni a kamatdöntés indoklásakor.
Többször is megdőlt a napenergia-termelési rekord Magyarországon az elmúlt napokban, ezzel összefüggően a megújuló/tiszta források aránya és az országos áramexport nagysága is ismét új csúcsra emelkedett.
Péntektől már 15,90%-os kamaton vásárolható meg a Bónusz Magyar Állampapír a diszkontkincstárjegy-hozamok emelkedésének köszönhetően, ezzel pedig megközelíti a népszerű PMÁP 7 éves futamidejű változatának hozamát is. A BMÁP egyik nagy előnye azonban a gyakoribb kamatfizetésben rejlik, a kamatos kamat kihasználásával pedig akár 16%-nál magasabb hozamot is bezsebelhetünk.