Nagyot esett a bitcoin jegyzése a tavaly novemberben elért csúcsa óta, a befektetők érthető módon sasszemmel fürkészik az árfolyamot és keresik az esés alját - most pedig feltűnt egy kapaszkodó, egy indikátor, ami azt sugallja, hogy lassan ismét beindulhat az emelkedés a legjelentősebb kriptovaluta piacán.
"Vonzó ajánlatot kaptunk a Vodafone Magyarországért, amelyet a Vodafone részvényesei érdekében állt elfogadni", nyilatkozta az anyacég arra a kérdésre, hogy miért adná el a Vodafone a magyar cégét. A kijelentés alapján gyanús, hogy inkább az eladó, és nem a vevő járt jobban a deallel, persze a motivációk igencsak eltérőek. Megnéztük, hogy igaz-e az, hogy dupla áron veszi meg a 4iG és a magyar állam, vagyis a magyar adófizető a magyar Vodafone-t. A válasz igen és nem.
Orosz-ukrán háború, energiaválság, koronavírus, elszálló infláció és sorozatos kamatemelések - a számos globális kokázati tényező miatt nem volt idén eddig egyszerű dolguk a részvénypiaci befektetőknek. Az ilyen bizonytalan időkben felértékelődhet a profik, a több medvepiacot is megélt veterán guruk iánymutatása, ennek apropóján legfrissebb elemzésünkben megnézzük, hogy melyik vállalatokban láttak fantáziát a nagyágyúk, illetve annak is utánajárunk, hogy az elemzői közösség jelenleg hogy látja ezeknek a cégeknek a kilátásait.
Úgy is fogalmazhatnánk, hogy nyári szünetre mentek a nyersanyagok, hiszen számos árupiaci termék ára jelentősen csökkent június óta, részben az erősödő dollár és a recessziós félelmeknek miatt. A nyárnak azonban hamarosan vége, és ezzel a nyersanyagpiac is újra felpöröghet egyes Wall Street-i szakemberek szerint. Többen úgy tartják ugyanis, hogy még a 100 dollár körüli olajárak és a csökkenő gazdasági kilátások közepette eső nyersanyagárak mellett is az év végére újabb rali várható a nyersanyagok piacán.
715 milliárd forintért a 4iG és a magyar állam megvásárolná a Vodafone magyar operációját. Hogy mit kapnak a magyar adófizetők és a 4iG részvényesei ezért a pénzért? Egy jó minőségű hálózattal rendelkező, országos lefedettséggel, lakossági, vállalati és állami szolgáltatásokat nyújtó vállalatot, ami a fontosabb szegmensekben önmagában is második számú szereplő a magyar piacon, a 4iG Csoport más eszközeivel kombinálva pedig bizonyos piacokon akár piacvezető is lehet.
Gigantikus hazai távközlési tranzakciót jelentett be ma reggel a 4iG, ugyanis a vállalat az állammal karöltve megvásárolja a Vodafone magyarországi operációját. A tranzakció értéke 715 milliárd forint, a 4iG 51, a Magyar Állam 49 százalékos tulajdont szerezhet a második legnagyobb hazai távközlési vállalatban.
Még akkor is csak 2,5 hónapra elegendő gáztartaléka lenne Németországnak, ha novemberre a mostani 78%-ról 95%-ra fel tudná tölteni a gáztárolóit, de utóbbi célt gyakorlatilag lehetetlen elérni, így a tél második felében a gázválság nagyrészt azon múlik, hogy az oroszok mennyi gázt küldenek Németországba – rajzolódik ki a Portfolio kalkulációiból és a német Szövetségi Hálózati Ügynökség vezetőjének friss nyilatkozataiból. Sőt, Klaus Müller arra is figyelmeztet, hogy több évig tartó súlyos kihívások látszanak, azaz nem is a most következő tél lesz a leghúzósabb a gázpiacon.
Június közepén sikerült elkapni a piac alját, arról írtunk, hogy indulhat egy rali a tőzsdéken, akkor több indikátor is extrém pesszimizmust, túladottságot jelzett, jött is a felpattanás, nem is akármekkora, gyakorlatilag azóta töretlenül tart a rali. Most viszont már egyre több az arra utaló jel, hogy érik egy korrekció a tőzsdéken.
Folytatódott a német diszkontláncok dinamikus bevételnövekedése tavaly a magyar piacon, de szinte minden nagy szereplő növelni tudta értékesítéseit - derül ki az éves jelentésekből, amelyet mostanra az összes nagy hazai kiskereskedelmi lánc publikált. A 2021-es számok alapján továbbra is a Lidl a legnagyobb hazai kiskerlánc bevétel és profit alapján, de a korábbi piacvezető Tescónál, valamint az Auchannál is jelentős eredményjavulás volt a lezárt pénzügyi évben.
Az ukrajnai háború ellenére, vagy mint ahogy a Molnál látjuk, pont azért, korábban soha nem látott mértékű összesített profitot értek el a magyar blue chipek a második negyedévben, ehhez kellett a Mol és a Richter új rekordja, de a körülményekhez képest az OTP is egészen jól teljesített. A negyedév sztárja egyértelműen a Mol volt, a közel 250 milliárd forint profit bődületes új rekord, működött az olcsó orosz olaj, a vállalat több mint hatszor akkora profitot ért el, mint a 2006 óta eltelt időszak átlaga, és egymaga szállította a blue chipek összesített eredményének 60 százalékát. A cégek menedzsmentje a turbulens külső környezet ellenére relatíve optimista, az OTP, a Richter és a Magyar Telekom vezetése megerősítette a korábban közzétett előrejelzéseket, a Molnál viszont az erős első félév után még optimistább lett a menedzsment.
Az idei év eddig elsősorban az orosz-ukrán háborúról, a világszerte megugró inflációról és a jegybankok sorozatos kamatemeléseiről szól, mindez pedig annyi minden más mellett alaposan betett a tőzsdéknek is. Ez hatványozottan igaz azokra az iparágakra, amiket a növekedési potenciáljaik alapján értékelnek a befektetők, erre egy remek példa a kannabisz szektor - 2022-ben eddig egészen elképesztő eséseket láthattunk a prominens vállalatoknál, gyakorlatilag földbe döngölt részvényárfolyamokról beszélhetünk. Az elmúlt hetek kedvező legalizációs törekvései, a többnyire jól sikerülő negyedésves gyorsjelentések és a vezérigazgatók bizakodó felszólalásai azonban ismét a meggyötört szektor irányába fordították a befektetők figyelmét, egy egész komoly ralit generálva a kannabisz-vállalatoknál. Elemzésünkben összefoglaljuk az aktualitásokat: mekkora táptalaja van a legalizációs törekvéseknek, hol áll maga a folyamat, mi a helyzet a legjelentősebb vállalatok háza táján és arra is kitérünk, hogy jelenleg mik a legnagyobb mérlegelendő nehézségek és kihívások, ha kannabisz-befektetésről van szó.
Az év első három hónapjához képest jóval több új háztartási méretű napelemes rendszert telepítettek a második negyedévben Magyarországon. Bár a közel 125 MW-os bővülés gyengébb, mint a 2021 hasonló időszakában regisztrált 167 MW-os rekord növekedés, a rezsicsökkentés részleges kivezetése következtében többszörösére ugró kereslet miatt 2022 valószínűleg minden korábbinál erősebb éve lehet a szegmensnek.
2011-ben világszerte mintegy 55 000 elektromos járművet (EV) adtak el, tíz évvel később, 2021-ben azonban ez a szám közel 7 millió járműre nőtt. Mivel számos ország bekapcsolódott a villamosításba, a globális EV-piac az elmúlt évtizedben exponenciális növekedésnek indult. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint 2011 óta robbanásszerűen növekedtek a globális EV-eladások, miközben kialakultak az elektromos autók terjedése szempontjából vezető szerepet betöltő piacok.
Egymásnak látszólag ellentmondásos információk jelentek meg az elmúlt hónapokban a magyar lakáspiacról. Míg egyre többen már a kereslet csökkenéséről beszélnek, addig az árak kapcsán sokan még mindig jelentős emelkedésre számítanak, ami az eladó lakások árcéduláján is meglátszik. De vajon megér 1 millió forintot négyzetméterenként egy közepes állapotú budapesti panellakás? És ennek hatására jogos a tégla lakások tulajdonosainak 1,2-1,3 millió forintos elvárása? Még mindig felfelé megy a lakáspiac vagy a küszöbön álló válság miatt már érdemes óvatosnak lennünk? Nézzük, mi várhat ránk az előttünk álló időszakban!
Meglepően alacsony inflációs adatot közöltek az Egyesült Államokban, amely a közgazdászok konszenzusát is alulmúlta. Fontos fordulatnak tűnik ez, hiszen hosszú hónapok óta júliusban csökkent először az infláció, ráadásul most még az elemzők is felfelé tévedtek, ami nagyon ritka jelenség mostanság. Jó hír ez mindenkinek, hiszen az amerikai makroadatok az egész világon befolyásolják a deviza- és részvénypiacokat, Magyarországon is. Fellélegezhetünk? Aligha. Az amerikai infláció főleg kínálati okok miatt csökken, a keresleti dinamika megtorpanása egyelőre nem túl látványos. Ha mégis megvolt a tetőzés, akkor már csak az a kérdés, hogy leesik-e a Fed célszintjére az infláció, vagy beáll a jelenleginél alacsonyabb, de még mindig magas szintre (a bérdinamika miatt erre valós esély látszik). Ha pedig mégis tartós csökkenésnek indulnak az árak, akkor már csak a recessziót kell elkerülni a teljes happy endhez. Javultak tehát a kilátások, de azért még mindig nem jók.
Veszélyhelyzet, háború, szankció, rendkívüli, átmeneti időszak, rendeleti kormányzás, egy óra múlva életbe lépő rendelet, üzemanyaghiány, kettős üzemanyagár, forgalmi-bemutatás, kígyózó sorok - csak néhány fogalom, amivel az autósoknak az elmúlt hónapokban meg kellett (volna) barátkozniuk, és amiket a kormány üzemanyagárstopja okozott. A piaci folyamatokba történő ilyen mértékű beavatkozás abszurd helyzeteket eredményez, és nem mindig racionális magatartásokhoz vezet. Közben - egyáltalán nem meglepő módon - egyre több jel utal arra, hogy súlyos üzemanyaghiány van már most az országban, és a döntéshozók máris beazonosították a felelősöket: az autósokat. Pedig ez csak egy tünet. Mutatunk három lehetséges alternatív megoldást.
Szeptembertől Liz Truss vagy Rishi Sunak lesz a Nagy-Britanniát kormányzó toryk vezetője és a következő brit miniszterelnök. Bár Truss előnye jelentős a pozícióról döntő konzervatív párttagok körében, a verseny még nem ért véget. A két jelölt gazdasággal kapcsolatos várakozásai és kínált megoldásai eltérőek, a következő egy hónapban pedig még számos impulzus érheti a tory tagságot. Végül bármelyik politikus győz és lép a lemondó Boris Johnson helyébe, nehéz helyzetben kell majd kormányoznia: rossz és egyre rosszabb gazdasági adatok, előretörő Munkáspárt, fellángoló skót függetlenségi vágyak. A szeptemberi választási győzelem tehát csak a kezdet a 2024-es választás felé vezető nehéz és kiszámíthatatlan úton.
A nagy júniusi devizakötvény-kibocsátás hatására a külföldi befektetők váltak ismét a magyar állampapírok legnagyobb tulajdonosaivá: kezükben van az állomány 28%-a, megelőzve a hajszállal kisebb aránnyal bíró magyar háztartásokat és a 27%-os hazai hitelintézeteket. A lakosság inkább befektetési jegyeket (+131 milliárd) és részvényeket (+51 milliárd) vásárolt nyár elején, pedig mindkettőn jelentős átértékelődési veszteséget szenvedett el (63, illetve 32 milliárd forintot). Az MNB friss értékpapír-statisztikáiból szemezgettünk.
Legnagyobb afrikai földgáztermelő országként Algéria lehetne az egyik olyan jelentős gázszállító Európa számára, amely nagyban elősegíthetné az orosz gázról történő leválást. Ezt azonban az algériai gázexport kapacitáskorlátjai, valamint a növekvő hazai gázigény lefedése mellett politikai kérdések is akadályozhatják. Az amúgy Oroszországgal igen szoros mértékben – legfőképpen védelmi kérdésekben – együttműködő, így a Nyugat és Moszkva között lavírozó afrikai ország például tavaly ősz óta nem szállít gázt az egyik fő európai felvevő piacát, Spanyolországot kiszolgáló két gázvezeték egyikén. Ez a vezeték ugyanis Algériát és Spanyolországot Marokkón keresztül köti össze, amely országgal Nyugat-Szahara kérdésében súlyos vitái vannak az algíri vezetésnek. Algéria ugyanis nem ismeri el az egykori spanyol gyarmat feletti marokkói fennhatóságot, és fegyverrel is támogatja a terület függetlenségéért küzdő lázadókat.
Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének tajvani látogatása kapcsán Kína a tegnapi nap katonai gyakorlatot jelentett be Tajvan körül. Pelosi távozása után már az esti órákban kínai gépek hatoltak be a tajvani légtérbe és azóta megkezdődött a bejelentett hadgyakorlat, többek közt azzal, hogy Tajvan felségvizeire ballisztikus rakétákat lőtt a kínai haderő. A tajvani konfliktus kiéleződése azonban már az év eleje óta a levegőben lógott, az orosz-ukrán konfliktus látszólag lehetőséget kínált Kínának, hogy megvalósítsa a régóta tervezett "újraegyesítést". Milyen lépések vezettek el az idei évben a mostani hadgyakorlatig, és milyen következménye lehet ennek? - Ezek most talán a legfontosabb kérdések.
Magyarországon 12 millió forint jelenleg az áfamentesség felső határa, ha valaki egy évben ennél több számlát...
A HOLD társalapítóját, Szabó Lászlót hívta meg a Telex Téma podcastbe Brückner Gergely, a lap újságírója. Az... 
Trump nem teketóriázott és első napján katapultálta az USA-t a párizsi klímaegyezményből, olyan illusztris trióhoz...
A német csődeljárás egy új eleme arra hivatott, hogy gördülékenyebbé tegye a bajba jutott vállalatok pénzügyi...
2025. január 1-jétől az új kiberbiztonsági törvény hatálya alá esik a NIS2 hazai szabályozása. A NIS2 érintett... 
A tavalyi szárnyalást követően 2025-ben is tovább dübörög az ingatlan- és lakáshitelpiac, sőt, idén is számos...
A jövőben az elektromobilitás terjedése nemzetközi és európai szinten is jelentős terhelésnek teszi ki a hálózatokat...
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
