Több tényező együttállása miatt a nehezén egyelőre túl lehet az olasz költségvetési és adóssághelyzet, így mivel még legalább két évig kitart az eurózónás pénznyomtatás, talán nem kell aggódnunk az olasz államadósság pálya fenntarthatósága miatt – vonta le a következtetést friss gazdasági helyzetelemzésében a Fitch Solutions.
Az idei év sok szempontból a nyersanyagokról és az ellátási láncokról szól, az autógyártók globális chiphiánnyal küszködnek, miközben elszállt az olaj, az alumínium vagy éppen a mezőgazdasági termékek árfolyama. Az áremelkedést pedig végső soron mindenki megérzi a zsebén, hiszen drágább lehet a sör, a kávé, az üzemanyagok vagy éppen a lakásépítés. Nyáron azonban több tényezőnek köszönhetően ellenszélben mozogtak az árutőzsdei termékek, ami például a réz és az olaj árának mérséklődéséhez vezetett, míg például a faanyagok árazása teljes mértékben bezuhant. Itt sem teljesen egységes a kép azonban, hiszen a földgáz ára az elmúlt hónapokban is folyamatosan emelkedett.
Az utóbbi egy hónapban ismét csökkent a külföldiek forint elleni spekulatív pozícióinak állománya, vagyis kevésbé fogadnak a magyar deviza gyengülésére. Ebben persze szerepe lehet a júniusban kezdett kamatemelési ciklusnak, a jelek szerint a jegybank elköteleződése meggyőzte a piacot. Az elemzők szerint a Monetáris Tanácsnak inflációs szempontból is egyre fontosabb lehet a forintárfolyam, de nem biztos, hogy 350-től jelentősen el tud távolodni már a forint.
A bitcoin árfolyama mindig is híres volt a komoly kilengésekről, és ez az idei évben sem volt másképp, hiszen láttunk már idén őrült száguldást, duplázódó árfolyamot, és villámgyors összeomlást is. Most megint izgalmas a bitcoin piaca, hiszen a korábbi történelmi csúcstól azért még messze vagyunk, de a hónapokig tartó sávozásnak vége szakadt, és most az 50 000 dolláros szintet ostromolja az árfolyam. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, hogy milyen események mozgatták idén a bitcoin piacát, a kínai szigorítástól és a bányászat betiltásától kezdve Elon Musk Twitteres kirohanásain keresztül, egészen a mostani rali mögött meghúzódó okokig. Végül megnéztük, hogy jelenleg melyek a legfontosabb árfolyammozgató tényezők, mit mondanak az on-chain mérőszámok, és hogyan fest a technikai kép.
Távközlési szuperholdingot hoz létre a magyar állam és a 4iG, a magyar cég hamarosan akár az Antenna Hungária többségi tulajdonosa is lehet. A tegnap bejelentett tranzakció csak egy a sok közül, amely jelzi, a hazai távközlés szélsebesen alakul át, a 4iG körül egy nagy magyar, integrált telco cég épül, teljeskörű szolgáltatáspalettával. Rengeteg a nyitott kérdés: mennyi hely marad a többi szolgáltatónak? Mi lesz a Telenorral? Mit jelent a nemzeti érdekek képviselése? Hogy néz majd ki a 4iG a folyamat végén? És mi jut ebből a kisrészvényeseknek? Néhány gondolat, ami eszembe jutott a tegnapi bejelentés kapcsán.
A mögöttünk álló hónapokban alaposan nekiment a kínai piacfelügyelet és a kommunista párt a hazai tech-óriásoknak, újabb és újabb szabályozások, törvénymódosítások, tervek és szankciók láttak napvilágot - az egyik vezető narratíva szerint a kínai állam féltheti a hatalmát a gyorsan nagyra növő kínai cégektől, amelyek több százmillió ügyfelükről rendelkeznek felfoghatatlan mennyiségű adattal, ez pedig akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet azoknál a cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdén bocsátanak ki részvényeket. Akár ez a motiváció áll a keménykezű fellépések mögött akár nem, mindenesetre a befektetők hevesen reagáltak az eseményekre és alaposan megütötték a tech-óriások részvényeit. Az elmúlt napokban azonban elkezdtek szállingózni a kedvező vállalati hírek, illetve a szigorító intézkedéseket és az adatvédelmi törvény elfogadását is megemészteni látszanak a befektetők, ennél fogva sokan a zuhanás végeként azonosíthatták a jelenlegi környezetet és a sztárbefektető Cathie Wood vezetésével "lenyúltak a hulló késért", komoly ralit indítva az alaposan megvert kínai tech-szektor vállalatainál. Ennek apropóján most részletes elemzést közlünk a jelenlegi kínai helyzetről befektetési szemszögből, körbejárjuk az esetleges kockázatokat és lehetőségeket, illetve megnézzük, hogy mit gondolnak a guruk és az elemzők a legjelentősebb tech-óriásokról.
A forint hetek óta erősödő trendben van és a Magyar Nemzeti Bank keddi döntései további lendületet adtak neki, így 2,5 havi csúcsra ért a szerdai kereskedésben az euróval szemben. Megnéztük, hogy mit üzen ebben a helyzetben a technikai elemzés.
Augusztus 1-jén életbe lépett az EU-s elvárásokkal összhangban az alapkezelők által alkalmazott sikerdíjakról szóló MNB-ajánlás, de az igazi vízválasztó jövő január lesz, amikor az új szabályoknak a meglévő alapoknak is meg kell felelniük. Itthon a befektetési alapok mintegy harmada számol fel sikerdíjat, a legtöbbet az abszolút hozamú alapok. Megnéztük, mely alapok és alapkezelők érintettek az új ajánlással, mennyi pénzt érint ez és mit hozhat mindez az iparág profitabilitására nézve.
Az amerikai jegybank hamarabb, már szeptemberben, bejelentheti eszközvásárlási programja leállítási menetrendjét, mint eurózónás társa és az Egyesült Államokban kamatemelési ciklus is várható 2023 végéig, az eurózónában pedig nem, mindez pedig egyértelműen a dollárnak kedvez, akár nagyobb dollárerősödés is jöhet az euróval szemben – vázolja most frissített főbb piaci előrejelzései között a Nordea.
A súlyos brüsszeli vitákat generáló magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása óta a Portfolio adatai szerint csaknem 400 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar államnak, ami rámutat arra, hogy a viták mellett sincs gond eddig a 2014-2020-as pénzek folyósításával. Az igazán nagy kérdés inkább az, hogy mi lesz ősszel az új magyar fejlesztési programjainkkal: jóváhagyják-e azokat még idén, vagy átcsúsztatják 2022-re, mert ettől is függ, hogy év végén csökkenni tud-e az adósságrátánk, ahogy a "kicentizett helyzet" veszélyére a minap az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet.
Amióta csak léteznek pénzügyi piacok, a befektetők jelentős része azóta keresi a szent grált, a tökéletes stratégiát, amelynek segítségével gyerekjáték a folyamatos pénzcsinálás. Mivel a tőzsdéken az árfolyamok egy dinamikus, nem lineáris rendszerben mozognak, ezért a visszacsatolások miatt nem létezhet ilyen. Mégis, vannak olyan módszerek, amelyek bizonyítottak, hogy van előnyük, akár nominálisan, akár kockázatarányosan. Vannak, akik a fundamentális, mások a technikai elemzésre esküsznek, de van olyan módszer is, amely egyesíti ezeket. Ez a cikk egy olyan stratégiáról szól, amely nemcsak figyelembe vesz több nézőpontot, de viszonylag egyszerű, hét tagú kritériumrendszerrel használható és kifejezetten a közepes, nagy növekedési lehetőségekkel rendelkező részvényeket célozza meg.
A koronavírus-járvány újbóli erősödése és néhány vártnál gyengébb makroadat már egyébként is törékennyé tette a fejlett részvénypiaci hangulatot, és a Fed szerda esti kamatdöntési jegyzőkönyvének üzenete, miszerint már idén elkezdődhet az eszközvásárlási program visszafogása, csak „rátett erre egy lapáttal”. Mindezek hatására az amerikai, majd ázsiai, illetve európai részvénypiacokon intenzív esés kezdődött, a menedékkeresés jegyében pedig kilenchavi csúcsra erősödött a dollár, a fejlett piaci hosszú kötvényhozamok süllyedtek. De miért ijedt meg ennyire a piac és mi várható a Fed-től? Ezt foglaljuk össze röviden az eseményeket tágabb kontextusba helyezve.
Különféle törlesztési moratóriumokat, óvatosságból megképzett kockázati költségeket, a korábbinál is nagyobb likviditásbőséget, felfüggesztett osztalékfizetést és felgyorsuló digitalizációt hozott a koronavírus a Magyarországon működő pénzintézetek anyabankjainak. Felfordult körülöttük a világ, a pénzügyi eredményeik viszont annál kevésbé: a tavalyi visszaesés után nagyjából úgy zárták 2021 első felét, ahogy az utolsó „békeévnek” számító 2019-es év első hat hónapját.
Egyre több piaci szereplő csoportosítja át tőkéjét a defenzívnek számító szektorba, amelyben a vállalatok olyan fogyasztói termékeket gyártanak, amiket a fogyasztók rosszabb időkben is megvásárolnak. Az élelmiszeripar és a háztartási tisztítószerek például ide tartoznak, és az ezeket gyártó vállalatok között számos nagy márka, stabil részvény található. Az alacsonyabb kockázat mellett most a grafikonon is ígéretesnek néznek ki, így a technikai elemzés segítségével megnéztünk négyet, amelyek helyzete rengeteget javult a napokban a chartokon.
Az ország második legnagyobb bankja kezdi meg működését, ha egyszer ténylegesen is összeolvad a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank. Az új hitelintézet nevét még nem közölték, és most még szinte csak a tulajdonosuk közös, a Magyar Bankholding, de ezen keresztül a bankok szép fokozatosan egyre inkább egyetlen univerzális kereskedelmi bankhoz kezdenek hasonlítani, amely páratlan digitális ambíciókat táplál. Összefoglaljuk az idei év legfontosabb, publikus fejleményeit.
A kilencvenes évek nemcsak a rap zenéről, a betárcsázós internetről és a bermuda nadrágról lett emlékezetes. Főként nem a befektetők számára, akik az évtized második felében elképesztő növekedést élvezhettek az árfolyamokban. Ezt főként az internetnek, és a mobitelefonok első nagy terjedési hullámának köszönhették. Az akkori ún. dotkom boom során számos olyan papír szárnyalt és lett szupersztár, amelyek mára már eltűntek a süllyesztőben. Vannak azonban nagy túlélők is, akik újra feltalálták önmagukat és az utóbbi hónapkban hetekben kezdték el élni második virágkorukat. Ezek közül három részvényt nézünk meg a technikai elemzés segítségével, ahol a grafikonokról intézményi érdeklődést lehet leolvasni.
A lakáspiaccal foglalkozó elemzések többsége általában Budapesttel foglalkozik, az utóbbi időben azonban a fővároson kívüli lakáspiacon is egyre izgalmasabb folyamatok zajlanak. Többek között megfordult a korábbi éveket jellemző árnövekedési dinamika, vagyis a vidéki lakásárak ismét nagyobb ütemben emelkednek, mint a budapestiek, így a vidéki lakástulajdonosok hosszú évek után ismét azt láthatják, hogy a legfőbb vagyontárgyuk értéke nagyobb ütemben nő, mint a fővárosi társaiké. A kérdés az, hogy a mostani trend egy rövid átmenet, vagy egy tartós folyamat kezdete.
A BUX az elmúlt kereskedési napok során új mindenkori csúcsot állított be, és átlépte a történelmi 50 000 pontos álomhatárt. Tette ezt mindezt úgy, hogy egyetlen blue chip sem volt képes ugyanezt végrehajtani, még ha mindegyik emelkedett is. Így elmondható, hogy igazi csapatmunka zajlott le a szemünk előtt. Azonban sokáig egyetlen piac sem maradhat vezetőréteg, vagy hasonlóan kis tőzsdék esetén vezető papír, papírok nélkül, legalábbis a technikai elemzés szerint. Ha nincs senkinél a karmesteri pálca, abból előbb-utóbb kakofónia keletkezik. Elemzésünkben azt vizsgáltuk meg, hogy melyik részvény kerülhet vezető szerepbe. Emellett néhány, mostanában sokat emelkedett kisebb papírt is megnézünk.
Már kétszer emelt kamatot az MNB Monetáris Tanácsa az utóbbi hónapokban, az effektív kamatszint 45 bázisponttal emelkedett. Ezzel enyhült a forint egyik legfontosabb sérülékenységi mutatója, a negatív reálkamat, a feltörekvő országok között lassan a középmezőnybe tartozunk. Ebben azonban nagyobb szerepe volt az infláció júliusi visszaesésének, mint a jegybanki szigorításoknak.
Bőven alulteljesítőek Dél-Kelet Ázsiában a részvénypiacok többsége, ami mögött makrogazdasági és piaci okokat is találni. A technikai elemzés segítségével megnéztük, hogy mely országokban van relatív erő, és melyekben nincs, így akár a lefelé vezetők között egy globális piacon is tudnak ígéretes short pozícióval kecsegtetni.