• Megjelenítés

Elemzés

Sokat vágtak az OTP-s profitvárakozásaikon az elemzők

A banki különadó bejelentésének hatására jelentősebb mértékben, közel 30%-kal esett az OTP 2010 és 2011-es évekre vonatkozó EPS konszenzusa a megelőző negyedévben mért adatokhoz képest. A hazai blue-chipek közül a Richter és Egis esetében felfelé módosították az elemzők a várakozásaikat, a Magyar Telekomnál azonban tovább folytatódott az EPS konszenzus csökkenése az osztalékvárakozások 74 forintos szinten maradása mellett. A nagyok közül egyedül a MOL 2011-es EPS konszenzusában tapasztalhatunk jelentősebb ugrást.

Sokadik alkalommal publikáljuk a magyar blue chipek legfontosabb régiós szektortársaival kapcsolatos profitvárakozásokat is, azonban csak a BÉT-en forgó részvényekre gyűjtöttük össze mi magunk a becsléseket, egyéb társaságok vonatkozásában a Datastream adatait jelenítettük meg.

Sikeres éven vannak túl a hazai kötvényalapok

A kötvényalapok teljesítményének javulásával egyre több befektető döntött eme eszközkategória mellett, így 2009 őszétől egészen idén áprilisig folyamatos tőkebeáramlás volt megfigyelhető. A kockázati étvágy növekedésével és a kamatok csökkenésével egyre magasabbra szökött a kötvényalapok árfolyama, akárcsak az államkötvények árfolyamai. Május óta, a tőkepiaci hangulat romlásával viszont a hazai államkötvények kockázati felára is nőtt, ami rontott a hazai kötvényekbe fektető alapok teljesítményén is. A befektetők ennek rendje és módja szerint elkezdték kivonni pénzüket ezen alapokból, ami megint csak azt bizonyítja, hogy befektetési döntéseiket elsősorban múltbeli teljesítmények alapján hozzák.

A mérgező görög koktél nem ütötte ki a részvényalapokat

Az európai adósságválság érezhetően elrontotta a befektetői hangulatot, azonban mindez nem volt elengedő ahhoz, hogy a hazai részvényalapok első féléves hozamai teljesen eltűnjenek. Az alapok többsége az adatok szerint pozitív hozammal zárta 2010 első felét, a legjobbak a feltörekvő piaci alapok voltak, amik közel 20 százalékos hozammal örvendeztethették meg a befektetőket. Hosszabb távra visszatekintve is azt mondhatjuk el, hogy 5 éves időtávon már inkább a pozitív tartományban pihennek az alapok, viszont a válság még mindig érezteti a hatását, és csak reménykedhetünk, hogy a legrosszabbat már átvészeltük.

Óriási a bankadó gazdasági fékhatása, a jövő évi büdzsé elszállhat

Az szja-csökkentésre nincs fedezet, a bankadó igen jelentős mértékben fogja vissza a gazdaságot, az eddig megismert jövő évi adómódosítások pedig nem teljesítik a kötelező ellentételezés törvényi előírását - többek között ezeket a következtéseket vonhatjuk le abból az anyagból, amelyet a Költségvetési Tanács nyújtott be a parlamentnek, értékelve az adó-salátatörvény költségvetési hatásait.

"Integrált energiastratégiára van szükség"

Magyarországon a megújuló energiák szerepének tárgyalásakor hiányzik a szükséges komplex gondolkodásmód - véli Kiss Péter, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadásának globális és közép-kelet-európai vezetője. Jelen helyzetben a szabályozás, a megújulókat támogató politika nem veszi számításba az új technológiákkal összefüggő iparpolitikai szempontokat, pedig a megújuló-ipar fejlődésébe bekapcsolódva, gyártókapacitások létesítésével, kutatás-fejlesztési tevékenységgel, az új szemléletű energetikai világnak megfelelő szaktudással rendelkező szakemberek képzésével sokkal ésszerűbben hasznosulnának a zöld technológiák támogatására elköltött összegek.

A profik szerint nem száll el a forint, sőt egyre optimistábbak

Optimistább álláspontra helyezkedtek a hazai fizetőeszköz és az állampapírpiaci hozamszintek kilátásával kapcsolatban a Portfolio.hu által havi rendszerességgel megkérdezett alapkezelők. Egy éves kitekintésben már egyetlen olyan portfólió menedzser sem akad, aki a forint árfolyamának gyengülését prognosztizálná a 285,3 forint/eurós szinthez képest. Miközben nőtt azok aránya, akik az állampapírpiaci hozamok csökkenését prognosztizálják, népesebb lett a kötvényeket saját benchmarkjukhoz képest felülsúlyozók tábora is. Persze érdemes az óvatosság, hiszen a többség még mindig alulsúlyozandónak tartja az eszközkategóriát.

Hiába esett a részvénypiac, a feltámadás még messze van

Hiába az elmúlt időszak tőzsdei lejtmenete, a Portfolio.hu által havi rendszerességgel megkérdezett alapkezelők továbbra is igen pesszimista állásponton vannak a közeljövőt illetően. Egyetlen olyan portfólió menedzser sem akadt, aki szerint a BUX index értéke három hónap múlva 5%-kal magasabban lesz a 21,050 pontos referencia szintnél, illetve aki a részvényeket felülsúlyozná a saját benchmarkjához képest. Egy éves időtávon viszont már derűlátóbbak az alapkezelők, a válaszadók fele vár 5-15%-os emelkedést. Legtöbben az Egis papírjaiban bíznak.

Most bárki kiveheti részét az autóipar forradalmából - de megéri?

Az autószektorban zajló folyamatok arra utalnak, hogy hosszabb távon bizonyosan a hibrid-és elektromos járműveké lehet a jövő, miközben a belsőégésű motorokkal rendelkező autók visszaszorulnak az utakon. Ha valaki szeretné kivenni a részét a nagy növekedési potenciálból, az most megteheti, ugyanis június 29-én megkezdődött a kereskedés a Tesla Motors, a kizárólag elektromos autók gyártására specializálódott cég részvényeivel a Nasdaq-on. Viszont szem előtt kell tartani, hogy a technológia még nem kiforrott, így a jövőbeli kilátások körül nagy a bizonytalanság és az értékeltségről is nehéz megállapításokat tenni a szorosabban vett peer group hiánya miatt, illetve azon okból kifolyólag, hogy rendkívül fiatal a társaság.

Első kereskedési napjukon több mint 40%-kal értékelődtek fel a Tesla Motors részvényei, viszont egyes vélemények szerint a cég elsődleges részvénykibocsátása kicsit az 1990-es évek végi internetbuborék időszakát idézi, amikor a technológiai vállalatok részvényeit akkor is elkapkodták a befektetők, ha azok nem rendelkeztek semmilyen pozitív track recorddal a profittermelést illetően.

Már búcsúznak a bankok a devizahitelektől

Július 1-jétől devizahitelre nem lehet bejegyezni Magyarországon jelzálogjogot - jelentette be tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, ugyanakkor a már elindított hitelügyletek és a hitelkiváltások sorsa még kérdéses.

Bár az MNB legfrissebb, májusi statisztikáiban szerepelnek még deviza alapú jelzáloghitelek, a fenti bejelentés miatt ez minden bizonnyal jó időre utolsó cikkeink egyike, melyben újonnan kihelyezett deviza alapú jelzáloghitelekről hírt adunk. A statisztikák azt mutatják, a magyarországi jelzáloghitelezés májusban is rossz bőrben volt, s az egyre nagyobb szeletet kihasító forinthitelek nem tudják egyelőre betölteni a devizahitelek mögött hagyott űrt. A bankadó pedig kiszámíthatatlan folyamatokat generálhat a hitelpiacon.

Pénzügyi válság és buborékok - hogyan küzdjünk ellene?

A globális válság alapvető tanulsága, hogy a pénzügyi egyensúlytalanságok kialakulása olyan túlfűtöttséget jelezhet a gazdaságban, amely nem minden esetben jár együtt az infláció megemelkedésével. Ez a tény oda vezetett, hogy a jövedelemingadozások stabilizálására törekvő jegybankok inflációs és növekedési előrejelzéseken alapuló döntési mechanizmusa utólag elégtelennek bizonyult. Éppen ezért ma élénk gondolkodás folyik arról, hogy milyen új eszközöket kell a jegybankoknak kifejleszteni ahhoz, hogy az eszközárbuborékok, illetve a pénzügyi egyensúlytalanságok kezelése hatékonyabb legyen. Erről a gondolkodásról számol be a jegybank szakértője Csermely Ágnes egy friss írásban, az alábbiakban ezt összegezzük.

Melyik bank mennyi bankadót fizet?

Mintegy százmilliárd forintot vonhat el a tíz legnagyobb magyarországi banktól a miniszterelnök által bejelentett, várhatóan a holnapi kormányülésen is terítékre kerülő bankadó. Bár a szektor szereplőivel folytatott tárgyalásokat hivatalosan nem zárták még le, úgy tudni, 0.38%-os lesz a kulcs a bankok körében, adóalapként pedig az egyszerűség kedvéért a tavaly év végi mérlegfőösszeget választják. A fentiek alapján már könnyen kiszámolható, melyik magyarországi bank mennyit fizethet.

Mit tesz a bankadó az OTP-vel?

Öröm az ürömben az OTP-nél: úgy hírlik, nem a számukra kedvezőtlenebb eredmény szerinti, hanem a mérlegfőösszeg-arányos különadó mellett döntött a kormány, ráadásul csak két évre vetnék ki az adót. Sajtóértesülések szerint a bankok tavaly év végi mérlegfőösszegét mint adóalapot 0.4 vagy 0.5 százalékos kulccsal sújtaná az idén bevezetendő bankadó. Bár a kormány terveit az alkotmányossági aggályokon túl számos további bizonytalanság övezi, kiszámoltuk, mekkora adót kell fizetnie az OTP-nek a magyar számviteli szabályok szerint, ha valóban e két forgatókönyv valamelyike mellett dönt a kormány. Azt is megnéztük, hogy hat egy ilyen adó a legnagyobb magyar bank részvényeinek értékeltségére.

Hogyan ne vitázzunk az egykulcsos adóról?

Az elmúlt napokban elkezdődött egyfajta értelmiségi lamentálgatás arról, hogy milyen előnyei, hátrányai vannak az egykulcsos adó bevezetésének. Míg egyesek a forradalmat látják benne, mások szerint Albánia másolását jelenti. A közös csupán annyi ezekben a véleményekben, hogy felületesek, és fittyet hánynak az összes eddigi (amúgy sem túl mély) hazai ismeretünkre, ami esetleg segíthetne világosabban látni a témában. Elnézést van még egy közös pont: a vélemények mérhetetlenül magabiztosak egy amúgy a nemzetközi irodalomban is meglehetően színes, sok vitát kiváltó témában.

Az egész rendszert átitatja a korrupció - Mi lehet a megoldás?

Az új kormány határozottan kinyilvánította, hogy az egységes biztosítási rendszer fenntartására törekedik az egészségügyben. Ez ugyanakkor korántsem jelenti a magántőke bevonásának kizárását - vélekedik Zsoldos Miklós. Az Union elnök-vezérigazgatója szerint lehet olyan megoldást találni, amelyben a piac minden szereplője jobban jár, miközben kifehérített többletforráshoz jutnak a rendkívül nehéz helyzetben lévő egészségügyi intézmények. Zsoldos Miklóssal, az Union elnök-vezérigazgatójával a magyar egészségbiztosítás rendszerét övező kihívásokról beszélgettünk.

Nincs is hamburgeradó Romániában - Elsők lehetnénk

Az elmúlt napokban a média figyelmének középpontjába került a hamburgeradó ötlete, ami az egészségtelen élelmiszerekre vetne ki magasabb adót. Csiba Gábor szerint Románia már előttünk jár, néhány hónappal ezelőtt - érvel a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke - bevezették a hamburgeradóként elhíresült intézkedést. A híresztelés azonban nem teljesen igaz. Szomszédunknál ugyanis még nem vezették be az egészségtelen életmódot büntető intézkedést, a román egészségügyi minisztérium éppen egy hónappal ezelőtt közölte: elhalasztják az új intézkedés bevezetését, jövőre kerülhet ismét napirendre.

Süllyedőben az új spanyol armada is

Az európai adósságválság egyik legnagyobb elszenvedője a sokat hallott Görögország mellett Spanyolország; a piaci aggodalmak fókusza az utóbbi hetekben szép lassan áthelyeződött rá. Spanyolország az aggodalmak erősödésének elkerülésére fokozatos költségvetési egyenlegjavítást ígér, kockázatok azonban bőven maradtak. A magas munkanélküliség és az, hogy a spanyol lakosság nem szokott a megszorításokhoz komoly társadalmi ellenállást szülhet a költségvetési szigorítások ellen, megnövelve az eurózóna negyedik legnagyobb államának országkockázatait.

Cikksorozatunkban Európa legsúlyosabb válságával küszködő országainak válságprogramját vesszük sorra, másodikként az ingatlanlufi kidurranását egyik legsúlyosabban elszenvedő Spanyolországét.

Moszkva ismét a csapokhoz nyúlt: a háború folytatódik, győztes nincs

Furcsa, hogy Moszkvában nem veszik észre, milyen kínos helyzetbe lavírozza magát az orosz vezetés az egyre újabb nemzetközi bonyodalmakat gerjesztő energetikai zsarolásokkal, amelyek közül a legújabb Belorussziát vette célba. Amint azt a Portfolio.hu a napokban megírta, a Gazprom vezetői bejelentették, hogy hétfőtől napi 15 százalékkal csökkentik a szomszédos országba irányuló földgáz exportot, mivel Minszk az év eleje óta közel 200 millió dollár tartozást halmozott fel.

Újra működésben az orosz energetika pörölye

Mégiscsak van új a nap alatt: a Gazprom számára váratlanul vonzó, sőt szerfelett biztonságos lett az ukrajnai földgáz tranzit, noha azt Moszkva idáig -- Kijev megbízhatatlanságára hivatkozva -- dollármilliárdos költséggel épített vezetékekkel messzire el akarta kerülni. Alekszej Miller, az orosz cég első embere azonban a hét végén azzal zsarolta meg a szomszédos Belorussziát, hogy ha öt napon belül nem törleszti a földgázszállítások nyomán felhalmozott, az oroszok szerint mintegy 200 millió dolláros adósságát, akkor a Gazprom Minszk napi szükségletének 15 százalékára csökkenti az exportot és vele az európai tranzitot. A belorusz adósság úgy keletkezett, hogy Minszk idén önhatalmúlag a 2009. évi árat fizeti a Gazpromnak, noha a december utolsó óráiban kicsikart megállapodás szerint a tavalyi 150 dollár/1000 köbméter "kék fűtőanyag" helyett a 174 dolláros árat kellene érvényesíteni.

Támadás a devizahitelek ellen - Kik járhatnak pórul?

Várhatóan a jövő héten, kormányülés keretében vitatja meg az Orbán-kormány a 29 pontos kormányzati akciótervnek azt az elemét, amely a deviza alapú jelzálog-hitelezés teljes vagy részleges tilalmát jelentené hazánkban - tájékoztatták a Nemzetgazdasági Minisztériumnál a Portfolio.hu-t. A bankok nem tiltakoztak nyilvánosan a terv ellen, és a bankadó mellett ez a lenyelendő béka egészen kicsinek tűnik, egyes piaci szereplők azonban arra figyelmeztettek: a jogszabály több meglévő hiteladóst is negatívan fog érinteni, amennyiben a deviza alapon történő hitelcserére is kiterjed a tiltás.

A kirgiz válság tétje

Moszkva csaknem egy évtizede a legkülönbözőbb módszerekkel igyekszik kiszorítani 2001. szeptember 11-e után a szövetségesek Afganisztánba tartó katonai gépeinek kiszolgálására kirgiz területen létrehozott amerikai légi bázist. Rossz nyelvek szerint elsősorban ez áll a négy hónapja tartó kirgiz belpolitikai válság mögött. Tény, hogy az amerikai Kongresszus is foglalkozott az Alexander Cooley, a New York-i Columbia Egyetem professzora, valamint Sam Patten, a Freedom House eurázsiai ügyekben illetékes főmunkatársa által készített jelentéssel, amely szerint a most elűzött elnököt a Pentagon és a Fehér Ház tudtával évek óta megvásárolták: így tudták megszerezni a manaszi légi bázis orosz nyomásra már többször visszavont működési engedélyét.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
A világ tíz leggazdagabb országa között van, és semmit nem tudsz róla, mi ez?
Portfolio Blogger
RSM Blog

Keresőképtelenség

Az egészségügyi alkalmatlanság, a keresőképtelenség és a munkavállalói juttatások kérdése az elmúlt években...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility