15 évnyi tervezés és előkészítés után Ghána készen áll arra, hogy karbonkrediteket kínáljon a Globális Észak vásárlóinak, akik a "zöldmosás" vádjával szembesülve alig várják, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket az erdőirtás elleni küzdelem iránt. Az illegális fakitermelés és bányászat által biztosított magas hozam miatt azonban a jelenlegi árak túl alacsonynak számítanak.
Az Egyesült Államok Szenátusának Energiaügyi és Természeti Erőforrás Bizottsága és a Ház Energiaügyi és Kereskedelmi Bizottsága képviselői levelet intéztek a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) ügyvezető igazgatójához, amelyben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy szerintük az IEA eltért alapvető küldetésétől, az energiabiztonság előmozdításától.
Azzal kapcsolatban, hogy az amerikai jegybanknak és más nagy intézményeknek miért nem sikerült előrejelezniük az infláció mértékét az elmúlt években, egyszerű lenne azt mondani, hogy kudarcuk oka az volt, hogy előre nem látható nagy sokkhatások következtek be. De ha az uralkodó modellek csak akkor működnek, ha a változók viszonylag stabilnak tekinthetők, akkor azoknak kevés hasznát vesszük.
„Oly hosszú volt a harminchárom év, S oly messze van az én hazám” – szóltak a legendás Omega együttes sorai, mely sorok a véletlen játékának köszönhetően – a balladáétól teljesen eltérő kontextusban – váteszinek bizonyultak. Nagyon hosszú volt az első szabad választás óta eltelt harminchárom (lassan harmincnégy) év, és még mindig nagyon messze van hazánk európai életszínvonal elérésétől. Ráadásul – konvergencia ide vagy oda – folyamatosan csúszunk vissza a mezőnyben. „Omega” így bizonyosan nem, ám ómega annál inkább lehet még a magyar lakosságból. Szükségszerűen adódik tehát a kérdés: e régóta tartó lejtmenetet tapasztalva nem kellett volna már valami nagyon mást megpróbálni?
Magyarországon évek óta folyik a vita a közfinanszírozott és magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások átjárhatóságáról, szétválaszthatóságáról. Vitázunk erről egy olyan országban, melynek egészségügyi rendszere az egészségügyi kiadások közel harmadát közvetlenül az érintett, anyagilag szorult helyzetbe került betegektől gyűjti be, családok sorát taszítva katasztrofális kiadásokba. Félünk a magánforrások torzító hatásától, ugyanakkor évtizedek óta szó nélkül toleráljuk a közfinanszírozott rendszer torzulásait. Egy dicsőséges pályaszakaszt megélt magyar egészségfinanszírozási rendszer lassan negyed évszázada vár egy gazdálkodó működést ösztönző szisztéma létrehozására, hisz ebben a rendszerben nem maga az orvos-beteg találkozás a kritikus költségtényező, hanem ezen találkozásra ráépülő vizsgálatok, műtétek, élethosszig alkalmazott gyógyszerelések sora. Ha eredményes kontrollt tudunk gyakorolni ezen találkozók felett, irreleváns a találkozó helyszíne, annak magán- vagy közfinanszírozott volta. Ha nem tudunk olyan rendszert létrehozni, mely egy-egy orvos-beteg találkozásra ráépülő költségek értékelésére képes, akkor menetelünk rendíthetetlenül tovább az egyre nehezebben átlátható szabályozás rengetegébe.
Mivel Ukrajna meggyengült és jelentős kihívásokkal küzd, Oroszország pedig biztonsági fenyegetést jelent a Baltikum és tágabb értelemben Európa számára, a diplomáciai és stratégiai koordinációra nagyobb szükség van, mint a hidegháború vége óta bármikor. Az európai és az amerikai politikai vezetők azonban túl gyengének tűnnek ahhoz, hogy felnőjenek a feladathoz.
A világ minden országa számos kihívással és egymással versengő nagyszabású tervek sokaságával néz szembe. Elvileg szeretnénk mindent megoldani. A szűkös erőforrások azonban azt jelentik, hogy a való életben fontossági sorrendet kell felállítanunk a különböző megoldandó kérdések között.
Közelmúltbeli gazdasági sikereinek, erőteljes növekedési lendületének és ígéretes kilátásainak köszönhetően India egyre nagyobb befolyásra tesz szert mind regionális, mind nemzetközi szinten. Más országok tapasztalatai (ezen belül is legfőképp Kínáé az elmúlt három évtizedben) azonban azt mutatják, hogy az ilyen gyors befolyásszerzést és erőteljes fejlődést nehéz lehet kezelni. Egy hazai szinten észszerűnek számító intézkedés ugyanis szembemehet azzal, amit más országok elvárnak egy rendszerszinten fontos gazdaságtól. Ugyanezen okból a nemzetközi szinten észszerűnek gondolt intézkedések megnehezíthetik egy adott ország hazai gazdasági fejlődését.
A nyugdíjszámítás során meghatározó jelentőségű valorizácós szorzószámok minden évben a kedvezmények nélkül számított országos nettó átlagbér előző évi nominális növekedését tükrözik, az erről szóló idei kormányrendelet tervezetét március 13-án küldték társadalmi egyeztetésre. Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is. Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén a nyugdíj megállapításának évétől függő valorizációs korrekció is megjelenne az emelés mértékét meghatározó tényezők között.
A kooperáció, a globális gazdasági kapcsolatok értéket teremtenek. Ezzel valamennyi résztvevő nyer: az emberek, a vállalatok és az országok, függetlenül attól, hogy ki hova talicskázza a profitot.
Az október óta tartó gázai válság egyik legfontosabb stratégiai kérdése, hogy ki fogja irányítani Gázát a háború lezárulása után. Ugyan sok bizonytalanság van még a kérdésben, egy biztos: a válság előtti status quo nem fog visszaállni. A Gázai övezetet 2007 óta az a Hamász irányította, amely az október 7-i terrortámadásért is felelős, és amelynek felszámolásáért indította el Izrael a jelenlegi offenzívát. Még ha ez nem is sikerül, az szinte bizonyos, hogy az izraeli kormány nem fogja engedni, hogy a csoport hatalmon maradjon.
A Moszkva melletti Crocus City Hall koncerthelyszín elleni terrortámadás nem derült égből a villámcsapásként következett be. A Kreml valószínűleg azért hessegette el az amerikai hírszerzés figyelmeztetéseit a „szélsőségesek” közelgő támadásáról, hogy ezzel egy kapóra jövő bűnbakra háríthassa a felelősséget, amikor a támadás bekövetkezik.
A hazai védelmi ipar újjáélesztésének igénye napjainkra már nem pusztán gazdasági, hanem egyre inkább stratégiai, biztonsági kérdéssé válik. Lássuk be, a hazai haditechnikai képességek fejlesztése mára nem csupán lehetőség, hanem sokkal inkább szükség, de talán már kényszer is. Mint minden iparágnak, a hadiiparnak is megvannak a sajátos szabályai, keretei, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egy stabil lábakon álló, külpiacra is termelni kívánó hadiipar kizárólag egy jól átgondolt stratégia mentén építhető fel. Egy ilyen stratégia kizárólag akkor lehet sikeres, ha megalkotói egyértelművé teszik, hogy kivel, mit és hogyan szeretnének elérni.
Az ipari termelés szerves és meghatározó részét képezi a magyar gazdaságnak: a kibocsátásban és foglalkoztatottság terén is markáns részarányt képvisel a legnagyobb termelő nemzetgazdasági ág. Emellett tulajdonképpen hazánk külső egyensúlyának is sarokköve az elsősorban kivitelre gyártó szegmens. Az elmúlt egy-másfél évtized is a terület erősítéséről szólt: temérdek kormányzati projekt, hitelprogram, állami támogatás és beruházás-ösztönzés igyekezett erősíteni a hazai ipar pozícióit nemzetközi viszonylatban is. Noha ennek a folyamatnak számos pozitív eredménye, kihatása azonosítható, azt is látni kell, hogy a masszív volumenű és érdemben megtámogatott beruházás ellenére a szektor súlya mérséklődést mutat a bruttó hazai terméken belül, tehát durván fogalmazva egyre többet költünk olyasmire, aminek egyre kevesebb a közvetlen haszna.
Azok, akik valaha tanultak vállalatértékelést, jártak mindenféle vállalati pénzügy és befektetési elemzési szakirányokra, tanfolyamokra, vagy csak elolvastak néhány könyvet a releváns szakirodalomból, azok közül sokan megfertőződnek az értékalapú befektetés fogalmával, értékrendjével/filozófiájával.
Tombol az optimizmus a piacokon, az általános konszenzus szerint az amerikai gazdaság megbirkózik a magasabb kamatokkal. A recessziós veszélyről már senki sem beszél, problémát inkább talán csak a magasabb infláció jelenthet. A tavalyi év utólag túlzottnak mondható félelmei után azonban lehet, hogy az inga most a másik irányba lendül ki. Ilyen helyzetben érdemes lehet az alternatív szcenáriókkal is foglalkozni. Az amerikai munkaerőpiacon vannak jelek, amik azt sejtetik, hogy az általános konszenzussal szemben a magas kamatok mégis fájhatnak a gazdaságnak.
Egy ország gazdasági életét számos szereplő mozgatja, alakítja az államtól kezdve a finanszírozó pénzügyi intézményeken át a vállalatokig és a lakosságig. Ebben a körben világszerte, Európában és a régiónkban is egyre nagyobb szerep jut a fejlesztési bankoknak, köztük a Magyar Fejlesztési Banknak is. Ezek az intézmények már hosszú ideje rendre fontos küldetést teljesítenek – nehéz külső körülmények között a stabilitást, „békeidőben” a hosszú távú növekedést támogatják.
A káprázatos hetesnek nevezett hét technológiai óriásvállalat tőkepiaci értéke közel 7000 milliárd dollárral nőtt 2022 vége óta. Ez a gigantikus árfolyamnyereség jelenleg a befektetői zsebekben egyfajta malacperselyként is funkcionál. Ha feltörik ezt a perselyt, akkor az onnan kiszabadított pénzből sok más komoly vállalat részvényeinek a vásárlását lehet finanszírozni.
Az első bankkártyák 35 évvel ezelőtt jelentek meg Magyarországon. Nagy utat tettünk meg azóta és bizonyára jó munkát végeztünk, ha már alaptörvényben kell megvédeni a készpénzhasználatot a digitális fizetéssel szemben. Anno az úttörő MKB által kibocsátott Visa bankkártyákhoz még dollárban származó jövedelmet kellett igazolni (ez 1988-ban volt, tehát nem lehettek számosan), és sok helyen a kereskedő lefénymásolta a kártyabirtokos személyi igazolványát. Ma pedig már annyira elterjedt a bankkártya használat, és annyira a mindennapjaink része lett, hogy a készpénzt kell védeni – egyes vélemények szerint.
A Magyar Nemzeti Bank mindig is nyitott volt arra, hogy a hazai gazdaságot érintő kérdésekben korrekt vitát folytasson. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy e viták lefolytatása során határozottan a szakmaiság és a tényeken alapuló állítások hívei vagyunk, és ezt várjuk el a vitában részt vevő felektől is. Kisgergely Kornél, az Eximbank vezérigazgatójának válaszcikke több olyan állítást tartalmaz, amelyek nem állnak összhangban az adatokkal. A továbbiakban ezek közül emelünk ki néhányat.
HOLD After Hours. Zsiday Viktorral megbeszéljük, hogy kinek a nagymamája a modernebb. És hogy a zene lehet-e megoldás... 
Tavaly már mindenki temette Kínát és az új Japánnak hívták. Japán a második világháború után hatalmas növekedést...
A társaságok KKV besorolásának (mikrovállalkozás, kisvállalkozás vagy középvállalkozás) helyes meghatározása... 
A Babaváró kölcsön maximális összegét 10 millióról 11 millió forintra emelték 2024-ben. De mekkora pénzügyi...
A következő órákban a manipulálhatatlan programkód negyedszerre is végrehajtja a Bitcoin négyévente esedékes felezését....
Csökkenő jegybanki alapkamat… növekvő banki hitelkamatok… most akkor ez hogy is van? Többször írtam már...
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
