• Megjelenítés

On the other hand

Jövőre újra bővülhet az eurózóna: búcsú a bolgár levától

Jövőre újra bővülhet az eurózóna: búcsú a bolgár levától

Jövőre Bulgáriában is jöhet az euró, január 1-től az ország huszonegyedikként csatlakozhat az euróövezethez. A bolgárok a korábbi években már többször közel álltak az euró bevezetéséhez, de a finisben eddig mindig hibádzott valami. A 2022-es kritériumvizsgálat ebből a szempontból különösen érdekes volt, végül 2023 januárjában Horvátország egyedül csatlakozott, ahogyan arról akkor írtunk is. A bolgár euró kacskaringós bevezetése több tanulsággal szolgál a még az előszobában várakozó gazdaságok számára is.

Négy éve nem művelt ilyet a forint – Mitől lett ennyire ütésálló?

Négy éve nem művelt ilyet a forint – Mitől lett ennyire ütésálló?

Az euró árfolyama már hetek óta viszonylag szűk sávban, 401-405 forint között oldalazik. Sőt, az április közepi lokális mélypont óta valójában egy kisebb forinterősödő hullám alakult ki az euró ellenében, az amerikai dollárral szemben pedig ennél jóval jelentősebb erősödés tapasztalható. A forint stabilitásában a jegybank is erősen érdekelt az inflációs kockázatok miatt, ami látszik is a piac által árazott kamattöbbleten a régiós versenytársakhoz képest. A piac ugyanakkor mindettől függetlenül a jelenlegihez képest alacsonyabb hazai kamatokra számít jövőre, így a forint tartós és jelentős erősödése valószínűleg csak akkor lehetne reális forgatókönyv a jelenlegi szintekről, ha az MNB meglepné a piacot, és mégsem csökkentené a kamatokat 2026-ban.

Fordulatot hozott Trump a háborúban, Putyinnak ki kell teríteni a lapjait

Fordulatot hozott Trump a háborúban, Putyinnak ki kell teríteni a lapjait

Az egész világ hetek óta találgatja, vajon Donald Trump mit ért az alatt, hogy „kisétál”, ha az orosz-ukrán tárgyalások nem a kedve szerint haladnak. Lehet, hogy csapot-papot ott hagy, mondván: bajlódjanak vele az európaiak? Vagy éppenséggel felpaprikázódik, amiért Putyin semmibe veszi az amerikai erőfeszítéseket és gesztusokat, s újra előkerül, hogy „kinek nagyobb az atomrakétája”? Nincs elemző vagy bennfentes, aki azt állítaná, bizton tudja, mi jön – a legbizonytalanabb talán maga az elnök. Egy dolog azonban kétségtelen: minden kaotikusság és oda-vissza hepciáskodás dacára a Trump-adminisztráció eddig több lényegi ponton üdítő kijózanodást eredményezett.

Itt már nem elég néhány környezettudatos ember erőfeszítése – Drasztikus lépések kellenek a műanyagválság kezeléséhez

Itt már nem elég néhány környezettudatos ember erőfeszítése – Drasztikus lépések kellenek a műanyagválság kezeléséhez

A tudósok azon dolgoznak, hogy megértsék a mikroműanyagok hatásait, és megállítsák e mérgező szennyező anyagok beáramlását a világ víztestjeibe. A polimerek előállítása azonban ugyanilyen káros hatással van a bioszférára, ami kiemeli a műanyagoktól való függőségünk csökkentésének fontosságát.

Kínát kellene utánoznia az EU-nak, ha utol akarja érni az USA-t?

Kínát kellene utánoznia az EU-nak, ha utol akarja érni az USA-t?

Kevés vezetőnek adatik meg, hogy akár csak egyszer is megmentse országát, nemhogy kétszer. Charles de Gaulle-nak ez sikerült: először a II. világháború alatt a Szabad Franciaország élére állt, majd az algériai háború befejezésével és a ma ismert V. Köztársaság megteremtésével. Tavaly Mario Draghinak is megadatott a lehetőség, hogy ugyanezt megtegye.

Megismétlődik a Szovjetunió összeomlása utáni helyzet? – Ez már nem ugyanaz az ország

Megismétlődik a Szovjetunió összeomlása utáni helyzet? – Ez már nem ugyanaz az ország

Az elmúlt hetekben orosz tisztviselők azt az elképzelést hangoztatták, hogy amint véget ér az ukrajnai háború, a nyugati – különösen az amerikai – cégeket szívesen látják újra Oroszországba. A Trump-kormányzat érdeklődéssel reagált. De mennyire reális ez a kilátás? Valóban visszatérnének a nyugati befektetések és vegyesvállalatok?

El-Erian: recessziót vagy nagy átalakulást hoz el Trump?

El-Erian: recessziót vagy nagy átalakulást hoz el Trump?

Bár az idei évnek még a fele sem telt el, máris a politika által kiváltott szélsőséges volatilitás éveként vonul be a történelemkönyvekbe – nemcsak a pénzpiacok, hanem a gazdasági narratívák és a nemzetközi kapcsolatok szempontjából is. De hogy ez hová fog vezetni, még nem tudni. Az amerikai belpolitikai és a nemzetközi rend széttöredezésének vagyunk tanúi, vagy csak egy döcögős utazásnak, amely mindkét terület kedvező átrendeződéséhez vezet el?

Így nyerhetjük meg a harcot, ha kitörne egy újabb világjárvány

Így nyerhetjük meg a harcot, ha kitörne egy újabb világjárvány

A Covid-válság alapvető leckét adott a világnak arról, hogy milyen fontos a globális együttműködés a betegségek elleni küzdelemben. Ezt az együttműködést és annak fenntartásához szükséges feltételeket azonban nehézségek övezik. Az egészségügy és a tudomány jövőbeni finanszírozása megkérdőjeleződött, a fejlesztési támogatások egyes hagyományos donorok általi csökkentése pedig kétségeket ébreszt aziránt, hogy képesek vagyunk-e megelőzni a fertőző betegségeket és megfelelően reagálni azokra a világ legsebezhetőbb országaiban.

Hogyan érhet véget az orosz–ukrán háború? – A történelem mutat példát a lehetséges forgatókönyvekre

Hogyan érhet véget az orosz–ukrán háború? – A történelem mutat példát a lehetséges forgatókönyvekre

Az elmúlt hónapok intenzív amerikai diplomáciai erőfeszítései ellenére sem úgy tűnik, hogy jóval közelebb kerültünk volna a szomszédunkban több mint három éve tartó orosz-ukrán háború lezárásához. A helyzet megértéséhez érdemes megnézni azt, hogy pontosan hogyan és miért zárultak le az elmúlt évtizedek háborúi, és milyen folyamat vezetett a békekötésekhez.

Vissza a jövőbe: a kibontakozó vámháború a feje tetejére állítja a járműipart

Vissza a jövőbe: a kibontakozó vámháború a feje tetejére állítja a járműipart

A járműipar a nearshoring egyik tradicionális ágazatának tekinthető. A globalizáció eredményeképpen ugyanis számos nagyvállalat épített ki regionális termelési kapacitásokat olyan földrajzi vagy gazdasági szempontból kulcsfontosságúnak számító országokban, mint Mexikó, illetve Argentína. Az amerikai adminisztráció által bevezetett vámok azonban most komoly kihívások elé állítják ezeket a cégeket. Az Energiastratégia Intézet nearshoring-sorozatának 8., befejező része.

Mi várható a kereskedelmi ingatlanok piacán?

Mi várható a kereskedelmi ingatlanok piacán?

A kereskedelmi ingatlanok (irodák, szállodák, kiskereskedelmi egységek, ipari- és logisztikai ingatlanok) piacának alakulása egy fontos, de kevésbé elemzett, kevésbé szem előtt lévő része a gazdaságnak. A különböző nem lakáscélú ingatlanok kereskedelme jó látleletet ad a gazdaság állapotáról, ugyanakkor befektetői szempontból is fontos nyomon követni a piac alakulását: a tranzakciók száma, értéke nagyban befolyásolja a piacon lévő ingatlanok érkét is. Ez egy ingatlanokkal foglalkozó alapkezelőnek azért is különösen fontos, mert az ingatlanok értékének változása befolyásolja a befektetési alapok hozamát – nem mindegy, hogy a piac fellendülőben van vagy éppen eltűnik belőle a kereslet.

Óriási a lehetőség: ezért áramlik a techmágnások pénze Amerika szomszédságába

Óriási a lehetőség: ezért áramlik a techmágnások pénze Amerika szomszédságába

2023-ban a mesterséges intelligencia (AI) központú rendszerekre fordított kiadások globálisan a 154 milliárd dollárt is elérték. Az utóbbi években a mesterséges intelligencia alkalmazása megduplázódott, mára a vállalatok 94%-a szolgáltatókra támaszkodik AI és gépi tanulási (ML) technológiák fejlesztésében. A mesterséges intelligencia jelentette versenyelőny és lehetőségek kiaknázása érdekében egyre több vállalat dönt nearshoring tevékenységeiben is AI-alapú eszközök alkalmazása mellett. Az Energiastratégia Intézet nearshoring-sorozatának 7. része.

Uniós biztos exkluzívan a Portfolio-n:

Uniós biztos exkluzívan a Portfolio-n: "Kritikus évek jönnek, de vége az orosz energetikai zsarolásnak"

Az Európai Bizottság május 6-án világossá tette: az orosz energiafüggőségnek véget kell vetni. Az EU több lépésben, fokozatosan számolná fel az orosz energiahordozók importját, beleértve a földgázt, a kőolajat, a szenet és a nukleáris anyagokat is. A cél kettős: véget kell vetni annak, hogy uniós források táplálják Oroszország háborús gépezetét, miközben az EU maga is képes ellátni tagállamait saját, tiszta és megfizethető energiával - Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiügyi biztosának véleménycikke.

Mi mentheti meg a bolygót az AI energia- és vízéhségétől?

Mi mentheti meg a bolygót az AI energia- és vízéhségétől?

A mesterséges intelligencia térnyerése a digitális transzformáció egyik meghatározó hajtóerejévé vált, azonban a technológiai fejlődés környezeti hatásai egyre nagyobb figyelmet követelnek. Az AI-modellek tanítása és működtetése rendkívül erőforrás-igényes, különösen energia- és vízfogyasztás tekintetében. Ezen hatások mérséklése érdekében egyre nagyobb szerepet kap a zöld AI megközelítése, amely az energiahatékonyság növelését, a környezeti lábnyom csökkentését, valamint az erőforrás-tudatos működés előmozdítását integrálja az algoritmusok fejlesztésébe.

Jön a nagy visszatelepítés: ez lehet a jövő gazdaságainak egyik legmeghatározóbb trendje

Jön a nagy visszatelepítés: ez lehet a jövő gazdaságainak egyik legmeghatározóbb trendje

Az utóbbi évtizedben számos kihívás késztette arra a vállalatokat, hogy visszatelepítsék működésüket saját hazai piacukra. Donald Trump és más protekcionista kereskedelempolitikai szemléletű vezetők megválasztása, a kereskedelmi konfliktusok gyakoribbá válása, a nyugati hatalmak és Kína közt fokozódó feszültség, a Covid19-járvány során tapasztalt ellátási zavarok és a vállalati zöldítési törekvések mind hozzájárultak ahhoz, hogy a privát szektor is egyre inkább a rugalmasságra és ellenállóképességre fókuszáljon. Mindez a termelés áthelyezésének különböző formáiban valósul meg, amelyek közül kiemelkedik a reshoring, a vállalati tevékenységek hazai piacokra való visszatelepítése. Az Energiastratégia Intézet nearshoring sorozatának 6. része.

Ukrajna az Európai Unióban – katasztrófa vagy áldás?

Ukrajna az Európai Unióban – katasztrófa vagy áldás?

Nem először történik, hogy az EU bővítése sokakat aggodalommal tölt el, míg mások az egyébként is elkerülhetetlen reformok kikényszerítőjét látják benne. Természetesen nem ez egy új tag csatlakozásának egyetlen hozadéka, különösen, ha nem csak ingyen pénzforrásként tekintünk a tagságra. Az eddigi aggodalmak zöme vagy alaptalannak bizonyult, vagy megtalálták a módját, hogy a negatív hatásokat mérsékeljék. Ezért a hatás és az esélyek latolgatása után ezekről a már bevált és még kitalálható megoldásokról is lesz szó a továbbiakban.

A földtörténet egyik legnagyobb éghajlati rejtélyére kaphatunk hamarosan választ

A földtörténet egyik legnagyobb éghajlati rejtélyére kaphatunk hamarosan választ

Az Európai Bizottság által majd 11 millió euróval támogatott és az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács Sarkvidéki Tudományok Intézete (Cnr-Isp) által koordinált Beyond EPICA projektben kinyert jégmagok a Laura Bassi olasz jégtörő fedélzetén több hét utazást követően április második felében érkeztek meg az olaszországi Triesztbe. Útjuk azonban ezzel nem ért véget, ezt követően ugyanis több napig, fagyasztókonténerben, teherautón szállították őket a németországi Bremerhavenbe. A magokat most ellenőrzött laboratóriumi körülmények között, fagypont alatti hőmérsékleten fogják feldolgozni, hogy biztosítsák épségük megőrzését. Ezek az ősi jégminták várhatóan kulcsfontosságú részleteket tárnak majd fel a Föld éghajlatáról és a légkör üvegházhatású gázösszetételéről az elmúlt több mint 1,2 millió évre vonatkozóan.

Pillanatokon belül jön a kormány új intézkedése - Kinek kedveznek valójában?

Pillanatokon belül jön a kormány új intézkedése - Kinek kedveznek valójában?

A kormányzati tervek szerint július 1-jétől vezetik be a CSED-extrát, amely lehetővé tenné az anyák számára, hogy gyermekük három hónapos korától visszatérjenek dolgozni, miközben a CSED 70%-át továbbra is megkapják. Az intézkedés jó lehetőséget jelent a stabil munkaerőpiaci helyzetű nőknek, ugyanakkor a hagyományos nemi szerepek elvárásaiból adódó terheket (a háztartási, gondoskodási feladatokat) nem csökkenti. Összességében elmondható, hogy a CSED-extra jól illeszkedik a családtámogatási rendszerbe, amely azokat a nőket jutalmazza, akik egyszerre produktívak (tehát minél előbb visszatérnek a munkába) és reproduktívak (vagyis minél több gyermeket vállalnak).

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Furcsaság az izraeli támadás kapcsán: mégis hova tűntek az iráni vadászgépek?
Portfolio Blogger
Ricardo

Legyünk optimisták!

A túlzottan drámai világképről címmel friss posztom olvasható a nagyszerű individualista blogon. Röviden: a világ...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility