A grönlandiak körében egyre nagyobb a függetlenség támogatottsága, ami a szigeten tartandó március 11-i választás egyik kulcskérdése. A következő grönlandi kormány nagy valószínűséggel nagyobb költségvetési transzfereket fog kérni Dániától, de a Donald Trump amerikai elnök által elképzelt, Grönland USA-hoz történő csatlakozásának kérdésében is érvelnie kell majd.
Európa egyedül maradt. Az 1945 utáni világrend összeomlott. És ahogy Friedrich Merz, leendő német kancellár fogalmaz: „öt perccel éjfél előtt” vagyunk. Merz és Emmanuel Macron francia elnök is amellett érvel, hogy „stratégiai autonómiára” kell szert tennie Európának. Ez sok pénzbe fog kerülni, és jelentős kompromisszumokra lesz szükség. Európa számára már régen eljött az ideje annak, hogy átgondolja az eddigi megközelítését, miszerint pénzt éget el egy olyan megfizethetetlen és hatástalan klímapolitikára, amelyet egyetlen más kontinens sem követ.
Bár a homok végtelennek tűnik a sivatagokban és a tengerpartokon, valójában egyre inkább hiánycikké válik. Az építőipar egyik legfontosabb alapanyaga, amely nélkül nem lenne beton, aszfalt vagy üveg, ám a túlzott kitermelése súlyos környezeti károkkal jár. A folyók és tengerpartok homokkészletei kimerülőben vannak, miközben az illegális homokbányászat virágzik. Egyes becslések szerint 2050-re akár teljesen kifogyhatunk az építőipari minőségű homokból, ami drasztikus áremelkedést és ellátási problémákat okozhat. A cikkben a globális homokválság hátterét, hatásait és a lehetséges megoldásait mutatjuk be.
Harminc éve jártam először Thaiföldön. Az ázsiai kistigrisekről szóló gazdasági csodából keveset érzékeltem, de az ország, mint turisztikai desztináció fantasztikus benyomást tett rám. Gyönyörű, pálmafás-homokos tengerpartok, az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozó romvárosok, paloták, buddhista templomok, türkiz tengerből ágaskodó kúpszerű szigetek. Ott éreztem rá a kiváló thai konyhára és olcsó sörre, láttam először ping-pong-os éjszakai klubot és transzvesztitákat. Érdekes, tigrissel akkor és többszöri visszatérésem során sem találkoztam. Elefánttal viszont annál többel. Szubjektív élménybeszámoló következik a több mint 1400 sziget, 35 ezer templom és a sziámi macskák hazájából, amelyet erősen megviselt a Covid, a felszín alatt megbúvó politikai instabilitás, az erős thai baht, na és a korrupció, de még mindig – és joggal – a turisták elsődleges célpontjának számít ez az ország az ázsiai kontinensen.
Ha az európai vezetők meg akarják valósítani az Ukrajna felé tett szóbeli támogatásukat aközben, hogy Amerika elárulja az országot, akkor most meg kell ragadniuk a pillanatot, és a lefoglalt orosz vagyont át kell adniuk Ukrajnának. Európa a világ bástyájává vált a tekintélyelvűség növekvő hullámával szemben, és többé nem engedheti meg magának, hogy jogászkodó kifogások mögé bújjon.
Donald Trump amerikai elnök vámok emelésére vonatkozó fenyegetései miatt a világ jelentős kereskedelmi zavarokra készül. Miközben a protekcionizmus ismét divatba jött, és olyan országok, mint az Egyesült Államok, gazdasági biztonságuk megerősítése érdekében támogatják a kritikus hazai szektorokat, a szabadkereskedelem visszafordítása Trump elnöksége alatt fel fog gyorsulni, ami messzemenő következményekkel jár majd – nem utolsósorban a klímaváltozás elleni küzdelem terén.
Miközben nagy technológiai cégek felvásárolnak speciális szolgáltatásokat vagy alkalmazásokat kifejlesztő cégeket, holdudvarukban megélnek más szolgáltató és alkalmazásokat kínáló vállalkozások is. Az Android alkalmazásboltjában, a Play áruházban például megtalálható nem csak a Microsoft, hanem sok, a Google-től szintén független, de kisebb szoftverfejlesztő kínálata is. Konfliktus akkor van, ha ez a kínálat konkurenciát jelent a központi nagy platform tulajdonosának. Az Európai Bíróság már többször foglalkozott a domináns helyzettel való visszaélés eseteivel, amikor az óriás saját megoldásának tisztességtelen előnyt biztosított. Most az Android Auto került sorra, amelynek esete eltér az eddig előkerült esetektől. Szabó S. László írása.
Az elmúlt években inkább füstöt eregetett, pöfögött az EU francia-német motorja, és az elemzői kritikák szerint nem volt képes arra a fordulatszámra olajozottan felpörögni, ahol szükség lett volna vezető szerepére. A leköszönő német kancellár, Olaf Scholz sokkal inkább koncentrált egyéb területekre és együttműködési irányokra, mintsem az évtizedekig meghatározó Rajna-túlparti szövetségesre. A nagy kérdés, hogy az új német kormány és kijelölt vezetője, Friedrich Merz képes lesz-e belátni az elmúlt évek hibáit, és újra megfelelő fokozatba kapcsolni a motort.
Február végén Donald Trump meglepő bejelentést tett a Truth Social közösségi platformon, amely azonnal 300 milliárd dollárral növelte a kriptovaluták globális piaci értékét. Az amerikai elnök közölte, hogy az USA „kriptovaluta stratégiai tartalékot" hoz létre, amelyben a bitcoin mellett további négy kriptovalutát – ethereum, XRP, solana és cardano – is felhalmoznának. Jön a március 7-i kripto csúcstalálkozó a Fehér Házban, addig is érdemes egy kicsit közelebbről vetni néhány pillantást a stratégiai tartalék koncepciója mögött húzódó ok-okozati összefüggésekre, beleértve a szakértők aggodalmait, a másik oldalon pedig a támogatók érveit.
Az ülőmunka túlterjedése új kihívások elé állít sok munkáltatót, munkavállalót, amelyek messze túlmutatnak az egyéni egészségen. Ez a tendencia nemcsak a munkavállalók fizikai és mentális jóllétére van negatív hatással, hanem jelentős pénzügyi és társadalmi következményekkel is jár. A világ multinacionális vállalatainak egészségprogramjainál nagyobbrészt prioritás a mozgás, a világ bármely régiójában a legfontosabb problémák egyike az inaktív munkavállaló. Nem meglepő hát, hogy egyre több munkahelyen jelenik meg a well-being menedzseri, well-being vezetői, sportnagyköveti új szerepkör, már akár 50 fő feletti munkahelyeken is, hogy az életmóddal összefüggő, munkahelyi kockázatokat kezeljék ott, ahol a probléma keletkezik. A munkahelyen!
A Fehér Házban múlt pénteken lezajlott elképesztő jelenet óta sorra jelennek meg az elemzések az egyre bizonytalanabbá való jövőnkről. Európai szemmel döbbenetes árulásnak tűnik Trump viselkedése Ukrajnával és saját szövetségeseivel szemben. Ugyanakkor, ha egy pillanatra eltekintünk az amerikai kormányzat erkölcsi- és elmeállapotát érintő – amúgy jogos – kritikáktól, kirajzolódik egy racionálisabb, bár az EU tagállamai számára semmivel sem megnyugtatóbb stratégia, amely valójában Kínáról szól.
Egy frissen megjelent felmérés szerint az Egyesült Államokban az okostelefont használók napi átlagban 205 alkalommal nyitják meg készüléküket. A helyzet valószínűleg teljesen hasonló a fejlett világ döntő többségében, csak az USA mindig is élen járt a statisztikák készítésében, ezért onnan vannak a mostani írásban részletezett sokkoló számaink.
Ha Ukrajna orosz ellenőrzés alá kerülne, akkor az megerősítené Oroszország katonai és ipari bázisát.
Donald Trump Fehér Házba való visszatérés előhozta azokat a félelmeket, hogy a globális energetikai átállás majd megakad, és visszafordul. Az amerikai elnök felesküdött a "fúrj, baby, fúrj" programjára, és arra, hogy visszavágja a környezetvédelmi szabályozásokat, valamint véget vet az "új zöld átverésnek". Mivel a Föld továbbra is melegszik – az idei január volt a legmelegebb első hónap a történelemben, és 2024 volt az első olyan év, amikor a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta –, sokan aggódnak amiatt, hogy a fosszilis energiahordozókról való leválás globális szintű lassulásának lehetünk majd tanúi.
Az alábbiakban egy gondolatkísérlet olvasható, amelyben a legfontosabb tényezők és erőforrások rendelkezésre állása vizsgálatával összehasonlítjuk Észak-Amerika és az Európai önellátási képességét. A globalizáció hatására az államok közti kapcsolatok megszaporodtak és felértékelődtek, és ezzel megkezdődött az ipari termelés globális szintű kiszervezése. Mára azonban a nemzetközi rendszer szereplői ráeszméltek, hogy az összekapcsoltság nem csupán előnyökkel jár, hanem súlyos függőségek kialakulásához vezethet. A Covid-19 járványnál először mutatkozott meg, hogy a világ mennyire függ Kínától, ekkortól váltak erőteljesebbé a leválást szorgalmazó hangok. Donald Trump amerikai elnök újbóli hivatalba lépésével ismét előtérbe került a protekcionizmus és az önellátás kérdése, amelyet az Egyesült Államokon túl érdemes egész Észak-Amerikára kiterjeszteni. Az Egyesült Államokat, Kanadát és Mexikót évtizedek óta szoros kereskedelmi és politikai kapcsolat fűzi egymáshoz. Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA) 1992-es aláírásával megszűntek a térség kereskedelme és beruházásai elé gördülő akadályok, ezáltal pedig a három ország, de elsősorban az USA lényegében korlátozások nélkül hozzá tud férni Észak-Amerika összes erőforrásához, akárcsak az Európai Unió tagállamai egymás közt.
Donald Trump újraválasztása ismét felerősítette azt a nézőpontot, miszerint a rekordmagas külkereskedelmi deficitet csökkentenie kell az Amerikai Egyesült Államoknak, és meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy más gazdaságok „kihasználják” az országot. Ennek hatására Kína mellett Kanada, Mexikó és az Európai Unió vonatkozásában is a vámok megemelését lengette be. Ez egyben azt is sugallja, hogy a világ legnagyobb és egyik leginnovatívabb gazdasága egyre kevésbé versenyképes a globális piacon. De vajon mi állhat a növekvő külkereskedelmi deficit mögött? És tényleg veszít versenyképességéből az USA?
Az, hogy a Margit-szigettel valami nincs egészen rendben, kis belegondolással semmiképp nem nevezhető újdonságnak. Az viszont, hogy sok-sok évtizede mégsem kezdünk vele semmit – sorra el- és elhaló terveken túl –, sőt a réges-rég fennálló, egyszerre elzárt és túlhasznált állapotát tekintjük szinte természetesnek, már annál inkább.
A német választás eredményeit a szélesebb körű geopolitikai változások összefüggésében kell értelmezni. Németország II. világháború utáni történetében először fordult elő, hogy az orosz és az amerikai kormány nyíltan ugyanazt a német ellenzéki pártot támogatta: a szélsőjobboldali, náci irányultságú Alternatíva Németországért (AfD) pártot. A választási eredménynek így első látásra megkönnyebbülést kellett volna hoznia. Az AfD nem jut hatalomra, a két nagy hagyományos párt, a jobbközép kereszténydemokraták (CDU) és a balközép szociáldemokraták (SPD) alkotják majd valószínűleg a kormánykoalíciót.
Mindössze négy évvel azután, hogy Joe Biden bejelentette, „Amerika visszatért”, az európaiak most megdöbbenve figyelik, ahogy az USA feladja a transzatlantizmust és mindent, amit az jelentett. Ha van valami jó hír, akkor az az lehet: azáltal, hogy Amerika az illiberális nacionalizmus útjára lépett, felrázta az európai vezetőket az önelégültségükből.
A béke vonzó, de megfoghatatlan fogalom. Különböző emberek számára különböző dolgokat jelenthet más-más időszakokban. Ukrajna jó példa erre. A békére való törekvés két alapvetően eltérő eredményt hozhat: egy Vichy-stílusú kapitulációt esetleg egy átmeneti tűzszünettel, amely több időt ad Oroszországnak az újrafegyverkezésre és a következő támadásának előkészítésére, vagy a befagyott frontvonal erőteljes védelmét, ahogyan azt jelenleg a Koreai-félszigeten tapasztaljuk.
A NAV nemrégiben megjelent ellenőrzési terve a 2025-ös ellenőrzések fókuszába helyezi a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokat.... 
Az elmúlt időszakban eleget szidtam már az UEFA-FIFA párost. Ezekben a hetekben nem meglepő módon több esetben ki... 
2025 elején Latin-Amerika kötvénypiaca rendkívül aktív volt. A térség országai kihasználták a kedvező nemzetközi...
A klímaváltozás elleni küzdelem és az energiahatékonyság növelése kulcsfontosságú célkitűzés Magyarország... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Lehet-e Fiatalon Lakáshoz Jutni Támogatás Nélkül? - A Rögös Út Manapság...
Az infláció oka, hogy a forgalomban lévő pénz mennyisége gyorsabban növekszik, mint a kibocsátás. Vagy ahogy mondani...
Mi történik Törökországban?
Tiltott támogatásokat keresnek.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
