Nemcsak a fundamentumok számítanak: bizonyos időszakokban egy-egy részvény árfolyamát elsősorban a kereslet és a kínálat sajátos viszonyai mozgatják. Az intenzív sajátrészvény-visszavásárlás és a kibocsátások utáni eladói moratórium például nagyon ki tudja szárítani egyes kulcshelyzetekben az eladói oldalt, ami aztán heves emelkedés katalizátora lehet.
Miközben a társadalom csendben, de gyorsuló ütemben öregszik, az ingatlanpiacra is egyre nagyobb nyomás nehezedik. A demográfiai változások – mint a csökkenő népesség, az elöregedés és a többgenerációs családmodellek visszaszorulása – nemcsak a nyugdíjrendszert, hanem az ingatlanszektor egészét is átformálják. A kérdés nem az, hogy szükség lesz-e új lakhatási megoldásokra az idősek számára, hanem az, hogy mikor, hogyan és ki fogja ezeket megvalósítani.
A közfinanszírozott egészségügy feladata az életmentés – de vajon ki törődik közben az életminőséggel? A köz- és magánegészségügy nem versenytársak, hanem egymás szükségszerű kiegészítői. A bizalom, a kommunikáció és a partnerség hiányát nem pótolja sem a béremelés, sem a technológia. A kérdés nem az, hogy melyik a jobb, hanem hogy mikor melyikre van szükség – és hogyan dolgozhatnának végre együtt.
Az elmúlt évtizedekben az Európai Unió globális technológiai szereplőből a máshol kifejlesztett technológiák passzív fogyasztójává vált. Ma az Európa digitális átalakulásához szükséges technológiák és szolgáltatások 80%-át a határain kívül, főként az Egyesült Államokban és Kínában tervezik meg és gyártják. Ez a fogyasztói gondolkodásmód olyan mélyen gyökerezik, hogy még az uniós jogszabályok mögött meghúzódó filozófiát is ez formálja: a közelmúltban elfogadott technológiai szabályozások, például a digitális szolgáltatásokról, illetve a digitális piacokról szóló jogszabály célja az volt, hogy az európaiakat, mint fogyasztókat védje, azáltal, hogy az online biztonságukat és a tisztességes versenyt biztosítja.
Egyre több aggódó hangot hallani arról, hogy a generatív mesterséges intelligencia miként számolhat fel hagyományos iparágakat és szakmákat, kezdve az ügyvédektől az Uber-sofőrökön át a könyvelőkig. Amit azonban gyakran figyelmen kívül hagynak, az az, hogy a mesterséges intelligencia által kiváltott diszrupció első nagy áldozata egyértelműen maga a technológiai szektor lesz. A mesterséges intelligencia máris elkezdte kannibalizálni a hagyományos óriás cégeket, átalakítja a szoftverfejlesztést, ami jelentős következményeket okoz a kutatás, a trösztellenes politika és a biztonsági előírások terén.
Az államkötvényhozamok közelmúltbeli emelkedése világszerte arra kényszerítette az üzleti vezetőket és befektetőket, hogy szembenézzenek egy súlyos kérdéssel: a vállalatoknak a jelenlegi kamatszintek mellett kellene-e eladósodniuk, mielőtt a kamatok tovább emelkednek? Ugyanakkor a magasabb tőkeköltségek és a tartós piaci volatilitás arra készteti a befektetőket, hogy átértékeljék portfólióikat.
Azzal, hogy véget ért az ENSZ harmadik óceánügyi konferenciája Nizzában, a világnak van mit ünnepelnie, de sok befejezetlen feladatot is meg kell majd oldania az ENSZ klímaváltozással foglalkozó konferenciáján (COP30), amelyet a brazíliai Belémben rendeznek meg idén.
A tudomány az emberi szellem legnagyszerűbb alkotásainak egyike, szerepe a modern civilizációban megkerülhetetlen. A tudomány legfőbb ismérve a szabadság, eszköztára pedig olyan idejétmúlt elemeket tartalmaz, mint a kételkedés, alaposság, tájékozódás, vita, konstruktív kritika, vagy a tévedés jogának fenntartása. Ezek napjainkban kifejezetten irritálják az alternatív valóság tetszetős világában pallérozódó tömegeket és döntéshozókat, akik egészpályás letámadást indítottak a tudomány ellen, megállapításait puszta véleménnyé silányítva. Hasonlóval már néhányszor találkozhattunk a történelemben, és nagyon nem lett jó vége…
Az alkoholfogyasztás nem akkora divat már, mint korábban, és ez nemcsak az egészségügyi tanulmányokból, hanem a tőzsdei árfolyamokból is látszik. Egyre többen választják az alkoholmentes alternatívákat, miközben a nagy gyártók részvényei lejtmenetbe kapcsoltak. Cikkünkben megnézzük, hogyan alakítja át a globális trend a fogyasztási szokásokat, az exportpiacokat és a legnagyobb alkoholipari cégek jövőjét.
Lezárult a magyar adósságról szóló hitelminősítések első köre az idei évben. Azt nem mondhatjuk, hogy karcolások nélkül megúsztuk, de a tömegbalesetet mindenképpen elkerültük. Azért olyan nagy örömre nincs okunk, mert a kockázatok sokasodnak és ősszel jön a második kör.
Ukrajna június 1-jei támadása az oroszországi légi támaszpontok ellen máris egy új konvencionális megállapítást eredményezett: az olcsó drónok elavulttá tették a drága, emberek által vezetett harceszközöket (tankok, repülőgépek, hajók), amelyek sokáig meghatározták a világ "fejlett" hadseregeit. Ez a nézet azonban hiányos, és talán veszélyesen félrevezető. Napjaink drónhadviselése kijózanító tanulságokkal szolgál, amelyek messze túlmutatnak a drága, hagyományos fegyverek sebezhetőségén; valamint a mesterséges intelligencia drónhadviselésbe történő közelgő integrációja a jelenlegi állapotokat kifejezetten elavultnak fogja feltüntetni.
A mélytengeri bányászat kérdése egyre inkább előtérbe kerül szerte a világban: ígéretes gazdasági lehetőséget kínál ugyanis a nyersanyagok iránti globális kereslet kielégítésére, viszont számos súlyos környezeti kockázatot is hordoz. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy milyen veszélyeket jelenthet az óceánfenék ásványkincseinek kitermelése, és milyen nemzetközi törekvések zajlanak e tevékenység szabályozására. Utóbbi célja a gazdasági érdekek és a bolygónk ökológiai fenntarthatósága közötti egyensúly megtalálása lenne.
Bár Magyarországon a szokatlanul hűvös május miatt nehéz elhinni, a globálisan és hazánkban is rekordmeleg telet követően várhatóan újabb, rendkívül forró nyárra számíthatunk. A Spanyolországot és Portugáliát sújtó, április 28-i – korábban sosem látott léptékű – áramszünet arra figyelmeztet, hogy akkor is fontos végiggondolnunk energiarendszereink sérülékenységét, amikor épp vastag pulóverben ülünk. A klímaváltozás gyorsulásával egyre sürgetőbbé válik az hőségnek ellenálló épületek és a fenntartható hűtési stratégiák szerepének újragondolása az épített környezetben. E témában szervezett stratégiai ülést az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (Climate Action Network Europe), amelyen a Levegő Munkacsoport is részt vett.
Az emberek világszerte kezdik felismerni a szabadabb kereskedelem előnyeit. A szabadkereskedelem kérdését övező fásultság és a növekvő protekcionizmus évei után az amerikaiak többsége szerint az Egyesült Államoknak globális szabadkereskedelmet kellene folytatnia, miközben az Európai Unió olyan gyorsan köt szabadkereskedelmi megállapodásokat, ahogy csak tud, és még az egymás regionális geopolitikai riválisainak számító Kína, Dél-Korea és Japán is nagyobb mértékű együttműködésben állapodtak meg.
Donald Trump amerikai elnök Oroszországgal kapcsolatos megközelítését Moszkva Ukrajna elleni háborújának befejezésére irányuló törekvése uralja. Az amerikai kormányzatnak azonban lehetősége van arra, hogy előrelépést érjen el egy másik sürgősen megoldandó nemzetbiztonsági kérdésben: a nukleáris fegyverzetek ellenőrzésében. Valójában, miután Trump idén visszatért a Fehér Háza, azonnal tárgyalásokat szorgalmazott Oroszországgal és Kínával a „denuklearizációról ... nagyon nagy mértékben”.
Az amerikai Federal Reserve függetlenségének kérdése ismét reflektorfénybe került. Május végén Jerome Powell Fed-elnök a Fehér Házban találkozott Donald Trumppal, hogy „megvitassák a gazdasági fejleményeket”, ahogyan a Fed fogalmazott pőrén a találkozót követően kiadott közleményében. A piaci szereplők azonban kíváncsiak, mi történt a találkozón.
A befektetői portfóliók két fő eszközosztályának, a részvényeknek és a kötvényeknek a hozama élesen elvált egymástól az elmúlt öt évben. A drámai teljesítménykülönbség pedig egyre jobban átitatja a befektetői hangulatot. A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményekre, ám nagyon is jelen vannak az aktuális befektetői döntésekben. Éppen ezért nehéz olyan befektetőket találni, akik szeretnék most a hosszúkötvényeket.
Míg a hagyományos bankok még mindig csak megérteni próbálják a blokklánc-technológiát, addig a tokenizált értékpapírok piaca már 5,6 milliárd dolláros, de becslések szerint 2030-ra akár 30 000 milliárd dollárra is rúghat. Semmi kétség, a globalizált pénzpiacokra nemcsak technológiai innovációt, hanem szabályozási kihívásokat is hoznak magukkal a tokenizált értékpapírok. Az ok-okozati összefüggések visszafejtésével kezdődik annak a megértése, hogy mi is történik valójában, és hogyan reagálnak a fejleményekre a Wall Street-i óriások.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi ülései általában békés, felejthető eseményeknek számítanak. Idén azonban nem ez történt. Több központi bankár zsigeri rettegéssel tért haza. Mi ennek az oka? Megkísértette őket a GENIUS Act szelleme. Arról a stablecoinokról szóló törvényjavaslatról van szó, amelyet az amerikai kongresszus fogadhat el Donald Trump március 6-i, a stratégiai kriptodeviza-tartalékot létrehozó rendelete után.
Az orosz-ukrán tárgyalások eddigi fordulói alapján látható, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valójában nem akar békét, hanem a győzelem a célja. Eközben Oroszországot olyan támadás érte Ukrajna részéről, amely megsemmisítette az orosz hátország sérthetetlenségének mítoszát, ráadásul Putyin szerelemprojektjére, a Kercsi hídra is lecsaptak az ukránok. A megtorlás bizonyosan nem marad el, az orosz elnök mozgástere azonban korlátozott. A fegyverszünet még távolinak tűnik, de a harcok ebben az évben befejeződhetnek – véli állandó szerzőnk, Gyarmati István.
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz? A felújítási...
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi... 
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? Balásy...
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog...
Tegyük fel, hogy most ülsz le először tárgyalni a privát bankároddal. Befektetőként ilyenkor az a legfontosabb kérdés...
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
