FONTOS Ébresztőt trombitáltak Európa fülébe: be kell látni, hogy Amerika már soha nem lesz a régi

On the other hand

Szárnyal a DAX, miközben a német gazdaság stagnál – Mi áll a háttérben?

2025. november 11. 06:00 | Jagadics Bálint

Szárnyal a DAX, miközben a német gazdaság stagnál – Mi áll a háttérben?

Németországot sokáig Európa gazdasági motorjaként tartottuk számon. Az utóbbi években azonban ez a motor egyre inkább fulladozik: a gazdaság gyakorlatilag öt éve stagnál. Miközben a német gazdaság lendülete megtört, a DAX történelmi csúcsokat dönt. Első pillantásra ez nehezen értelmezhető jelenség: miért értékelik rekordmagasra a befektetők azokat a vállalatokat, amelyek egy olyan gazdasági környezetben működnek, ahol a magas energiaárak, a munkaerőhiány és a versenyképesség romlása egyszerre fékezik a növekedést? A válasz abban rejlik, hogy a német nagyvállalatok sikeresen ki tudtak lépni a nemzetgazdaságuk által szabott keretek közül, és globális szereplőkké váltak. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy ezek a vállalatok milyen stratégiákkal és piaci jelenléttel tudják ellensúlyozni a hazai gazdaságuk alulteljesítését, és hogyan tudják továbbra is fenntartani versenyképességüket a globális színtéren.

Trump kezében a leállító gomb: így függ Európa az amerikai tech cégektől

2025. november 09. 07:00 | Robin Berjon

Trump kezében a leállító gomb: így függ Európa az amerikai tech cégektől

Amíg valami baj nem történik, hajlamosak vagyunk természetesnek venni azt az infrastruktúrát, amelyen gazdaságaink és társadalmaink működése alapul. Kérdezzük csak meg a spanyolokat és a portugálokat, akiknél áprilisban teljeskörű áramkimaradás következett be, amikor egymást követő feszültségingadozások miatt leállt a villamosenergia-hálózatuk. Spanyolország és Portugália most hatalmas beruházásokba kezdett a hálózatok ellenálló képességének erősítése érdekében. A polgároknak azonban nem kellene megvárniuk, amíg bekövetkezik a katasztrófa, hogy vezetőik elkötelezzék magukat a kritikus infrastruktúra – amely ma már magában foglalja a felhőszolgáltatásokat is – fejlesztése mellett.

Súlyos ára lesz annak, ha a rutin munkafeladatokat az AI-ra bízzuk?

2025. november 08. 15:00 | Bertrand Badré

Súlyos ára lesz annak, ha a rutin munkafeladatokat az AI-ra bízzuk?

Ahogy a vállalatok költségcsökkentési célból igyekeznek automatizálni az ismétlődő rutinszerű munkafeladatokat, ezen folyamat hosszú távú következményeit is figyelembe kellene venniük. Ha minden formális, kézikönyvekben leírható tudást átadunk a gépeknek, akkor a jövő generációinak olyan világot hagyunk örökül, ahol egyre nehezebb lesz a gyakorlat révén történő tanulás, a mesterszint elérése és így a kreatív szabadságra való törekvés.

Nagy döntést hozott a Fed, de miért éppen most?

2025. november 07. 11:00 | Szőnyi Dávid

Nagy döntést hozott a Fed, de miért éppen most?

A Federal Reserve 2025 októberében finomhangolta a mérlegfőösszeg-szűkítési (QT) programját, mert a bankrendszer tartalékai a bőséges tartalékrendszer biztonságos működéséhez szükséges szint közelébe értek. Decembertől a Fed mérlege gyakorlatilag „befagy”: a lejáró államkötvényeket teljes egészében újrabefektetik, miközben a lejáró MBS-ekből befolyó összegeket rövid lejáratú kincstárjegyekbe forgatják. Ez a technikai megoldás idővel a rövidebb lejáratok felé tolja el a jegybank állampapír-portfóliójának szerkezetét. A cikkben azt vizsgálom, miért éppen most lépett a Fed, hogyan illeszkedik ez a lépés a tartalékrezsim logikájába, és milyen állampapír-portfólió szerkezet tekinthető optimálisnak a jegybank számára.

Mit várhatunk Orbán Viktor és Donald Trump találkozójától?

2025. november 07. 06:00 | Bendarzsevszkij Anton

Mit várhatunk Orbán Viktor és Donald Trump találkozójától?

Orbán Viktor november 6-án egy szokatlanul nagy, kormányzati döntéshozókkal, sajtóval és hazai kutatóintézetek képviselőivel megtöltött WizzAir géppel utazott ki az Egyesült Államokba. A magyar vezetés pénteken találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, miközben az őket kísérő delegáció szakmai kapcsolataikkal tárgyal együttműködésekről. A tét nem kicsi: a találkozó alapvetően arról szól, hogy az előző adminisztráció alatt mélypontra került viszonyt sikerül-e teljesen új alapra helyezni és újraindítani az amerikai-magyar kapcsolatokat.

Aszódi Attila: Nagy lehetőség áll Magyarország előtt Orbán Viktor és Donald Trump találkozóján - A mini atomerőművek a középpontban

2025. november 06. 13:09 | Aszódi Attila

Aszódi Attila: Nagy lehetőség áll Magyarország előtt Orbán Viktor és Donald Trump találkozóján - A mini atomerőművek a középpontban

Ahogy arról írtam 2024. októberi cikkemben a Portfolio hasábjain is, az Amerikai Egyesült Államokban radikális változás következett be az atomenergetikai projektek energiapolitikai és társadalmi megítélésében, amikor egy évvel ezelőtt a nagy technológiai cégek, a Google, a Microsoft és az Amazon Web Services jelentős invesztíciókat jelentett be kis moduláris reaktorokat fejlesztő cégekbe. Az első ránézésre meglepő fejlemények azóta tovább fejlődtek, és ma még inkább látható, hogy miért lényegesek ezek a fejlesztések. Írásomban azt foglalom össze, hogy az informatikai technológiai szektor és a mesterséges intelligencia alkalmazások miért hajtják fel az új atomerőművi kapacitások iránti igényeket, hogyan kapcsolódhat ez a magyar-amerikai együttműködésekhez, és mit profitálhat ebből a magyar gazdaság.

Így lehetne átalakítani a nyugdíjak számítását

2025. november 04. 16:00 | Simonovits András

Így lehetne átalakítani a nyugdíjak számítását

Jelenleg a magyar nyugdíjak degresszívek, ami azt jelenti, hogy a magasabb keresetek nyugdíjalapba beszámítandó összegét korlátozzák a nyugdíjszámításban. Adott szolgálati idő és korhatár esetén az úgynevezett degresszált nyugdíjalap egy bizonyos küszöb fölött már csak részben növekszik a degresszió előtti nyugdíjalappal. A rendszer degressziója erősödik, mert a degressziós küszöb reálértéke az infláció miatt gyorsan csökken, miközben a degressziós együttható változatlan. Ez elvileg hibás módszer, helyette vázolok egy-egy alternatívát: az egyikben a küszöb reálértékben változatlan, de a degressziós együttható lassan csökken; a másikban a küszöb nettó keresethez viszonyított relatív értéke változatlan, és a degressziós együttható gyorsabban csökken. Ebben a cikkben a három módszer hatását szembesítem egymással.

Futótűzként terjed az „utolsó esély turizmus”

2025. november 04. 11:00 | Tormay Márton

Futótűzként terjed az „utolsó esély turizmus”

Az éghajlatváltozás a turizmus jövőjére is jelentős hatással van. A hőhullámok, a tengerszint-emelkedés, az óceánok savasodása, a biodiverzitás csökkenése és a síszezon lerövidülése miatt néhány éven belül a most még kedveltnek számító turisztikai célpontok jelentősége lecsökkenhet. Erre válaszul indult be az úgynevezett „utolsó esély turizmus”: mind többen igyekeznek felkeresni a veszélyeztetett természeti vagy kulturális értékeket még azelőtt, hogy azok teljesen eltűnnének vagy átalakulnának.

Radikálisan kibővülhet Trump elnöki jogköre – Sok múlik a Legfelsőbb Bíróság döntésén

2025. november 04. 08:00 | Simon Johnson, Stan Veuger

Radikálisan kibővülhet Trump elnöki jogköre – Sok múlik a Legfelsőbb Bíróság döntésén

November 5-én az USA Legfelsőbb Bírósága meghallgatja a Donald Trump elnök „kölcsönös vámjait” megtámadó per szóbeli érveit. Amint azt a széles ideológiai, pártpolitikai és szakmai platformot képviselő több tucat közgazdász által aláírt amicus beadványban kifejtettük, a bíróságnak az alsóbb fokú bíróságok oldalára kellene állnia, és a vámokat jogellenesnek kellene nyilvánítania.

Nem Ausztriára kellene fókuszálnunk – Ezen országok növekedési modellje lehetne a minta

2025. november 02. 10:30 | Víg István János

Nem Ausztriára kellene fókuszálnunk – Ezen országok növekedési modellje lehetne a minta

A magyar gazdaság 1995 és 2024 közötti egy főre jutó GDP-jének átlagos növekedési üteme 2,7%-ot tett ki, amely a régióban közel a legalacsonyabbnak számított. Az 1995-ben 25-30%-kal alacsonyabb szintről induló gazdaságok 29 év alatt (3-4%-os növekedéssel) – ahogy azt a cikksorozat első részében bemutattam – beérték vagy elhagyták Magyarországot. A közhiedelemtől eltérően Magyarországnak egyáltalán nem Ausztriára – mint utolérendő célországra – kell összpontosítania figyelmét. Nem azt az országot kell figyelmünk középpontjába helyeznünk, amelynek jövedelmi színvonalát szeretnénk elérni, hanem azt, amely már eredménnyel bejárt olyan utat, amelyet a mi gazdaságátalakításunknak is be kell járnia. Szerencsére a II. világháborút követően több nem szervesen fejlődő ország – technológiaipara fejlesztésével vagy más úton – magasan fejlett gazdasági státuszt ért el. A számunkra érdekes országok: Dél-Korea, Kína, Finnország, Izrael és Írország. Mi a közös bennük? Írország kivételével technológiai jellegű gazdaságot hoztak létre. Az ír felzárkózás mégis fontos, mert egyedülálló jellege, elindítása, lefolyása felettébb tanulságos.

Mit gondolnak valójában a befektetők az AI-forradalomról?

2025. november 01. 19:01 | Isaiah Andrews, Maryam Farboodi

Mit gondolnak valójában a befektetők az AI-forradalomról?

A mesterséges intelligencia társadalmi következményeiről szóló találgatások már a tetőfokra hág­tak. Míg az OpenAI társalapítója, Sam Altman a radikális bőség jövőjét vetíti előre, addig mások – köztük az OpenAI egy másik társalapítója, Ilya Sutskever – egzisztenciális kockázatokra figyelmeztetnek. Eközben a közgazdászok tovább vitatkoznak azon, hogy az AI példátlan jólétet vagy tömeges munkanélküliséget hoz-e.

Lomborg: A klímaváltozás helyett erre a kérdésre kellene fókuszálnia a Világbanknak

2025. november 01. 16:00 | Bjorn Lomborg

Lomborg: A klímaváltozás helyett erre a kérdésre kellene fókuszálnia a Világbanknak

Az Egyesült Államok nemrégiben azt kérte a Világbanktól, hogy hagyja abba a klímaváltozásra történő fókuszálást, és térjen vissza az alaptevékenységéhez, a szegénység felszámolásához. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter felszólította a Világbankot, hogy számolja fel a klímavédelmi projektekre vonatkozó 45%-os finanszírozását, és ehelyett inkább „a megfizethető és megbízható energiához való hozzáférés növelésébe, a szegénység csökkentésébe és a növekedés fellendítésébe” fektessen be. A világ szegényeinek érdekében több országnak – és különösen az Európai Uniónak és tagállamainak – is csatlakoznia kellene ehhez a józan ész diktálta felhíváshoz.

Szakadék felé száguld a magyar nyugdíjrendszer?

2025. november 01. 15:00 | Farkas András

Szakadék felé száguld a magyar nyugdíjrendszer?

Szakadékba zuhanás fenyegeti a magyar nyugdíjrendszert? Igen. Belezuhant már? Még nem. Van idő a katasztrófa megelőzésére? Igen, de már alig. Ennek érdekében kell egy érdemi nyugdíjreform? Igen, mielőbb. Elfogadja ezt az álláspontot mindenki? Nem, a kormányzat képviselői és szakértői szerint például semmi szükség reformra.

Eddig nem jól tudtuk, mi volt a német gazdasági csoda alapja?

2025. november 01. 13:02 | Barry Eichengreen

Eddig nem jól tudtuk, mi volt a német gazdasági csoda alapja?

Miért tudott Németország, amely mind az I., mind a II. világháborúban vereséget szenvedett, 1945 után olyan erőteljesen talpra állni, és ez 1919 után miért nem sikerült. Két új könyv szerint Nyugat-Németország II. világháború utáni felemelkedésének, a német gazdasági csodának (Wirtschaftswunder) a hagyományos magyarázata téves.

Mire lenne szükség Magyarországon a növekedési szintlépéshez?

2025. november 01. 13:00 | Víg István János

Mire lenne szükség Magyarországon a növekedési szintlépéshez?

A magyar gazdaság 1995 és 2024 közötti egy főre jutó GDP-jének átlagos növekedési üteme 2,7% volt, amely a régióban közel a legalacsonyabbnak számított. Az 1995-ben 25-30%-kal alacsonyabb szintről induló gazdaságok 29 év alatt – 3-4%-os növekedéssel – beérték vagy elhagyták Magyarországot. A szerény magyar teljesítmény választás elé állítja a döntéshozókat: ha a régiós sáv élére szeretne az ország visszakerülni, akkor a gazdaság aktuális egyensúlyi, adósságfinanszírozási, beruházási, rövidtávú növekedési természetű problémáit kell megoldani, ellenben ha szintet akar lépni, akkor a makroökonómiai problémák mellett a gazdaság közép- és hosszútávú problémáira kell összpontosítani, amely jóval inkább mikro-, mintsem makroökonómiai természetű. A jelenlegi magyar vállalati szerkezet kedvező keresleti feltételek mellett sem képes 2-4%-nál magasabb átlagos növekedést elérni. Ezzel szemben legalább 8-10 évig tartó 4-6%-os növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság szintet tudjon lépni, és egyáltalán dinamikus növekedési és felzárkózási stratégiáról beszélhessünk.

Adaptivitás és reziliencia: ezek a jövő cégeinek igazi mércéi

2025. november 01. 10:00 | Katona Melinda

Adaptivitás és reziliencia: ezek a jövő cégeinek igazi mércéi

Az elmúlt években számos hazai szervezettel dolgoztam együtt – nagyvállalatokkal és kisebb csapatokkal egyaránt. Láttam vezetőket, akik inkább óvakodtak a változástól, és olyanokat is, akik képesek voltak erőt és lendületet meríteni belőle. Egy biztos: ma már nem a legnagyobb cégek maradnak fenn, hanem azok, amelyek képesek tanulni és alkalmazkodni.

Időt nyert Trump és Hszi - Kinek a torkán nyomják le a keserű pirulát?

2025. október 31. 17:04 | Matura Tamás

Időt nyert Trump és Hszi - Kinek a torkán nyomják le a keserű pirulát?

Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök megállapodott abban, hogy majd megállapodnak egy kereskedelmi tűzszünetről. Azonban az eddig napvilágot látott részletek alapján csak a konfliktus ideiglenes jegeléséről van szó, miközben a strukturális feszültségek továbbra is fennmaradnak a felek között. Mindez nem is meglepő annak fényében, hogy egyik ország nemzetgazdasága sem mutatja a fájdalmas, de szükséges modellváltás jeleit, így a lényegi ellentmondások továbbra is fennmaradnak a felek között.

Új korszak az európai árampiacon - egy változtatás, ami mindent felforgat

2025. október 29. 15:00 | Pogány Márton

Új korszak az európai árampiacon - egy változtatás, ami mindent felforgat

Az Európai Unió Egységes Másnapi Piac-összekapcsolási mechanizmusa (Single Day-Ahead Coupling, SDAC) történetének fontos mérföldkövéhez érkezett: 2025. október 1-jétől az európai villamosenergia-piac valamennyi zónájában és határkeresztező pontján bevezették a 15 perces időalapú kereskedést (Market Time Unit, MTU). Az új, a korábbi egyórás időrészeket felváltó rendszer az aznapi, intraday piacra (Single Intraday Coupling, SIDC) is kiterjed, amelyben Görögország zónái szintén támogatják a negyedórás kereskedést. A 15 perces MTU bevezetése mérföldkő az európai energiapiac fejlődésében: a rendszer jobban képes integrálni a megújuló, időjárásfüggő termelést, dinamikusabb árképzést tesz lehetővé, és új teret nyit a rugalmas fogyasztás és az energiatárolás számára. Az átállás technikailag zökkenőmentesen zajlott, a következő időszak pedig megmutatja, miként alakítja át a piac működését és gondolkodásmódját.

Tényleg nyugdíjadó teszi tönkre a magyarok életét?

2025. október 28. 16:00 | Farkas András

Tényleg nyugdíjadó teszi tönkre a magyarok életét?

Veszélyes darázsfészek a nyugdíjszámítási eljárásban jelenleg is alkalmazott "degresszió" témaköre – rögtön az elején le kell szögeznünk, hogy szó sincs nyugdíjadóról olyan értelemben, ahogyan az az utóbbi hetekben több helyen megjelent. Szakmailag azonban nagyon is releváns kérdésfelvetés, hogy ma hogyan veszik figyelembe az átlagosnál lényegesen magasabb kereseteket az egyéni nyugdíjak megállapításakor, és arról is érdemes gondolkodni, hogy milyen lehetséges – nemzetközileg is elterjedt – megoldások léteznek, ha tartósan és érdemben szeretnénk javítani mind a nyugdíjasok többségének anyagi helyzetét, mind a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Mostani írásomban körüljárom, mit érdemes mindenkinek tudnia az egyre jelentőségteljesebbé váló – de újabban félreértelmezett – degresszió fogalmáról, és milyen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy elkerülhető legyen a nem kimagasló átlagkeresettel rendelkező nyugdíjasok lassú, de biztos relatív elszegényedése.