On the other hand

Két tűz között a Fed

2022. június 15. 06:15 | Kiss Péter

Két tűz között a Fed

Az utóbbi hetekben a befektetők figyelme az emelkedő inflációról a potenciális recessziós félelmek felé terelődött. Az amerikai Fed (és a legtöbb központi bank a világon) ugyanis két tűz közé került: a kamatemelésekkel leszorítja az inflációt és esetleg recessziót okoz, vagy továbbra is az indokoltnál alacsonyabb kamatokkal támogatja a gazdasági növekedést, aminek viszont hosszabb távon lehetnek súlyosabb következményei. A legtöbb befektető puha landolásban reménykedik, de a piaci árazások, és a legfrissebb amerikai inflációs adat alapján érdemes felkészülni a további turbulenciákra.

Ferenci Tamás: megválaszolandó kérdések övezik a magyar koronavírus halálozásokat

2022. június 14. 16:00 | Ferenci Tamás

Ferenci Tamás: megválaszolandó kérdések övezik a magyar koronavírus halálozásokat

Egy friss hazai kutatás a koronavírus-járvány halálozási adatait elemezte járási szinten. Kovács László és Vántus Katalin cikke egy szerintem is rendkívül fontos feladatot próbál megoldani: feltárni a halálozást befolyásoló okokat. Válaszcikkemben bemutatom, hogy véleményem szerint mi az erőssége a módszerüknek, és mik azok a problémák, amik miatt mégsem olyan egyszerű az eredmények értelmezése. Nagyon sok megoldandó kérdés van, de ezeken való közös gondolkodás visz minket közelebb a megfelelő következtetések levonásához, ami lehetővé teszi a helyzet jövőbeli javítását.

Jaksity György: A Rezsi fiú esete Mari nénivel

2022. június 13. 14:30 | Jaksity György

Jaksity György: A Rezsi fiú esete Mari nénivel

A forint „gyengesége” elemzői és egyéb műkedvelői kommentárok özönét indította el az utóbbi hetekben. Egyesek szerint a gyenge forint nem tükrözi „az árfolyamánál jobb fundamentumokat”, és persze vannak, akik szerint még ez a „gyenge” árfolyam sem tükrözi eléggé a magyar fizetőeszköz problémáit. Ez utóbbiak főleg külföldi elemzők, akikről egy közismert kommentátor egyszer azt találta mondani, hogy nem hiszünk nekik, mert olyanok, mint a szovjet tudósok. Az igazság, mint oly sokszor, a két szélsőség között található, vagyis nagyjából ott, ahol a piac árazza ezt a terméket. Ebből a szempontból Nagy Mártonnal érthetünk egyet, hogy az árfolyamnak ott van a helye, ahova a piac árazza. Nyilván, ha a „fundamentumok” változnak, akkor majd a piac is változtatja véleményét.

Bod Péter Ákos: Mi a baj a forinttal?

2022. június 13. 06:15 | Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos: Mi a baj a forinttal?

Hogy gondjaink vannak a pénzünkkel, az nem meglepő, és nem is új. E sorok írásakor a 398,12 forint az euró hivatalos jegybanki árfolyama; aki most vált ki valutát az európai turistaútjára vagy fizet az interneten megrendelt holmijáért, négyszáz feletti átváltással szembesül. Nemcsak kifelé gyenge a forint: ismét két számjegyű a fogyasztói árindex, még az ifjúkoromra emlékeztető árszabályozások ellenére is.

Magyarok százezreit érinti a kettős nyugdíjveszedelem: nincs ingyenebéd, többet kell fizetni!

2022. június 08. 11:00 | Farkas András

Magyarok százezreit érinti a kettős nyugdíjveszedelem: nincs ingyenebéd, többet kell fizetni!

A kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata ismét az érdeklődés homlokterébe került, miután az idei költségvetési hiány komor tükrében a katások kedvező közteherviselési helyzete egyre inkább szúrja a szemét néhány aktornak. Nem mintha a katások 450 ezer fős táborát lehetne okolni a honi gazdasági bajokért, de a főállású kisadózók helyzetét valóban érdemes felülvizsgálni, egyrészt az állami ellátórendszerek fenntartásához való hozzájárulásuk évről-évre csökkenő mértéke, másrészt - ennek következményeként - a folyamatosan romló nyugdíjvárományuk miatt. Persze az elég drámai megoldás lenne, ha a kormányzat lemészárolná Magyarország legnépszerűbb - és nem mellesleg a gazdaság fehérítéséhez is jelentősen hozzájáruló - adónemét, sokkal célravezetőbb megoldás lehet a tételes adó mértékének újrahangolása.

Milyen hatásuk lesz a magyar gazdaságra a különadóknak?

2022. június 05. 12:30 | Nyeste Orsolya

Milyen hatásuk lesz a magyar gazdaságra a különadóknak?

Meglepetést hozott a május végén bejelentett várva várt fiskális kiigazító csomag, leginkább a méretének köszönhetően. A kormányzat már korábban jelezte, hogy ragaszkodik az idei évi GDP arányosan 4,9%-os, jövőre pedig 3,5%-os államháztartási hiánycél eléréséhez. A frissen bejelentett csomag mérete pedig mind 2022-ben, mind 2023-ban bőven meghaladja majd a 2000 milliárd forintot, ami több, mint 3%-a az éves várható GDP-nek. Szerintünk az idénre a fele is elég lett volna – ha pedig figyelembe vesszük, hogy a családok részére kiutaltalt SZJA visszatérítés eredményszemléletben nagy valószínűséggel a tavalyi évet terheli – az eredményszemléletű deficitcél elérése akár kisebb kiigazítással is teljesíthető lett volna. Mindenesetre összességében a kiigazító csomag nagysága azt sugallja, hogy a tervezett hiánycél kényelmesen elérhető lesz mindkét évben. Mivégre mégis a kedvezőtlen piaci reakció?

Ez az árrobbanás minden ember életét megnehezíti – A legrosszabb még előttünk van?

2022. június 04. 17:00 | Omar Balducci

Ez az árrobbanás minden ember életét megnehezíti – A legrosszabb még előttünk van?

Manapság olyan helyzettel szembesülünk, amelyet elképzelni sem tudtunk korábban, a modern időkben nem történt még ehhez hasonló. A nyersanyag- és az energiaárak drámai növekedése, a szállítási költségek több mint háromszorosára emelkedése és egy világjárványból való kilábalás közepette háború tört ki a kontinensünkön. Már a tavalyi év utolsó hónapjaiban is számos cikk jelent meg arról, hogy papírhiány fenyegethet hazánkban is, amely főbb okai a cellulóz és a földgáz árában, valamint a szállítási költségek elszállásában keresendők. Papír zsebkendő, papírtörlő és WC-papír lesz, nincs szükség pánikvásárlásra, de hogy az ára hogyan alakul, azt nehéz megjósolni.

Terjed az új mantra a piacon, de ha az infláció mégsem tetőzik, annak nagyon csúnya vége lehet a tőzsdéken

2022. május 30. 13:00 | Jónap Richárd

Terjed az új mantra a piacon, de ha az infláció mégsem tetőzik, annak nagyon csúnya vége lehet a tőzsdéken

A 2021-es évben, amikor hirtelen négy százalék fölé emelkedett az amerikai infláció, a Fed döntéshozói hónapokon át az „infláció átmeneti” mantrával, egyfajta ráolvasással próbáltak meg küzdeni a jelenséggel. A sikertelenséget követően az idei év egészen a múlt hétig a technológiai papírok vezetésével masszív részvénypiaci zuhanáshoz vezetett, amit egyre több befektető abbéli aggálya táplált, hogy a gazdaság recesszióba taszítása nélkül nem lehet megküzdeni majd az inflációval. Az elmúlt hetekben pedig már meg is érkezett a piacra az idei mantra, ami arról szól, hogy az „infláció tetőzik”.

Hogy menthető meg a magyar nyugdíjrendszer?

2022. május 27. 10:48 | Farkas András

Hogy menthető meg a magyar nyugdíjrendszer?

A Magyar Nemzeti Bank "Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május" címen közzétett javaslatcsomagja több módosítást is javasol a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjcélú öngondoskodás piacán. A javaslatok részben átfedésben vannak az MNB 2019-ben közzétett, 300 pontot tartalmazó versenyképességi programjában fölvázolt változtatási elképzelésekkel, részben új elemeket is tartalmaznak. Cikkem második részében áttekintem a nők kedvezményes nyugdíját, megvizsgálom a demográfiai fordulat hatásait, és azt is, hogy mi hiányzik az MNB javaslatából.

Egy helyben toporgunk: így szinte kizárt, hogy elérjük a klímacéljainkat

2022. május 25. 15:00 | Huszár András

Egy helyben toporgunk: így szinte kizárt, hogy elérjük a klímacéljainkat

Elég régóta „él” a magyar klímapolitika abból, hogy a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetátalakulás miatt „maguktól” csökkentek az üvegházhatású kibocsátásaink. Ugyanakkor ennek olyan társadalmi költsége volt, amit a jövőben nem szabad megismételni. Az utóbbi években viszont stagnáltak a kibocsátásaink, miközben – helyesen - egyre ambiciózusabb célokat tűztünk magunk elé. A magyar klímateljesítmény kapcsán sokat hallunk a múlt kétes eredményeiről, illetve a jövő nagy terveiről, de sokkal kevesebbet a jelenlegi szakpolitikai intézkedések hatásairól és a kibocsátások mostani tendenciáiról. Márpedig, ha nem tudjuk, hogy most hol állunk és milyen folyamatokat generálunk az intézkedésekkel, akkor csak sodródunk céltalanul, és a beavatkozások csak a semmiből a semmibe vezető látszatmegoldások maradhatnak.

A nyugdíjkorhatár emelése nem menti meg a magyar nyugdíjrendszert

2022. május 25. 10:00 | Farkas András

A nyugdíjkorhatár emelése nem menti meg a magyar nyugdíjrendszert

A Magyar Nemzeti Bank "Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május" címen közzétett javaslatcsomagja több módosítást is javasol a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjcélú öngondoskodás piacán. A javaslatok részben átfedésben vannak az MNB 2019-ben közzétett, 300 pontot tartalmazó versenyképességi programjában fölvázolt változtatási elképzelésekkel, részben új elemeket is tartalmaznak. Cikkem első részében megvizsgálom az MNB javaslatai közül a korhatár emelését és a valorizáció átalakítására vonatkozó javaslatot.

Egyre félelmetesebb nézni, amit az amerikai jegybank csinál

2022. május 23. 13:30 | Jónap Richárd

Egyre félelmetesebb nézni, amit az amerikai jegybank csinál

A Fed a dollár világpénz jellege miatt kisebb-nagyobb mértékben valahol az egész világ jegybankja is. Hiába zajlik napjainkban gőzerővel a világban a deglobalizáció, még mindig óriási a jelentősége annak, hogy mekkora bőséggel vagy éppen szűkösséggel áll rendelkezésre a világgazdaság szereplői számára az amerikai dollár. Éppen ezért a Fed kezében az USA fizetőeszköze egyben egyfajta globális fegyelmező eszköz is.

A bérstatisztikák eltérése - lehetséges magyarázatok és ajánlások

2022. május 20. 10:01 | Oblath Gábor

A bérstatisztikák eltérése - lehetséges magyarázatok és ajánlások

Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A harmadik részben azzal foglalkoztam, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon, eközben igazoltam, hogy a kereseti (IMS) statisztika magas bérdinamikái nem fejezhetik ki hűen a valódi gazdasági folyamatokat.
Cikksorozatom negyedik, utolsó részében a statisztikai "anomália" lehetséges okait veszem számba, illetve ajánlásokat teszek, amelyek a kereseti statisztikákat a felhasználók számára hasznosabbá tehetik.

Egy politika-koordinációs állatorvosi ló: a régi-új oktatási minisztériumok

2022. május 18. 11:00 | Radó Péter

Egy politika-koordinációs állatorvosi ló: a régi-új oktatási minisztériumok

Ahogy ez várható volt, az oktatási szektor irányítása Orbán Viktor ötödik kormányában sem lesz egységes, s – az egészségügyhöz és a környezetvédelemhez hasonlóan – továbbra sem kap miniszteri rangú vezetőt. Az új kormánystruktúra jó alkalmat kínál arra, hogy az oktatás szempontjából különösen fontos és bármilyen felállásban problematikus politika-koordináció szempontjából vessünk rá egy pillantást.

Mennyivel nőhettek Magyarországon a nettó bérek?

2022. május 18. 10:00 | Oblath Gábor

Mennyivel nőhettek Magyarországon a nettó bérek?

Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel.
1. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években, két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk.
2. A második részben a fogalmi tisztázás után bemutattam, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte, és a bérmutatók közötti különbség példátlanul nagy volt, és így a bérstatisztika más mutatókkal, például a termelékenységgel is ellentmondásba került.
3. A cikksorozat mostani részében azzal foglalkozom, hogy valójában mekkora lehetett a nettó bérek növekedési üteme Magyarországon.

Felpörgőben a magyar bér-ár spirál

2022. május 17. 12:00 | Bihari Péter

Felpörgőben a magyar bér-ár spirál

A legutolsó KSH közlés szerint a fogyasztói árak 9,5%-kal, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó munkajövedelme pedig 9,1%-kal (2021)emelkedett. Ám még mielőtt az egymáshoz közeli magas számok láttán azonnal a bér-ár spirál kialakulására következtetnénk, érdemes néhány körülményt figyelembe venni, hogy aztán megalapozottabban állíthassuk (vagy cáfolhassuk) a bér-ár spirál tényleges beindulását. A tét nagy, ugyanis egy bér-ár spiráltól szenvedő gazdaság a saját lehetőségeitől elmaradó növekedésre képes.

Bérvita: hogyan alakultak a magyar bérek a visegrádi országokhoz viszonyítva?

2022. május 16. 13:00 | Oblath Gábor

Bérvita: hogyan alakultak a magyar bérek a visegrádi országokhoz viszonyítva?

Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. Cikksorozatom első részében rámutattam, hogy arra az egyszerűnek látszó kérdésre, hogy hogyan alakultak a hazai bérek a 2010-es években – két merőben ellentétes választ adható attól függően, hogy a bérekre vonatkozó adatforrások közül melyikre támaszkodunk. A második részben a fogalmi tisztázás után arról adok képet, hogy a 2010-es években Magyarországot a többi visegrádi országhoz viszonyítva mind a termelés és a termelékenység, mind pedig a különböző bérmutatók alakulását tekintve sajátos mintázat jellemezte. A nemzetközi összehasonlítás két hazai feszültségre hívja fel a figyelmet: egyrészt a termelékenység és a keresetstatisztika szerinti bérdinamika, másrészt ez utóbbi és a nemzeti számlák jelezte bérdinamika között a többi országban tapasztaltnál lényegesen nagyobb eltérés mutatkozik.

1973, 2000, 2008, 2022? – A nagy tőzsdei büntetőévek árnyéka

2022. május 16. 10:17 | Jónap Richárd

1973, 2000, 2008, 2022? – A nagy tőzsdei büntetőévek árnyéka

Az elmúlt 50 év amerikai tőzsdetörténelmében három nagyon komoly medvepiac volt. A három évszám, amikor megindult az S&P 500 index lefeleződése, az 1973-as, a 2000-es és a 2008-as volt. Jelenleg szinte minden világgazdasági kockázat fennáll, amelyek ebben a három büntetőévben egyedileg voltak jelen. A kérdés már csak az, hogy ezen büntetőidőszakok árnyéka milyen mértékben vetül rá az idei évre?