Év végéhez közeledve megnéztük, hogyan alakul a hazai bankok mobilbanki rangsora a nyilvánosan elérhető értékelések alapján. A jó hír, hogy a rangsor elején fej-fej mellett haladnak a jó minősítést szerző bankok, a rossz az, hogy néhány bank alkalmazása nagyon lemaradt a felhasználói értékelések alapján.
Nagyon ritkán fordult elő az elmúlt közel száz évben, hogy egy adott évben a részvény- és a kötvénypiacon is esés legyen, 2022 sok szempontból kivételes év volt, és ebben a tekintetben is bekerülhet a tőzsdei történelemkönyvekbe, mert nagyot esett a részvény- és a kötvénypiac is. Az események részben a recessziós félelmekkel és az elszabaduló inflációval magyarázhatók, olyan ritka helyzet állt elő, amiben a jegybankárok nem tudják automatikus lazítással segíteni a gazdaságot és ezzel együtt a részvénypiacokat, mert a magas infláció miatt kénytelenek szigorítani, ami a részvény- és a kötvénypiacon is esést vált ki. Ez nálunk az év egyik legfontosabb, TOP 10-es sztorija.
Hatalmas károkat okoz a háztartásoknál az energiaszegénység, az energiapiaci folyamatok olyan helyzetet idéztek elő, ami minél hamarabbi beavatkozást igényel. Mivel a háztartások jövedelmi helyzete csak romlik az inflációval, illetve az energiaárak itthoni csökkenése sem várható egyhamar, a fogyasztás csökkentése maradt az egyetlen út, hogy ne eméssze fel a legsérülékenyebb háztartásokat teljesen a rezsiszámlák kifizetése. Egy bizonyos pont után azonban a fűtés visszafogása egészségügyi kockázatot jelent, így az otthonok energiahatékonyságának növelése irányába kellene lépéseket tenni. Különös tekintettel azokra a korszerűtlen, szigeteletlen családi házakra, amelyek óriási energiapazarlók, de egyben nagy megtakarítási potenciállal is rendelkeznek. Összefoglalónkban a magyar energiaszegénységgel, a lakóingatlan-állomány gázfelhasználsával és rezsiköltségeivel, illetve a lehetséges fűtési energia megtakarításával foglalkozunk.
A januári történelmi csúcsokat követően az orosz-ukrán háború, az évtizedes csúcsokon lévő infláció, valamint a jegybankok egyre szigorodó monetáris politikájának együttese közel másfél évtizede nem látott eladási hullámot indított el a tőzsdéken, melynek következtében a 2008-as pénzügyi világválság óta legrosszabb évüket teljesítették a részvénypiacok, a rendkívüli körülmények pedig az olyan befektetőlegendák portfólióit is megtépázták, mint Warren Buffett, vagy éppen Soros György. Megnéztük, hogy hogyan néz ki a legismertebb guruk portfóliója, mibe teszik a pénzüket, hogyan védekeznek az infláció ellen, és mik a legkockázatosabb befektetéseik.
A Magyarországon termelő gyógyszergyártók árbevétel-arányos különadójáról szóló rendeletre hevesen reagáltak a hazai befektetők, nagyot esett a fejlemény által leginkább érintett vállalatnak, azaz a Richternek a részvénye. A következőkben megnézzük, hogyan néz ki a gyógyszergyártó részvényének technikai képe, azaz meddig folytatódhat még az esés a papírnál?
Miután a 2022 január-júliusi időszak a legszárazabb első hét hónap volt Magyarországon 1901 óta, a nyár végétől érkező esőknek köszönhetően decemberben az idei év már csak a 9. legszárazabb év volt. A talaj nedvességtartalma rohamosan növekszik, a kiadós csapadékból a mélyebb rétegekbe is bőven jut, így egyre mélyebben ázik át a talaj. A feltöltődés olyan jól halad, hogy most már sokkal jobban állunk, mint tavaly ilyenkor, ami biztató a jövő évi termés szempontjából. A Duna vízállása viszont szinte egész hazai szakaszán nem sokkal a valaha mért legkisebb vízállás fölött tartózkodott a karácsony előtti napokig.
Már a hazai tőzsde zárása után, pénteken éjjel jelent meg az új kormányrendelet a Magyarországon termelő gyógyszergyártók árbevétel-arányos különadójáról, ami a legnagyobb hazai gyógyszergyártóként a Richtert érintheti a leginkább. A vállalat részvényei a karácsonyt megelőző héten éves csúcson jártak és már a történelmi rekordot közelítették, az új különadó azonban negatív hír, számításaink szerint ugyanis az idei és a jövő évi profit számottevő részét elviheti.
A járványidőszak nagy nyertese volt a kriptopiac, hiszen a "végtelen pénz", a nullaközeli kamatszintek, és a bőséges likviditás megtalálta az útját az olyan piaci szegmensek felé, amelyek erősen spekulatívnak számítanak. Viszont akármennyi pénz áramlott a kriptopiacba, akármekkora nevek szólaltak fel az iparág mellett, a makrogazdasági széljárás megváltozása megmutatta, hogy ez a piaci szegmens továbbra sem tudta levetkőzni azokat a gyerekbetegségeit, amelyekről korábban is ismert volt, és amelyek miatt továbbra is extrém kockázatosnak befektetési eszköznek számítanak a kriptovaluták. Az idei év megmutatta, hogy amikor beüt a krach, akkor nagyon nagyot tud ütni a kriptopiacon: kriptovaluták omlottak össze órák leforgása alatt, cégek dőltek be, és végül mindennek a tetején csődbe ment a világ egyik legnagyobb kriptotőzsdéje.
A koronavírus-válságból magukra találni képtelen kis csendes-óceáni szigetországok, az orosz-ukrán háborúban leginkább érintett gazdaságok, a kincsek átkától szenvedő társadalmak: az idén is igen vegyes képet mutat a legnagyobb gazdasági visszaesést leszenvedők listája.
Bár az idei év már az energiaválságról szólt, az országok 2022-es GDP-növekedését még sokkal inkább a koronavírus-válságból való lendületes kikapaszkodás jellemezte - legalábbis azok esetében, akik a legmagasabb bővülési ütemet tudták produkálni. A 2022-es növekedési listánkon többen ismerősek lehetnek már a korábbi évekről, de az első helyezett teljesítménye így is nagyon mellbevágó.
Sok mindent el lehet mondani erről az évről, csak éppen azt nem, hogy unalmas lett volna. A sokadik hullám és oltás után lassan kezdtük elfelejteni a koronavírust, és mire a nyomasztó emlékeket az asztal alá söpörve végre fellélegezhettünk volna, Vlagyimir Putyin egy váratlan mozdulattal felborította azt a bizonyos asztalt, és a vírushoz hasonlóan olyan helyzetet teremtett, amit előtte senki nem vélt elképzelhetőnek. Hogyan repítette az égbe az orosz-ukrán háború az olajárat, és miért tudott mégis szinte teljesen visszaesni az árfolyam az év elején látott szintre? Mi történt közben a nagyvállalatokkal, tényleg brutális extraprofitokat zsebeltek be? Egyáltalán, mire lehet számítani 2023-ban az európai energiabiztonság tekintetében? Rengeteg a kérdés, de akadnak válaszok is: év végi összefoglaló írásunkban az olajipar idei, talán megismételhetetlen évét járjuk körül.
Nem akármilyen időpontot választott magának a kormány, hogy kihirdesse legújabb adóbevezetésről szóló döntését. A Magyarországon termelő gyógyszergyártók legújabb, árbevétel-arányos különadója első gyors számításaink szerint százmilliárdokat hoz az állam konyhájára jövőre, ami azt jelzi: tényleg nagy a baj a 2023-as költségvetésben, amit most rendez a kormány. Közben viszont ne legyenek illúzióink: az eddigi hasonló különadókat részben vagy egészben a lakosság fizette meg, és most is azt várhatjuk, hogy a magasabb terheket továbbhárítják a gyártók.
A kis napelemes rendszerrel rendelkező cégek kiszolgálását nagyon nehézzé, lényegében lehetetlenné teszik a villamosenergia-kereskedők számára a jelenlegi árszintek és szabályozás. A megoldást így a vonatkozó szabályozás módosítása jelenthetné, melynek eredményeképpen a kereskedő és fogyasztó szabadon állapodhatna meg az árakról és az elszámolási feltételekről.
A hazai szélenergiás szabályozásban várható pozitív változásokra komoly szakmai befektetők is felkapták a fejüket, és jelentős érdeklődés tapasztalható részükről. Az elmúlt 12 év kiesése miatt viszont nem lehet gombnyomásra újraindítani a piacot, így elképzelhető, hogy az első új torony csak 2025-ben fog üzembe állni, de a lényeg az, hogy megteremtsük az új szélerőművek megvalósítását lehetővé tevő feltételeket – véli Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke.
A magyar gazdaságpolitikában az év egyik legemlékezetesebb fejleménye volt, hogy a kormány rövid idő alatt tett 180 fokos fordulatot: a választások előtti - ritkán látott méretű - költekezés után behúzta a féket, sőt, elkezdte visszaszedni a gazdaságba kitolt pénzeket. Nyilván ezt saját maga nem nevezhette megszorításnak, mert az politikai okokból kifolyólag nem kifizetődő, viszont korábban tabunak számító kérdések kerültek elő: adóemelések, rezsicsökkentés módosítása, engedmények Brüsszel felé. Épp 2022 utolsó napjaiban dől el, hogy ez a fordulat fennmarad-e jövőre. Az első jelek azt mutatják, hogy igen, de mindezt úgy, hogy a lakosság továbbra is a legkevésbé érezze ezt a saját bőrén közvetlenül.
Nem is gondolnánk, milyen különbségek és hasonlóságok vannak egyes országok között, ha azt nézzük, mi kerül az ünnepi asztalra karácsonykor. A Chef’s Pencil egy érdekes térképet állított össze arról, hogy a világ egyes részein mi ilyenkor a legnépszerűbb étel.
Ma közzétette teljes inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank, a főbb megállapításokat pedig sajtótájékoztató keretében teszik közzé. A korábban vártnál sokkal magasabb infláció, alaposan lefékező gazdaság - ez a nagy kép 2023-ra.
Turbulens éven vannak túl a nagy magyar tőzsdei cégek, a kihívások ritka kombinációjával kellett idén megküzdeniük, és biztosan nem sokan vannak, akik az ukrán háborút, az energia- és forintválságot előre látva sok jót jósoltak volna a vállalatoknak, utólag azonban már tudjuk, korábban soha nem látott rekorderedményt értek el a tőzsdei cégek. Még úgy is, hogy az állami elvonások is alaposan nyomás alá helyezték a profitjukat. Ez nálunk az év egyik legfontosabb, TOP10-es sztorija.
Tavaly jelentősen nőtt az európai alapkezelők által kezelt vagyon, idén azonban visszaesésre számít a szektort tömörítő európai egyesület. A friss adatok szerint hat országban koncentrálódik az európai vagyonkezelés, de Közép- és Kelet-Európában Magyarország is fontos vagyonkezelési központnak számít. A tanulmány rámutat arra is, hogy Európában messze Magyarországon a legmagasabb a befektetési alapokon belül a lakossági ügyfeleknek kezelt vagyon aránya.
Korábban már beszámoltunk arról a KSH jelentésről, amibők kiderül, októberben az építőipari termelés volumene 1,8 százalékkal elmaradt az előző havi szinttől. A borús kilátásokat sejtető adatokról most a piac szereplőit kérdeztük.