Hivatalosan is bemutatta a Xiaomi a mobilgyártó első elektromos autóját, az eseményen a vállalat vezérigazgatója azt is bejelentette, hogy a kínai cég a világ 5 legnagyobb autógyártója közé akar bekerülni.
A ChatGPT új fejezetet nyitott a mesterséges intelligencia történetében, és elindította a generatív AI-robbanást. 2023-ban szinte hetente jelentették be az új AI-modelleket, magyar emberek tömegei kezdtek el társalogni a Chat GPT-vel és gyakorlatilag minden épkézláb menedzsment azon kezdett el lázasan dolgozni, az ő cégük hogyan ülhet fel az AI-vonatra, ez történik éppen Magyarországon is. A mesterséges intelligencia szabályozása közben rohamléptekben követi az eseményeket, az EU máris lépett. Mindennek tetejébe év végén jött a Sam Altman kirúgási dráma. Mutatjuk, miért volt 2023 egyik top sztorija az AI.
Madagaszkár a világ egyik legszegényebb államai közé tartozik, amelynek meg kell küzdenie a tipikusnak gondolt afrikai problémákkal: szegénység, korrupció, instabilitás, forráshiány. A hasonló helyek ideális terepet jelentenek a kínai Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) számára, itt azonban falakba ütköztek a tervek. Úgy tűnik, mintha az ország immunis lenne a Peking gazdasági és politikai terjeszkedésére.
Az állami cégeknél gyakorlatilag csak a Magyar Postánál dőlt el, hogy milyen fizetésemelésekkel próbálják megtartani a dolgozóikat. A MÁV-Volán csoportnál egy rövid, egynapos sztrájkkal már elindította a bérharcot a volánbuszosok szakszervezete. Egyelőre olyan távolnak egymástól az álláspontok, hogy csak január közepén ülnek újra tárgyalóasztalhoz a cégcsoport és a szakszervezet vezetői. A Magyar Villamos Műveknél valószínűleg simább lesz a megállapodás, a víziközmű cégeknél pedig komoly tárgyalások várhatók. A munkáltatók általában 10% alatti bérajánlattal rukkolnak elő, de a dolgozók ennél többet szeretnének.
A vártnál nagyobb mértékben élénkülhet a fogyasztás, az EU-val történő kiegyezés után gyorsan lehívhatjuk a felszabaduló forrásokat, miközben a külső környezet is kedvezőbb lehet – csak néhány a több pozitív kockázat közül, amely a 2024-es évet övezi a magyar közgazdászok szerint. Ha az optimista szcenáriók válnak valóra, a magyar gazdaság növekedése nagyobb lehet a vártnál, az infláció gyorsabban csökkenhet, mint azt most gondoljuk.
A Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb előrejelzésében visszafogta a jövő évre vonatkozó növekedési várakozásait. Értékelésében azt is jelezte, hogy várakozása szerint a lakossági fogyasztás az idei visszaesés után lassabban áll helyre. A jegybank az inflációs jelentésében külön részben magyarázza meg, hogy miért várja a háztartások költekezési szándékának visszafogott ütemű élénkülését.
Már csak néhány nap, és még tovább súlyosbodik a munkaerőprobléma az egészségügyben, mert 2024 januárjától megszűnik a bérfoglalkoztatás lehetősége, az egészségügyi intézmények kizárólag főállású dolgozókkal működhetnek. Becslések szerint eddig a szakápolói, műtős állások 10-15 százalékát bérnővérekkel töltötték be, döntően a fővárosban. Az intézkedést így a betegek, hozzátartozók a bőrükön érzik majd meg, az egészségügyiek pedig, akik eddig bérnővérként, bérműtősként egészítették ki a fizetésüket, a pénztárcájukon. Az egészségügyi szakdolgozóhiány évről évre súlyosabb, és bár egész Európában komoly gond, Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet.
Úgy lett az év egyik legjobb tőzsdei sztorija az atomenergiából, hogy tulajdonképpen sosem volt belőle nagy sztori vagy felhajtás: nem sereglettek hiénaként a sugárzó uránérc köré a nagy megmondóemberek és nem puffogtattak hajmeresztő célárakat (mint például egy bitcoin vagy egy Tesla esetében), ha éppen felfelé mozdult el az árfolyam. Márpedig az egyre hangsúlyosabb klímavédelmi törekvéseknek és az ellátásbiztonság felértékelődésének köszönhetően rendesen összeálltak a csillagok 2023-ban az atomenergia felett, és a kilátásokat elnézve talán nem nagy túlzás azt mondani, hogy fényes jövő áll a szektor előtt. De mégis hogyan lett a kegyvesztettből üdvöske, miért láthatjuk az atomenergia reneszánszát, és mik befolyásolhatják a jövőt ezen a téren? Év végi összefoglaló elemzésünkben ezeknek járunk utána.
Az elmúlt két év során mondhatjuk, hogy egymást érték a fegyveres konfliktusok, illetve a diplomáciai összezördülések: két éve februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát, idén októberben Izraelt érte rég nem látott méretű támadás, ismét kiújult az azeri-örmény konfliktus, a listát még hosszú ideig lehetne folytatni. Elhoztunk öt olyan régiót a világ minden pontjáról, amit a nemzetközi sajtó leendő konfliktuszónaként hajlamos megjelölni, és megnézzük azt, tényleg a levegőben lebeg-e egy újabb háború ezeken a területeken.
Tavaly még arról ment a vita, hogy miért kell a légitársaságokat különadóval sújtani, amikor éppen csak megkezdődött a kilábalás a koronavírus-járvány okozta sokkból, idén azonban az iparág egyes szereplői már rekordokat döntögető bevételről és nyereségről számoltak be. A világ nagy részén az utasforgalom visszatért a járvány előtti szintre, és nyáron amiatt kellett aggódni, hogy idén vajon bírják-e kapacitásokkal az utazók rohamát a repülőterek. Úgy tűnik, hogy a légitársaságok kigyógyultak a Covidból, de azért nem lehet felhőtlen az öröm, a geopolitikai kockázatok, a megugró olajár, a szabályozási változások, és a beszállítói problémák mind rontják a kilátásokat.
Polgárháborús térségek, válságról válságra bukdácsoló gazdaságok, és fejlett EU-tagok is felfértek az év legnagyobb gazdasági visszaeséseit produkáló országok listájára.
A 2023-as év nagy része a forint erősödéséről szólt, hiszen csak tavasszal, az amerikai bankcsődök idején érintette meg a 400-as szintet az euró jegyzése. Kérdés, merre mehet innen a magyar deviza jövőre, az elemzők inkább a mérsékelt gyengülésre fogadnának, de így sem biztos, hogy látunk majd négyessel kezdődő euróárfolyamot.
2023-ban nagyon vegyes képet mutat a leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató országok toplistája. A világ legszegényebb országai, feltörekvő olajnagyhatalmak, turistaparadicsomok egyaránt megtalálhatók, és bár az idei év számukra jól sikerült, valószínűleg sokukkal mégsem cserélnénk.
A 2023-as évet még extrém magas, 18 százalékos irányadó kamat mellett kezdte Magyarország, majd az infláció csökkenésével és a forint stabilizálódásával az év második fele már a kamatcsökkentésekről szólt. Ez pedig várhatóan 2024-ben is folytatódik, legalábbis az év első felében biztosan, utána pedig a további inflációs kilátások fényében dönthet a jegybank.
Hogy milyen erőre képes egy-két elejtett, konkrétumot csak részben tartalmazó mondat, azt nagyon jól megtanultuk idén. Míg tavaly a hitelességéért küzdött a Fed, az amerikai jegybank üzeneteit idén valósággal itta a piac. Sőt, talán kissé túl nagy kortyokkal itta: sejtelmes, kétértelmű utalások is olyan hullámokat vertek a piacokon, amelyeket még idehaza is komolyan megéreztünk.
Egy nemzetközi kutatás szerint a magyarok az európai átlagnál is jobban állnak a zöldenergiára való átállás folyamatához, ezen belül a naperőművekhez és a szélerőmű-parkokhoz is, és ez igaz arra az esetre is, ha a lakóhelyük/nyaralójuk közelében létesítendő megújulós erőműről van szó. Az arra a kérdésre adott válaszok ugyanakkor árnyalják az eredményeket, hogy milyen távolságban lévő napelem- és szélfarm számít szerintünk az otthonunkhoz közelinek.
Nem véletlenül provokatív a címben feltett kérdés. A 2023-as év költségvetési politikáját látva sokan gondolhatják úgy, hogy nincs is szükség Magyarországon alacsony államháztartási hiányra. Az idei deficittervet kétszer is megemelte a kormány, az egykor fontos célként hirdetett nullás költségvetés mára délibáb lett, mindezek ellenére az állam finanszírozásával nem volt gond, sőt, a piacok látszólag elviselték, hogy elsődlegesen nem fiskális politika szempontjai érvényesültek a kabinetben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért lenne mégis fontos az egyensúlyi állami gazdálkodás, de ami még fontosabb: az ahhoz tartó út hiteles és következetes képviselete. Vagyis tömören: a helyzet költségvetési fegyelemért kiált, ami most nincs.
Hónapok óta tartó spekuláció után Szijjártó Péter bejelentette, hogy a kínai BYD Szegeden építi fel első európai gyárát. A BYD közleményéből kiderült, hogy az üzemben elektromos és plug-in hibrid járműveket gyártanak majd az európai piacra, és több ezer munkahelyet teremtenek. Viszont a mostani bejelentés nem csak Magyarország és a BYD számára fontos, hanem az egész európai autóipar számára meghatározó lehet.
Nyereséges volt a Revolut működése 2022-ben: 7,2 millió dolláros eredményt értek el, ami jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól. Ugyanakkor a fintech gyökerű bank szélsebesen nőtt tovább: a bevétele 1,1 milliárd dollárra nőtt, ami 45%-os növekedést jelent a 2021-es 786 millió dollárhoz képest. 2022 végére közel 10 millióval nőtt, 26,2 millió főre a bank ügyfélszáma, a fizetős csomagot használó ügyfelek száma 55%-kal emelkedett, jelentősen nőtt az előfizetésekből, a bankközi jutalékokból származó bevételük. A 2023-as évre vonatkozóan már 2 milliárd dolláros bevételre számítanak.
Kinyílt a világ, a hazai befektetők is egyre inkább külföldi tőkepiaci sztorikat keresnek, pedig akadnak a magyar tőkepiacon is nagy történetek, és itt most nem a PMÁP-ra gondolunk, hanem az OTP-re, a Magyar Telekomra, a Waberer's-re vagy akár az ANY Biztonsági Nyomdára, amiknek az árfolyama nagyot ment idén.