Az építőipar szinte mindenhol az egyik legfontosabb ágazata a gazdaságnak, mind a foglalkoztatottak száma, mind a beruházási volumen tekintetében. Bár az építőipari beruházások értéke valójában nem egy GDP-részarányos mutató, mégis jó viszonyítási alapot ad ahhoz, hogy a gazdaság méretével összehasonlítsuk a beruházási volument. Az alábbiakban ez alapján hasonlítottuk össze az unió országait, kiegészítve Svájccal és Norvégiával. Nézzük, hogy áll az európai listán Magyarország!
A megugró rezsiárak mellett a gyorsan változó forintárfolyam volt az, amely a legtöbb fejtörést okozta a hazai szállodák vezetőinek. Az idei év első pár hónapja alapján azok a szállodák jártak rosszabbul, akik fix áron szerződtek le a gáz- és áramszolgáltatókkal, mert nekik magasan ragadtak a költségeik, a havi ingadozás alapján fizetők viszont a tetőpontokhoz képest csökkenő rezsiárakat tapasztaltak. Mindeközben az elmúlt hónapokban sok cégvezetőnek többször kellett átterveznie a költségvetést, attól függően, hogy épp 400 forint fölött vagy épp 375-380 forint környékén volt az euró. A fenti bizonytalanságok mellett a tavaly év végi negatív várakozásokhoz képest elfogadható első negyedéven vannak túl a magyar szállodák, a vártnál kisebb volt a megtorpanás a vendégek számában. A költségemelkedések miatt jelentősen nőttek az árak is: szálláshelytípusoktól függően 23 és 45 százalék közötti a drágulás mértéke. Ezekről a témákról, illetve az energiabeszerzés tágabb kihívásairól is szó lesz a Portfolio áprilius 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Az Európai Unió tagállamainak jelentős része hétfőn bejelentette legújabb tervét, amelynek célja, hogy közösen szerezzék be a szükséges lőszert Ukrajna számára, és ezzel párhuzamosan felpörgessék az európai védelmi iparágak kapacitásait az Oroszországgal való konfrontáció új korszakára. A tervvel kapcsolatosan azonban egyre több buktatóra hívják fel a figyelmet a különböző szereplők.
Úgy tűnik, a lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök kamata is mostanában tetőzött, ennél drágábban már csak jelentős piaci feszültségek kialakulása esetén fogják nyújtani e szabad felhasználású hiteleiket a bankok. A lakosság mintegy 1250 milliárd forinttal tartozik személyi kölcsön formájában a bankoknak, a kereslet visszaesése pedig jóval kisebb, mint a lakáshiteleknél, köszönhetően az infláció pozitív hatása mellett annak is, hogy a törlesztőrészlet kamatérzékenysége e hiteleknél jóval alacsonyabb. Megnéztük a bankok legjobb ajánlatait is.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal emelte az alapkamatot tegnap esti kamatdöntő ülésénén a Federal Reserve, a kamatdöntő ülést követően azonban mégis lefordulás következett a tőzsdéken, miután Jerome Powell jegybankelnök cáfolta a kamatvágásokról szóló híreket, emellett pedig Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is meghallgatáson vett részt az amerikai kongresszusban, ahol fontos, bankrendszert érintő kérdéseket vitattak meg. A hallottak azonban alaposan elbizonytalanították a befektetőket, akik az előző napokban már inkább a kamatvágásokat kezdték el árazni.
A magyar állampapírpiaci hozamok emelkedése a finanszírozás azonnali megnehezedése mellett még egy, sokkal komolyabb kockázattal fenyeget: minél tovább tart az extrém magas kamatok kora, annál hosszabb időre „égeti be” a költségvetés a jelenlegi terhet, hiszen fokozatosan árazódnak át az állampapírok. Vagyis lassan készülhetünk arra, hogy évekig alig lesz mozgástere a költségvetésnek. Részben emiatt kongatta meg a vészharangot nemrég a parlamentben Matolcsy György is, bár a jegybankelnök előrejelzése meglehetősen pesszimistának tűnik.
2022-ben jelentősen megváltoztak az energiapiaci körülmények, mind világszinten, mind Magyarországon. A radikálisan megnövekedett szénhidrogén árak és ellátás bizonytalanság, továbbá a jelentős széndioxid kibocsátási kvóta költségek következtében a geotermikus energia versenyképessége tovább növekedett, ebből pedig olyan vállalatok tudtak jelentősen profitálni, mint például a PannErgy. Most közzétette a társaság a legfrissebb, teljes évre vonatkozó gyorsjelentését, amiben a fentiek ismeretében nem meglepő módon rekordévről tudott beszámolni a társaság a fontosabb sorokon.
Amíg Budapesten 420 ezer forint felett volt tavaly a nettó átlagkereset, addig Szabolcs-Szatmár-Beregben alig több mint 240 ezret vihettek haza az emberek.
Oroszország ukrajnai inváziója és az energiaárak ugrásszerű növekedése következtében az Európai Unió földgázkereslete 2022-ben 55 milliárd köbméterrel, azaz 13 százalékkal csökkent a 2021-es fogyasztáshoz viszonyítva, ilyen meredek visszaesésre még soha nem volt példa ezelőtt - csak hogy kontextusba helyezzük, a csökkenés több mint 40 millió háztartás ellátásához szükséges gázmennyiségnek felel meg. Mik voltak az alacsonyabb kereslet fő mozgatórugói? A Nemzetközi Energiaügynökség szakértői a legújabb elemzésükben azt értékelik, hogy az energiaszerkezetben bekövetkezett változások, a gazdasági tevékenység, az időjárás, a viselkedésbeli változások és egyéb tényezők hogyan és milyen mértékben voltak felelősek a földgázfogyasztás drámai változásáért.
Izgalmas heteken vagyunk túl a tőzsdéken, hiszen a bankcsődök jelentős hangulatromlást hoztak a piacon, mielőtt ezen a héten enyhül volna az eladói nyomás. A bankrendszer sérülékenységével kapcsolatos aggályok miatt a befektetők gyakorlatilag válogatás nélkül adták el bankrészvényeket, és ugyan már megérkezett felpattanás, mégis a legtöbb bankpapír árfolyama jóval lejjebb van, mint az SVB bedőlése előtt. Persze nem kockázatmentes egy az ilyen zavaros vízben halászni, de cserébe a hozamok is vonzónak tűnnek. A MarketWatch összeállított egy részvényszűrést, amelyben az amerikai tőzsdéken jegyzett bankrészvényeket veszik górcső alá az alapján, hogy mekkora potenciál lehet bennük.
Látványos fordulatot hoztak az elmúlt napok a tőzsdéken, miután a két amerikai regionális bank és a svájci Credit Suisse csődje után rég nem látott eladási hullám söpört végig a piacokon. A körülmények javulásával egyre inkább körvonalazódni látszik, hogy mely szektorok lehetnek az előttünk álló időszak legnagyobb nyertesei, és ugyan a befektetők számításait még keresztül húzhatja a Fed ma esti kamatdöntése, a vártnál alacsonyabban kamatszintek kedvező hatással lehetnek a technológiai szektor vállalataira.
Elkészült az úgynevezett "Szintézis", az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) legújabb jelentése, amelyben az éghajlatváltozás aktuális helyzetét ismertetik, illetve a 2030 és 2040 közötti rövid távú reagálásokat, valamint az éghajlatra gyakorolt hosszú távú hatásokat foglalják össze. Ez a dokumentum tartja most lázban a klímaváltozással foglalkozó tudományos szférát, de valójában a jelentésben szereplő megállapítások mindannyiunkat érintenek. Az egyik pozitív üzenete a dokumentumnak, hogy rengeteg lehetőségünk van az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve az ember okozta éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, és ezek már most is rendelkezésre állnak. Már "csak" a tőkét, a politikai és a társadalmi akaratot kell ebbe az irányba terelni.
Az elmúlt napokban a bankszektorban erősödő bizalmatlanság valóságos pánikot váltott ki a nemzetközi piacokon, miután néhány regionális amerikai bank és a Credit Suisse problémái után a befektetők előtt ismét megjelent 2008 réme. A kezdeti ijedtség következtében egyéves csúcsára száguldott az arany árfolyama, a döntéshozóknak azonban úgy tűnik hamar sikerült megnyugtatnia a piaci szereplőket, így a közkedvelt menekülőeszköz látványos gyorsasággal dobta el az elmúlt napok emelkedésének számottevő részét. Ennek ellenére középtávon a makrogazdasági körülmények mégis adottak lehetnek a további emelkedéshez, így könnyen lehet, hogy hamarosan új csúcsokat is láthatunk majd.
Különleges hétvégén van túl a magyar villamosenergia-rendszer, miután március 18-án szombaton ismét megdőlt a napenergia-termelési csúcs. Ami talán ennél is érdekesebb, hogy nagyrészt a naperőműveknek és Paksnak köszönhetően a karbonmentes források termelése már több órán át meghaladta az ország áramigényét, valamint egy jókora új napi áramexport-rekord is született.
Tavaly dőlt el, hogy nőhet az orosz-török gázforgalom, amely a magyarországi gázellátást is biztosító Török Áramlat fejlesztését is magában foglalná. Azonban Ankara egyre inkább halogatja a projektet, miközben a szankciók végrehajtásában is egyre aktívabb lesz a török fél, az Egyesült Államok büntetőintézkedései pedig már a meglévő vezeték karbantartását is ellehetetlenítik. Ankara közben inkább a Nyugat mögé állhat be, míg az oroszok a magyar kormányt is trükközéssel gyanúsítják.
A Silicon Valley Bank március 10-i bedőlése óta elképesztő kilengéseket láthatunk a világ tőzsdéin, és míg a vezető részvényindexek hol a földbe állnak a bankválság recessziót előidéző potenciálja miatt, hol kilőnek az amerikai jegybank enyhülését előirányozva, addig az energiapiacon egyértelműen lefelé indult el a menet. A gázár és az áramár beesése mellett a legnagyobb mértékben az olajat ütötték meg a befektetők, ennek viszont a bankválság mellett más okai is vannak. De mire lehet számítani a jövőben, hogyan fog alakulni a kereslet és a kínálat a "fekete arany" iránt egy esetleges recessziós környezetben, milyen árfolyamra számítanak a legbizakodóbb elemzők?
Főleg a közlekedésben sokan vetélytársként tekintenek az tüzelőanyag-cellás hidrogénnel működő, valamint az akkumulátoros elektromos autókra, ám a két technológia inkább egymást támogatja, és egészíti ki, nemcsak a közlekedésben, hanem más iparágakban egyaránt. Megújuló energián alapszik a zöldáram, ahogy megújuló energia szükséges a zöld hidrogén előállításához is, mégsem veszik el egymástól a lehetőségeket. Épp ellenkezőleg, a hidrogén segíthet az egyes időszakokban keletkező többletenergia hasznosításában, csökkentve a villamosenergia-rendszer leterheltségét, míg a villamos energia meg tud ágyazni a zöld hidrogén széles bázisú alkalmazhatóságának. Mindkét technológia egy eszköz arra, hogy megszabaduljunk a fosszilis energiaforrásoktól. Az elektrifikáció felfutásának éppen szemtanúi vagyunk, és a zöld hidrogén területén is hasonló boomra készül a tudományos szféra. De nem holnap valósul meg minden. Türelem kell hozzá. A zöld hidrogén piacáról, magáról a technológiáról kérdeztük Tompos Andrást, a TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatóját, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai tanácsadó testületének vezetőjét.
Széleskörű eladási hullám söpört végig a tőzsdéken, mióta bedőlt a Silicon Valley Bank. Főleg a bankrészvényeket ütötték meg a befektetők az azzal kapcsolatos aggodalmak miatt, hogy esetleg más bankokkal is hasonló történhet, mint az SVB-vel. Miközben a tőzsdék jelentős mértékben estek, a kriptoeszközök piacán gyakorlatilag töretlenül folyik a rali, a bitcoin pedig kilenc hónapja nem látott szinte közelében indítja a hetet.
A hét legfontosabb eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntő ülése lesz, főleg úgy, hogy az utóbbi napokban az amerikai bankrendszer problémái új feladat elé állították a jegybankot. A fő kérdés az lesz, hogy a pénzügyi stabilitási kockázatok hogyan befolyásolják majd a Nyíltpiaci Bizottság döntését, illetve hogyan kommentálja ezeket a nehézségeket a Fed. Itthon a külföldi hírek mellett az állampapírpiaci fejleményekre és a friss munkanélküliségi adatra lehet érdemes figyelni, illetve kiderülnek a hatalmas februári költségvetési hiány okai is.
A ChatGPT generatív chatbot a tavaly novemberi, nagy port kavaró megjelenésével azonnal gondolkozásra késztette a cégeket annak kapcsán, hogy tudnák a mesterséges intelligenciát saját működésükbe és termékeikbe integrálni. A chatbotot fejlesztő OpenAI-t komoly összegekkel támogató Microsoft irodai alkalmazásait és a Bing keresőmotort turbózta fel a ChatGPT-vel, de rajta kívül még van egy tucat cég, amely felülve az AI-vonatra, egészen kreatív megoldásokat dolgozott ki a generatív rendszerek hasznosítására. Cikkünkben ezeket a megoldásokat gyűjtöttünk össze.
