Napokon belül kiderülhet, ki lesz az Egyesült Államok elnöke a következő négy évben, Joe Biden és Donald Trump küzdelme pedig a devizapiacra is hatással lehet. Az elemzők többsége a dollár gyengülésére számít az elnökválasztástól függetlenül, viszont, ha szoros lesz a voksolás eredménye, az megkavarhatja a piacot.
Az elmúlt napokban begyorsult az esés a világ tőzsdéin, a korrekciót elsősorban a járványhelyzet romlása okozta, egyre több piaci szereplő árazza azt, hogy a járvány tartósan velünk marad, gazdasági hatása pedig az újabb korlátozó intézkedésekkel a korábban vártnál hosszabban tartó és súlyosabb lehet. Csak hab a tortán, hogy hamarosan elnökválasztást tartanak az Egyesült Államokban, az eseménnyel kapcsolatos bizonytalanság is nyomás alatt tartja a tőzsdéket. Megnéztük, mik az okai az esésnek, és meddig tarthat a lejtmenet a fontosabb részvényindexekben.
Még annál is jóval szigorúbb jogállamisági feltételrendszerről születhet alku a német soros elnökség és az Európai Parlament között, mint amit eleve mereven elutasított a magyar és a lengyel kormány – derült ki a kedden este véget ért újabb intézményközi egyeztetések alapján. Holnap, azaz csütörtökön újabb tárgyalási kör lesz és az is elképzelhető, hogy meg is születik a megállapodás. Közben figyelmeztető jel, hogy a német CDU/CSU három EP-s frakciótagja is azt szorgalmazza, hogy az EP inkább a kemény jogállamisági feltételekhez ragaszkodjon, mint ahhoz, hogy további eurómilliárdokat csikarjon ki az állam- és kormányfőkből az uniós költségvetés megváltoztatásával, mert utóbbi úgyis lehetetlen küldetésnek tűnik.
A koronavírus írja a jövő évi forgatókönyvet is, legalábbis, ami a költségvetést illeti. Nemcsak amiatt, mert a tervezettnél rosszabb gazdasági kilátások alapvetően befolyásolják a büdzsé állapotát, hanem mert a kormány is aktív válságkezelésbe fogott. Elég csak az új családtámogatási intézkedésekre, valamint az orvosi bérek emelésére gondolni. Csak ez az utóbbi tétel közel 300 milliárd forintos többletkiadást jelenthet. Mindezek fényében a kérdés már nem az, hogy rosszabb lesz-e a tervezett 2,9%-nál a 2021-es költségvetés hiánya, hanem az, hogy mennyivel.
A megújuló energiák egyre fontosabb szerepet fognak betölteni a következő években, és különösen a napenergia lehet az, amelyik a legnagyobb mértékben bővülhet az évtized során. Ennek köszönhetően sokan a napenergiával kapcsolatos részvényekbe fektettek bele, és ez az árazásokban is meglátszik. Ez nem azt jelenti azonban, hogy minden részvény egyformán is drágult, ezért megvizsgáltuk a legnagyobb napenergiás cégeket, hogy melyek papírjai kínálhatnak még vonzó befektetési lehetőségeket.
Közeleg az év végi vásárlási szezon, ennek megfelelően pedig az okostelefon-gyártók is készülnek a rohamra. Múlt héten az Apple bemutatta az idei iPhone-okat, de várhatóan több mobilgyártó dob még piacra a következő hetekben új készülékeket. Összegyűjtöttük a legnagyobb mobilgyártók legújabb okostelefonjait és megnéztük, hogy kik jöhetnek még ki új telefonokkal a karácsonyi szezonra.
A koronavírus-járvány soha nem látott intenzitású és sebességű gazdasági válságot okozott világszerte, számos iparág és vállalat került padlóra a kialakult helyzetben, ezek közül a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényárfolyama is nagyot esett. Az árfolyamok alakulása szempontjából a legnagyobb vesztesek többek között a légitársaságok és a hajótársaságok voltak, de számviteli botrányának köszönhetően mégis egy kínai kávéházlánc került a dobogó "legfelső fokára".
Joe Biden gazdaságpolitikai programját sok kritika éri a jelentős adóemelések miatt, míg Donald Trump adócsökkentéseit általában a növekedéspárti gazdaságpolitikával azonosítják. Az UniCredit számításai szerint viszont ezt a képet végleg ki kell vernünk a fejünkből, mert Joe Biden költségvetési expanziója akkora lökést adna az amerikai gazdaságnak, amelyhez Trump további adócsökkentéseinek hatásai messze nem érnek fel.
2017-2018-ban az egyik legizgalmasabb befektetés volt a Bitcoin, az árfolyam 20 ezer dollár közelébe emelkedett, sokan már a hagyományos devizákat leváltó szuperpénzt látták benne, röpködtek a több millió dolláros célárak. Aztán egymás után jöttek a botrányok, ügyfelek tömegének számláit zárolták, digitális pénztárcák ürültek ki egyik pillanatról a másikra, kriptodevizák tűntek el, meghatározó kriptedeviza-tőzsdéken nem jutottak pénzükhöz az ügyfelek, és sok esetben a kriptodeviza-kibocsátásokról is kiderült, hogy pitiáner csalásokról van szó. Idén márciusban 4 ezer dollár alá esett a Bitcoin árfolyama onnan viszont mesés emelkedés következett, 7 hónap alatt négyszeresére emelkedett a Bitcoin árfolyama, idén már közel 80 százalékot ralizott az árfolyam, jelenleg már 13 ezer dollár közelében ál. Megnéztük, mi áll az árfoylamemelkedés mögött, és hogy érdemes-e még beszállni.
Ismét felmerült annak lehetősége, hogy a Rheinmetall KF41 Lynx gyalogsági harcjárműve legyen az amerikai M2 Bradley IFV-k utódja. A Rheinmetallt már egyszer kiszórták a Bradleyk cseréjére kiírt programból, de most egy helyi céggel közösen újra pályáznak. Ha a Rheinmetall sikerrel jár, az Magyarországnak is jó hír lehet.
A koronavírus-járvány egyik nagy nyertese a Zoom, az otthoni oktatás és a home office miatt világszerte milliók mindennapjainak része lett a platform használata, a felhasználószám robbanásszerűen emelkedik, ennek pedig hatása van a vállalat bevételeire és profitjára, de a részvényárfolyamára is, utóbbi már közel 700 százalékot emelkedett idén, ezzel az amerikai technológiai válllalat már közel nyolcszor annyit ér, mint a magyar tőzsdén jegyzett cégek, az OTP-vel, a Mollal, a Richterrel és a Magyar Telekommal együtt.
Ha Joe Biden nyeri az elnökválasztást, akkor hatalmas hátszelet kaphatnak a megújuló energiával kapcsolatos beruházások. A volt alelnök egy 2 ezer milliárd dolláros klímatervet tett le az asztalra, ami kiterjed a villamosenergia-termelésre, a nap- és szélenergiára, de az építőiparra, az energiahatékonysági fejlesztésekre és az elektromosautó-gyártókra is. Megnéztük, hogy milyen konkrét intézkedések várhatóak egy esetleges győzelem esetében, és azt is, hogy mely részvények járhatnak jól ebben az esetben és miért.
Szerda hajnalra megszületett a tagállamok szakminiszterei között a nagy alku a Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról, amely majd kulcsfontosságú kereteket szab a 2021-2027 közötti uniós agrártámogatások felhasználása terén, elsősorban a környezet- és klímavédelmi célok kötelező teljesítésén keresztül. A részletekről és a kilátásokról várhatóan az Európai Bizottság lengyel agrárbiztosa és Nagy István magyar agrárminiszter is beszélni fog majd a Portfolio decemberi Agrárszektor 2020 konferenciáján.
Attól függettlenül, hogy a magyar tőzsdén jellemzően oldalazást láttunk az elmúlt időszakban, a hazai nagypapírok ismét izgalmas szintekre kerültek, így mi megvizsgáltuk a technikai képet. Elsőre a legizgalmasabbnak talán a Mol tűnik, amely kitört a hónapok óta tartó csökkenő trendből, részben a cég sajátrészvény-vásárlásainak köszönhetően.
2020 első félévében összesen 8697 új lakóingatlan épült fel, amelyek nagy része Budapesten, Pest megyében vagy Győr-Moson-Sopron megyében található. Bár az új átadásokat nézve Debrecen és a Balaton déli része is erőre kapott, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján ezekben a megyékben és országosan is vészjósló a helyzet: több mint 30%-kal kevesebb új lakóingatlan építését kezdték el az országban 2020 első felében, mint tavaly ugyanekkor. Nem is csoda, hogy a legtöbb piaci szereplő szorgalmazta az 5%-os áfa visszavezetését.
Jelentős ütést szenvedett el a magyar pénztári szektor tavasszal, a koronavírus mélyen belenyúlt a nyugdíjra gyűjtők zsebébe is. Az elmúlt fél évben a tőkepiacokon látott felívelés a nyugdíjpénztári kasszáknak is jót tett, de még így is van mit ledolgozni. Mostani cikkünkben összeszedtük, hogy a nagyobb pénztárak milyen teljesítményt tudnak felmutatni idén. Mint kiderült: egyetlen olyan portfólió van a listán, amely 15% feletti hozamnál jár, a többségük azonban eddig még nem tudta visszahozni az idei évi veszteségeket.
A Daimler új stratégiát hirdetett, amelynek középpontjában már nem az értékesítési rekordok hajszolása, hanem a minél nyereségesebb működés és az új technológiák, kiemelten az elektromos- és önvezető autózás áll majd. Mindez tovább erősítheti a kecskeméti Mercedes-üzem pozícióját a globális gyártóhálózaton belül, mert minden szempontból alkalmas arra, hogy érdemben hozzájáruljon a hosszú távú célok eléréséhez. Ugyanakkor látni kell az érem másik oldalát is, a most meghirdetett stratégia aligha kedvez a Kecskemétre tervezett második Mercedes-gyár mielőbbi megépülésének.
Nyáron úgy nézett ki, hogy az Európai Központi Bank fokozatosan visszafogja a pandémiás vészhelyzeti programján keresztül történő pénznyomtatást, szeptemberben azonban újra nőtt a felvásárolt állampapírok összege augusztushoz képest. Az állományt tekintve továbbra is Olaszország járt a legjobban, de az új vásárlások során az EKB már látványosan figyelembe veszi a tőkejegyzési kulcsokat. A PEPP-en keresztül szeptemberben is messze több papírt vásárolt az EU jegybankja, mint bármelyik más korábbi program keretén belül.
A koronavírus-járvány megtörte az Európai Unióban látható pozitív munkaerőpiaci folyamatokat, a válsághelyzet kialakulása pedig eltérően érintette az egyes társadalmi csoportokat. A járvány okozta krízis hatásait úgy tűnik, hogy még 2021-re sem heveri ki az EU gazdasága és munkaerőpiaca, azonban az idei kedvezőtlen év után jövőre már jobban alakulhat a helyzet.
Az már szinte közmegegyezés a legtöbbek számára, hogy a következő évtizedek a megújuló energiákról fognak szólni. Előző cikkeinkben már részletesebben is foglalkoztunk a koronavírus-járvány energiaszektorra gyakorolt hatásával, illetve a fosszilis energiahordozók, mint a szén, olaj és földgáz jövőbeli kilátásaival. Most a megújuló energiaforrásokat vesszük közelebbről is szemügyre, beleértve az áramtermelésben játszott szerepüket, illetve az üzemanyagfelhasználás terén a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által kiadott World Energy Outlook 2020 jelentése alapján.