Eddig csak feltételezések voltak arról, hogy Magyarországon is megjelent a legújabb Covid-variáns, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jelentéséből viszont hivatalossá vált: idehaza is kimutatták az újonnan terjedő KP.2 (FLiRT) koronavírus variánst. Nem kizárt, hogy a fertőzőképesebb variáns nyári felfutást hoz a járványban, főleg az európai sport- és tömegrendezvények miatt.
Változást reméltek tőle, de átütő sikert egyelőre nem hozott az ingatlanalapok keresletében a kormány legújabb intézkedése. Nem segít a helyzeten, hogy az első félévben az ingatlanalapok nem tudtak meggyőző hozamokat felmutatni, csupán egy lakossági, forintos alap tudott 5% felett teljesíteni. A legnagyobb ingatlanalap továbbra is az Erste Ingatlan alapja több mint 750 milliárd forintos vagyonával, de gyakorlatilag a legnagyobb sorozatok kezében koncentrálódik a kategória teljes, 2000 milliárd feletti vagyona.
Két évet kellett várni rá, de visszatért az élet a vegyes alapok piacára: a tavalyi jó teljesítmények után elindultak végre a megtakarítások ebbe a kategóriába. Az év első felében folytatódott a vegyes alapok jó teljesítménye, a legjobban teljesítő alapok bőven 10% felett hoztak féléves szinten. Azonban úgy tűnik, a befektetők nem azokban az alapokban tartják a legtöbb pénzt, amelyek a legjobb hozamokat mutatták fel.
Miközben a részvénypiacok szekere idén is jól megy, az általánosságban emelkedő kötvénypiaci hozamok nem segítenek a hazai kötvényalapoknak. Az erős ellenszél ellenére vannak olyan kötvény- és pénzpiaci alapok, amelyeknek féléves teljesítménye veri az ugyanezen időtávon lakossági állampapírokkal elérhető kamatokat. Az viszont kijelenthető: az idei év slágerei minden bizonnyal nem a kötvényalapok lesznek, amit a visszaeső hozamok és kereslet mellett az alapkezelők értékesítési súlypontjának áthelyezése is magyarázhat.
A frissen megjelent kormányzati szektor adatok is azt a várakozást támasztják alá, hogy a kormány elvétheti az idei megemelt hiánycélját, ez pedig szintén kedvezőtlen fejlemény a 2025-ös büdzsé szempontjából. Érdekes kérdés lesz azt látni, hogy a kiigazítási igényre hogyan reagál a kormány a közeljövőben.
2024 első félévében is kitartott a jó hangulat a hazai és globális részvénypiacon, ennek köszönhetően remek féléven vannak túl a hazai forintos, lakossági részvényalapok. Alig volt alap, amelyik negatív hozamot mutatott fel, még a „legrosszabb” teljesítmények között is 10% körüli hozamokkal találkozhatunk. A legjobban teljesítő alapok közé 18% feletti hozammal lehetett bekerülni, de volt olyan alap, amellyel közel 50%-ot lehetett nyerni. Nincs egyértelmű recept a sikerre: sok pénzt lehetett kaszálni egy török, román, amerikai vagy magyar részvényalappal is idén.
Robognak tovább a jó piaci környezetben az abszolút hozamú alapok, a legjobbak közé csak 10% feletti féléves hozammal lehetett bekerülni idén, a lista legtetején 40% körüli teljesítményt láthatunk. Jól megy a szekere a Hold Alapkezelő alapjainak, más alapkezelő alapjaival csak elvétve találkozhatunk a legjobbak között. A legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, az első félévet pozitív hozammal zárta, de lenne még hova javulni.
A kormány 2023-ban az önfinanszírozás megerősítése és a lakossági megtakarítások reálértékének megőrzése érdekében négy terelőintézkedésből álló programot hirdetett meg. A négy elemből álló intézkedéscsomag három eleménél teljesültek a kormány elvárásai és a kitűzött célok. Ezek közül mindenképen kiemelendő a kormányzati beavatkozás következtében a befektetési alapoknál látott állampapír-állománybővülés. A terelőintézkedések negyedik elemével kapcsolatban azonban a hazai hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofitadó fizetési kötelezettségük csökkentésének lehetőségével szembeni kormányzati elvárás - vagyis, hogy 1 300 milliárd forinttal növeljék állampapír-állományukat - a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján ez idáig csak részlegesen teljesült.
A tudomány képes megmutatni a kiutat a pandémiákból, a tudás és információ hiánya sérülékenyebbé tesz bennünket, ezért mindig megéri pandémiás készültségbe befektetni. Ha csak gazdasági oldalról közelítjük meg, akkor azért, mert a gazdasági fejlődéshez egészséges munkaerőre van szükség - fejtette ki Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában, melyben az intézet működését és jelentőségét is érintettük. Beszéltünk az Egyesült Államokban a tejelő szarvasmarhák között terjedő madárinfluenzáról, az idehaza járvánnyá fejlődő szamárköhögésről, valamint természetesen a Sars-Cov-2 koronavírusról, amely elfoglalta a helyét a légúti kórokozók között és emiatt a fertőzési szezon korábban indul minden évben. Időben fel kell készülni a koronavírus-fertőzésre leginkább kiszolgáltatottak megvédésére, a megfelelő vakcinák beszerzésével és a kampány elindításával. Szerinte a 65 éveseknél idősebbek körében tavaly decemberben tapasztalható 10%-os többlethalálozást el lehetett volna kerülni. Az epidemiológus azt is hangsúlyozta: az oltásokkal kapcsolatos bizalomvesztés a tíz legjelentősebb népegészségügyi probléma egyike jelenleg a világon, ezért a vakcinaellenes, -szkeptikus hangokra reagálni kell. Ezt a kesztyűt Magyarországon az egészségügy nem vette fel.
Felemás éve volt tavaly a globális alapkezelői piacnak: bár a kezelt vagyon 12%-kal közel 120 000 milliárd dollárra nőtt, a nyereség 8,1%-kal csökkent – derül ki a Boston Consulting Group által közzétett Global Asset Management jelentésből. Nincs könnyű dolguk a vagyonkezelőknek, mivel a korábbi receptek már nem működnek: a piaci teljesítmény húzóerejére alapozni édeskevés lesz, közben egyre nagyobb teret nyernek az alacsony díjakkal operáló passzívan kezelt alapok, és hiába vannak innovációs ötletek, ezeknek csak töredéke bizonyul életképesnek. Lehet azért megoldás az egyre sokasodó problémákra: egy jó AI-stratégia sokat segíthet a profitnövelésben.
Egyre több pénz áramlik a fiatalabb generációkhoz a gazdag magyar családoknál, és ez még csak a kezdet. Nagyot mennek a magyar gazdagok befektetései között a külföldi devizák és sokan voltak, akik az állampapírkamatokból már nem állampapírt vettek. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint idén tovább nőhet a magyar privátbanki vagyon, de az ügyfélszámban már nem várnak érdemi bővülést.
Sokak számára furcsa lehet, de igaz: idén lehet először pénzt kivenni a Babakötvényből. Az a több mint 12 ezer fiatal kaphatja vissza a tőkéjét, akik 2006-ban születettként először válnak jogosulttá erre 18. életévük betöltésével. Több mint 4000 fiatal vett fel már idén átlagosan 1,9 millió forintot Babakötvényből, de vajon megérte sietni? Van egy csavar ugyanis a sztoriban, ami miatt az első Babakötvény-sorozat épp jövő decemberben fizetné az eddigi legmagasabb kamatot. Megnéztük, érdemes-e ezt megvárni.
Rendkívüli sebességgel terjed Magyarországon is a szamárköhögés, a legfrissebb hivatalos, heti fertőzési jelentés alapján már 76 gyanús esetet azonosítottak idehaza. Első hallásra ez nem tűnik magasnak, de érdemes elhelyezni a korábbi évek adatai fényében: 2017 és 2023 között 0 és 15 eset között szóródott a kumulált esetszám az első 24 hétben. A bevizsgált mintákon túl pedig rengeteg felderítetlen eset lehet még az országban, mivel az érintettek (legyenek akár betegek, akár háziorvosok) nagyon gyakran nem ismerik fel a betegséget, hiszen egy olyan régi-új fertőzéssel állunk most szemben, amiről azt hittük, hogy a sikeres védőoltási programnak és a magas hazai átoltottságnak köszönhetően már rég eradikáltuk. Úgy tudjuk, idehaza is volt több, a betegséggel összefüggésbe hozható csecsemő-haláleset. Közben a járványügyi hatóság a felfutó esetszámok ellenére 5 hónapja nem kommunikál a nyilvánosság felé, hivatalosan tehát még nem lehet járványról beszélni. Most viszont újult erővel támad a pertussis betegség, melynek elsősorban a csecsemők vannak kitéve. Szakértőkkel beszéltük végig az aktuális helyzetet, a jelenség mögött meghúzódó folyamatokat, a kilátásokat és minden fontosabb szereplő feladatát, felelősségét. A megkérdezettek körében egyértelmű konszenzus volt abban, hogy a mostani helyzet még inkább felértékeli a megelőzést, vagyis a védőoltás felvételét: mind a szamárköhögés elleni kötelező gyerekkori védőoltásokat, mind pedig a felnőttkori ismétlő vakcinát.
Az elmúlt hónapokban újabb kormányzati tervek, majd konkrét rendelet látott napvilágot arra vonatkozóan, hogyan lehetne (ismét) megreformálni a befektetési alapok piacát. Az indoklás szerint mindez az átláthatóságot és a befektetők érdekét képviseli, de sok tisztázatlan kérdés maradt, amelyre csak részben kaptak válaszokat az alapkezelők. Megkérdeztük az NGM-et és az MNB-t, mire számíthat a befektetési szakma.
Szingapúr, Svájc és Dánia az első három ország a svájci IMD World Competitiveness Center által készített idei versenyképességi listán és ezúttal már az élen voltak helycserék. Az uniós országok többsége rontott helyezésén a tavalyi pozíciójához képest. Magyarország ezúttal az 54. helyen végzett az átfogó felmérés szerint, nyolc helyet csúszott vissza az előző évhez képest. Ezzel a teljesítményével a 2019 óta eltelt időszakban a nemzetközi rangsorban hazánkat megelőzte Lengyelország, Horvátország és Románia.
Fontos támaszt ad a hazai gazdaság számára a vállalatok tőkeellátottságának, a tőkebefektetések számának növelése és ebben kíván segítséget nyújtani tőkealapjaival a Focus Ventures, amely a Nemzeti Tőkeholding felügyelete mellett működik. Zsámboki Zoltán, az alapkezelő vezérigazgató-helyettese a Portfolio-nak adott interjújában beszélt az általuk kezelt alapok fókuszáról, céljairól, és kiemelte: már 40 portfóliócéget menedzselnek és dedikáltan érettebb vállalatokkal foglalkoznak. Csak ebben az évben 22 milliárd forintnyi új befektetési lehetőséget vizsgáltak már meg. A beszélgetés során kiemelte: az általuk megvalósított tőkebefektetések nemcsak üzletileg, de társadalmilag is fontosak, cél ugyanis, hogy a sikeres hazai cégek magyar tulajdonban maradjanak és a gerincét adják a magyar gazdaságnak.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság, de a máltaiak szorosan feljöttek a második helyre. Bár a magyar lakosság állampapír-állománya és aránya nőni tudott tavaly, sok más ország is felébredt Csipkerózsika-álmából, ami érdekes számokat és trendeket hozott Európa-szerte.
Magyarország egy, az egészség-informatikai piac szereplői által régóta várt lépésre szánta el magát: hamarosan megnyitja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (az EESZT-t) az AI-fejlesztők előtt.
Öt éve, 2019. július 1-jén indult el a babaváró hitel. Idén júliusban jár le tehát a gyermekvállalásra megszabott ötéves határidő azok számára, akik az elsők között igényelték a kamatmentes kölcsönt. Akiknél nem teljesült a gyermekvállalás, azoknak 120 napon belül vissza kell fizetniük a már igénybe vett kamattámogatást, és magas kamatozású kölcsönné alakul a hitel, ami jelen állás szerint a havi törlesztőrészlet duplázódását fogja jelenteni. Hogy hányan lehetnek az érintettek, arról az MNB adott tájékoztatást nemrég, a napokban pedig egy halvány reménysugárnak kinéző törvénymódosítást is elfogadott a parlament.
Még soha nem volt ekkora a magyar bankok nyeresége – járta be a hír a médiát az elmúlt hónapokban, az adatok közzététele napján mi is beszámoltunk a tavalyi 1451 milliárdos szektorszintű profitról, amely kimagasló, 21%-os tőkearányos megtérülést jelentett. Már akkor felhívtuk a figyelmet a jobbára felfelé torzító egyedi hatásokra, majd azóta több piaci figyelemfelhívás is napvilágot látott arról, hogy ezek nélkül nem is számít magasnak a bankok megtérülése. Mostani cikkünkben arra a következtetésre jutunk, hogy a megtérülés alacsony vagy magas voltának a megítélése nagyon nem egyértelmű: elsősorban attól függ, meddig merészkedünk el a bankok nyereségének a részekre bontásában.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
