Elemzés

Hatalmas pénzt kapott és nem is akárhonnan a magyar fejlesztés, ami a vakság egy formája ellen hirdetett harcot

Hatalmas pénzt kapott és nem is akárhonnan a magyar fejlesztés, ami a vakság egy formája ellen hirdetett harcot

Hét év munkájával sikerült a svájci Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézetben (IOB) - magyar tudományos együttműködéssel - megvalósítani azt a fejlesztést, hogy a precíz génszerkesztés technológiáját adaptálták a szem fényérzékelő részére, a retinára. Az eredmény lenyűgöző a maga nemében: 5-ből 3-4 sejtet genetikailag helyre tudtak hozni. Mindezt György Bence, az IOB szemészeti transzlációs kutatócsapatának vezetője osztotta meg a Portfolio-val, és a lapunknak adott interjújában arról is beszélt, hogy a kutatócsapat milyen aktuális projekteket visz a vakság meggyógyítása érdekében, milyen finanszírozást tudtak bevonni a nemzetközi porondon és milyen tervekkel rendelkezik a következő évekre a Roska Botond által vezetett team. A cél, hogy bizonyos betegeknél magas felbontású látást érjenek el.

Jelentős költségvetési zárolás történt az idei évben

Jelentős költségvetési zárolás történt az idei évben

Nem megalapozottak azok a kritikák, miszerint a kormány választási költségvetést készített 2026-ra - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben kinevezett államháztartásért felelős államtitkára, aki a jövő évi büdzsé korai elfogadásának előnyeiről is beszélt lapunknak. Úgy fogalmazott, hogy a kész büdzsét már be tudják mutatni a fontosabb piaci szereplőknek, és már beszéltek két jelentős hitelminősítővel is, többek között a költségvetési folyamatokról. Azt elismerte az államtitkár, hogy már az idei évben reagálni kellett a fejleményekre, jelentős zárolásra került sor 2025-ben emiatt, de a fontosabb bevételi tételek alakulásával nincs gond. A háztartásoknak nyújtandó komoly támogatásokhoz pedig nagy reményeket fűz a minisztérium, az így kialakuló, tartósan magasabb nettó jövedelmek hatása ugyanis előbb-utóbb lecsapódik a magyar gazdaságban, és ezáltal az államkasszában is.

Forradalmi átalakulás az áfabevallásban - Egy helyen minden, amit tudni érdemes

Forradalmi átalakulás az áfabevallásban - Egy helyen minden, amit tudni érdemes

Az RSM szakértői webináriumot tartottak az eÁFA M2M (Machine-to-Machine) rendszeréről, amely az áfa bevallási rendszer új, gép-gép kapcsolaton alapuló módszere. A tanácsadók részletesen bemutatták a rendszer előnyeit, kihívásait és a sikeres bevezetés lépéseit, kiemelve, hogy középtávon ez válhat az alapértelmezett bevallási módszerré.

Borúra derű: nem csak a bankok és az ügyfelek döntöttek rekordot a magyar hitelpiacon

Borúra derű: nem csak a bankok és az ügyfelek döntöttek rekordot a magyar hitelpiacon

Rekordalacsony szintre, 300 alá esett a független hitelközvetítő cégek száma Magyarországon, mégis rekordmagasra, 59 százalékra szökött fel a jutalékbevételük és az általuk közvetített jelzáloghitelek aránya 2024 második felében – mutatják az MNB hétfőn közzétett adatai. A piaci és szabályozói kihívások miatt egyaránt koncentrálódó piacon 27,1 milliárd forintnyi jutalékbevételt realizáltak 2024 egészében a hitelközvetítők, ami a lakossági hitelezés felpörgésének köszönhetően rekordot jelent a nem túl hosszú időre visszatekintő statisztikákban, és több mint másfélszeres bevételt jelent az egy évvel korábbihoz képest. A hitelpiac aktutalitásaival május 22-ei Hitelezés 2025 konferenciánkon is foglalkozunk, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!

Milliókat kaszálhatsz a kormány kamatmentes hitelével: mutatjuk a szinte nulla kockázatú trükköt

Milliókat kaszálhatsz a kormány kamatmentes hitelével: mutatjuk a szinte nulla kockázatú trükköt

Ritkán adódik az életben olyan pénzügyi lehetőség, mint egy több millió forinttal felvehető kamatmentes, szabad felhasználású hitel megjelenése. Ez ugyanis alkalmat ad arra, hogy a felvett pénzösszeget előre látható hozamú befektetéssel, például állampapírral kombinálva arbitrázst érjünk el, miközben a törlesztési kockázat ellen végig a kezünkben van egy erős biztosíték: maga a likvid befektetés. Magyarországon jelenleg két ilyen hiteltermék is a lakosság rendelkezésére áll, de közülük csak az egyik ajánlható jó szívvel ilyen célra.

Magyarországról üzent Donald Trump Jr.: sok jó üzletet akarunk kötni a barátságos szövetségeseinkkel

Magyarországról üzent Donald Trump Jr.: sok jó üzletet akarunk kötni a barátságos szövetségeseinkkel

Nem szeretnénk, ha az Egyesült Államok kiszolgáltatott lenne gazdaságilag olyan országoknak, amelyek nem a szövetségesei - fogalmazott, és utalt Kínára egyértelműen Donald Trump Jr. az Aczél Zoltán üzletember és Portfolio szervezésében megvalósuló pénteki zárt körű üzleti rendezvényen. Építsünk hidakat, nemcsak a politikában, hanem a versenyszektorban, a privát szektorban - javasolta az Egyesült Államok elnökének fia, akit gyakran a MAGA (Make America Great Again) koronahercegeként is emlegetnek. A cikk angolul megjelent változata ide kattintva olvasható.

Kijöttek a friss állampapíradatok: megint fordult a kocka

Kijöttek a friss állampapíradatok: megint fordult a kocka

30 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak április közepén, mint december végén, vagyis ismét pluszba került a mérleg a márciusi kilengést követően. Ez a névértékes növekmény az eddigi 950 milliárd forintnyi kamatfizetéshez képest elenyésző, de ez nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok szinte teljes egészében elhagyták volna az állampapírpiacot: úgy tűnik, ennek egy része az intézményi papírokban landolt. Az év első három és fél hónapjában kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen több mint 1260 milliárd forinttal csökkent, ennek két nagy nyertese továbbra is a FixMÁP és a BMÁP.

Tényleg rárepültek a magyarok a devizás befektetésekre? Mutatjuk a számokat!

Tényleg rárepültek a magyarok a devizás befektetésekre? Mutatjuk a számokat!

Minden korábbinál nagyobb érdeklődést mutat a magyar lakosság a külföldi és a devizás megtakarítások iránt, és ugyanez a trend látszik a hazai befektetési alapok piacán, egyre többen keresik ugyanis a forinttól eltérő devizában lévő alapokat. Különösen az abszolút hozamú és kötvényalapoknál láthattunk nagyobb felfutást az utóbbi években, de a részvény- és vegyes alapokból is egyre több a dedikáltan külföldi kitettségű konstrukció. Az utóbbi négy évben közel egy százalékponttal nőtt a devizás állomány részaránya, azonban ezt a forintárfolyammal korrigálva már csökkenést kapnánk. Ennek egyik magyarázata a forintos alapok magasabb hozama és az a tény, hogy az utóbbi években nemcsak a devizás, hanem a forintos befektetési alapok iránt is jócskán megugrott a kereslet.

"A legnagyobb kárt az Egyesült Államok fogja elszenvedni a vámok miatt"

Nem szükséges további károkat okozni magunknak azzal, hogy megdrágítjuk magunk számára az amerikai termékeket - érvelt a Portfolio-nak adott interjújában Darvas Zsolt közgazdász amellett, hogy miért nem érdemes válaszcsapással reagálni Donald Trump amerikai elnök vámintézkedéseire. A brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójával arról beszéltünk, hogy van-e közgazdasági logika az amerikai lépések mögött, mi lehet a racionális magyarázat a világkereskedelem átalakítása mögött, és arról is, hogy a világ mely részére milyen gazdasági hatásokkal járhatnak az intézkedések. A szakember azt vetíti előre, hogy a felfüggesztett, egyes országokkal szemben bejelentett vámtételek többségében nem fognak életbe lépni a megállapodásoknak köszönhetően, de a megtartott általános 10%-os extra vám, valamint a kínai termékekre kivetett gigantikus büntetőtételek lassítani fogják az amerikai gazdaságot, bár recessziót nem fognak okozni. Szerinte két fontos következménye kell, hogy legyen Trump vámháborújának.

Ezért voltak indokolatlanok a távközlési szolgáltatók áremelései - Így érvel az NGM

Ezért voltak indokolatlanok a távközlési szolgáltatók áremelései - Így érvel az NGM

2024-re sikerült leszorítani az inflációt, tavaly ősz óta azonban ismét emelkedni kezdett, jelentős részben az egyes gazdasági szektorokban látható, indokolatlan vállalati áremelések miatt. A magyar kormány a családok védelme érdekében gyors és határozott lépéseket tett az áremelések letörésére, célzottan a legnagyobb és legkevésbé indokolható módon árat emelő szektorokra fókuszálva. Az utóbbi hónapok emelkedő inflációja ellen fellépve először a kiskereskedelemben vezetett be március 17-től árrés csökkentést egyes alapvető élelmiszerekre, ennek kiemelkedő hatásosságát bizonyítja, hogy már márciusban megállt az élelmiszerárak emelkedése. Emellett a bankszektorban és a távközlési szolgáltatások terén is elfogadhatatlan mértékben emelkedtek az árak, az egyeztetéseket követően ezen ágazatok meghatározó szereplői önként vállalták a tervezett vagy megvalósított áremelések visszavonását vagy kompenzálását. A kormány tehát sikerrel tárgyalt az érintettekkel és elégedetten vette tudomásul, hogy ennek következtében a távközlési szektor mind a három nagy szereplője visszavonta, vagy kompenzálja lakossági ügyfeleinél a 2025-ös inflációkövető áremelést.

Már most bajban van a 2025-ös költségvetés?

Már most bajban van a 2025-ös költségvetés?

Rég nem látott, 800 milliárd forint feletti deficitet produkált márciusban a költségvetés, melynek nyomán az első negyedév végére a teljes éves hiányterv 62%-a jött már össze. Adódik a kérdés: az ezúttal is orrnehéz hiánylefutás alapján fennáll-e a költségvetési elcsúszás veszélye és mik lehetnek a kormányzati reakciók.

Egy teljes szektor letérdelt tegnap a kormány előtt, végre nyugtuk lesz a bankoknak?

Egy teljes szektor letérdelt tegnap a kormány előtt, végre nyugtuk lesz a bankoknak?

„Nem hagy békén minket a kormány ezekkel az erőszakosan ránk kényszerített önkéntes vállalásokkal” – fakadt ki tegnap nekünk egy bankár. A tragikomikusan paradox mondat akkor szaladt ki a szájából, amikor kiderült: a kereskedelmi bankok sorra jelentik be, hogy teljesítik a kormány akaratát, és visszavesznek az elmúlt három hónap bankszámlaköltség-emeléseiből. A gazdaságpolitikai irányvonalhoz látványosan lojális pénzintézetek most joggal remélik, hogy a pénzügypolitika irányítói elégedettek velük, és egy időre nyugtuk lesz.

Nyakunkon az újabb

Nyakunkon az újabb "devizahiteles" válság? - Soha nem látott összegben adósodnak el a magyarok

Gyakran belefuthatunk a közösségi oldalakon azokba a kommentekbe, amelyek a túlzott eladósodottságtól és emiatt a devizahiteles válság „megismétlődésétől” féltik a magyar családokat. Annyi igaz, hogy a héten is kiderült: soha nem látott összegben vettek fel hitelt a háztartások az elmúlt egy évben. Csakhogy ez kizárólag a nominális számok szintjén érvényes kijelentés, inflációval korrigálva merőben más megállapításra jutunk. Sőt, relatív eladósodottsági mutatóink alapján a hitelpiacunk alulfejlett, a hitelfelvétel egy viszonylag szűk réteg kiváltsága, a túlzott eladósodásnak össztársadalmi szinten a közelében sem vagyunk. Mutatunk most erről 10 ábrát, a témával Hitelezés 2025 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes regisztrálni a szakmai eseményre.

Adófajták Magyarországon: 10 éve nem történt ilyen

Adófajták Magyarországon: 10 éve nem történt ilyen

A Jalsovszky ismét megszámolta, hogy hány adónem van Magyarországon. A tapasztalatok: az elmúlt két év különadókkal tűzdelt időszaka után ismét ígéretes, csökkenő pályára kerültünk. De azért a söralátétig még mindig van hova fejlődni.

Érkeznek a kifizetések és az új könnyítések a hazai cégeknek

Érkeznek a kifizetések és az új könnyítések a hazai cégeknek

Több mint 3000 beruházási elképzelés érkezett a Demján Sándor kkv-támogatási programra, ami nagyságrendi előrelépést jelent - értékelte az elmúlt hónapokban meghirdetett pályázatok első tényleges eredményeit Szabados Richárd. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a Portfolio-nak adott interjújában beszélt a 2025-ös év eddigi gazdasági teljesítményéről, az idei kilátásokról, a kis- és középvállalkozásokat érintő terveikről, a cégeknek szóló személyre szabott megoldásaikról. Az államtitkár külön kiemelte, hogy az EU-s források tekintetében egy nagyon fontos könnyítéssel is készül a kormány a magyar cégek számára. Felhívta a figyelmet arra is, hogy májusban már megérkeznek a vállalkozásokhoz az első folyósítások is a Demján Sándor Program keretében.

Példátlan események a magyarok bankszámláin: mintha választási osztogatás zajlana

Példátlan események a magyarok bankszámláin: mintha választási osztogatás zajlana

Hároméves csúcsot döntött a magyar háztartások hitelfelvétele februárban, és abszolút történelmi rekordot ért el az elmúlt 12 hónapban. A lakáshitelek és a személyi kölcsönök kihelyezése is évi 40-50%-os bővülést mutat, ám a vállalati hitelezés továbbra is vergődik. A kamatmentes munkáshitel első két hónapjában 9800 fiatal kötött szerződést 38 milliárd forint összegben, kompenzálva ezzel a babaváró visszaesését – mutatják az MNB friss adatai. Közben a bankszámlák is dagadnak: utoljára 2022 februárja, a választások előtti családi szja-visszatérítések hónapja hozott akkora robbanást a háztartási látra szóló betétek egyenlegében, mint most az állampapír-kifizetések. A jegybank friss adataiból szemezgettünk, a hitelpiac aktualitásaival pedig május 22-ei Hitelezés 2025 konferenciánkon foglalkozunk részletesen, érdemes regisztrálni!

Bedőlt lakossági hitelek Magyarországon: mindenre számítottak a bankok, csak erre nem

Bedőlt lakossági hitelek Magyarországon: mindenre számítottak a bankok, csak erre nem

Historikus mélypont közelébe, 1,29 százalékra csökkent a magyar bankrendszerben a 90 napon túl nem teljesítő lakossági hitelek aránya 2024 végére. Számottevő hitel-portfólióromlásra számított a piac az utóbbi évek gazdasági hullámvölgyei miatt, ám ez szerencsére nem következett be. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Hitelinformációs Rendszer és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai egyaránt javulást mutatnak az utóbbi negyedévekben. A témával Hitelezés 2025 konferenciánkon is foglalkozunk, érdemes eljönni.

Hatalmasra hízott a magyar állam

Hatalmasra hízott a magyar állam

Egész egyszerűen akkorára nőtt a költségvetés kiadási oldala a februári hónapra önmagában (részben tartós, részben átmeneti hatások miatt, 13. havi nyugdíj, lakossági kamatkiadások, kórházi adósságrendezés), hogy a magabiztosan bővülő bevételek sem tudják ezt már kompenzálni. A fogyasztáshoz kapcsolt adók látványosan növekedtek, ezen belül az áfabevételek gyakorlatilag felrobbantak (56%-kal), de még ez sem volt elég ahhoz, hogy az idén februári hiány mértéke kiszakadjon a korábbi évek mintázatából.

Beleállt a NAV a bizalmi vagyonkezelésbe - Vajon gondban lehetnek a struktúra alkalmazói?

Beleállt a NAV a bizalmi vagyonkezelésbe - Vajon gondban lehetnek a struktúra alkalmazói?

A Nemzeti Adó- és Vámhivtal nemrégiben megjelent ellenőrzési terve a 2025-ös ellenőrzések fókuszába helyezi a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokat. Az ellenőrzések során egyrészt a lehetséges adóelkerülést, másrészt a vagyonrendelésekkel esetlegesen megvalósított fedezetelvonásokat tervezi vizsgálni. Valószínűleg az sem véletlen, hogy az ellenőrzési terv megjelenésével szinte egyidőben jelent meg egy BVK szabályhoz kapcsolódó új hatósági állásfoglalás, amely egy eddig egyértelműnek gondolt szabályra hoz be merőben új értelmezést.

Jön az új világ: komoly bírságokra számíthatnak a cégek április 1-től

Jön az új világ: komoly bírságokra számíthatnak a cégek április 1-től

A Kiterjesztett Gyártói Felelősségi (EPR) rendszer bevezetése óta nyitott kérdés volt, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Hatóság (OHH) mikor kezdi meg az EPR kötelezettségek szigorú ellenőrzését, és az érintett vállalatok mikor számíthatnak komolyabb bírságokra. Most azonban elérkezett az idő: 2025. április 1-jétől az EPR bírság speciális szabályok szerint kerül kiszabásra, és a mulasztók akár az elmaradt díjfizetés 50%-ának megfelelő büntetésre is számíthatnak.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát  – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.